Bérmunkás, 1946. július-december (34. évfolyam, 1431-1456. szám)

1946-08-17 / 1437. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1946. augusztus 17. A demokrácia igazi formája Az egész világot izgalomban tartja Byrnes-Molotov béke­konferenciái vitája. Világos az, hogy nem személyi civakodás az amit Párisban folytatnak. Sok igazság van abban, amit a PM mond: “hogy a küzdelem alap­vonalát azon két fölfogás képvi­seli, amellyel a világot kormá­nyozni akarják és hogy kik kor­mányozzák?” Hozzáadja még, “összecsapásuk alapját a de­mokráciáról alkotott fölfogásuk különbözősége adja“, amit nem lehet közös nevezőre hozni. Mivel a demokráciával bőveb­ben kívánok foglalkozni, elég le­gyen megemlíteni itt annyit, hogy az oroszok — a PM sze­rint — úgy értelmezik a demok­ráciát, hogy a közönséges sza­vazat többség helyett a két har­mad többséggel döntsenek a békekonferencia tárgyalásain, ahol 21 nemzet képviselői ülnek együtt. Amidőn e sorok íród­nak, már le is szavazták nagy többséggel Molotov indítványát. Igazat mondott Anne O'Hara McCormick, amidőn a New York Times-ban ezeket irja: “Azért fél Molotov ur a többsé­gi szavazástól, mert dacára sa­ját nagyhatalmi erejének, a ve- letartó csatlós államok támoga­tásának és hogy a világ majd­nem minden országában vannak pártok, amelyek az oroszok mel­lett foglalnak állást, mégis kisebbségben maradna a szava­zásnál. “Ez mutatkozik meg Páris­ban, ahogy New Yorkban is megmutatkozott. A népek szö­vetségében kialakult klasszikus békekötés demokratikus formá­ja népszerűbb, mint a szovjet által meghatározott demokrati- tikus formák. Amikor fölismeri Oroszország, hogy igy van, le­het, hogy elhatározza magát arra, hogy a többségi szavazás mellé áll.” Ez a demokráciáról alkotott nézet Amerikában annyira el van terjedve, mint a “ragweed” amelytől csak úgy hemzsegnek a városok üres telkei is. Könnyű azután az amerikai átlagember­rel elhitetni, hogy a Szovjet el­lene van a demokráciának. Nem is rejtette véka alá Molotov ab­beli félelmét, hogy Anglia és Amerika ezen az alapon foly­ton kiszavaznak, amidőn nyíl­tan megmondotta, hogy egysze­rűen a zsebükben tartják állan­dóan a szavazat többséget és akkor rántják elő, amidőn szük­ségük van rá, vagy amikor kí­vánják. Annak a minta-rajzolónak ad­nám a pálmát, aki a párisi béke- konferenciát kengurukkal raj­zolná meg. Az asztal egyik olda­lán két kenguru Byrnes és Be- vin urakkal jelképezve, akiknek erszényeiből biztonság tudatuk és füleik hegyezése közben az adott jelre tüstént elöőugranak az apró kengurucskák a csatlós kis államok jelzésével, hogy sza­vazatukkal szülőanyjukat támo­gassák. A másik oldalán az asz­talnak pedig egy rettegésbe tar­tott egyedüli kenguru, Molotov jelzéssel, akinek erszényéből csak félelemmel kandikálna.k ki az apró kenguruk, állandóan az atombombát szimatolva, ami­nek bikini-i hatása ott lebeg a párisi békekonferencia tanács­termében. Szóse róla, az oroszoknak is meg van a saját fölfogásuk a demokráciáról. Lenin úgy kör­vonalazta a tőkés államok de­mokráciáját, mint “burzsoá de­mokrácia”, amellyel szembe he­lyezte a “proletáriátus demok­ráciáját” amelyet még “demok- rakitus diktatúrának” is neve­zett. Akármilyen jelentőséget tulajdonítanak haladót t a b b munkásmozgalmi körökben a demokráciának, különösen poli­tikai felfogásában, előttem kel­lő értékre süllyed, mihelyst nin­csen összekapcsolva az összes alapiparok demokráciájával. Ma amidőn a nagyhatalmak világ fölötti uralmukat akarják alá­támasztani, az ilyen széphang- zásu szavak, mint “demokrácia” vagy “népek önrendelkezési jo­gai”, szószátyárkodásával szem­ben szükségét érzem, hogy a de­mokráciáról némely dolgokat el­mondjak. A demokrácia szó a görög “demos” szóból ered, ami ma­gyarul népet jelent, a demokrá­cia pedig népuralmat. Azonban ezzel nagyon keveset, vagy ta­lán majdnem semmi lényegeset nem tudunk meg a demokrácia igazi fogalmáról. Amidőn életvi­szonyaink berendezését is a de­mokrácia szó fogalma alá szere­tik préselni, szükségessé válik, hogy a demokráciát eredeti ős­hazájában, a régi Görögország­ban történelmi vonatkozásában figyeljük meg. Ha ezt tesszük, akkor rögtön szembetűnik az, hogy amerikai és francia forra­dalmak csak lemásolták a régi görögök demokráciáját. A demokráciát a régi görögök az athéni államban valósították meg először K.e. 459-ben. Athén éppen úgy osztálytársadalom alapján állt, mint napjaink bár­melyik osztály állama. Csak annyiban különbözött a feudá­lis államoktól, hogy a föltörek­vő kézműves osztály, kereske­dők, tehát a vagyonos polgár­ság a főnemesek oligarcha (ke­vesek) uralmát megszüntette és helyébe saját uralmát a nép (?) uralmát tette. De kik alkották az athéni né­pet? Rajtuk kívül a heloták se­rege is athéni volt, de azok nem számitattak a nép sorai közé. Sőt a nép túlnyomó többsége ezen baromi sorba tartott rab­szolgákból állott. Ezeket pedig nem szabadította föl az- athéni demokrácia, hanem tizennégy év múlva K.e. 445-ben soraikat 4760 athéni polgárral dagasz­totta, akikről apai vagy anyai ágon kitudódott, hogy nem tel­jes jogú athéni polgároktól szár­maztak. Sőt a demokrata athé­niek segítik leverni a spártai arisztokraták ellen lázadó rab­szolgákat, akikkel máskülönben ellenséges viszonyban voltak, mert a spártai arisztokrácia ép­pen úgy megvetette a kereskedő népségeket, mint teszem a po­rosz junkerek a német burzsoá­ziát. Athénben az ember tehát a demokratánál kezdődött, de a dolgozó nép nem tartozott be a demokráciába. így most már el­indulhatunk ezen az utón és megvizsgálhatjuk ezen az ala­pon napjaink demokráciáját is. A mai demokraták előfutár- jai a nagy gondolkodók voltak, mint a francia Rousseau és a többiek. A feudális viszonyok megszüntetését hangoztatták és Engels szerint “semmiféle külső tekintélyt nem ismertek el. Val­lás, természetbölcselet, társa­dalom, állami rend, minden ami volt a kíméletet nem ismerő kri­tika boncoló kése alá került. Az ész itélőszéke előtt a dolgok vagy igazolják magukat, vagy pusztuljanak.” Ugyancsak En­gels mondja azt is, hogy az “ész birodalma nem volt mas, mint a polgárság idealizált államformá­ja. Az örök igazság megvalósu­lását a polgári igazságszolgálta­tásában találta meg, az egyenlő­ségből végül is a törvény előtti polgári egyenlőség lett; egyik leglényegesebb emberi jognak a polgári tulajdont nyilvánították s az ész állama a Rousseau-féle társadalmi szerződés csak mint polgári demokrata köztársaság léphetett életbe stb.” (Lásd En­gels “Szocializmus utópiától a tudományig” első és második ol­dalán) Itt is künmaradt a fagyon a dolgozók nagy többsége a prole­táriátus. Bár a francia ragy forradalom rájuk támaszkodva érte el célját, de mihelyt demok­ratikus jogait gazdaságilag is követelte, Bonaparte Napóleon tábornok ágyúival találta ma­gát szemben. Tehát a dolgozók nagy többsége, a proletariátus, a nagy burzsoá forradalomban éppen úgy nem tartozott a de­mokrácia fogalma alá, mint haj­dan Athénben a heloták. Bármilyen jó hangzású is az Egyesült Államok alkotmánya, végeredményében a magántu­lajdon polgári formájának a vé- delmezésére Írták. Nem vonom kétségbe, hogy tökéletes demok­rácia létezik azon kevesek ré­szére, akik az ország vagyoná­nak túlnyomó részét bírják, de szemfényvesztés azok részére, akik semmi vagyonnal nem ren­delkeznek. Amióta az ország la­kosságának nagy többsége két- kezü bérrabszolgákból tevődik össze, ezek részére a demokrá­cia hangoztatása üres szólam­má zsugorodott össze. Nevetségessé válik Byrnes és Molotov vitája a demokrácia Tisztelt Munkástársak: Mellékelten küldök a Bérmun­kás drágasági pótlék alapjára 1 dollárt. Sajnós, az én ismerős magyar munkástársaim között nem tudok előfizetést szerezni a lapra, mert másféle lapokat já­ratnak, félnek a világosságtól. John Koncz Akron, O. Tisztelt Munkástársak: Bocsássanak meg, hogy még eddig nem küldtem be az előfi­zetést, de nem a legjobban vol­tam és tudják, hogy van a ki­dolgozott munkásember a kapi­talista társadalomban. Most azonban itt küldöm a két dollár előfizetést és egy dollárt a drá­gasági pótlékra. fölfogásáról, ha tudjuk, hogy mind a kettő más-mást ért alat­ta. Sőt a kapitalizmus részére már rég nem fogalom a demok­rácia, hanem üres frázis Tehát az marad meg a, béke- konferencia kérdéséből, hogy a világot kik fogják kormányoz­ni. Az újonnan alakult államok szövetkezése Oroszország veze­tésével, amelyek éhes szegény­ségükben is nagyon sokkal több demokráciát árulnak el, mint az Egyesült Államok és Anglia, avagy ezen utóbbiak reakciós urai, a nagytőkések, akik már is nyíltan kimutatták ebbeli szándékukat ? . . . tudja Pál .. . NÁCI PROPAGANDA AUSZT­RIÁBAN. BÉCS — Náci propaganda terjesztésének vádja alatt az utóbbi napokban több mint 100 egyént tartóztattak le Ausztriá­ban, legtöbbjüket a fővárosban, Bécsben. Itt is, éppen úgy, mint Magyarországon, a letartózta­tottak legtöbbje a régi “Hitler Ifjúság” szervezet tagjai közé tartoztak. A letartóztatottak között szá­mos középiskolai tanuló van, akik náci röplapokat adtak ki és terjesztették, a járdákat és a falakat tele rajzolták a horog­keresztes náci jelvénnyel. Az állami rendőrség elfogott egy Rudolph Stanzel nevű nyom­datulajdonost is, aki valamikor tagja volt a náci pártnak, most pedig ő nyomtatta a náci röpla­pokat. A SZABAD SAJTÓ ELSŐ HARCOSA NEW YORK — Csak szükebb körben emlékeztek meg augusz­tus 4-én John Peter Zanger new yorki újságíró halálának két- századik évfordulójára. John Peter Zanger volt az első ame­rikai újságíró, aki nem csak harcolt a sajtószabadságért, ha­nem börtönbe is került érte. Jó­val az amerikai forradalom előtt 1733-ban a gyarmati kerületi tanács választásával kapcsolat­ban olyan élesen kritizálta a je­lölteket, hogy az akkori hatóság abban izgatást látott és Zangert 1733 október 29-én börtönbe ve­tette. Igazán nagyon sajnálom, hogy nem küldhetek legalább is tiz dollárt, de én már február 14- ike óta nem dolgozom. Bárhová megyek, mindenütt azt mond­ják: “Go home daddy, you are 30 years too old!” Dacára an­nak, hogy a szakmámban elő­forduló munkákat csukott szem­mel is eltudom végezni, mégis a bérrabszolgák kiválasztásánál a nyers erőt előnyben részesí­tik. Ami a Bérmunkást illeti, arra még ha az utolsó három dollá­rom volna, azt is elküldeném. A feleségem is alig várja a postát és előbb olvassa a lapot mint én. Kunzt Pál és neje Chicago, 111. MUNKÁS LEVELEK MIRŐL ÉS HOGYAN ÍRNAK A BÉRMUNKÁS OLVASÓI

Next

/
Thumbnails
Contents