Bérmunkás, 1946. július-december (34. évfolyam, 1431-1456. szám)

1946-08-10 / 1436. szám

1946. augusztus 10. BÉRMUNKÁS 3 oldal A magyar békeszerződés NYILVÁNOSSÁGRA HOZTÁK A MAGYARORSZÁG SZÁMÁ­RA ADOTT BÉKESZERZŐDÉS HIVATALOS SZÖVEGÉT. — MEGSEMMISÍTIK A HITLER-MUSSOLINI HATÁROKAT. — A BÉKEKONFERENCIA TÍZ HÓNAPIG IS ELTARTHAT. PARIS — A Parisban összeült békekonferencia, amely 21 nemzet képviselőiből áll; első ténykedése az volt, hogy nyilvános­ságra hozta a levert országok (Németország kivételével) részére hozott békeszerződések ideiglenes szövegét. Ezen szerződéseknek a területi kérdésekre, országhatárokra és a kártérítésekre vonat­kozó pontjai már ismeretesek* : " voltak és igy a hivatalos szöveg közzététele nem okozott nagy szenzációt. A Magyarországra vonatkozó békeszerződés főbb pontjai a következők: 1. Magyarország Ausztriával és Jugoszláviával közös határai Ugyanúgy maradnak, mint vol­tak 1938 január 1-én. 2. Az a határozat, amelyet Bécsben hoztak 1940 augusztus 30-án Magyarország és Romá­nia határainak megváltoztatásá­ra, megsemmisül és az 1938 ja­nuár 1-én fenálló határ lép élet­be. 3. A Szovjet Union és Ma­gyarország között a határvonal ezen két ország és Románia kö­zös határpontjánál kezdődik és tart a két ország és a Csehszlo­vák állam közös pontjáig. Cseh­szlovákia határa itt azonos ma­rad az 1938 január elsei határ­ral. 4. A Bécsben 1938 november 2-án hozott határigazitás meg­semmisül és Magyarország meg Csehszlovákia, továbbá Magyar- ország és Ausztria között a ha­tárok ugyanott lesznek, mint voltak 1938 január elsején. így nyilvánvaló, hogy bár­mennyire jogosak lennének is Magyarországnak követelései a román vagy a csehszlovák ma­gyarlakta területekért, a nagy­hatalmak semmi szin alatt sem egyeznének bele, mert hozzájá­rulásukkal a Hitler-Mussolini intézkedéseket véglegesítenék. így Magyarország valójában akkor dobta el magától az igé­nyelt területeket, amikor a Hit­ler jóvoltából visszakapta és Horthy Miklós, a lovas tenge­rész, fehér lován belovagolt a most annyira fájlalt területek­re. NYOLC SZAKASZBÓL ÁLL Egyébiránt ez a békeszerző­dés igen hosszú okmány. Nyolc szakaszból áll, amelyek ilyen címeket viselnek: 1. Magyarország határai. 2. Politikai tétel (clause). 3. Kato­nai tétel. 4. Az egyesült seregek kivonása. 5. Reparáció. 6. Gaz­dasági tétel. 7. A Dunára vonat­kozó ügyek. 8. Pénzügyek. A politikai tétel első pontja igy szól: Magyarországnak biz­tosítania kell a jurisdikciója alá eső minden egyén számára, — tekintet nélkül a faji szárma­zásra, nyelvre, nemre vagy val­lásra, — az alapvető szabadsá­gokat, közöttük a szólás, a sajtó és a vallás szabadságát, továb­bá a szabad gyülekezést és a po­litikai vélemény nyilvánítását. Ezen szakasz másik pontja megszabja, hogy a magyar kor­mány köteles szabadonbocsájta- ni mindazon politikai foglyokat, akiket az Egyesült Nemzetekkel való kooperáció, avagy azokhoz huzó érzelmek miatt fogtak el. A következő pontok viszont megszabják, hogy a magyar kormány köteles feloszlatni min­denféle fasiszta egyesületeket, amelyek ellenségesen viselked­nek akár az Egyesült Nemze­tek, akár pedig csak a Szovjet Unionnal szemben. Az ily szer­vezetek működéseit a magyar kormány köteles megakadályoz­ni. De azonkívül kötelezi a szer­ződés a magyar kormányt, hogy bíróság elé állítsa azokat, akik (a) az emberiség ellen bűnt követtek el a béke megsze­gésével, abban tényleges reszt­vettek vagy rendeletet adtak; (b) az egyesült nemzetek azon tagjait, akik Magyarország te­rületén kooperáltak az ellenség­gel. És végre Magyarország kö­teles kiszolgáltatni azokat, aki­ket az egyesültek kikérnek, akár vádlott, akár csak tanú gyanánt. A HADSEREG A katonai klauzula szerint Magyarország csak 65,000 főből álló haderőt tarthat, a Iegiere- jének csak 90 repülőgépe lehet 5,000 főnyi személyzettel. Azon­kívül külön felsorolja ez a sza­kasz, hogy Magyarországon mi­lyen fegyvereket nem lesz sza­bad gyártani. Ugyancsak ez a szakasz intézkedik a hadifog­lyok visszaszállításáról is. A negyedik szakasz értelmé­ben a békeszerződések aláírása után 90 napon belül visszavon­ják a megszálló hadseregeket. A reparációról szóló szakasz előírja, hogy Magyarország 200 millió dollár kártérítést fizet a Szovjet Unionnak és 100 millió dollárt Csehszlovákiának és Ju­goszláviának. A reparációnál az amerikai dollárnak a szerződés aláírása napján elért értékét ve­szik alapul. A gazdasági klauzula előírja, hogy a Szovjet Union jogosult a németeknek Magyarországon talált összes javaira, de ugyan­akkor Magyarország nem köve­telhet kártérítést a háború fo­lyamat alatt ért károkért. MAR MEGINT A PAPA RÓMA — XII. Pius pápa a nála tisztelgő Enrico de Nicola, az olasz köztársaság ideiglenes elnöke és Alcide de Gasperi mi- neszterelnök előtt azt a nyilat­kozatot tette, hogy “igazságos és tartós békét akar’’. Természetesen a pápa magá­nak tartja fenn annak megha­tározását, hogy mit értsünk “igazság” alatt. Avagy igazsá- gos-e az, hogy a pápa, aki an­nak idején megáldotta a Musso­lini véres zászlóit s győzelemért imádkozott azok számára, most még ki mer állni az “igazság” követelésével. És végre tartós békét kér akkor, midőn fő és alantasabb papjai világszerte uszítanak az újabb háborúra. HETI KRÓNIKA (Folytatás az 1-ső oldalról) egész biztos, hogy az őszi vá­lasztások előtt lesz ismét ársza­bályozó törvény. Most aztán so­kan azt gondolhatják, hogy mennyire pontosan eltaláltuk, mert a kongresszus nyári szün­időre való elnapolása előtt, meg­csinálták az uj OPA-t. Mi azon­ban inkább azt akarjuk elismer­ni, hogy tévedtünk! Mert nincs uj OPA. Még pedig azért nincs, mert az elnök aláírta, hogy van, viszont abban száz százalékos igazunk volt, amikor azt irtuk, hogy ha lesz is uj árszabályozó törvény, az csak szemfényvesz­tés lesz a politikus szavazatfog- dosó sport sikeres tovább foly­tatására. Viszont ennek a nyakatekert törvénynek a megalkotásánál a honatyáink nagyon megizzad­hattak, mert újabb kétezeröt­száz dolláros évi fizetésemelés­re alkottak törvényt, persze a saját részükre. És itt jut eszem­be, amikor a munkások hóna­pokig harcolnak, hogy heti né­hány dollár javítást kapjanak, addig a képviselő uraink immár évi hétezerötszáz dollárral töb­bet fognak bezsebelni, a mun­kásnép által keservesen kiiz­zadt adókból. És ha már a fize­tés emelésnél tartunk, jó volna ha a munkások egy kis példát vennének a képviselő uraktól. Azt mindenki tudja, hogy a képviselőket a honpolgárok vá­lasztják meg, igy tehát csak ter­mészetes demokratikus eljárás volna, ha a fizetésüket is a vá­lasztó honpolgárok szabnák ki. Mert, ha a képviselőházba beju­tott képviselőknek joguk van a saját fizetésüket meghatározni, akkor ugyanilyen alapon termé­szetesen joguk kell legyen a gyárakba bejutott munkások­nak is, saját fizetésüket megha­tározni. És ilyen esetekben, mi­kor a képviselők úgy 75 száza­léknyi fizetés emelést határoz­nak maguknak, a demokrácia gyékényén állva, a munkások is 75 százalékos fizetés emelést szavazhatnak meg maguknak. Igen ám, de a képviselő urak által megszavazott fizetés javí­tás még nem törvény, mert azt az elnöknek alá kell Írni. Hát ezt az aktust is könnyen követhetik a munkások a saját szervezetük elnökének vagy titkárának az aláírásával törvényesíthetik a saját fizetésük emelését. Hát ez aztán jelentene igazi káoszt, mondják a tőkés termelési rend védelmezői. Pedig semmivel sem jelentene nagyobb zökkenést, mint a képviselő urak fizetés emelése. Csak annyi volna a kü­lönbség, hogy amig a képviselő urak a saját részükre tapasztal­nák a kellemes eredményt, a munkások milliói tapasztalnák ugyanazt. Hogy aztán a gyáros urakra ez nem volna valami kellemes, hát az biztos, de viszont a kép­viselő urak fizetés emelése, va­lamint a gyáros urak által nap- ról-napra felemelt árucikkek, sincsennek kellemes hatással a munkás milliókra. Mirevaló hát a tétovázás a munkásmilliók ré­széről? A hiába való várakozás az uj OPA-ra, hogy majd azál­tal párhuzamba hozzák az ára­kat a munkabérekkel. Tessék követni a honatyáink direkt ak­cióját a béremelésre és meg lesz a rögtöni eredmény. Hogy ehez aztán egy hatalmasan kiépített ipari szervezetre van szükség, hát ez is természetes. Erre ok­tatjuk a dolgozó milliókat évti­zedek óta és ameddig erre az út­ra nem térnek, az OPA és más humbug törvények felé való ka- csingatás, csak újabb csalódást jelent. JEGYEZD MEG--------------------—Ajánlja: St. Visi--------------------------­A tengeralatti dúsgazdag olajmezőket, most már törvé­nyesen átadják a Rockefeller érdekeltségnek California part­jai mentén. Ezek az urak bebi­zonyították, hogy amikor az adófizetők pénzén a törvényho­zásba kerülnek, akkor is a ma­gánérdekeltségeket szolgálj ák. Bűnnek tartanák, hogy az or­szág bírna valami szükséges ter­mészeti kincset. Ezek a politi­kusok imádják és hűségesen szolgálják a magántulajdon szentségét. Persze, hiszen még a morzsák is elég nagyok ezen magántulajdon asztalról, hogy elegendő hűséges cselédet kap­janak, annak a kiszolgálására. Ezek között a leghűségesebbek a politikusok. Az amerikai lapoknak az fáj legjobban, hogy nem kezdhet­nek egy hadjáratot Oroszor­szágban, hogy a mostani kor­mány embereket jó üzletembe­rekkel cseréljék ki, mint Mr. May, Mr. Garssons, stb.. Ja, itt­hon az ilyen jó üzletemberek vannak hatalmon. Nem kell fél­ni, hogy azok a vörös terroris­ták agyonlövik őket, ha rajta- csipik az ilyen üzleteken. Nagyon sok uj részletet le­hetne írni Madách “Az Ember Tragédiája” könyvéhez. Ezek között a legfontosabbak a kínai béke, melyet minden nap meg­kötnek és a trieszti demokrácia, melyet csak fegyveresen tudnak fentartani. Persze itt van még a demokrácia szülőföldje, Gö­rögország tragédiája, melyet az angol munkáspárti kormány hadserege tart fen és a náci szolgákra meg a királypártiak­ra támaszkodik a munkásság ellen. Éppen az a keresztény világ, mely legjobban imádja Jézust, teszi szülőföldjét pokollá annak a nemzetnek, vagy fajnak, melyből Jézus is származott. Milyen arculcsapása a keresz­ténységnek, a “Béke apostola” szülőföldjén dörögnek a fegyve­rek, gyilkolnak idegen megszál­ló katonák, zsoldosok, akár csak a római korszakban. Hol van az a béke, melyet Jézus akart? Ä1- nok, áruló papjai most is, mint évezredeken át csak prédikálták de nem segítették megvalósíta­ni.

Next

/
Thumbnails
Contents