Bérmunkás, 1946. július-december (34. évfolyam, 1431-1456. szám)

1946-08-10 / 1436. szám

1946. augusztus 10. BÉRMUNKÁS 7 oldal Lehullt a lepel Irta: KŐVÁRI MIHÁLY Alig fejeződött be magyar földön a háború, az újonnan megalakult demokratikus ma­gyar kormány, a demokratikus pártokkal és a parlamenttel egyetemben megalkotta a föld­reformot. Ezzel a magyar pa­rasztság évszázados álma és vá­gya valósult meg: a feudalista főurak kétes szerzeményű bir­tokai, — a nép tulajdonába ju­tottak. A demokratikus magyar rend­szer jelszava lett: “A föld azé aki megműveli”. Ez a mondás hű kifejezője mindannak, ami most Magyarországon, a föld­reform kapcsán kialakult. Az évszázados hűbéri, jobbágy és feudális társadalmi rendszer a magyar parasztságot rabszolga­sorsban tartotta és emberhez nem méltó életet juttatott neki. A magyar paraszt, a fáradtsá­gos munkája gyümölcsét uraik, a feudális grófok, bárók és her­cegek élvezték és költötték el. Természetesen az ilyen társa­dalmi átalakulás nem megy si­mán, minden zökkenő nélkül. A A birtokukat vesztett urak min­den rendelkezésükre álló esz­közt megragadnak, hogy a de­mokratikus földreform végre­hajtását megakadályozzák. A paraszti tömegekkel elhitetni akarták, hogy a földreform nem végleges és szép szóval vagy erőszakkal igyekeztek a földhöz jutott parasztokat a föld elfoga­dásától visszatartani. Mikor ez nem járt teljes sikerrel, mikor a földéhes paraszt látván az ő sorsának jobbra fordulását — egy-két kivételtől eltekintve —- a szirénahangokat nem vette fi­gyelembe, a politikai és gazda­sági hatalmát vesztett földbir­tokosok, uj eszközhöz folya­modtak . . . Ez az uj eszköz azonban na­gyon is régi! Megfogni a parasz­tot ott, ahol a legkönnyebb — a lelkén, a vallásán, az egyházán keresztül! így lett újra valóság­gá a földbirtokos osztály, aki eddig az államot, az országot és a népet vezette, az egyház szö­vetségese lett. Mindkettő, az egyház és a földbirtokos osztály is a demokratikus Magyaror­szág megszületésének pillanatá­ban vesztő felekké váltak. Oda lett mindkettőjük évszázados hatalma és vagyona. A vagyon a hatalommal együtt a nép ke­zébe került azon egyszerű oknál fogva, hogy aki dolgozik, aki termel, aki országot épit és fen- tart, azé kell legyen a jog, a ha­talom és a jólét. Ha eddig a nép, a gyúrható és formálható massza mind azt el­hitte, amit egyháza tanitott ne­ki, ha a vallási tételeken túlme­nően elfogadta az egyház útmu­tatását a szegénység “gyönyö­reiről” és stb-ikról, most az egy­szer a nép is tisztán láthatja az egyháza magatartását a földre­formmal kapcsolatban. Mert az egyház az uj herceg­prímás vezérlete alatt, nyíltan a földbirtokos osztály pártjára áll. A szószékről különböző papi megnyilatkozások hangzottak el, a földreform ellen. Az egy­ház, amely eddig a krisztusi sze­génységet hirdette és a nép ol- talmazójának a szerepében tet­szelgett, lerántotta a leplet ön­magáról! Nyíltan a nép ellen fordult és ezzel a nép ellenségé­vé vált! Hetekig a hercegprímás nevé­től volt hangos az egész ország. A jobboldali tömegek vérszemet kaptak és nyílt tüntetésbe kezd­tek a fiatal magyar demokrácia ellen. A baloldali munkáspártok tömegei is ellenakcióval felel­tek, s már-már kultur harc ki­törésétől kellett tartani Magyar- országon, melyet csak a mun­káspártok önmérséklete, tekin­tettel az ország érdekeire, aka­dályozott meg. De a hamu alatt izzik a parázs. Az egyház most az egyházi iskolák megtartásán fáradozik, mert az állam az egy­házi iskolák felügyeleti és irá­nyítási jogát is magának akar­ja megszerezni. Ez érthető is, mert nem lehet egy testület sem még az egyház sem, állam az ál­lamban! A demokratikus állam­forma kötelessége a gyermekne­velés, abban a szellemben, aho­gyan azt ez a modern államfor­ma érdekei és az egyetemes em­beriség érdekei megkívánják. A demokratikus állam ezen ténykedésével is szembeszáll az egyház és vidékekről sorba szál­líttatja a kormánynak szóló til­takozó feliratokat. Mindent összegezve megálla­píthatjuk, az egyház nem a nép­ért van. Az egyház a vallástani- tás örve alatt, a maga hatalmá­ban akarja tartani a népet, hogy azzal az ő akaratát kény­szerítse az uj államformára. Bármi történjék ez bekövetkez­ni nem fog. A demokratikus Ma­gyarország népkormánya meg fogja védeni a nép érdekét, ha kell az egyházzal szemben is. Ha az egyház több akar tovább­ra is lenni, mint a vallás szent­ségének a terjesztője és az el- I múlt rendszerek védelmezőjévé akarja tudatosan tenni magát, ám tegye, de akkor a történelem szele ép úgy végig fog söpörni rajta, mint hü szövetségesén, a megbukott arisztokráciák feu­dális osztályán. Hajóközlekedés Európa és Amerika között Az atlantié óceáni forgalom legnagyobb részét ma amerikai hajóstársaságok bonyolítják le. Ezek között a legaktívabbak a United States Line és az Ame­rican Export Lines. Mind a ket­ten egyúttal a szövetséges War Shipping Administration meg­bízottai. A United States Line látja el az Angliába, Németor­szágba, Írországba, Belgiumba, Franciaországba és Spanyolor­szágba szóló forgalmat; ezzel szemben az American Export Lines irányítja a hajókat az olasz kikötőkbe. Északafrikába és Marseillesbe valamint Spala- tóba, (Jugoszláviába) a Fekete tengerre és a közel-keleti kikö­tőkbe. Ez a mai helyzet, amely a jövőben természetesen válto­zást fog szenvedni. Mindkét ha­jóstársaság figyelmezteti az utasokat, hogy a hajókon ne számítsanak a szokott kénye­lemre. A hajók csak egyetlen osztályt tartanak fenn. (kivéve azokat a hajókat, amelyek Né­metországból hontalanokat hoz­nak át). De ezek mellett néhány euró­pai hajóstársaság is kezdi visz- szaállitani a forgalmat. Ilyenek a Cunard White Star Limited (angol), a Holland-American Line és a French Line. Vala­mennyi hajóstársaság figyel­meztet arra, hogy a nyugatfelé irányuló forgalomban sok hó­napra előre eladták a jegyeket és egyes kivételes esetektől el­tekintve, jövő őszig nem bizto­síthatnak helyet. De senki se számítson arra, hogy a háború előtti kényelemben utazhatik. A Holland-American Line ma még csak teherhajókat járat, amelyeken mindössze néhány utasnak tudnak helyet szoríta­ni, természetesen egyféle osztá­lyon. Majdnem ugyanaz a hely­zet a French Line hajóin is. A Cunard White Star a Queen Mary-t is járatja, de többi ha­jói vagy tehergőzösök, vagy ko­rábbi csapatszállító hajók. Az európai társaságok járatai nincsenek kormányellenőr zés alatt. A Swedish American Line két hajót járat. Ezek majdnem olyan kényelmesek, mint a há­ború előtt. Az előjegyzések azonban tömegesen érkeztek* be és keleti irányban szeptember­ig nem adhatnak el jegyeket. Ezeken a hajókon a nyugatfelé irányuló forgalom kisebb és az európai kivándorlók Svédorszá­gon át még használhatják a vo­nalat. Független társaságok még a Gdynia-American és a Norwe­gian-American Line. Az utóbbi­nak csak egy hajója van, amely egyetlen utat tesz meg havonta, a norvég kikötők és New York között. A Gdynia-American Li- ne-nak két modern, egyosztá- lyu gőzöse van, New York és Kopenhága között; de rövid idő múlva már három lesz. A Belgi­an Line is járat teherha jókat az Antwerpen-New York viszony­latban, amelyen néhány utast felvesznek ugyan, de a jegye­ket több hónapra előre eladták. A Greek Line teherhajóin 2-6 utast vesznek fel New York, Lisszabon és Piraeus között. Hosszú előjegyzési listájuk van. Az Italian Line ezideig nem vet­te fel a forgalmat. Azok a hajóstársaságok, me­lyek Európából Amerikába szó­ló jegyeket adnak ki, többnyire csak akkor hajlandók erre, ha megbizonyosodtak affelől, hogy az illetékes amerikai konzul haj­landó vízumot adni az illetőnek. A megállapított hajóárak ide­iglenesek és a társaságok fen- tartják a jogot az árak emelé­sére. Az amerikai hajóstársasá­gok azonos árat kérnek, tekin­tet nélkül a hajó vagy a háló­hely minőségére, a kabin fekvé­sére, stb. Azok a hajók azon­ban, amelyek Németországból menekülteket hoznak be, kétfé­le osztályú jegyet árulnak, kü­lönféle áron. A Cunard egyféle árat kér mindenkitől. A Hol- land-American Line egy bizo­nyos hajóra csak egyféle jegyet ad ki, de a különböző hajókra, különböző árak érvényesek. A többi társaságok két-három osztályt is tartanak fenn, külön­féle árakkal. A mai jegy árak 165 és 200 dollár között válta­koznak utanként. Gyermekek mindenütt engedményt kapnak. Az Amerikában váltott je­gyek után 15 százalék adót kell fizetni, de úgy látszik, hogy ezt a többi társaságok is beszedik. A franciák és a spanyolok ezen­felül kikötői adót és átutazási illetéket szoktak felszámítani. Ha Amerikában vásárolunk je­gyet nyugatfelé induló hajóra, még kábeldijat is kell fizetni, ami körülbelül 5 dollárt tesz ki. A dolgok állása szerint a kö­zeljövőben megjavul a közleke­dés és egyre több és több hajó fog forgalomba kerülni. Common Council A BÉRMUNKÁS NŐI GÁRDÁJA 1945-46 ÉVRE: Alakszay S.-né, Hollywood 8.00 Helen Bercsa, L. Angeles 1.00 Deák J.-né, Akron ........... 2.00 id. Farkas J.-né, Akron .... 7.00 Farkas J.-né, Akron ...... 7-00 Mrs. M. Fay, Akron ...... 4.00 Feczkó J.-né, New York 12.00 Fodor J.-né, Cuyah. Falls 12.00 Gáncs. L.-né, Carolina ......12.00 Suzan Hering, Buffalo .... 6.00 Kanchar J.-né, Bay City 12.00 Kern P.-né, Akron ........... 7.00 Kucher A.-né, Pittsburgh 10.00 Lefkovits L.-né, Cleveland 8.00 Mary Mayer, Phila ............. . 9.00.. Molnár A.-né, Cleveland 12.00 Udvarnoky Károlyné, Flint 6.00 Mrs. Vizi J.-né, Akron ....12.00 Zára J.-né, Chicago .........10.00 ÉPITŐGÁRD A 1945-46 ÉVRE: Alakszay S., Hollywood 8.00 J. Bercsa, Los Angeles ....12.00 J- Buzay, Cleveland...........12.00 L. Decsi, Akron ............y. 8.00 J. Engli, Cleveland ......... 6.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 12.00 L. Gáncs, Carolina ...........12.00 J. Geréb, Cleveland ....... 6.00 J. Gulyás, Cleveland ....... 1.00 J. Farkas, Akron ..............11.00 L. Fishbein, New York ....12.00 P. Hering, Buffalo .... 6.00 J. Kanchar, Bay City ____12.00 J Kollár, Cleveland ....... 1.00 E. Kovách, Cleveland ..... 6.00 J. Kozsány, Saratoga Sp. 12.00 A. Kucher, Pittsburgh ..... 9.00 A. Lelkó, Pittsburgh ........ 9.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 8.00 J Mácsay, Detroit ......... 1.00 Ä. Molnár, Cleveland ....... 8.00 J. Mogor, Cleveland ......... 6.00 J. Pataky, Brooklyn ........10.00 L. Pall, Ambridge ........... 6.00 A. Patchy, Montrovia .......12.00 P. Pika, Chicago ............. 9.00 J. Policsányi, Elmgrove .... 8.00 J. Reppman, Detroit ....... 8.00 A. Székely, Cleveland ..... 2.00 J. Szilágyi, Cleveland ..... 1.00 St. Visi, Lincoln Park....... 5.00 J. Vizi, Akron ...................12.00 G. Wiener, Oceanville.......12.00 J. Zára, Chicago ............. 8.00

Next

/
Thumbnails
Contents