Bérmunkás, 1946. július-december (34. évfolyam, 1431-1456. szám)

1946-09-28 / 1443. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXIV. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1946 SEPT. 28 NO. 1443 SZÁM HETI KRÓNIKA Sztrájktörő szerződések ÖSSZEGYŰJTI . . . (f.) . . . Lapozgatom az újságokat és keresem a hét egyik fontos ese­ményét, melyről beszélgetni akarok egy kicsit olvasóinkkal. Mindenről akarok Írni csak a Truman és Wallace közötti inci­densről nem. Egyrészt azért, mert biztosra veszem, hogy Író­gárdánk több tagja úgyis ezzel a szenzációval fog foglalkozni, másrészt pedig azért, mert vég­telenül bosszankodtam azon, hogy egy teljes hétig ez az ügy volt az összes lapokban headli- neon. Amikor már végleg elha­tároztam magam, hogy másról fogok imi és nyugodtan men­tem le a gyárból a szokásos déli szandvich nyelésre, akkor látom a nagy piros betűs extra híradás mögött ott rejlett a Hearst új­ság örömteljes röheje, hát ez már sok, mérgemben két hara­pásra eltűnt a szandvich, ami­nek utókövetkezményekép is­mét csak a Truman-Wallace ügy jut eszembe, igy tehát akaratla­nul is rá vagyok kényszerítve, hogy erről Írjak. Különben is nem csak mi va­gyunk az egyedüli munkásmoz­galmi emberek, akik ezzel a kér­déssel foglalkoznak vagy foglal­kozni fognak. Ott vannak példá­ul a szocialista párt emberei, akik nem is vártak egy teljes hétig, hanem Wallace beszéde után nyomban tiltakoztak elle­ne és átiratban követelték, hogy Truman azonnal mozdítsa el ke­reskedelmi miniszteri állásából Wallacet, akinek beszédéből az orosz imperializmus veszélyes támogatását látják, az ártatlan angol imperializmussal szem­ben. Ahogyan Algernon Lee megállapítja az átiratban, az oroszok már eddig is 274 ezer négyzet mérföldnyi területet hódítottak magukhoz a háború alatt, mig az angolok még egy fél inchet sem. Ezzel szemben pedig a kommunista párt tagjai és pártolói akik nagyszámban voltak jelen a Madison Square Gardenban, ahol Wallace a be­szédet tartotta, több esetben le­hurrogták ami azt bizonyítja, hogy ők az angol és amerikai imperializmus felé való elhaj­lást látták a beszédben. Pedig Wallace többször kijelentette, hogy a világbéke megteremté­sének egyik alapföltétele, hogy ne legyünk angol mellettesek, de ellenesek sem. barátai fészkelődését, akik az atom háború megindítását sür­getik és a külpolitikát ilyen cél felé irányítják. Ezek azt mond­ják, hogy az oroszokat most kell elintézni, amig nekik nincs meg az atombomba titka. Wallace le­szögezte beszédében azt a ve­szélyt, ami az amerikai népet és a világ összes népeit veszélyez­teti az atomháború által és csak végpusztulást jelentene minden ország népére. Most tegyük föl, mondotta Wallace, hogy Amerikának si­kerülne az atombombával az oroszok nagyobb városait és ipartelepeit elpusztítani. Mi len­ne annak a következménye? Egyszerűen az, hogy az oro­szoknak és az orosz hadsereg­nek csak egy ut maradna, bevo­nulni a többi európai országok felé. Ha aztán Amerika követné őket az atombombával, az egész Európa elpusztítását jelentené. Ezt csak azok nem látják, aki­ket elvakitott az oroszok elleni gyűlölet. Ez pedig sajnos nagy mértékben megnyilvánul a je­lenlegi külpolitikai vezetőinkben és ezért sürgősen fontos az ily irányban való haladásukat meg­akadályozni. Baráti megértéssel kell közelednünk az oroszok felé ha azt akarjuk, hogy ők is a bi­zalmatlanság és gyanú helyett bizalommal legyenek irántunk. Nincs szándékomban Wallace beszédére részletesen rámutat­ni, csak egy két tételt ragadtam ki belőle, azoknak is csak a lé­nyegét, de azt határozottan le­het megállapítani, hogy Walla­cet azért rúgták ki hivatalából, mert erős szimpátiával viselte­tik az oroszok iránt. Hogy aztán mindennek dacára nem kom­munista, az biztos, mert ma­guk a kommunisták lehurrog­ták, hogy nem szocialista az is biztos, mert a szocialisták vol­tak az elsők, akik elmozdítását követelték. Hogy mi is Wallace, azt egyenlőre még nem tudjuk és hogy mik voltak az igazi ru­gói szenzációs állásfoglalásának azt sem tudjuk még most egész biztosan. Eddigi ténykedéséből azonban azt megállapíthatjuk, hogy egy ritka fehér holló a po­litikai arénában és ezért kerül ki mindig abból a körből, ahol a j reakciós politika emberei évtize­deken át nyugodtan megférnek. Ami a Wallace ügynek külö­nös érdekességet nyújt az a tény, hogy Wallace nyíltan ki- - jött a színnel és nem féltette mi­niszteri állását sem és megmon­dotta, hogy nagy aggodalommal figyeli a washingtoni politikus Szóval Wallace elvesztette a dzsábját, mert az oroszok elleni atombomba háború veszélyének elhárítására hívta föl a közvéle­ményt. Hogy ebben a tekintet­ben egyetértünk vele, monda­nunk sem kell. így tehát Tru­Multheti lapunkban a hajósok sztrájkjával kapcsolatban fel­tettük a kérdést, hogy az Economic Stabilization Board miért en­gedélyezett fizetésemelést csak az AFL-hez tartozó hajósoknak és miért nem a CIO-hoz tartozóknak is ? Talán igy akarják a mun­kások közötti szolidaritást megtörni ? — kérdeztük. Aztán megír­tuk az AFL hajósok által kiadott nyilatkozatot, hogy a szolidari­táson nem esik csorba, mert addig a bérjavitások dacára sem fog- nag dolgozni, amig a CIO tengerhajózási munkások is meg nem kapják a hasonló bér javítást. Még talán meg sem száradt a festék ezen a cikkünkön, ami­kor hírül adták a lapok, hogy az AFL-hez tartozó International Longshoremen’s Association elnöke, Joseph P. Ryan, munkába rendelte ezen szervezet tagjait 'és személyesen vezette keresztül a longshoremenket a CIO által fentartott piketvonalon. Egy dara­big ugylátszott, hogy a munkáltatóknak sikerül egymás ellen uszí­tani a hajózási ipar alkalmazottait. A polgári lapok természetesen szerették volna úgy beállítani a dolgot, mintha a két rivális szervezet egymás ellen harcolna és azért szünetel a hajóforgalom. A valóság azonban az, hogy a hajó­kon csak egyféle szervezet van, AFL vagy CIO. így Ryanék til­takoztak az ellen, hogy a CIO az AFL hajókat is piketelte. A CIO később vissza is vonta ezt a piketvonalat és Ryanék a kötött szer­ződésre hivatkozva újból megkezdték a munkát. Ma azonban ennek dacára is azt tartjuk, hogy Ryan akciója azonos volt a sztrájktöréssel. Azonos volt pedig azért, mert a ha­józási iparnál az áru és a személyforgalmat könnyen lehet egyik hajóról a másikra cserélni. így az AFL munkások által kezelt ha­jó elvégzi azt a szállítást, amit a CIO sztrájk még fentart. Ez a sztrájk mutatja, hogy milyen káros a munkásság ilyen SZÉTSZERVEZÉSE. De ha már hiányosan szervezkedtek, lega­lább vennék be a szerződéseikbe azt a pontot, ami benne van min­den IWW szerződésben, hogy az egyezség egyetlen pontja sem kényszerítheti a munkásokat olyan munkára, amely sztrájkok le­töréséhez közvetlenül, avagy közvetve is hozzájárulna. De ami a legfontosabb, szervezett munkásoknak az ilyesmit látni és érezni kell. Mit gondoljunk tehát az olyan “munkásvezér­ről”, aki nem csak, hogy nem látja és érzi az ily szolidaritást, ha­nem még maga jár elől a példával és vezeti sztrájktörésre szerve­zetének tagjait?! man elnök hiába keresne a mi körünkben embert Wallace he­lyére, nem találna, hiszen azzal vádaskodnak ellenünk, hogy az oroszok mellett vagyunk. Meny­nyivel jobb helyzetbe kerültek azok, akik az oroszok ellen kör­leveleznek, ha az olyan alakok­kal mint a Népszava és a Ma­gyarok Vasárnapja svihákjai, ott állhatnak a sorban ahol Tru­man elnök keres megbízható embert a megüresedett állásra. Wallace beszéde még aztán közvetlenül fontos mi reánk a munkásosztály tagjaira, mert nyíltan lehúzta a leplet a hábo­rús készülődésről, amire mint az uj veszélyre mi állandóan rá­mutattunk. Még föl sem száradt a vér, a borzalmas háború sebe még részben sem gyógyult be, a náci-fasizmus barbariz m u s a még élénken van a szemeink előtt és már itt vannak bizonyí­tó tények, hogy a külpolitiká­ban az uj háborút készítik elő. Mi azt is jól tudjuk, hogy a hát­térben a gazdasági tényezők birkózása folyik, két fajta gaz­dasági tényező birkózása a vi­lághatalomért, amellyel a má­sikat sakkban tudja tartani, vagy esetleg teljesen leverni. A legszomorubb a dologban az, hogy akár az egyik, akár a má­sik oldal üt, minden oldalon a munkásnép érzi az ütést és a há­borúban mindig csak a nép vére folyik patakokban. Az elmúlt háborút könnyen meg akadályozhatta volna a munkásosztály, de ezt nem tet­te, a munkásnép azért fizetett olyan szörnyű árat. Úgy látszik, hogy a munkásosztály nem ta­nult a múltból és most is nyu­godtan hagyja a gazdasági és politikai hatalom bitorlóit, hogy egy újabb háborút készítsenek elő, amely az uj gyilkoló eszkö­zök folytán, minden eddiginél is borzalmasabb lesz és esetleg az egész emberiség nagyrészének az elpusztítását jelentheti. Er­ről tett tanúságot Wallace be­széde és állásfoglalása, ami ha mást nem is használt, de mint a szélkakas megmutatta, hogy honnan fuj a szél. A néptöme­gek egységes állásfoglalása és megszervezett ipari erejének a teljes latbavetése volna szüksé­ges, a fenyegető háború veszély csirájában való elfojtására.

Next

/
Thumbnails
Contents