Bérmunkás, 1946. július-december (34. évfolyam, 1431-1456. szám)
1946-08-10 / 1436. szám
1946. augusztus 10. BÉRMUNKÁS 7 oldal Lehullt a lepel Irta: KŐVÁRI MIHÁLY Alig fejeződött be magyar földön a háború, az újonnan megalakult demokratikus magyar kormány, a demokratikus pártokkal és a parlamenttel egyetemben megalkotta a földreformot. Ezzel a magyar parasztság évszázados álma és vágya valósult meg: a feudalista főurak kétes szerzeményű birtokai, — a nép tulajdonába jutottak. A demokratikus magyar rendszer jelszava lett: “A föld azé aki megműveli”. Ez a mondás hű kifejezője mindannak, ami most Magyarországon, a földreform kapcsán kialakult. Az évszázados hűbéri, jobbágy és feudális társadalmi rendszer a magyar parasztságot rabszolgasorsban tartotta és emberhez nem méltó életet juttatott neki. A magyar paraszt, a fáradtságos munkája gyümölcsét uraik, a feudális grófok, bárók és hercegek élvezték és költötték el. Természetesen az ilyen társadalmi átalakulás nem megy simán, minden zökkenő nélkül. A A birtokukat vesztett urak minden rendelkezésükre álló eszközt megragadnak, hogy a demokratikus földreform végrehajtását megakadályozzák. A paraszti tömegekkel elhitetni akarták, hogy a földreform nem végleges és szép szóval vagy erőszakkal igyekeztek a földhöz jutott parasztokat a föld elfogadásától visszatartani. Mikor ez nem járt teljes sikerrel, mikor a földéhes paraszt látván az ő sorsának jobbra fordulását — egy-két kivételtől eltekintve —- a szirénahangokat nem vette figyelembe, a politikai és gazdasági hatalmát vesztett földbirtokosok, uj eszközhöz folyamodtak . . . Ez az uj eszköz azonban nagyon is régi! Megfogni a parasztot ott, ahol a legkönnyebb — a lelkén, a vallásán, az egyházán keresztül! így lett újra valósággá a földbirtokos osztály, aki eddig az államot, az országot és a népet vezette, az egyház szövetségese lett. Mindkettő, az egyház és a földbirtokos osztály is a demokratikus Magyarország megszületésének pillanatában vesztő felekké váltak. Oda lett mindkettőjük évszázados hatalma és vagyona. A vagyon a hatalommal együtt a nép kezébe került azon egyszerű oknál fogva, hogy aki dolgozik, aki termel, aki országot épit és fen- tart, azé kell legyen a jog, a hatalom és a jólét. Ha eddig a nép, a gyúrható és formálható massza mind azt elhitte, amit egyháza tanitott neki, ha a vallási tételeken túlmenően elfogadta az egyház útmutatását a szegénység “gyönyöreiről” és stb-ikról, most az egyszer a nép is tisztán láthatja az egyháza magatartását a földreformmal kapcsolatban. Mert az egyház az uj hercegprímás vezérlete alatt, nyíltan a földbirtokos osztály pártjára áll. A szószékről különböző papi megnyilatkozások hangzottak el, a földreform ellen. Az egyház, amely eddig a krisztusi szegénységet hirdette és a nép ol- talmazójának a szerepében tetszelgett, lerántotta a leplet önmagáról! Nyíltan a nép ellen fordult és ezzel a nép ellenségévé vált! Hetekig a hercegprímás nevétől volt hangos az egész ország. A jobboldali tömegek vérszemet kaptak és nyílt tüntetésbe kezdtek a fiatal magyar demokrácia ellen. A baloldali munkáspártok tömegei is ellenakcióval feleltek, s már-már kultur harc kitörésétől kellett tartani Magyar- országon, melyet csak a munkáspártok önmérséklete, tekintettel az ország érdekeire, akadályozott meg. De a hamu alatt izzik a parázs. Az egyház most az egyházi iskolák megtartásán fáradozik, mert az állam az egyházi iskolák felügyeleti és irányítási jogát is magának akarja megszerezni. Ez érthető is, mert nem lehet egy testület sem még az egyház sem, állam az államban! A demokratikus államforma kötelessége a gyermeknevelés, abban a szellemben, ahogyan azt ez a modern államforma érdekei és az egyetemes emberiség érdekei megkívánják. A demokratikus állam ezen ténykedésével is szembeszáll az egyház és vidékekről sorba szállíttatja a kormánynak szóló tiltakozó feliratokat. Mindent összegezve megállapíthatjuk, az egyház nem a népért van. Az egyház a vallástani- tás örve alatt, a maga hatalmában akarja tartani a népet, hogy azzal az ő akaratát kényszerítse az uj államformára. Bármi történjék ez bekövetkezni nem fog. A demokratikus Magyarország népkormánya meg fogja védeni a nép érdekét, ha kell az egyházzal szemben is. Ha az egyház több akar továbbra is lenni, mint a vallás szentségének a terjesztője és az el- I múlt rendszerek védelmezőjévé akarja tudatosan tenni magát, ám tegye, de akkor a történelem szele ép úgy végig fog söpörni rajta, mint hü szövetségesén, a megbukott arisztokráciák feudális osztályán. Hajóközlekedés Európa és Amerika között Az atlantié óceáni forgalom legnagyobb részét ma amerikai hajóstársaságok bonyolítják le. Ezek között a legaktívabbak a United States Line és az American Export Lines. Mind a ketten egyúttal a szövetséges War Shipping Administration megbízottai. A United States Line látja el az Angliába, Németországba, Írországba, Belgiumba, Franciaországba és Spanyolországba szóló forgalmat; ezzel szemben az American Export Lines irányítja a hajókat az olasz kikötőkbe. Északafrikába és Marseillesbe valamint Spala- tóba, (Jugoszláviába) a Fekete tengerre és a közel-keleti kikötőkbe. Ez a mai helyzet, amely a jövőben természetesen változást fog szenvedni. Mindkét hajóstársaság figyelmezteti az utasokat, hogy a hajókon ne számítsanak a szokott kényelemre. A hajók csak egyetlen osztályt tartanak fenn. (kivéve azokat a hajókat, amelyek Németországból hontalanokat hoznak át). De ezek mellett néhány európai hajóstársaság is kezdi visz- szaállitani a forgalmat. Ilyenek a Cunard White Star Limited (angol), a Holland-American Line és a French Line. Valamennyi hajóstársaság figyelmeztet arra, hogy a nyugatfelé irányuló forgalomban sok hónapra előre eladták a jegyeket és egyes kivételes esetektől eltekintve, jövő őszig nem biztosíthatnak helyet. De senki se számítson arra, hogy a háború előtti kényelemben utazhatik. A Holland-American Line ma még csak teherhajókat járat, amelyeken mindössze néhány utasnak tudnak helyet szorítani, természetesen egyféle osztályon. Majdnem ugyanaz a helyzet a French Line hajóin is. A Cunard White Star a Queen Mary-t is járatja, de többi hajói vagy tehergőzösök, vagy korábbi csapatszállító hajók. Az európai társaságok járatai nincsenek kormányellenőr zés alatt. A Swedish American Line két hajót járat. Ezek majdnem olyan kényelmesek, mint a háború előtt. Az előjegyzések azonban tömegesen érkeztek* be és keleti irányban szeptemberig nem adhatnak el jegyeket. Ezeken a hajókon a nyugatfelé irányuló forgalom kisebb és az európai kivándorlók Svédországon át még használhatják a vonalat. Független társaságok még a Gdynia-American és a Norwegian-American Line. Az utóbbinak csak egy hajója van, amely egyetlen utat tesz meg havonta, a norvég kikötők és New York között. A Gdynia-American Li- ne-nak két modern, egyosztá- lyu gőzöse van, New York és Kopenhága között; de rövid idő múlva már három lesz. A Belgian Line is járat teherha jókat az Antwerpen-New York viszonylatban, amelyen néhány utast felvesznek ugyan, de a jegyeket több hónapra előre eladták. A Greek Line teherhajóin 2-6 utast vesznek fel New York, Lisszabon és Piraeus között. Hosszú előjegyzési listájuk van. Az Italian Line ezideig nem vette fel a forgalmat. Azok a hajóstársaságok, melyek Európából Amerikába szóló jegyeket adnak ki, többnyire csak akkor hajlandók erre, ha megbizonyosodtak affelől, hogy az illetékes amerikai konzul hajlandó vízumot adni az illetőnek. A megállapított hajóárak ideiglenesek és a társaságok fen- tartják a jogot az árak emelésére. Az amerikai hajóstársaságok azonos árat kérnek, tekintet nélkül a hajó vagy a hálóhely minőségére, a kabin fekvésére, stb. Azok a hajók azonban, amelyek Németországból menekülteket hoznak be, kétféle osztályú jegyet árulnak, különféle áron. A Cunard egyféle árat kér mindenkitől. A Hol- land-American Line egy bizonyos hajóra csak egyféle jegyet ad ki, de a különböző hajókra, különböző árak érvényesek. A többi társaságok két-három osztályt is tartanak fenn, különféle árakkal. A mai jegy árak 165 és 200 dollár között váltakoznak utanként. Gyermekek mindenütt engedményt kapnak. Az Amerikában váltott jegyek után 15 százalék adót kell fizetni, de úgy látszik, hogy ezt a többi társaságok is beszedik. A franciák és a spanyolok ezenfelül kikötői adót és átutazási illetéket szoktak felszámítani. Ha Amerikában vásárolunk jegyet nyugatfelé induló hajóra, még kábeldijat is kell fizetni, ami körülbelül 5 dollárt tesz ki. A dolgok állása szerint a közeljövőben megjavul a közlekedés és egyre több és több hajó fog forgalomba kerülni. Common Council A BÉRMUNKÁS NŐI GÁRDÁJA 1945-46 ÉVRE: Alakszay S.-né, Hollywood 8.00 Helen Bercsa, L. Angeles 1.00 Deák J.-né, Akron ........... 2.00 id. Farkas J.-né, Akron .... 7.00 Farkas J.-né, Akron ...... 7-00 Mrs. M. Fay, Akron ...... 4.00 Feczkó J.-né, New York 12.00 Fodor J.-né, Cuyah. Falls 12.00 Gáncs. L.-né, Carolina ......12.00 Suzan Hering, Buffalo .... 6.00 Kanchar J.-né, Bay City 12.00 Kern P.-né, Akron ........... 7.00 Kucher A.-né, Pittsburgh 10.00 Lefkovits L.-né, Cleveland 8.00 Mary Mayer, Phila ............. . 9.00.. Molnár A.-né, Cleveland 12.00 Udvarnoky Károlyné, Flint 6.00 Mrs. Vizi J.-né, Akron ....12.00 Zára J.-né, Chicago .........10.00 ÉPITŐGÁRD A 1945-46 ÉVRE: Alakszay S., Hollywood 8.00 J. Bercsa, Los Angeles ....12.00 J- Buzay, Cleveland...........12.00 L. Decsi, Akron ............y. 8.00 J. Engli, Cleveland ......... 6.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 12.00 L. Gáncs, Carolina ...........12.00 J. Geréb, Cleveland ....... 6.00 J. Gulyás, Cleveland ....... 1.00 J. Farkas, Akron ..............11.00 L. Fishbein, New York ....12.00 P. Hering, Buffalo .... 6.00 J. Kanchar, Bay City ____12.00 J Kollár, Cleveland ....... 1.00 E. Kovách, Cleveland ..... 6.00 J. Kozsány, Saratoga Sp. 12.00 A. Kucher, Pittsburgh ..... 9.00 A. Lelkó, Pittsburgh ........ 9.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 8.00 J Mácsay, Detroit ......... 1.00 Ä. Molnár, Cleveland ....... 8.00 J. Mogor, Cleveland ......... 6.00 J. Pataky, Brooklyn ........10.00 L. Pall, Ambridge ........... 6.00 A. Patchy, Montrovia .......12.00 P. Pika, Chicago ............. 9.00 J. Policsányi, Elmgrove .... 8.00 J. Reppman, Detroit ....... 8.00 A. Székely, Cleveland ..... 2.00 J. Szilágyi, Cleveland ..... 1.00 St. Visi, Lincoln Park....... 5.00 J. Vizi, Akron ...................12.00 G. Wiener, Oceanville.......12.00 J. Zára, Chicago ............. 8.00
