Bérmunkás, 1947. január-június (35. évfolyam, 1457-1482. szám)
1947-01-11 / 1458. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1947. január 11. A forrongó ázsiai tömeg (Vi.) Legújabban Indo-Kiná- ból a franciák által megszállt területekről jönnek hírek, hogy a benszülöttek megint harcba^ szálltak e betolakodott idegen csapatok ellen. Ez a félig-med- dig független országnak a kormánya egyszer megegyezett a franciákkal, de egyik fél sem tartja be az egyezményt. Ámbár kevés és megbízhatatlan hírek jönnek ki onnan, mivel a hírszolgálatot a franciák és az angolok kezelik és nem engedik keresztül az olyan híreket, melyek a benszülötteknek kedvező. Azonban annyit beismernek, hogy a megszálló csapatok nagyon rossz helyzetben vannak és habár rosszul felfegyverzett és képzett, de nagyszámú benszülöttek uralják az egész országot egy pár nagyobb város és kikötő kivételével. Itt a harcok folyamatát és kimenetelét nem igen fogjuk megtudni még egy jó ideig. Mert nem valószínű, hogy a francia csapatok most is köny- nyü győzelmet aratnak, mint a múltban, amikor az angol csapatok ottvoltak segíteni. Újabb megalkuvásra is kevesebb a lehetőség, hiszen az utóbbit sem tartották be. Ha hosszú harcok során is, de azt hihetjük, hogy az indo-kinai nép is kivívja a szabadságát. Másik eltemetett, agyonhallgatott, az angol selyemfüggöny álta eltakart, de nagyon fontos harcok Indiában folynak le. Habár csak néha válik nagyon véressé, de soha nem alszik el. India önállóságát már csak a muzlem vallási szekta vezérei akadályozzák meg, akik a zavarosban maguk részére függetlenséget akarnak kivívni és ehhez angol fegyverekre támaszkodnak. Ez persze kapóra jön az angoloknak is, mert ezen ürügy miatt eltudják halasztani India függetlenségét, nem kell nekik onnan sem kivonulni. Nem egyesülhetnek a hinduk, hogy ezt a kivonulást kikény- szeritsék. Indiában is minden nap kitörhet a polgárháború, habár a vezetők leginkább a nagytöbbségben levő hinduk között, minden erejüket megfeszítve azon törekednek, hogy azt kikerüljék és mentői hamarább és békessége- sen oldják meg a helyzetet, nyerjék meg a függetlenséget és szerveznék meg a függetlenségi kormányukat. India legnikább, de egész Ázsia mintaképe a kizsákmányolásnak, ahol dúsgazdagok mellett rémséges nyomort, szegénységet találunk a népesség nagy tömegei között. Indiában a 350 millió lakosság között, ragályos nyavaják, éhség halomra szedi az áldozatait. Úgy az angolok, franciák, mint a hollandusok, egymást védik, egymást segítik, hogy azt a sok milliós néptömeget még mindég letudják győzni, valóságos rabszolgaságban tartani. Hogy megakadályozzák az ügynökeik, csatlósaik kizavarását azon gazdag területekről, ahol a természet gazdag kincseket helyezett a föld méhébe, dús termőtalaj, meleg éghajlat, kihasználatlan erdők, ásványok, folyók, melyeknek a rendes, észszerű kihasználásával nagy haladást, kényelmesebb életmódot, biztosabb megélhetést szerezhetnének a benszülöttek, akik igy baromi munkára vannak ítélve és úgy is bánnak velük. Ezekhez tartoznak az Indonéziát alkotó szigetek is, ahol több mint 80 milliós tömeg van egy maroknyi angol-holland marta- lócok által elnyomva és kizsákmányolva. Mindent kivisznek a földről, a föld méhéből, amit a természet nekik adott, de vissza a benszülöttekhek csak a morzsákat dobják. Ezek a kizsákmányolok tudják, ha egyik országban sikereket érnek el a benszülöttek, az biztató hatással lesz a szomszédos országokra is. Amint most ezen elnyomó csapatok segítik egymást, úgy a szomszédos országok is segítenék egymást, ha egyszer valamelyik elég erős lesz az elnyomóit kikergetni és fegyverhez jutni, melyet mostan olyan sikeresen vissza tudnak tartani tőlük az angolok és más idegen csapatok. Csak a japánoktól elszedett vagy azok által eldobált fegyverek állnak most rendelkezésükre, no meg amit a megölt francia-angol-holland zsoldosoktól elszedhetnek. Mindezen kisebb és kevésbbé szervezett országok öntudato- sabb népei, akik az elnyomott és kizsákmányolt népekkel együtt éreznek, nagy érdeklődéssel figyelik a kínai nép szabadság harcát. Ez a világ legnagyobb néptömege, legrégibb civilizált ázsiai ország. Most ugylátszik, hogy a reakció, melyet Amerika nem csak szavakkal biztat, hanem egy és félbillió dolláros mennyiségben munícióval, fegyverrel és legfontosabb szállító eszközökkel ellát, most minden ezen nagy segítség dacára is szorult helyzetben van. Amerika nem csak odaajándékozta nekik több mint egy milliós hadsereg legmodernebb fegyvereit, hanem megtanította őket azoknak a használatára, felruházta őket és saját beismerésük szerint, több mint negyven divíziót képeztek ki, szereltek fel. Amig ezen jól felszerelt és képzett hadsereg egymás után foglalta el a nagy kínai városokat, addig Amerika is tapsolt s a győzelmi híreket nagy örömmel hozták. De ott is megfordult a kocka és a vörösök győznek, a széjjel forgácsolt kormány csapatokat sok helyen körül kerítették és megsemmisítéssel fenyegetik. Sokfelé még azokat a közlekedési utakat is elvagdalták, melyeket a kormány csapatok több hónapi harcok utján magukévá tettek. A nagy mennyiségű amerikai truckok, vonatok értéktelenekké váltak, vagy nagy részben a vörösök kezeibe kerültek. És csak az amerikai repülőgépekkel bírják a körülkerített kormány csapatokat ellátni, már ahogy képesek. Ezt azért is nehéz nekik megtenni, mert sok helyen nagy csapatok vannak elzárva a tengerpartoktól, ahol az amerikai hajóraj segítségével a kormány uralja a helyzetet. Peiping, amely észak Kínában a legnagyobb város és sok száz éven keresztül főváros volt, most teljesen körül van zárva és már a kapujai előtt folynak a harcok. Ugylátszik mindenfelé elég rossz helyzetben vannak, mert nagyon gyéren jönnek hírek. A vörösek győzelmeit nem igen szívesen jelentik az amerikai lapok sem, mind amellett a vöröseket nagyon is < elszigetelve tartják, a világ hírszolgálata azokat nem igen akarja tudomásul venni, még azokat a híreket is agyonhallgatják, melyek onnan nagynehezen kikerülnek. Mint a forrásnak indult bor is nagyon zavaros, gusztustalan, igy a forrongó néptömeg is, a polgárháborúk is azok, mind a mellett az egész világ hírszolgálatát uraló kapitalista sajtó, még zavarosabbá igyekszik azt tenni. De nem sokára jön az idő, mikor megvilágosodik és tisztán fogjuk látni a helyzetet. hazának azzal, hogy egy tengerészeti állomást megtisztítottak a patkányoktól. Az állomás lezárása után a macskák szolgálatára nem volt több szükség és a tengerészet kérésére az állatvédő egyesület gázzal kivégezte a “veteránokat”. Mint hősökhöz illik, közös sírba temették őket és fejfájuk ezt a felírást viseli: “Itt nyugszik 41 hős, akik kivették részüket az ellenség irtásában és segítették a tengereszeket a győzelem kivívásában. Aktív szolgálatban, mint hősok haltak el.” Hát bizony a “hősöknek” nagyon gyakran ilyen sors jár ki! A MÚLT ÉV SZERENCSÉTLENSÉGEI HŐSÖK SORSA LONDON — Portsmouth közelében, Havant városkában gázzal kivégeztek 41 “hős” macskát, amelyek a háború alatt nagy szolgálatot tettek a NEW YORK — A Metropolitan Life Insurance Co. adatai szerint az elmúlt évben Amerikában 99,000 szerencsétlenség történt, 3000-rel több, mint az előző évben. Automobil szerencsétlenségekben körülbelül 34,- 000 ember vesztette el életét. Michigan egy nagyon gazdag állam, mégis 400,296.105 dollár adóssága van. MUNKÁS LEVELEK MIRŐL ÉS HOGYAN ÍRNAK A BÉRMUNKÁS OLVASÓI Tisztelt Szerkesztőség: Megkaptam a Bérmunkás naptárát és mellékelten küldöm az árát. Ez a naptár, valamint a Bérmunkás lap olvasása is nekem élvezetet nyújt. Én több Imás újságot is olvasok, de ne- I kém csak a Bérmunkás az igazi | munkáslap. Abból nyerek tisz- ita képet. így például én is i majdnem helyesnek találtam j Molnár Erik, magyar miniszter | ajánlatát a zsidókérdésben, mig ja Nógrádi Béla magyarázatát i el nem olvastam. Most már látom, hogy a zsidó kérdésben is csak a helyes munkás demokrácia hozhat teljes megoldást, amelyben nem lesznek elnyomó és elnyomott kisebbségek sem nemzeti, sem pedig vallási téren. Szóval olyan társadalmi rendszerre van szükségünk, amely megszünteti a dolgozók nélkülözését, de erre nevelni kell a népet. Rád Józsefné New Brunswick, N.J. Igen tisztelt Szerkesztőség: Soraim kíséretében küldök 2 dollár ötven centről szóló pénz- utalványt a naptár előállítási költségeinek fedezéséhez. A Bérmunkás hetilappal igen meg vagyok elégedve. Két más magyar lapot is olvasok, de soha sem mulasztom el a Bérmunkást elejétől végig elolvasni. Nagyon tanulságos, olyan mint egy jó tükör, mindig a való tényállást Írja meg s azt szeretem benne. Hegyi Ottó Long Island, N.Y. Igen tisztelt Szerkesztőség: Mellékelten küldök 3 dollárt a Bérmunkás 1947 évre kiadott 3 darab naptárért, amely évről- j évre mindig nivósabban jelenik I meg. Két darab naptárt az itteni, egyet pedig az otthoni címre szíveskedjenek elküldeni. Sokat tudnék Írni a Bérmunkás lapjukról és a naptárukról, amely nagyon megnyerte a tetszésemet. Csak arra kérem önöket, hogy a vallást és annak őreit hagyják békében és meg fogják látni, hogy jobban el fog terjedni lapjuk az egész Egyesült Államokban, mert úgy simán lehet terjeszteni minden munkás házban. Boldog és békességes újévet kívánok a Bérmunkás Írógárdájának és olvasóinak. Egy Vallásos Olvasó Homestead, Pa. Tisztelt Lefkovits Munkástárs: A naptárt megkaptam, az árát itt küldöm és kérem, küldjön egy példányt a mellékelt magyarországi címre is. A naptár kitünően jó. Őszinte elismerésemet küldöm Geréb munkástársnak és mindazoknak, akik bármivel is hozzájárultak a létrehozásához. Lehet belőle tanulni, szórakozni és felfrissíteni azon ismereteinket, melyek már elillantak emlékezetünkből. Minden sora kitűnő. Dr. Vám- béry tanulmánya a forradalmi törvényszékről meg éppen feltűnő. Szerintem mindenkinek olvasnia kellene, mert a lelkeket emberi magasságba emeli. Vass Károly New Brunswick, N. j. 0 Tisztel Munkástárs: Mellékelten küldök 7 dollárt előfizetésre, az idei naptárért és laptámogatásra, amit az újságban nyugtázzanak. Én a Bérmunkásnak már 1916 óta vagyok az olvasója. Szántó Lajos Chicago, 111.
