Bérmunkás, 1947. január-június (35. évfolyam, 1457-1482. szám)
1947-04-26 / 1473. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1947. április 26. BÉRMUNKÁS ni, igy a Bérmunkás olvasóinak kell lehetővé tenni, hogy lapunkat minél szélesebb körökben olvashassák az európai magyararjku munkások. Egy ilyen tipikus levél a következő: (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy- évre .......-...............$2.00 ' One Year ____________$2.00 Félévre ----------------------- 100 Six Months ___________ 1.00 Egyes szám ára ............. 5c Single Copy ______ 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ________ 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879. Alájegyzett cikkek a szerzők véleményét fejezik ki és közlésük még Rém jelenti azt, hogy az ily vélemények egyben azonosak a Bérmunkás hivatalos felfogásával. Published Weekly by the BÉRMUNKÁS PRESS COMMITTEE Nincs kegyelem Az utóbbi időkben az Egyesült Államok elnöke csaknem minden héten alázatos, könyörgő szózatot intéz az amerikai tőkésekhez, hogy ne emeljék már tovább az élethez szükséges javak árait, mert rohamosan az ország romlását előidéző inflációhoz jutunk. A már eddig közzétett ilyirányu nyilatkozatait követve a múlt héten is hasonló tárgyú levelet intézett a New Yorkban évi gyűlését tartó “Economic Club” elnökéhez. “Mint a világ leghatalmasabb gazdasági nemzete”, — irta Truman elnök ebben a levelében, — “az egész világ jólétére és politikai stabilizációjára nagy befolyást gyakorol az, hogy országunkban milyen magas színvonalat ér el az üzleti aktivitás és a munkások foglalkoztatása.” Truman elnök tehát már nem csak az amerikai nép jólétének érdekében kéri az amerikai tőkéseket, hogy elégedjenek meg kisebb profittal, hanem egyenest rámutat arra, hogy nagy befolyással van az összes emberiségre. Truman elnök ezen és előbbi hasonló könyörgésére most megkapta a feleletet ezen a gyűlésen Amerika legnagyobb iparvállalatának, a General Motors cégnek elnökétől, Alfred P. Sloantól, akinek meghallgatására összejöttek az amerikai ipar, pénz és üzletvilág vezetői, amivel jelezni akarták, hogy ennek a beszédnek milyen nagyon fontosságot tulajdonítanak. “Semmiféle üzlet sem szálüthatja le a profitját annyira”, — jelentette ki a nagytőke szószólója, — “hogy veszélyeztesse az üzleti fellendülés visszatértét. Nem tarthatjuk fel a ‘Free Enterprise’ rendszert olyan bűvös trükökkel, mint amikor a bűvész kihúzza a kalapból a nyulat. A termelésnél egyensúlyban kell tartani az árakat, a béreket és a profitot. A munkásoknak fel kell adni azt az eszmét, hogy kevesebb munkáért ugyanazt a fizetést akarják. Ehelyett azt kell elfogadniok, hogy több fizetést cspk több munka hozhat.” Sloan ur érthetetlennek tartja, hogy miért akarják a munkások a profit rovására emelni a béreiket? Sloan és társai szerint a munkásoknak semmi közük sincs ahoz a profithoz, amelyét ők termelnek meg. Ezért a legélesebb szavakkal Ítélte el mindazon törvényes intézkedéseket, amelyek a profitot bármi módon is korlátozzák. “A bérek, árak és a profit egyensúlyát a normális üzleti verseny szabja meg, amelybe az államnak nem szabad beavatkozni,” — jelentette ki. És mert szerinte az állam beavatkozott azzal, hogy a munkásszervezeteknek megadta a kollektív egyezkedés jogát, most a munkásoknak újabb fizetésemelést kell adni. A General Motors már meg is adta a villamossági szerelvények gyáraiban az óránkénti 15 centes bér javítást, amit valószínűleg a többi iparokban is követni fognak. Nehogy azonban bárki is azt higyje, hogy ezen újabb bérjavitást a profitból fogják fedezni, Sloan ur nagyon határozott módon kijelentette: “Ezen második béremelési ciklust minden valószínűség szerint újabb áremelések fogják követni. Akadnak ugyan olyan cégek, amelyek részben, vagy egészen is képesek lesznek felszívni a béremelést az árak emelése nélkül, de a legtöbb esetben az árak emelkedni fognak, ami aztán nagy hatással lesz egész gazdasági életünkre.” Sloan ur tehát nyíltan bejelenti, hogy az amerikai tőkések nem adnak kegyelmet. Most, hogy évekig tartó propagandájukkal megteremtették a munkásellenes hangulatot s teljesen kezükbe kerítették az állami hatalmat, vakmerőén vágják oda a világnak: A profit a fontos, nincs kegyelem! Érdeklődés az IWW iránt Az utóbbi időben nagyszámú levelet kapunk Magyarországból és a környező államok magyarságától, amelyekben az Industrial Workers of the World és általában a FORRADALMI IPARI UNIONIZMUS eszméje iránt érdeklődnek. Több ilyen levelet közöltünk már eddig is, amelyekkel mutatni akartuk, hogy az európai magyarság körében milyen nagy megelégedést és érdeklődést idéz elő a Bérmunkás. Az európai általános gazdasági letörés következtében azonban az érdeklődők képtelenek lapunkra előfizetT. Bérmunkás Szerkesztősége! Nagy örömmel vettük lapjuk néhány számát és igen értékes naptárukat. Közlöm, hogy a mai nap Intézetünk folyóiratát mi is elküldtük címükre. Az “Elvinyilatokazt” s általában szocialista felfogásuk arra késztet, hogy most egy komolyabb kéréssel forduljak önökhöz. Mint a szociológia tanára, egyetemi előadásaim igen részletesen foglalkoznak a szociálizmus és a szakszervezeti mozgalom kérdéseivel. Bevallom, hogy éppen az IWW ideológiát meglehetősen felületesen ismerem. De néhány cikk már annyira felkeltette az érdeklődésemet, hogy alaposan szeretném megismerni az IWW mozgalmat és ideológiáját s azután előadás sorozaton ismertetném meg egyetemünk úgy rendes, mint munkáshallgatóival. A kérésem az, hogy amennyiben van rá mód, küldjék el címünkre az IWW-ra vonatkozó könyveket (angol, francia, német, olasz, spanyol, magyar és román nyelvű lehet), továbbá, ha lehetne intézni, hogy az IWW más nyelvű lapjait is küldjék számunkra, amivel igen nagy szolgálatot tennének Intézetünkön keresztül az egész romániai magyarságnak. Mostantól kezdve minden kiadványunkat rendszeresen el fogjuk küldeni önöknek. Várjuk válaszukat és addig is fogadják szociálista üdvözletünket. Dr. Jordáky Lajos, A Bolyai Tudományegyetem Társadalomtudományi / osztályának dékánja Cluj (Kolozsvár), Románia Mondanunk sem kell, hogy készséggel tettünk eleget Dr. Jordáky kérésének, elküldtük kiadványaink néhány példányát és intézkedtünk, hogy az IWW7-ra vonatkozó másnyelvü lapokat, füzeteket és könyveket is kapjanak. Miután, mint már jeleztük, Dr. Jordákyhoz hasonlóan igen sokan érdeklődnek az IWW mozgalom iránt, azért az idevágó irodalom könnyebb megértésére a forradalmi ipari unionizmus eszméjéről lapunk más hasábjain terjedelmesebb cikket hozunk, amelynek keretén belül feleletet adhatunk számos olyan kérdésekre is, amiket az amerikai viszonyokat nem ismerő érdeklődőktől kapunk. SZÉGYEN LETT VOLNA A MUNKÁSNŐK SZÁMA WASHINGTON — A görög király halálhírének érkezése idején megtörtént az a szégyenteljes dolog, hogy az amerikai képviselőházban a republikánus képviselők vezére, Charles A. Halleck congressman indítványt terjesztett be, hogy a képviselőház a gyász jeléül a nap további részére függessze fel üléseit. És megtörtént volna az a szégyenteljes dolog, hogy az amerikai kongresszus alsóháza hivatalosan gyászolja a fasiszta görög királyt, ha Vito Marcan- tino, az American-Labor párthoz tartozó egyetlen képviselő nem ellenzi a javaslatot. így azonban, — miután nem volt “quorum”, a javaslat nem ment keresztül. WASHINGTON — A Department of Labor keretébe tartozó “Women’s Bureau” jelenti, hogy az Egyesült Államokban a dolgozó nők száma jelenleg 16 millió, ami körülbelül 28 százaléka az összes dolgozóknak. A háború alatt a dolgozóknak 33 százaléka volt nő. Az iroda jelentése szerint a nők ily nagy számát “történelmi és gazdasági tényezők kényszerítik a munka mezejére. Ilyen tényezők egyike az, hogy a nemzetnek szüksége van azon árucikkekre vagy szolgálatra, amiket a nők végeznek, a másikba pedig az, hogy igen sok nőnek el kell tartani önmagát, vagy pedig hozzá kell járulnia keresetével a család fentartásához.” ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bir. ják akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. v- Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekben» összpontosulása a szakservezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek oiyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olvkép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be- süntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett “Tisztességes napibért, tisztességes napi Iminkéért” ezt a forradalmi jelszót Írjak a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL'” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az aj társadalom szerkezetét építjük végi társadalom keretein bein!
