Bérmunkás, 1946. július-december (34. évfolyam, 1431-1456. szám)

1946-08-08 / 1435. szám

1946. augusztus 3. BÉRMUNKÁS 3 oldal Legfontosabb néptömeg szabadságharca (Vi.) Minden más világrész­ről szóló híreket elhomályosít a Kínából jövő hírek. A sok ha­mis és megtévesztő hírek között egyszer-egyszer egy igaz hír is kiszivárog. Csak az a biztos, hogy az a sokszor behirdetett béke sehol sem létezik, sőt most már a polgárháború dühöng na­pok óta, melyről szintén csak ellentétes, vagy legtöbbször a kormány részéről jönnek jelen­tések és ez csak Chiang propa­gandája. Most az első kínai elnöknek a felesége, aki a közép-demokra­tikus útnak a hive, szólalt meg. Mrs. Sun egy végső felkiáltás­ban kéri az amerikai népet, hogy ne engedjék a kinai-ameri- kai reakciónak ezt a rémséges polgárháborút megindítani, az amerikaiak által támogatni. Na­gyon ritkán hallunk az amerikai sajtóban ilyen híreket. Elsősor­ban aki igy beszél Chiang terü­letén, azt kivégzik. Mrs. Sunt is csak az védi, hogy az egész vilá­gon ismerik és ha egy uj kor­mányrendszernek van apja és anyja, akkor a kínai köztársa­ságnak Mrs. Sun az anyja. Mert nem csak felesége volt Sun Yat- Sen-nek, hanem nagyon is mo- der harcostársa is. (Ebben ha­sonlít Mrs. Roosevelthez) Mrs. Sun egyike volt a hires Soong nővéreknek, akik nagy­részben uralták, vagy férjeiken keresztül nagyon is fontos sze­repet játszottak Kínában. Az egyik nővér Chiangnak a fele­sége. A másik H. H. Kung-nak, a mostani pénzügyminiszternek, és a fivérük meg külügyminisz­ter Chiang kormányában. Vala­mint Kung és T. V. Soong csa­lád Kina legnagyobb bankérde­keltségek tulajdonosai is.^ Úgy T. V. Soong, mint a nővérei Amerikában lettek iskoláztatva kivéve Kung, aki Ausztráliában végezte iskoláit és mind jól be­szélnek angolul. így mindenki láthatja, hogy Mrs. Sun ismeri a belső helyzetet, fondorkodáso- kat és neki is juthatna a konc­ból, ha akarna abban osztozkod­ni. Mrs. Sun-t azonban csak a kínai nép iránti szeretete kész­tette az alábbi kijelentésekre. MRS. SUN MINT ANYA BESZÉL Egy meglepetésszerü nyilat­kozatban az amerikai újságírók előtt szólalt meg Mrs. Sun és fi­gyelmeztette az amerikai népet, hogy a reakciós elemek úgy Kí­nában, mint itt az Egyesült Ál­lamokban, kikényszerítik a kí­nai polgárháborút és azon ke­resztül remélik Amerikát Orosz­ország ellen uszítani. A kínai re­akciósok tudják, hogy ezt a ki­erőszakolt polgárháborút nem tudják másképpen megnyerni, csak úgy, ha Oroszország elleni háborúval tudják összekapcsol­ni és igy nagy amerikai hadse- get fognak ott lekötni. hogy a király kiszavazással, csak eben gubát cserélt és ép­ben olyan bérrabszolga marad a köztársaságban, mint a király­ság alatt volt. “Az amerikai nép, aki szövet­ségesünk és barátunk, kell hogy megismerje ezeket a dolgokat, kell hogy lássák, hogy ez az ut a végromlásba vezet” — mon­dotta Mrs. Sim. “Meg kell mondani nekik azt, hogy az amerikai reakciósok társultak a kínai reakciósokkal és egymást biztatják. Meg kell mondani nekik, hogy az Egye­sült Államok hadserege Kina területén nem segíti elő a békét, nem segíti a rendet helyreállíta­ni. Figyelmeztetni kell őket ar­ra, hogy kölcsön csak az Egye­sült Kínai kormánynak adható, mely igazán képviselné a kínai népet. Meg kell nekik mondani, hogy ha Amerika nyíltan meg­mondja, hogy nem fog hadifel­szerelést adni és haditanácsoso­kat, akkor nem lesz a polgárhá­ború kiterjedve.” “A mostani krízisben nem az a fontos, hogy ki győz, a Kou- mingtang vagy a Kommunista párt. A fontos a kínai nép sza­badsága, egysége és megélheté­si lehetősége. Ezt nem lehet el­intézni a hadsereg egyenlítésé­vel, vagy egyik másik városért való alkudozással, nem pártok jogai, hanem az egyéni jogok vannak kockára téve.” Már régebben, de most min­den leplezés nélkül megmondja Mrs. Sun, hogy a reakciósok úgy a Chiang környezetében, melyet a családi kötelékek foly­tán jól ismer, mint az amerikai reakciósok, nem engedig meg, hogy Kínában egység, béke, vagy reformok sorozata legyen. Azok nem fognak megosztozni a hatalmon, nem csak a kom­munistákkal, de még a demok­ratákkal sem. MEGBÍZHATATLAN hírek TÖMEGEI Mind eddig, az amerikai la­pok csak azt hiresztelték, hogy a vörösök csak a sárga folyó északi részén és Manzsuriában léteznek. Úgy akarták feltüntet­ni, hogy semmi hatalomra vagy tömegekre nem támaszkodik. Most pedig kijönnek azzal a meglepetésszerü hírrel, hogy Kina fővárosától Nankingtól csak 30 milera vannak és Kina legnagyobb városától Shang- haitól meg 60 milera. Most egy­szerre a Yangtze folyó forgal­mát veszélyeztetik, mivel an­nak a folyónak a partjain por- tyáznak. Valamint azt is hozták a hí­rek, hogy a Yangtze folyótól délre levő 4-ik számú vörös had­sereget Chiang lefegyverezte. Most pedig azt állítják, hogy egy pár százezer vörös katona van ezen a vidéken is. Ugyancsak azt is tagadták, hogy az utóbbi évben, tehát mi­után a japánokat leverték, sok és legmodernebb hadifelszerelé­seket adtak Chiangnak és beta­nították a legmegbízhatóbb em­bereit azoknak a kezelésére. Ugyancsak most a Yangtze fo­lyó védelmére amerikai hajóraj siet, melyet Chiangnak adtak a múlt hónapokban. Ámbár néha néha megemlítik, hogy Chiangnak leginkább a bankárok, magasrangu kato­natisztek, spekulánsok, feketé­ző nagykereskedők állnak a há­ta megett, de ugyan akkor Chi- angot és társait akarják beállí­tani a demokrácia igazi bajno­kainak és elhallgatják, hogy még mindég halomszámra gyil­kolják a népet nem csak kom­munistákat, amiért sokan tap­solnának itt is, hanem azokat a polgári elemeket, akik demokrá­ciát az amerikai formában akar­ják ott is megvalósítani. A múlt napokban két ilyen demokrata tanárt legyilkolták Nankingben. Mrs. Sun jaj kiáltása már késő, a reakciónak sikerült a polgárháborút megindítani, me­lyet Mrs. Sun szerint is nem nyerhetnek meg, mivel a nép el­lenük van, ha csak az amerikai­akat be nem vonják teljes mér­tékben. Megindult a lavina, hogy hol és mikor fog megállni, azt nem tudjuk. De 500 millió kínai, 500 millió ázsiai nép sor­sa függ ettől a kínai polgárhá- rutól. « Az amerikai nép évenként kö­rülbelül négy billió dollárt költ szórakozásra. California állam lakóinak szá­mát jelenleg 9,200,000-re becsü­lik. Nagyon sok szegény ördög hi­ve a kiváltságok fentartásának, mert azt hiszik, hogy valamikor részük lesz bennük. Tisztelt Munkástársak: Csatoltan küldöm az előfize­tésemet. Szives elnézésüket ké­rem a késésért, mert lett volna időm, miután április 25-ike óta sztrájkban vagyunk a Mack Mfg. Co. három telepén, New Brunswickon, Plainfielden és Allentownban. A sztrájk száz százalékos, mert a szervezet (CIO) ugyan­csak közel száz százalékos. A követelés a már divatos 18 és fél cent és egyéb aprólékosságok. A szerződés már idestova két éve, hogy lejárt, noha mi mon­dottuk, hogy sztrájkba me­gyünk a megújításért, a kompá­niának már csaknem két éve volt a “lehűlésre” és a kollektiv egyezkedésre. Ehelyett azonban azt a taktikát használta, mint a General Motors sztrájk eseté­ben láttunk. Volt már féltucat egyeztető gyűlés, de a cég hal­lani sem akar a követelések megadásáról. Nem tudjuk, hogy mi lesz, bár a munkások közül már igen sokan dolgoznak szerte szét kü­lönböző más munkákon, mégis hallani lehet a union elleni mél­tatlankodást is. Egyébként a gyárban siri csend van. Van még két másik sztrájk is ezen­kívül a környéken, egy a szom­szédos Mayer Wille téglagyár­ban, a másik pedig a helybeli Klein-féle szivar gyárban, mely­ben az én feleségem is dolgozik, igy most mindketten sztrájkban állunk. B. Gellen, New Brunswick, N. J. A CSOMAGOK PAKOLÁSA WASHINGTON — A posta­hatóság felülvizsgálta azon je­lentéseket, amelyek arról szól­tak, hogy az Európába küldött csomagokat megdézsmálják. A vizsgálatnál kitűnt, hogy igen sok csomagot felületesen pakol­nak s kötöznek le. Az ily csoma­gok szétesnek a többszöri átra­kásnál s megtörtént, hogy az ilyen csomagok hiányosan ér­keztek a címzetthez. A postahatóság arra kéri a csomagküldőket, hogy az Euró­pába küldendő csomagokat gon­dosabban pakolják és kötözzék le. Az ily csomagok minden hi­ány nélkül érkeznek meg a cím­zetthez. PÉNZKÜLDÉS MAGYAR- ORSZÁGBA WASHINGTON — Az Egye­sült Államok postahivatala aug. 1-től kezdve International Mon­ey Ordert Magyarországra is felvesz. A Money Order ára minden tiz dollár után 10 cent. Egy Money Orderrel száz dol­lárig lehet pénzt küldeni. Németországban 20 millió dol­lár értékű hamis penicillint hoz­tak forgalomba, Amerikában pedig évente legalább is 200 mil­lió dollár értékű orvosságnak nevezett kotyvalékot árulnak. És még azt mondják, hogy a né­metek nem tanulnak a demok­Tisztelt Munkástársak: Mellékelten küldök egy dol­lárt a lap drágasági pótlék alap­ra. Én is helyeslem a kérésnek ezt a módját. Salnálom, hogy a kérelem másik részét, az az cí­mek küldését nem teljesíthe­tem, de ebben a kis városban csak magam képviselem a ma- i gyarságot. Nagy érdeklődéssel olvastam az utóbbi időben a Bérmunkás­ra vonatkozó pro és kontra Írá­sokat. Én úgy hiszem, hogy Ír­ják csak a lapot úgy, mint ed­dig: “Munkások a munkások­nak”. Nekem hiányzanak cs . . . ő . . . írásai is. Mindannyiuknak erőt és jóakaratot kívánok, hogy a Bérmunkást továbbra is írhassák. John Kovácsik, Oberlin, O. Nagyon tisztelt Munkástársak: Mellékelten küldök öt dollárt. Két dollár előfizetésre, két dol­lár a pótlékra, egy dollár pedig az 1947-es naptárra. A lapot nagyon szeretjük úgy mint ahogyan az utóbbi években van, mert az igazat Írja. Nyiltan és érthetően a nép nyelvén szól, bárcsak a múltban is igy irt volna, de sajnos, a múltban nem igy volt. Most minden haladó lappal kooperálva működik, sőt legtisztábban mutat rá a helyes és a helytelenségekre és a gaz­emberek körmeire is a legkemé­nyebben koppint. J. Fra.jták, Trenton, N. J. ráciától! MUNKÁS LEVELEK MIRŐL ÉS HOGYAN ÍRNAK A BÉRMUNKÁS OLVASÓI

Next

/
Thumbnails
Contents