Bérmunkás, 1946. július-december (34. évfolyam, 1431-1456. szám)
1946-09-14 / 1441. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1946. szeptember 14. JEGYE--------------------------Ajánlja: Az amerikai lapok igen hevesen támadják Pepper szenátort, mivel Titot Washingtonnal hasonlitotta össze. De még ezen támadásból sem láthatjuk meg, hogy melyiket akarta Pepper le- kicsinyiteni az összehasonlitás- nál. Már a görögök is rackétákat látnak az égen keresztül-kasul cikkázni. De meg lehet, hogy azok csak hulló csilagok voltak, vagy úgy fejbeverték őket a monarchisták, hogy csillagokat láttak cikkázni az égen. Brazíliában egy öltöny női ruha 250 dollár. Egy három szobás bútorozott apartment 175 dollár. Ugyan akkor az amerikai lapok arról siránkoznak, hogy Brazíliában is a kommunisták nagyon erősödnek. Hát csoda, ilyen árak mellett? Bartley Crum, akit Truman elnök a palesztiniai bizottságba nevezett ki, amely Londonban tárgyalt sokáig minden eredmény nélkül, azt a kijelentést tette, hogy “Én tudom és mindenki tudja, hogy az amerikai hadirepülőgépek több repülést tettek Jugoszlávia felett, hogy azoknak a hadállásait lefényképezzék.” De erről az amerikai lapok csak, mint az igazmondó Crum (a név morzsákat jelent és bizony csak morzsákat kapunk az igazságból ezen nagyon fontos üggyel kapcsolatban) elleni köpködés formájában Írtak. Dr. Irving Langmuir atomtudós és Nobel díj gyertes, azt állítja, hogy az oroszok iszákos- ságáról szóló hírek hamisak, ferdítve és nagyítva van leadva. Ő három nagyobb banketton vett részt és nagyon is mérséZ D M E G St. Visi.-------------------------kelten ittak az oroszok, volt sok, aki csak narancs levet ivott. Azt mondja itten Amerikában sokkal több italt fogyasztanak el ilyen alkalmakkor. Az amerikai tőkés rendszer olyan ideges, mint egy vén asz- szony. A múlt héten az olasz partizánok harcainak hire utáni napon a részvények árai 5-6 dollárral, most a szászországi választások hire után, meg 10-14 dollárral zuhant le és egy nap alatt öt billió dollár veszteséggel spekuláltak a börzén. Mi lesz amikor olyan nagy és népes országok mint Francia, Olasz, Németországok a valódi szocializmus útjára lépnek? Franciaországban leszavaztatták a népet, egy próbaszavazáson, hogy milyen álláspontot fognak elfogadni esetleg a harmadik világháború esetén. A nép 82 százalékban semlegese akar maradni. Már nekik elég volt, nem kell több háború még akkor sem, ha amerikai védjeggyel van ellátva. AMIT NEM HAGYHATUNK SZÓ NÉLKÜL (Folytatás az 5-ik oldalról) tudják az osztozkodás után fen- maradó pénzt, a mai magyar kormány elleni és a szovjetek elleni propagandára akarják felhasználni, ezért nem csak egy fillért sem szabad ennek a Horthy alakulatnak adni, hanem mindenkit fel kell világosítani arról, hogy a magyar nép jövője és boldogulása, a megbékélése ellen, a régi uralom visszaállítására akarják felhasználni azt a pénzt, amit egymás között fel nem osztanak. Egy fillért se a Magyar Szövetségnek. élelmet, akiktől valamilyen szolgálatot nyerünk, akiknek Írásait a hazai lapokból átvesszük. Az értekezlet a Lapbizottságra bízza, hogy amit lehet tegyen meg ezen irók érdekében és szólítsuk fel olvasóinkat is, hogy kik kívánnak hozzájárulni ezen baloldali (kimondottan az osztályharc alapján álló) irók támogatásához. Pika mt. indítványozza, hogy újból alakítsuk meg az épitő- gárdát. Zára mt. felszólalása után az értekezlet úgy határoz, hogy nem alakit külön férfi és női épitőgárdát, hanem csak egyet s felszólítunk mindenkit, hogy aki csak teheti, újból lépjen be az építő gárdisták sorai közé. Az indítványok elintézése után az értekezlet megadja a lapbizottságnak a felmentést, majd az ülésvezető elrendeli az uj tisztviselők választását. A választás eredménye a következő: Szerkesztő: Geréb j József, X241837. Titkár-pénztáros: Lekovits Lajos, X239941. Lapbizottsága tagok: Buzay János X229657, Farkas Imre X- 132046, Gulyás János, X229964, Kollár József, X217434, Kontz Róza X231353, Mogor József X241109, Molnár Antal, X210899, Molnár Julia, X231356, Vizi József, X151844. Geréb mt. bejelenti a konvenciónak, hogy a GÉB tárgyalás alatt tartja, hogy az IWW elvinyilatkozatának egyik szerzőjét J. P. Thompson munkástársat kiküldje-e országos körútra előadásokat tartani. Indítványozza és a konvenció elfogadja, hogy az értekezlet üdvösnek tartaná Thompson munkástárs körútra küldését és ily irányban átír az Egyetemes Szervezethez, egyben ígéretet teszünk, hogy a Thompson gyűléseket minden tőlünk telhető módon segíteni fogjuk sikeressé tenni. Elhatározta az értekezlet, hogy a jövő évi konvenciót újból Cleveland városban tartjuk. Miután más tárgy már nem volt, Hering mt. megköszönte a konyhán dolgozó Leiz, Kontz, Molnár, Székely, Kollár és Kish munkástársnőknek, amiért oly ízletes ételeket készítettek, bejelentette, hogy a konvenció költségeire $144.45 gyűlt össze, a konyha hús szükségletét Kish Lajos és neje New Berry, O. ajándékozták majd rövid buzdító beszéd keretében berekesz- tett az értekezletet. Kollár József Vízi József Jegyzők. Társadalmi változásra van szükség (a.l.) Történelmi bizonyítékok szolgálnak arra vonatkozólag, hogy a magántulajdon rendszerére épült társadalmi berendezkedés, a háborúk melegágya. Hogy az emberiség a jövőbe igazán békés egyetértésben élhessen, föltétien szükséges, hogy azokat az okozatokat küszöbölje ki a társadalmi életből, amelyek minden esetben a bajok előidézői voltak. Nem nehéz megállapítani azokat a társadalmi bajokat, amelyek állandóan veszélyeztetik az emberiség békéjét. Ezeket a társadalmi bajokat csak azok nem akarják fölismerni, akik gazdasági kiváltságuk révén ténylegesen uralják a társadalmat. A magántulajdon rendszere, amely a kizsákmányoláson alapszik, nem ismer országhatárokat, de még nemzetiséget sem. Mivel az egész világon kizsákmányolás folyik, azért az emberiségnek legfontosabb cselekedete volna a kizsákmányolás megszüntetése. Természetesen ezzel kapcsolatban a magántulajdon rendszere is a múlté lenne. Ezekre a változásokra okvetlen szükség van, hogy az úgynevezett társadalmi változás jöhessen létre. Mindazok akik ténylegesen felismerték a mai társadalom összetételét, azok azt is tudják, hogy esetleges kormány változások nem jelentenek társadalmi átalakulást. Még azon esetben sem, ha a legradikálisabb kormányforma is kerül irányitó hatalomra mindaddig, amíg akár magán vagy állami összpontosított vagyonrend- szer és ezzel kapcsolatos bérrendszer létezni fog. Társadalmi változás sohasem lehet azoknak célja, akik uralják a társadalmat, sőt még azoknak sem érdeke, akik a mai társadalom osztályintézményeiben kényelmes hivatalokban elhelyezkedtek. A. tényleges társadalmi változás kizárólag azoknak fontos, akik állandóan a termelés terén, a kizsákmányolás napról napra nehezdő súlyát érzik. Hogy azután hogyan érheti el a kizsákmányolt termelő munkásosztály ezt a társadalmi változást, úgy, hogy elsősorban felismerik, hogy a termelő munkás tényleges fentartó- ja az emberi társadalomnak. Ennek felismerése révén tudatára kell, hogy ébredjen annak, hogy mint legfontosabb tényezője a társadalomnak, feltétlen jogos a termelt javak korlátlan használatára. Most azután a legfontosabb, hogy a világ munkásai megtalálják a szükséges eszközöket céljaik elérésére, mert társadalmi változást nem lehet elérni sóhajokkal. Azok súlyos tévedésben vannak, akik azt hiszik, hogy közvetett képviseltetés meghozza a kívánt eredményt. A munkásoknak egy tényleg forradalmi gazdasági szervezetre van szükségük, hogy a kitűzött végcélt elérhessék. Vannak ugyan a munkásoknak a világ minden országában szervezeteik és az úgynevezett “munkás” politikai pártjaik, mindezek dacára az IWW — a Világ Ipari Munkásainak szervezete — egyedül áll a végcél tényleges megvalósítása terén. Sokan talán azt az ellenvetést teszik, hogy “Minden cigány a maga lovát dicséri”. Ebben az esetben az IWW elmélete és gyakorlati működése kimagaslóan áll minden más szervezet és úgynevezett “munkás” politikai frakció felett. Addig, amig más munkásszervezetek cselekedetei kizárólag a vezérektől függ, az IWW minden megmozdulását kizárólag a tagság irányítja. Az IWW-nak ezen összetétele két nagyon fontos tényezőn alapulnak ; első sorban, hogy nem hivatalokban elpeshedt, vagy a komótossághoz szokott munkásvezérek irányítják cselekvéseiben, hanem a tagság. Másik igen fontos tényező, hogy a termelés terén foglalkoztatott kizsákmányolt munkásnak, ha már felismerte az osztályharcot, nem igen van alkalma ellágyulni, mert állandóan érzi a kizsákmányolás nehéz jármát.. És amint az IWW-nál ténylegesen meg van, hogy a harcoknál maguk a harcban állók irányítják saját küzdelmeiket, de nem a vezérek megalkuvó taktikája szerint, mint az más szervezeteknél szokásos, hanem a kitűzött követelések 100 százalékos megnyerése a fontos. Ha mostan a munkások tudják azt, hogy a harcot ők vívják és irányítják, akkor arra is fognak törekedni, hogy megtanulják, használni azon harci eszközöket, amelyek a harcaikban biztosítják a győzelmet. Erre azért is van nagy szükség, hogy a munkásokat önállóságra tanítsak, úgy, hogy minden harcban álló munkás külön külön, betudja tölteni forradalmi hivatását, aminek következtében sohasem lehet áldozata az árulásra hajlamos vezéreknek. , Az IWW a legtisztább forradalmi munkásszervezet Marx elmélete szerint is. Mert Marx azt állítja, hogy “a munkásosztály telszabaditasa kizárólag a munkások müve lehet”. Ebben a tekintetben is az IWW 100 százalékosan csak a munkások megszervezett munkarejére támaszkodik. Ilyen gyakorlatbeli tényekkel egyik “munkás” politikai párt sem dicsekedhet. Nem pedig azért mert mint minden politikai párt, ugv még a legforradalmibbnak nevezett munkás partok a társadalom minden osztály rétegéből toboroznak tagokat. Ez teszi azután minden pártot vizenyőssé meg akkor is ha forradalmat kiabálnak. Mert a fentnevezett íe"Ye,^..b*?on^te!tI0í1szolSáInak arra, hogy a társadalmi osztályok kulonbozo rétégéből osszetoborzott pártok nem szolgálhatják a munkásosztály végcélját, a társadalmi átalakulásra vonatkozóan hogy megszüntessek a bérrendszert és ezáltal az iparilag megszervezett munkásosztály, legyen a társadalom irányítója Ebben az irányban igyekszik az IWW felépíteni a munkásosztálynak az Egy Nagy Forradalmi Ipari Szervezetét.
