Bérmunkás, 1946. július-december (34. évfolyam, 1431-1456. szám)

1946-08-17 / 1437. szám

1946. augusztus 17. BÉRMUNKÁS 7 oldal Kanadai látogatásom be kell takarítani a termést, mi-1 keresztül ők is megértéssel és I vei akkor már a fagy várható, barátsággal fognak kezet az ál­lamokban hasonló gondolkozásu BARÁTOKAT TALÁLUNK munkástársakkal. (Vi.) Kellemes és nagyon ér­tékes látogatást tettünk Kana­dába. Ámbár csak két napot töl­töttünk ott, de a meglepetések sorozatai értek bennünket, me­lyet ha nem is vagyok képes le­írni hűen, amint azt átéreztük, azonban remélem, hogy lapunk olvasói is érdemesnek találják ezt a leírást. Elsősorban is nagyon kelle­mesen lepett meg, hogy a kana­dai magyar munkások között, legalább is akikkel volt időnk beszélni, nem akadt bigott, re­akciós munkás. De az átlag ka­nadai munkások között is kevés akad. Ottan a magyar munká­sok között nem terjedt el az a gyűlölet a mostani magyar kor­mány ellen és a Szovjetek ellen, mint itten az “Államokban”, amint azt ottan szokták monda­ni az Egyesült Államokra. Ez leginkább annak tudható be, hogy a kanadai munkásoknak a legnagyobb része a Horthy ter­rort személyesen, sokszor saját bőrükön való megismerése után jöttek ki, legnagyobb részben, 1925-29-es években. Ezek látták azt, hogy mi volt az a keresz­tény kurzus és ismerték a min­den erejükkel támogató úri ban­dát és nem kértek, nem is kér­nek belőle többet. Másodszor Kanadában nagy mértékben található a Horthy terror elől menekült intelligen­cia is, emigránsok, irók, taná­rok, akik több és helyesebb ne­velést adtak az ottani magya­roknak, mint itten az államok­ban még a Horthy terror ideje előtt és sokszor azoknak zsold- ján élősködő intellektuel firkász, úrhatnám banda. A harmadik tényező a “Kana­dai Magyar Munkás, hetilap, amely majdnem minden értéke­sebb magyar munkás háznál ta­lálható. Ez szerény véleményem szerint sokkal jobb, több neve­lést ad, mint ahhoz hasonló irá­nyú napilap itt az államokban. Az emigráns intellektuellek kö­zött legismertebb és legközvet­lenebb Dr. Czakó tanár, aki a Károlyi és Jászi liberális irány­zatnak volt a hive az első ma­gyar forradalom idején. Dr. Czakó is kiad egy heti folyóira­tot, a “Tárogató” címen, mely­ben a haladás szellemét hirdeti és igyekszik a magyarok között olyan nagymértékű vallási el­lentéteket elsimítani, valamint liberális polgári szellemmel^ he­lyettesíti a reakciós egyházak tanítását. Ámbár Kanadában is találha­tó salak. Nem csak szellemi mérgezők, de annál nagyobb számban testi és agymérgezők, akik nyers alkoholt gyártanak és árulnak. Valamint földéhes parasztság, akik a gyors meg­gazdagodás útjára térve, igye­keznek legázolni mindazokat, akik utjukba állnak. De sokkal kevesebb az ilyen elem, mint it­ten az államokban. Valamint sokkal értékesebb munkát vé­geztek és nagyobb hírnevet sze­reztek a magyaroknak, a ma­gyar munkás termelési hírnevé­nek, mint bárhol itt az Egyesült Államokban. GAZDASÁGI HELYZETÜK Valamennyi kanadai munkás, nehéz, szorgalmas munkával ju­tott oda, ahol ma áll. És mégis legtöbben gazdasági gyarapo­dásban felülmúlják az amerikai magyar munkásokat. Ezt rész­ben a hétéves háborúnak, rész­ben annak köszönhetik, hogy a magyar munkásoknak nagyré­sze bevezette a dohánytermelést ezen a vidéken, az Erie tó észa­ki részében. így a magyarok legnagyobb részben dohányter­meléssel foglalkoznak. A dús jövedelem, rohamosan emelte az itteni farmerok értékét. Na­gyon sok farm még húsz évvel ezelőtt erdő, bozót, vagy parla­gon heverő volt és 3-4 ezer dol­lár árban kelt el. Most ugyanez a farm 25-30 ezer dollár áron cserél gazdát. Ez leginkább áll Tillsonburg, Kortland, Strad- fordville, Vienna vidékén, ahol legrégebben és legnagyobb mér­tékben vezették be a dohány- termelést. De most ez a dohány- termelés terjed mint a futó tűz és már közel kétszáz mérföld területet ölel fel. Még száz akeros farmokon sem igen lehet más terményt látni, csak dohányt, vagy an­nak előterményét, rozsot, ame­lyet csak azért termelnek, hogy azt a dohánynak alászántsák ta­vaszon, részben mint trágyát, részben, hogy a “cutworm”, azon rágódjon és ne a dohány plántákat támadja meg. Ez a féreg egyike a legnagyobb ve­szedelemnek a dohánytermelés­nél. Az teszi ezt a vidéket nagyon érdekessé, hogy dacára a rövid nyárnak, a késői és korai fa­gyoknak, mely a termelési sze­zont csak három rövid hónapra szorítja, juniustól-augusztus hó utójáig, képesek elsőosztályu dohányt termelni, nem csak nö­veszteni, hanem leszedni és bo­nyolult szárítási, kezelési, pak- kolási rendszeren keresztül, mely nagyobb szaktudást, gya­korlatot igényel, mint elképzel­tük, azt jó pénzért értékesíteni. A dohánytermelés éveken ke­resztül újdonság volt ezen a vi­déken és leginkább a magyar és belga munkások vezették be és fejlesztették ki. Ma már olyan helyeken is termelik, ahol még pajta sincs készen. És a 160 mérföldes utón, mindenfelé lát­tuk, hogy a pajtákat építik a dohányföldeken, közel Windsor- hoz is, ahol még ezelőtt nem is álmodtak ilyen termény behoza­taláról. Mostan kezdődik a do­hányszedés, “törés” és az a leg­nagyobb munka szezon, amikor ezreket tudnak alkalmazni a magyar farmerok és erre a cél­ra tömegesen mennek ki a ka­nadai városokból is a munká­sok, nem csak magyarok, ha­nem minden más nemzetbeliek is. A fizetés is elég jó ezeken a munkákon. Nyolc dollártól ti­zenkettőig is naponta a koszt mellett. Persze azért bizony dol­gozni kell, mert kevés az idő, egy hónap alatt kell majdnem egy negyed évi munkát elvégez­ni, mert a fagy nagy veszélyt jelent. A fagy veszélye miatt a kiplántálást is csak junius ele­jén végzik, addig melegágyak­ban, üvegházakban nevelik a plántákat és már szeptemberre A kirándulásunk céljaképen, a feleségem fiatalkori barátnő­jét akartuk meglátogatni és az egyhetes vakációmból sajnos csak két napot vettünk erre a célra. De egy ismerősünk, aki itten dolgozik Detroitban és majdnem hetenként megy Till- senburgba, mivel két farmjuk is van, sokat beszélt erről a vidék­ről és magyar munkásairól. Va­lamint azt is megemlítette, hogy nekem is vannak ott falumbeli- ek. Legalább egyről tudott. Na­gyon kellemes meglepetés volt, hogy az első helyen is, értelmes munkásérzelmü családra talál­tunk, akik elvileg nagyon is kö­zel állnak hozzánk. Valamint az ismeretlen földimmel is, három gyermekkori iskolatársamra ta­láltam, akik már szintén öntu­datosak és nem kellett szégyen­kezni miattuk. Megértő mun­kástársak és sok hiányt pótló hirt mondtak a falumról, mivel ezek az 1919-29-es években jöt­tek ki. Az első vendégfogadó mun­kástársunk, aki bácskai és mint molnár dolgozott a dunai viz- malmokon, személyes tapaszta­latai révén beszélt a Horthy ter­ror által a Dunán leusztatott ál­dozatok rémséges tömegeiről és állapotairól. Nem csoda, hogy már nem kér többet ezen ke­resztény kurzusból. Nem ma­radt meg Horthy barátnak, sőt még nem is igen szívleli azokat, akik jó szót tudnak felhozni a régi rendszer érdekében. Telje­sen hive az igazi felebaráti sze­retet, együttműködés és boldog­ságot létesítő szociálista rend­szernek. Ez a munkástársunk beszélte, hogy még csak molnár inas volt a dunai vízimalomnál, amikor minden reggel az volt az első te­endője, hogy a malomnál fen- akadt holttesteket kitaszigál- ják a folyóba, hogy menjenek tovább. Sokszor 3-4 vagy 5 .holt­test is fennakadt a malomnál és mivel vagy tizenhat ilyen ma­lom volt közeliben, minden ma­lomnál éppen ilyen volt a hely­zet. Ezek között találtak egy hullát, amelynek a fejébe volt szögezve egy zsidó papi imasap­ka úgy, hogy a nagy szeg az aj­kán jött ki. Ez volt 1919 őszén és azt kö­vető években. Nem csoda, hogy egy gondolkozó ember nem pár­tolhatja azt a rendszert. Ő is igyekezett otthagyni, amikor te­hette, dacára a nagy viszontag­ságoknak melyen itten Kanadá­ban is keresztül mentek, mielőtt letelepedhettek. Ez a munkás­társ csak mosolyog az álszentes­kedéseken, olyanokon akik min­dég imádkozzék, hogy “szeresd felebarátodat, mint önön maga­dat”, de ugyan akkor tapsoltak, örvendtek és még most is visz- szasirják ezt a keresztény kur­zust és azt megteremtő urakat, Horthy vigéceket, akik a Dunát, Tiszát ártatlanok holttestével szórták tele. Sok értékes, értelmes magyar munkás van Kanadában, akik meg fogják érteni a lapunkat, bennünket és velünk együtt fog­nak harcolni, hogy a Horthy úri rendszere még otthon se legyen többé lehetséges. A lapunkon MEGÉRKEZETT A MAGYAR ARANY BUDAPEST — Budapestre befutott Hitler privát vonata. Ezúttal azonban nem nácikat, hanem a nácik által elrabolt 33 millió értékű magyar aranyat hozták haza rajta. A 22 tonna súlyú aranyat, ami a Magyar Nemzeti Bank fedezéke volt, erős katonai őrizet alatt szállí­tották vissza. A magyar kor­mány képviselői erősen remény­kednek abban, hogy ez az arany újból állandó értékűvé teszi a magyar pénzt és végeszakad an­nak a rettenetes inflációnak, amit még soha, sehol sem ta­pasztaltak. A “HAZAFIAS” OLAJ LONDON — Az angol ’’La­bor Government“ minden eddi­gi szokástól eltérőleg hivatalo­san indorszálta a mostanában alakult Anglo-Iranian Oil Com­pany név alatt szereplő céget, amennyiben ez a társaság dél Irániából olajat fog szállítani az angol tengerészetnek. Noha az olajon ugyan ez a magán cég igen nagy profitot fog bezsebel­ni, de azért a kormánytól. az olaj szállításokért mint valami igazán “hazafias” cselekedetért kapott elismerést és dicséretet. Hitler fényűző yacht-ját egy amerikai cég akarja megvenni, hogy az amerikai kikötőkben pénzért mutogassák az ily “kü­lönlegességekre” bukó amerikai népnek. A Bureau of Mines jelentése szerint az amerikaiak a múlt év­ben 1,200,000.000 dollárt költöt­tek ékszerekre. Father Divine, a kótyagos fe­jű négerek által istennek tartott 71 éves öreg ember, elvett egy 21 éves leányt, de mindjárt ki­jelentette, hogy “ez a házasság csak névleges, mert az Isten nem nősül”. — A vén féker bi­zonyára előkészül arra, hogy ha a fiatal menyecskének gye­reke lesz, akkor az a “szentié­lektől” származik majd. A BÉRMUNKÁS NŐI GÁRDÁJA 1945-46 ÉVRE: Alakszay S.-né, Hollywood 8.00 Helen Bercsa, L. Angeles 1.00 Deák J.-né, Akron ........... 2.00 id. Farkas J.-né, Akron .... 7.00 Farkas J.-né, Akron ....... 7-00 Mrs. M. Fay, Akron ....... 4.00 Feczkó J.-né, New York 12.00 Fodor J.-né, Cuyah. Falls 12.00 Gáncs. L.-né, Carolina ......12.00 Suzan Hering, Buffalo .... 6.00 Kanchar J.-né, Bay City 12.00 Kern P.-né, Akron ........... 7.00 Kucher A.-né, Pittsburgh 10.00 Lefkovits L.-né, Cleveland 8.00 Mary Mayer, Phila ....... 9.00.. Molnár A.-né, Cleveland 12.00 Udvarnoky Károlyné, Flint 6.00 Mrs. Vizi J.-né, Akron ....12,00 Zára J.-né, Chicago ...... ...12,00

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents