Bérmunkás, 1946. július-december (34. évfolyam, 1431-1456. szám)

1946-09-28 / 1443. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS

OF THE WORLD

Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879

VOL. XXXIV. ÉVFOLYAM

CLEVELAND, 1946 SEPT. 28

NO. 1443 SZÁM

HETI KRÓNIKA

Sztrájktörő szerződések

ÖSSZEGYŰJTI . . . (f.) . . .

Lapozgatom az újságokat és keresem a hét egyik fontos eseményét, melyről beszélgetni akarok egy kicsit olvasóinkkal. Mindenről akarok Írni csak a Truman és Wallace közötti incidensről nem. Egyrészt azért, mert biztosra veszem, hogy Írógárdánk több tagja úgyis ezzel a szenzációval fog foglalkozni, másrészt pedig azért, mert végtelenül bosszankodtam azon, hogy egy teljes hétig ez az ügy volt az összes lapokban headli- neon. Amikor már végleg elhatároztam magam, hogy másról fogok imi és nyugodtan mentem le a gyárból a szokásos déli szandvich nyelésre, akkor látom a nagy piros betűs extra híradás mögött ott rejlett a Hearst újság örömteljes röheje, hát ez már sok, mérgemben két harapásra eltűnt a szandvich, aminek utókövetkezményekép ismét csak a Truman-Wallace ügy jut eszembe, igy tehát akaratlanul is rá vagyok kényszerítve, hogy erről Írjak.

Különben is nem csak mi vagyunk az egyedüli munkásmozgalmi emberek, akik ezzel a kérdéssel foglalkoznak vagy foglalkozni fognak. Ott vannak például a szocialista párt emberei, akik nem is vártak egy teljes hétig, hanem Wallace beszéde után nyomban tiltakoztak ellene és átiratban követelték, hogy Truman azonnal mozdítsa el kereskedelmi miniszteri állásából Wallacet, akinek beszédéből az orosz imperializmus veszélyes támogatását látják, az ártatlan angol imperializmussal szemben. Ahogyan Algernon Lee megállapítja az átiratban, az oroszok már eddig is 274 ezer négyzet mérföldnyi területet hódítottak magukhoz a háború alatt, mig az angolok még egy fél inchet sem. Ezzel szemben pedig a kommunista párt tagjai és pártolói akik nagyszámban voltak jelen a Madison Square Gardenban, ahol Wallace a beszédet tartotta, több esetben lehurrogták ami azt bizonyítja, hogy ők az angol és amerikai imperializmus felé való elhajlást látták a beszédben. Pedig Wallace többször kijelentette, hogy a világbéke megteremtésének egyik alapföltétele, hogy ne legyünk angol mellettesek, de ellenesek sem.

barátai fészkelődését, akik az atom háború megindítását sürgetik és a külpolitikát ilyen cél felé irányítják. Ezek azt mondják, hogy az oroszokat most kell elintézni, amig nekik nincs meg az atombomba titka. Wallace leszögezte beszédében azt a veszélyt, ami az amerikai népet és a világ összes népeit veszélyezteti az atomháború által és csak végpusztulást jelentene minden ország népére.

Most tegyük föl, mondotta Wallace, hogy Amerikának sikerülne az atombombával az oroszok nagyobb városait és ipartelepeit elpusztítani. Mi lenne annak a következménye? Egyszerűen az, hogy az oroszoknak és az orosz hadseregnek csak egy ut maradna, bevonulni a többi európai országok felé. Ha aztán Amerika követné őket az atombombával, az egész Európa elpusztítását jelentené. Ezt csak azok nem látják, akiket elvakitott az oroszok elleni gyűlölet. Ez pedig sajnos nagy mértékben megnyilvánul a jelenlegi külpolitikai vezetőinkben és ezért sürgősen fontos az ily irányban való haladásukat megakadályozni. Baráti megértéssel kell közelednünk az oroszok felé ha azt akarjuk, hogy ők is a bizalmatlanság és gyanú helyett bizalommal legyenek irántunk.

Nincs szándékomban Wallace beszédére részletesen rámutatni, csak egy két tételt ragadtam ki belőle, azoknak is csak a lényegét, de azt határozottan lehet megállapítani, hogy Wallacet azért rúgták ki hivatalából, mert erős szimpátiával viseltetik az oroszok iránt. Hogy aztán mindennek dacára nem kommunista, az biztos, mert maguk a kommunisták lehurrogták, hogy nem szocialista az is biztos, mert a szocialisták voltak az elsők, akik elmozdítását követelték. Hogy mi is Wallace, azt egyenlőre még nem tudjuk és hogy mik voltak az igazi rugói szenzációs állásfoglalásának azt sem tudjuk még most egész biztosan. Eddigi ténykedéséből azonban azt megállapíthatjuk, hogy egy ritka fehér holló a politikai arénában és ezért kerül ki mindig abból a körből, ahol a j reakciós politika emberei évtizedeken át nyugodtan megférnek.

Ami a Wallace ügynek különös érdekességet nyújt az a tény, hogy Wallace nyíltan ki- - jött a színnel és nem féltette miniszteri állását sem és megmondotta, hogy nagy aggodalommal figyeli a washingtoni politikus

Szóval Wallace elvesztette a dzsábját, mert az oroszok elleni atombomba háború veszélyének elhárítására hívta föl a közvéleményt. Hogy ebben a tekintetben egyetértünk vele, mondanunk sem kell. így tehát TruMultheti lapunkban a hajósok sztrájkjával kapcsolatban feltettük a kérdést, hogy az Economic Stabilization Board miért engedélyezett fizetésemelést csak az AFL-hez tartozó hajósoknak és miért nem a CIO-hoz tartozóknak is ? Talán igy akarják a munkások közötti szolidaritást megtörni ? — kérdeztük. Aztán megírtuk az AFL hajósok által kiadott nyilatkozatot, hogy a szolidaritáson nem esik csorba, mert addig a bérjavitások dacára sem fog- nag dolgozni, amig a CIO tengerhajózási munkások is meg nem kapják a hasonló bér javítást.

Még talán meg sem száradt a festék ezen a cikkünkön, amikor hírül adták a lapok, hogy az AFL-hez tartozó International Longshoremen’s Association elnöke, Joseph P. Ryan, munkába rendelte ezen szervezet tagjait 'és személyesen vezette keresztül a longshoremenket a CIO által fentartott piketvonalon. Egy darabig ugylátszott, hogy a munkáltatóknak sikerül egymás ellen uszítani a hajózási ipar alkalmazottait.

A polgári lapok természetesen szerették volna úgy beállítani a dolgot, mintha a két rivális szervezet egymás ellen harcolna és azért szünetel a hajóforgalom. A valóság azonban az, hogy a hajókon csak egyféle szervezet van, AFL vagy CIO. így Ryanék tiltakoztak az ellen, hogy a CIO az AFL hajókat is piketelte. A CIO később vissza is vonta ezt a piketvonalat és Ryanék a kötött szerződésre hivatkozva újból megkezdték a munkát.

Ma azonban ennek dacára is azt tartjuk, hogy Ryan akciója azonos volt a sztrájktöréssel. Azonos volt pedig azért, mert a hajózási iparnál az áru és a személyforgalmat könnyen lehet egyik hajóról a másikra cserélni. így az AFL munkások által kezelt hajó elvégzi azt a szállítást, amit a CIO sztrájk még fentart.

Ez a sztrájk mutatja, hogy milyen káros a munkásság ilyen SZÉTSZERVEZÉSE. De ha már hiányosan szervezkedtek, legalább vennék be a szerződéseikbe azt a pontot, ami benne van minden IWW szerződésben, hogy az egyezség egyetlen pontja sem kényszerítheti a munkásokat olyan munkára, amely sztrájkok letöréséhez közvetlenül, avagy közvetve is hozzájárulna.

De ami a legfontosabb, szervezett munkásoknak az ilyesmit látni és érezni kell. Mit gondoljunk tehát az olyan “munkásvezérről”, aki nem csak, hogy nem látja és érzi az ily szolidaritást, hanem még maga jár elől a példával és vezeti sztrájktörésre szervezetének tagjait?!

man elnök hiába keresne a mi körünkben embert Wallace helyére, nem találna, hiszen azzal vádaskodnak ellenünk, hogy az oroszok mellett vagyunk. Menynyivel jobb helyzetbe kerültek azok, akik az oroszok ellen körleveleznek, ha az olyan alakokkal mint a Népszava és a Magyarok Vasárnapja svihákjai, ott állhatnak a sorban ahol Truman elnök keres megbízható embert a megüresedett állásra.

Wallace beszéde még aztán közvetlenül fontos mi reánk a munkásosztály tagjaira, mert nyíltan lehúzta a leplet a háborús készülődésről, amire mint az uj veszélyre mi állandóan rámutattunk. Még föl sem száradt a vér, a borzalmas háború sebe még részben sem gyógyult be, a náci-fasizmus barbariz m u s a még élénken van a szemeink előtt és már itt vannak bizonyító tények, hogy a külpolitikában az uj háborút készítik elő. Mi azt is jól tudjuk, hogy a háttérben a gazdasági tényezők birkózása folyik, két fajta gazdasági tényező birkózása a világhatalomért, amellyel a másikat sakkban tudja tartani, vagy esetleg teljesen leverni. A legszomorubb a dologban az, hogy akár az egyik, akár a másik oldal üt, minden oldalon a munkásnép érzi az ütést és a háborúban mindig csak a nép vére folyik patakokban.

Az elmúlt háborút könnyen meg akadályozhatta volna a munkásosztály, de ezt nem tette, a munkásnép azért fizetett olyan szörnyű árat. Úgy látszik, hogy a munkásosztály nem tanult a múltból és most is nyugodtan hagyja a gazdasági és politikai hatalom bitorlóit, hogy egy újabb háborút készítsenek elő, amely az uj gyilkoló eszközök folytán, minden eddiginél is borzalmasabb lesz és esetleg az egész emberiség nagyrészének az elpusztítását jelentheti. Erről tett tanúságot Wallace beszéde és állásfoglalása, ami ha mást nem is használt, de mint a szélkakas megmutatta, hogy honnan fuj a szél. A néptömegek egységes állásfoglalása és megszervezett ipari erejének a teljes latbavetése volna szükséges, a fenyegető háború veszély csirájában való elfojtására.