Bérmunkás, 1946. július-december (34. évfolyam, 1431-1456. szám)
1946-08-10 / 1436. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1946. augusztus 10. Egyről-Másról- ELMONDJA : J. Z. TÖRTÉNELMI ESEMÉNYEK i 1789 augusztus 4 — A francia feudálisok “feladták” a hübér jogot és papíron megszűnt a jobbágyság az országban. 1914 augusztus 4 — Anglia hadatüzent Németországnak. 1919 augusztus 4 — A román csapatok megszállták Budapestet. 1932 augusztus 4 — William Hudson Harlan-i (Ky.) sztrájkoló bányászt az osztálybiróság életfogytiglani börtönre Ítélte. 1853 augusztus 5 — Üzembe helyezték az első kábelvezetéket az Atlanti Óceánon keresztül Amerika és Európa között. 1914 augusztus 5 — Ausztria-Magyarország hadatüzent Oroszországnak. 1919 augusztus 5 — Megbukott a szakszervezeti tanácskormány Magyarországon. 1905 augusztus 9 — Az orosz-japán háború befejeződött. 1917 augusztus 9 — Az IWW magyar tagjai “Ipari Munkás” néven adták ki a lapot, mivel az előzőktől — Küzdelem, Uj Társadalom, stb. — a postahatóság a szállítási jogot megvonta háború ellenes cikkeikért. 1931 augusztus 9 — A “Boulder Dam” (vizierőgát) építésénél foglalkoztatott munkások beszüntették a munkát a nagymérvű kizsákmányolás elleni tiltakozás demonstrálására az IWW irányításával. 1792 augusztus 10 — A francia királyi családot börtönbe vetették. latait azzal a megokolással, hogy nekik nincs szükségük ! semmi közvetítésre. Az Allis- I Chalmers viszont úgy a szövet- Jségi concilliator közbenjárását elfogadta, mint eleget tett a washingtoni meghívásnak, de a munkások szerint a kettő között csak annyi a külömbség, hogy külömböző utakon akarják elérni az egy célt. “A Case Co. sekinvel sem tárgyal semmiről, mig az Allis- Chalmers mindenkivel tárgyal mindenről, de a követelések és sérelmek orvoslását egyik sem akarja tisztázni” — mondják a szervezetek képviselői. A bérharc ugyan nem uj, mert amióta kizsákmányolás létezik, azóta sztrájkok is vannak, de ami uj ezzel a sztrájkkal kapcsolatban az az, hogy 7 hónapi teljes munkaszünet után, még nem akadt sztrájktörő, amiből két dologra lehet következtetni; vagy oly rosszak a munkaviszonyok a nevezett telepeken, hogy oda senki sem kívánkozik, vagy pedig a munkások felismerték, hogy a harc az ő harcuk és azt győzelemre vinni csak szolidaritással lehet. TÖRTÉNELMET CSINÁLNAK Úgy szokták mondani, hogy ha valami olyasmi történik, ami már múltban is megtörtént, hogy “a történelem megismétlődik”. Ma azonban történnek oly események is, amelyek a múltban nem történtek meg és igy uj adatokat szolgáltatnak a történelem irók számára, uj lapokat adnak a történelemhez; tehát történelmet csinálnak. Az osztályharc mezején mindig bőven akadnak események a történelem számára és a J. I. Case Co. gazadsági gépeket készítő telepén folyamatban levő bérharc kétségtelen megérdemli ott a helyet. A J. I. Case Co. főtelepe Ra- cine-ben (Wis.) van, ahol három és fél ezer munkást foglalkoztatnak, de vannak telepei Burlington, Iowa, Rock Island és Rockford, 111. városokban is. Ezen telepeken a sztrájk még az elmúlt év decemberében tört ki és ma hét hónap után még semmi kilátás a sztrájk befejezésére. A sztrájk az United Auto Workers szervezet égisze alatt indult meg és a Racine és Rock- ford-i telepek munkásai szilárdan állják a harcot, de a Burlington és Rock Island-i telepeken, az AFL segítségével sikerült a munkáltatóknak a sztrájkot megtörni és a két telep az AFL segitségével ma is sztrájktörő munkát végez és segít a munkáltatóknak megtörni a többi telepek munkásainak harcát. Racine-től csak egy kőhajitás- nyira van West Allis, ahol az Allis-Chalmers Manufacturing Co.-nak van szintén gazdasági gépeket gyártó telepe és West Allis-en kívül az ország nyolc más városában is vannak telepei az Allis-Chalmersnek és egy kivételével valamennyiben szünetel a munka hasonló okból, mint a Case telepeken. A két vállalat összesen több mint 15,000 munkást foglalkoztat és minden jel szerint eltökélt szándékuk végrehajtani a National Association of Manufacturers tervezetét a munkásszervezetekkel szemben. Ha tudjuk azt, hogy úgy Leon Clausen a Case vállalat elnöke, mint Walter Geist az Allis- Chalmers elnöke aktív tagjai az NAM-nak és a nevük után ítélve mindkettő “tősgyökeres amerikai” igy aztán nem csoda, ha végletekig ragaszkodnak az NAM azon “american plan”-jé- hez, hogy a munkásszervezetekkel kötött szerződés “demokrácia ellenes”, mert a “munkásokat akadályozza a szabad cselekvés jogában, mely szerint a munkásnak joga van tartozni, vagy nem tartozni a munkásszervezethez.” Bár az évek során felgyülemlett sérelmek orvoslása és az órabérek emelése szintén a követelések között szerepelnek, azonban minden jel szerint a harc forduló pontja a fenti kérdésen alapszik, vagyis: hogy a szervezett megmaradjon, vagy elpusztuljon. Mindkét vállalat elnöke kijelentette, hogy “soha” nem írnak alá oly szerződést, amely a “munkásaik demokratikus jogait igy megsértené” azáltal, hogy kényszerítené a szervezetbe való tartozásra. A munkások viszont ezt az állásfoglalást úgy értelmezik — és joggal — hogy a vállalatok ily magatartásukkal a szervezet tönkretételét szorgalmazzák és annak megtartásáért a végletekig fognak harcolni. A harcban a Case Co. a ma- kacsabb, mert eddig egyetlen ajánlatot nem tett a sztrájk beszüntetésére, csupán annyit ígért, hogy ha a munkások visz- szamennek a telepeken uralkodó bérkülönbözetet igyekezni fognak megszüntetni. Az Allis- Chalmers hajlandó 13 és fél cent órabér javítást adni, hogy ha a szervezet aláírja a szerződést, amelyre viszont a szervezet vezetősége kijelentette, hogy nem Írják alá a szerződést a vállalat feltételeivel csak azért, hogy a bérjavitást megkapják. A Case Co. ismételten megtagadta a szövetségi concilliator közbejárását és visszautasította úgy a földművelési, mint a munkaügyi államtitkárok ajánA KIZSÁKMÁNYOLOK NEM NYUGOSZNAK BELE A VERESÉGBE Az elmúlt év utolsó és az ez év első negyedévben lezajlott nagyarányú bérharcok kivétel nélkül a munkáltatók által tervszerűen kikényszeritett sztrájkok voltak, melyeket ugyan látszólag a bérkövetelések indították meg, de azoknak hátterében sokkal mélyebben szántó okok lapultak meg. A gazdasági szakértők mindenesetben megdönthetetlen adatokkal bizonyították, hogy a bérkövetelések egy- vállalatnak sem okozotott volna profti veszteséget. Az is nyilvánvaló, hogy a legtöbb telepen, ahol az ily harcok lefolytak, a kollektiv szerződések nem jártak le, de minden ily szerződésben volt egy paragrafus, amely feljogosította a munkásokat a bérek rendezésére, amikor a viszonyok azt megkövetelik anélkül, hogy ezzel a fennálló szerződést megsértenék. A munkáltatók azonban megtagadták a bérkövetelések teljesítését csak azért, hogy a sztrájkot kikényszeritsék és ha a sztrájk harminc napnál tovább tartott, annak révén a fennálló szerződést érvénytelennek minősítették. így — szerződés nélkül — aztán teljesen szabad kezet véltek nyerni a szervezetek elpusztítására. Eggyel azonban nem számoltak a munkáltatók, hogy; nem a szerződés képezi a szervezetet, hanem a tagság osztálytudata. És amint láttuk, ezen megtört a kizsákmányolok támadása. így az eddig lefolyt harcokban a munkások kerültek fölénybe, mert nem csak a bérköveteléseket érték el, hanem a szervezet is megerősödött, részben számarányban, részben pedig a szerzett tapasztalatok a tagságot .osztálytudatossá tették. Az eddigi kísérleteknél tehát a munkáltatók vereséget szenvedtek, ők azonban nem nyu- •gosznak bele a vereségbe. Újabb és újabb kísérleteket tesznek, hogy valahol majd csak sikerülni fog megtörni a jeget, amely kísérlet a jelenben a Case és Allis-Chalmers-nél van folyamatban. Éppen ezért e harcnak a kimenetele nem csak a két vállalatnál alkalmazott munkások helyzetére lesz kihatással, hanem általában az egész ország munkásságára. Mert ez nem csak a Case—Allis-Chalmers és az általuk alkalmazott munkások közötti harc, hanem a kizsákmányolok szövetkezete — NAM — tervszerű akciója a munkászervezetek megsemmisítésére. JÓ FIUK VOLTAK NÜRENBERG — A nüren- bergi tárgyaláson tanúvallomást tevő Dr. Werner Best, Dánia volt német parancsnoka, azt mondotta, hogy a német gesta- po emberi jószivü egyének voltak, akik maguk is sajnálkoztak, amikor Hitler vagy Himler rendeletéit végre kellett hajta- niok. Otto Stuepnagel párisi gestapo főnök például idegletörést kapott. így a borzalmas atrocitásokat csupa kegyesszivü emberek követték el. A BÉRMUNKÁS FENTARTÁ- SÄHOZ AZ ELŐFIZETÉSÜKÖN KÍVÜL HOZZÁJÁRULTAK 1946 augusztus 3-ig: A. Szedlák, Chicago A...... 3.00 A. Heim, Los Angeles___-3.00 G. Takách, Turin_______ 1.00 F. Papp, Cleveland .... 1.00 Cuyahoga Falisi találkozó 50.00 F. Arnold, Pittsburgh....... 5.00 Független Dalkör, Pittsb. 5.00 A. ökrös, Cleveland ....... 2.00 St. Spoyár, Chicago.......... 2.00 L. Rost, Phila ................... 5.00 K. Pintér, Phila _______ 1.00 J. Berezsnyák, New York 1.00 L. Yager, New York ____ 3.00 J. Feczkó, New York ......... 5.00 J. Hegyi. Yorkville ............. 2.00 J. Szalai, So. Bend ............ 1.00 Mrs. P. Bécsi, Phila....... 25.00 J. Németh, Phila. ______ 3.00 J. A. King, Lombard ____ 2.00 Mary Török, Chicago ____ 3.00 J. Starr, Manayunk_____ 5.00 M. Bakos, Cleveland ........ 5.00 A. Gonda, Long Island 1.00 A. Gross, Trenton ........... 3.00 B. Krajnik, Trenton........... 2.00 J. Kovacsik, Oberlin ......... 1.00 James Asztalos, Phila....,.. 5.00 Sig. Varga, Leechburg .... 3.00 J. Primixl, Los Angeles .... 1.00 L. Birtalan, Cleveland....... 3.00 Jos. Mogor, Cleveland....... 3.00 A. Medvegy, Bridgeport .... 2.00 G. Barcza, Bridgeport ....... 5.00 Helen Barcza, Bridgeport 3.00 S. Király, Los Angeles .... 8.00 J. Frajták, Trenton_____ 2.00 P. Kunst, Chicago ........... 3.00 A. Bordás, Phila. ................ 3.00 G. Pallagi, Newark, O. __ 2.00 J. Rascan, Bridgeport ........ 1.00 S. Lovász, So. Norwalk .... 2.00 A. Toldi, Detroit ................ 5.00 Anna Kalapos, L. Angeles 1.00 J. Koncz, Akron ______ 1.00 A. Wiener, Chicago ............25.00 B. Farkas, Cleveland ....... 4.00 J. Szilágyi, Cleveland ....... 2.00 J. Lovrek, Cleveland ..... 2.00 A. Abetzky, Cleveland ...... 2.00 B. Baranyai, St. Loüis .... 1.00 J. Miklós, Cleveland _____ 2.00 Elsie Wiener, Oceanville 5.00 M. Stefanko, New York .... 3.00 L. Fishbein, New York .... 3.00
