Bérmunkás, 1946. július-december (34. évfolyam, 1431-1456. szám)

1946-08-10 / 1436. szám

1946. augusztus 10.

BÉRMUNKÁS

5 oldal

AMIT NEM HAGYHATUNK SZÓNÉLKÜL

___CS. . .ő MEGJEGYZÉSEI

FELETSÜK EL . . .

Itt is, az óhazában is, szüntelenül azt jajgassák a feketeruhás és még feketébb lelkű papok, kezdve az ébredő elnök hercegprímástól a legutolsó hep- hep káplánig. Ezt a nótát üvöl- tik a korrupt politikusok, levi- tézlett újságírók, a földteleni- tett földbirtokosok.

A magyar múltat ezer évtől, de legalább a Horthy nevével jelzett 25 éves rothadást, a nácinyilas banditaságot óhajtják elfeledtetni.

A “demokrácia legyen nagylelkű” a “keresztényi megbocsátás”, “mindenkire szükség van”, stb. stb. a jelszó. Vagyis szüntessék be a' Népbiróságok működését. Ne vizsgálják a közhivatalnokok, politikusok és más fékerek szereplését a szövetséges náci-nyilas uralom idejéből. Ami megtörtént azon úgy sem lehet változtatni, a főbünösök már úgyis elvették a büntetésüket. Általános amnesztiával vessenek véget az egész múltnak.

Nagyon kedves, keresztényi és humánus ez a csicsergés, csak hála legyen a menybéli jóistenkének, a magyar népnek az a része, amely szenvedő alanyai volt a bandita uralomnak, nem akar, de nem is tud sem felejteni, sem megbocsájtani.

Nem lehet elfelejteni azt, hogy ezek a bitangok voltak azok, akik 25 éven keresztül üldözték, gyilkolták, rabolták a magvar népet, hogy az akasztófa állandó intézmény volt, hogy ők voltak a nácizmus előfutár- jai Európában, internáló tábor, különítmények szervezése a tömeg gyilkosságra az ő patentjuk volt.

Ha ez a bünlajstrom már elévült, akkor még túl élénken emlékszik a munkásosztály arra, hogy ők voltak azok, akik kiszolgáltatták az országot szö- röstől-bőröstől Hitlernek, kik hazug ürüggyel hátbatámadták Jugoszláviát és Oroszországot Ez az aljas támadás jó százezer ifjú magyar életébe került. A tiszti brigantik irányítása alatti “hadjárat” amely végül a civil lakosság, asszonyok, gyermekek tömeggyilkosságává al- jasult, gyűlöletet és megvetést váltott ki a fenti népek szenvedő lakosságából.

Végül ha ez sem elég ok a nem felejtésre, akkor ott vannak a nyilas uralom előtti év alatti állatias bitangságok, amikor a munkások ezreit, a zsidók sázezreit ölték halomra vagy küldték a náci halálgyárakba. A 650 ezer meggyilkolt zsidóval együtt, közel egy millió magyar a magyar népnek majdnem a 10 százalékának a vére tapad a mocskos kezükhöz.

Az ő számlájukra Írandó az, hogy Magyarországot romhal-1

mázzá tették, hogy a nácikkal együtt kirabolták és olyan nyomorba döntötték, hogy ehez hasonlót nem mutat fel a magyar történelem.

Vannak bűnök, amikre nincs bocsánat. A magyar nép ellen elkövetett gazságokra 1919-től a háború végéig, nem lehet bocsánat, mert csak a főbünösök egyrészét érte még csak el a népharag, az igazságszolgáltatás. A többségük külföldre menekülve, úri módon él az országtól elrabolt értékekből. De nem lehet bünbocsánat a “kisebb” bűnösökre sem, mert nincs bennük bünbánat, sőt ma aljas hazug propagandával orgyilkossággal, pogrom rendezéssel, támadják hátba azt a demokráciát, amelyhez bocsánatért, feledésért fordulnak.

Az akció élén az egyház feje a pápa áll. Az ő irányítása alatt dolgozik az ellenforradalom, amely a régi bitang uralmat kívánja visszahozni, királyaival, földesuraival, papjaival, szolga- biróival, csendőr közigazgatással, nem csak a magyar földre, hanem az egész világra.

Lengyelországban éppen úgy, mint Romániában, Jugoszláivá- ban, Bulgáriában, cseh és oszt- ' rák földön, mindenütt az egyház ifeje a prímások az ellenforradalom akcióban és az amerikaiangol főpapok kontráznak a hangversenyben. Kétségtelen az, bogy jól szervezve, jól irányítva, de a legaljasabb módon folyik a propaganda, amelynek mindenkor mestere volt az egyház, amely soha sem ment a szomszédba egy kis hazugságért.

Az öntudatos munkások nem ülhetnek fel ennek a hazuság- hadjáratnak. Bármennyire is a (humanizmus köntösébe bujtat- I ták is, kilátszik a papi, ellenforradalmi lóláb.

| Kérdezzék csak meg ezeket a humanistákat, miért nem fájt a redves szivük akkor, amikor Horthyék gyilkolták halomra a munkásokat és parasztokat.

Miért nem tiltakoztak, ami- ,kor az ukrajnai hómezőkön a magyar ifjak tízezrei pusztultak el. Miért nem tiltakoztak, amikor a 650 ezer zsidót gyilkolták le és rabolták ki. Akkor sunyin hallgattak, papjaikkal, szerkesztőikkel együtt, legfeljebb akkor jajdultak fel, ha a zsebeik ellen í az egyház érdekei ellen vétettek a nyilasok.

Mi azt mondjuk, ezen a téren meglehetősen jól dolgozik a magyar köztársaság, egy kissé több erély és gyorsaság, akkor a magyar nép jövőjének megvetik az alapját.

A hercegprímások, papjaik és cselédeik, csak nyöszörögjenek, amig minden bitang el nem vette a megérdemelt büntetését,

! addig nincs bocsánat, addig nin- i csen felejtés.

zat “nevelésügyi” osztályának a vezetője, cenzúra alá vette a japán rádiót. Minden szónoknak Írásban előre be kell mutatni a beszédét és csak jóváhagyás után mondhatja el. így védelmezik azokat, akiknek kiirtására annyiszor kérték a japán népet a háború alatt. Most azonban már a védelmükre kelnek és azt mondják:

Üsd agyon, de ne nagyon!

KÉTFÉLE DEMOKRÁCIA

“Kérem én a demokrácia hive vagyok, hiszek a sajtó, szólás és vallás szabadságban a szülőföldön is éppen olyan demokráriát akarunk, mint a fogadott hazánkban van” — halljuk és olvassuk a papi maszlaggal telitett lapokban. Persze, mi jól tudjuk, hogy ezek a frissen sült demokraták és szabadság bajnokok, csak a közel múltban még a német, olasz, magyar diktatúrákra esküdtek. De most a gyűlölt magyar kormányzattal szemben, nagyon jól jön az “amerikai demokrácia” hangoztatása.

Pedig ez ellen a demokrácia ellen is kifogása van azoknak a jó amerikaiaknak, akiket érint az árszabályozás és az, hogy a kormány beleszólt a termelés mikéntjébe, hogy minimum béreket és a munkaidőt szabályozta. Ezek is amúgy Tarzicius módra siránkoznak, hogy oda az amerikai szabadság, mert a kormány beleavatkozik az egyéni szabadságba, mikor megszabja a munkaidőt és még a szervezkedés jogát is biztosítja. De a legteteje a dolgoknak az, hogy az árdrágítókat még törvény elé is állítják, meg is büntetik őket.

Én igazságos vagyok a papok jeremiásával szemben. Készséggel elismerem, hogy két demok- ráci módszere között különbség van,' hogy ez igy van, nézzünk meg csak egy pár esetet, amelyek ugyan abban az időben történtek meg.

Az OPA amig élt, jó sok igazi amerikai nem volt hajlandó belenyugodni abba, hogy korlátozzák az ő szabadságát és horribilis blackmarket árakon árultak olyan árut, amelynek az ára meg volt szabva. Élelmiszert, ruhát és nagyon szemérmetlen volt a rablás. Egy-egy közülök törvény elé került, a jó és igazságos biró a vádlottat aki ezrével rabolta meg a népet, megbüntette 25, ird és mond huszonöt dollárra.

Magyarországon, amint egy hazai hir mondja, a rendőrség az egyik piacon összefogott vagy kétszáz árdrágítót, az árujukat elkobozták, az árdrágítókat pedig minden további nélkül internálták, vagy közmunkára rendelték be.

Az amerikai árdrágítók, áru elrejtők és más semmitevők, zavartalanul élvezhetik a night clubokban, lóversenyeken és gambling házakban az összeharácsolt jövedelmüket, sőt még a rendőrség vigyáz arra, hogy semmi se zavarja meg a nyugodt emésztésüket.

De az “átkos” magyar kormány bezáratta az összes előkelő éttermeket, mulatókat, mert tűrhetetlennek találta azt, hogy amig a dolgozó, az országot újjá építő munkások és parasztok éheznek, addig a nyomorúság vámszedői dőzsöljenek, sőt odáig ment, hogy razziát tartott a lóverseny legelőkelőbb tribünjén, ahol az előkelőség fogadott olyan összegekben, amilyen ösz- szegeket még a köztársaság elnöke sem kap egy évi fizetésként.

Az előkelő urakat és hölgyeket, kiket autók vártak kint, összeterelték és a rendőrök sorfala között kellett el gyalogolniuk a toloncházba, ahol akár egy

közönséges munkást, ezeket a kiválóságokat is lecsukták, egy- részüket internálták, más részüket meg közmunkára rendelték be.

Ehez kell még venni azt is, hogy elvették a földesur földjét és odaadták a parasztnak, a gyárakat, bányákat köztulajdonba vették és a tetejébe egy pár előkelő urnák a nyakkendőjét a hóhér szorította meg és más szörnyűségeket követtek el a magyar nép uraival.

Ugye, hogy joggal jajgatnak az urak és papok? Ugye, hogy különbség van a két demokrácia között? Én elismerem, de nem általom kimondani azt, hogy nekem a szülőföld demokráciája jobban tetszik, hogy úgy mondjam azt se bánnám, ha a fogadott hazánkban is gyakorolnák igy kissé a magyar demokráciát.

Bizony, bizony, a Tarziciusok- nak is elkellne egy kis demokratikus kezelés, amúgy Magyar Miska módra. Azoknak a munkástársaknak, akik a fentiek miatt a kuklák komandójára sírnak, viszont nagyon elkellne egy kis testhez álló kényszerzubbony, hogy ha annyira bolondok, hogy azokon sajnálkoznak, akik kikergették őket a nyomor és szolgaság korbácsával a szülőföldjükről.

Az angol parlamentben Herbert Morrison élesen kritizálta az angol sajtót, hogy az nem szolgálja a nép érdekeit. Ezt azzal magyarázta, hogy az angol hírszolgálat három főúri család birtokában van. Ezek: Lord Kemley, Lord Beaverbrook és Lord Northcliffe családok. — Mint láthatjuk, ezt a problémát úgy oldották meg, hogy ha a lordok nem akarják szolgálni a népet, akkor a nép szolgálja a a lordokat. Ezt nevezik John Bull demokráciának.

ELŐFIZETÉST KÜLDTEK 1946 augusztus 3-ig:

B. Reinitz, Los Angeles ....... 1

A. Heim, Los Angeles ........... 1

G. Takách, Turin ................... 1

F. Papp, Cleveland ............... 1

A. Kucher, Pittsburgh ____ 1

A. ökrös, Cleveland ................ 1

L. Rost, Philadelphia ........... 1

J. Feczkó, New York ........... 2

J. Hegyi, Yorkville ............... 2

J. Szalai, So. Bend ................ 1

Mrs. P. Bécsi, Philadelphia .. 1

J. Németh, Philadelphia ....... 1

J. Pfeifer, Akron ................... 2

J. Buzay, Cleveland ............... 1

St. Búza, McKees Rocks....... 3

A. Gonda, Long Island ....... 1

F. Magyar, Davison ............. 1

A. Gross, Trenton _______... 3

B. Gellen, Highland Park 1

J. Kutasi, Pittsburgh ..... 1

J. Primixl, Los Angeles ___ 3

L. Birtalan, Cleveland ........... 1

S. Király, Los Angeles ....... 1

J. Frajták, Trenton ............... 1

J. Rascan, Bridgeport........... 1

F. Pelárgus, New York ....... 2

Wm. Munkácsy, Bethlehem .. 1

J. Bischof, Akron ................. 1

S. Sziber, Philadelphia ......... 1

J. Visi, Cleveland ................... 1

St. Visi, Lincoln Park ........ 1

G. Bakos, Los Angeles ....... 1

J. Moskovitz, Dearborn .... 2

A. Molnár, Cleveland ........... 1

J. Szilágyi, Cleveland ........... 4

B. Baranyai, St. Louis........... 1