Bérmunkás, 1946. július-december (34. évfolyam, 1431-1456. szám)
1946-07-20 / 1433. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1946. julius 20. Egyről-Másról :ELMONDJA: J. Z. TÖRTÉNELMI ESEMÉNYEK 1789 julius 14 -j- A francia forradalmárok lerombolták a hir- hedt “Bastille” néven ismert börtönt, ahová a királyság ellenségeit zárták minden tárgyalás nélkül. Az onnan kiszabaditott foglyok a tömeg élére álltak és a forradalom teljes erővel indult meg a királyság eltörlésére. 1909 julius 14 — Az emlékezetes McKees Rocks-i Pressed Steel Car telepi sztrájk kezdete, amelyben 8,000 munkás lépett aktív harcba emberségesebb munkabérek és viszonyokért az IWW vezetése mellett. 1870 julius 15 — A porosz-francia háború kezdete. 1917 julius 15'— Általános sztrájk a nyugati erdőirtó és fűrésztelepeken a 8 órás munkanapért, amelyben 50 ezer munkás vett részt. 1877 julius 16 — Az első országos vasúti sztrájk kezdete az Egyesült Államokban, a Pennsylvania vonalon. 1918 julius 16 — Állítólag ezen a napon végezték ki a forradalmárok II. Miklós orosz cárt, Ekaterinburgban. 1934 julius 16 — Általános sztrájk kezdete San Franciscóban. 1917 juliuc 19 — Kerensky Oroszország miniszterelnöke lett. 1934 julius 20 — A minneapolisi farmer-labor parti rendőrkapitány utasítására a rendőrség a sztrájkoló teherautó munkások közé lőtt. Három halott és 48 sebesült, a sztrájkolok soraiból. NÉGY ÉVTIZED TÁVLATÁBÓL A 19-ik század utolsó és a 20-ik század első negyede az amerikai munkásmozgalom leg- drasztikusabb korszaka volt. A rohamosan fejlődő kapitalizmus előbb felismerte az egyesülésben rejlő erőt, mint a munkásság és amig az utóbbiak széttagolva, legtöbb esetben szervezetlenül próbáltak emberségesebb életmódot kiharcolni, addig a kizsákmányolok trustokba tömörülve a legcsekélyebb munkásmegmozdulást is a legkep gyetlenebb terrorral nyomták el. Ezen állapotokkal szemben a szakszervezetek képtelenek voltak megbirkózni még akkor is, ha Gompers, Mitchell és társaik Őszintén szolgálták volna a munkásság érdekeit. Még a forradalmibb irányzatok is szét voltak tagolva és. csak nagyon különleges esetekben, mint a chicagói bombamerénylet mártírjainak védelme, vagy a Mo- yer-Haywood-Petibone pör tudtak valamelyes összmunkálko- dást kiváltani. Pedig a forradalmi szellem nem hiányzott a mozgalmakból, | de nem voltak olyan alapzatra I építve, amelyen gyümölcsöztet- ni tudták volna a munkásság érdekében. Ezt a hátrányosságot a munkásmozgalom gondolkodó elemei mérlegelték és arra megállapodásra jutottak, hogy a kapitalizmus ezen korlátolt terrorjával szemben a munkásság csak úgy lesz képes felvenni a harcot, ha termelő erejét olyan szervezetben egyesíti, amelyben nem választják el a szakmai határvonalak és amelyben minden bérmunkásnak helye van, tekintet nélkül, hogy milyen a bőrének a színe; mi a vallása, vagy politikai mgeygőződése. Ez az eszme a Western Federation of Miners 1904 évi konvencióján kezdett ténylegesen kibontakozni, amikor egy bizottság alakult azon utasítással, hogy felhívást intézzenek az amerikai munkásmozgalom ismertebb egyéneihez, meghívta azokat egy szükebb körű konferenciára. Ez a konferencia 1905 január 2, 3, és 4-én zajlott le Chicagóban. A három napig tartó tárgyalás eredményeként egy kiáltványt bocsátott ki a konferencia, melyet 27 egyén irt alá és azt megküldték az összes működő szakszervezetek, klubbok, ligák és politikai pártoknak, fel- ; szólítva azokat, hogy az 1905 junius 27-re szintén Chicagóban összehívandó alakuló konvención képviseltessék magukat. A junius 27-én összeült konvención 186 delegátus jelent meg, 34 kisebb-nagyobb szervezet több százezer tagja képviseletében. Tíz napi mélyenszántó viták és tárgyalások után — amelynek jegyzőkönyve 616 oldalas vaskos könyben van megörökítve — a Konvenció kimondotta, hogy: “A munkászerve- zetnek, amely a munkásosztályt valóban képviselheti két fő, pontot kell szemelőtt tartani. Az egyik: a bérmunkásokat oly módon kell egyesíteni, ahogy azok a legsikeresebben vívhatják a harcot és védelmezhetik a munkásság érdekeit a min- dennnapi harcokban a rövidebb munkaidőért, magasabb munkabérekért és jobb munkaviszonyokért. Másodszor: Kell, hogy végleges megoldást nyújtson a munkásság problémáinak — felszabadulást a sztrájkoktól, tiltórendeletektől és börtönöktől. A konvenció, amely julius 7- én fejeződött be, kidolgozta a Forradalmi Ipari Szervezet tervrajzát, alapszabályát és megszerkesztette Elvinyilatkozatát — amely lapunk 4-ik oldalán található — és kimondotta, hogy ez a szervezet az Industrial Workers of the World. A HARCOK VÉGTELEN LÁNCOLATA Az IWW alakuló konvencióját William D. Haywood nyitotta meg és megnyitó beszédében többek között a következőket mondotta: “ . . . E konvenciónak nagy horderejű munkát kell végrehajtani és minden egyes jelenlevőnek fel kell ismerni a felelősséget, amely reá hárul. “Amikor a korporációk és kapitalisták tudatára ébrednek, hogy mi azon célból szervezkedünk, hogy az iparok irányítását azok kezébe helyezzük, akik a termelést végzik, szigorú zaklatásnak és amily kegyetlenséget agyuk ki tud gondolni, olyanoknak leszünk álavetve . . .” És. Haywood előrelátása nem volt alaptalan. Az IWW létezésének első évtizede az amerikai munkásmozgalom legelkesere- dettebb harcainak az időszakát jelenti. És ami a legelitélendőbb, hogy az IWW nem csak a kapitalizmus minden szörnyével találta magát szembe, hanem az AFL árulásaival is szembe kellett nézni, akik nyíltan a sztrájkoló munkások ellen foglaltak állást és ahol csak mód- juban volt sztrájktörőket szállítottak a sztrájk által sújtott telepekre. Az IWW harcai a nyugaton kezdődtek a megalakulást követő hónapokban és oly telepeken, ahol a munkások a széttagoltság következtében néhány bukott sztrájknak voltak részesei. Az első győzelmes sztrájk a Goldfield-i (Név.) bányákban zajlott le, ahol az összes foglalkoztatott munkások napibére 4.50 dollára emelkedett. Portlandban 3,000 fürészte- lepi munkás pár heti harc után a napibért 1.75-ről 2.50-re emelte. Skowegan-ban (Maine) szintén 3.000 szövőipari munkás harca végződött teljes győzelemmel. A következő hónapokban számos kisebb-nagyobb harcot vívott az IWW és az ipari szervezkedés révén a munkások között a szolidaritás oly tökéletes volt, hogy minden harc győzelemmel végződött. Az uj szervezet és szervezkedési módszernek a hire gyorsan terjedt a keleti ipari centtumokban és igy jutott el az acélmágnások birodalmába. “SZEMET-SZEMÉRT” Pennsylvania állam az acél- trust birodalmának a központja és a kilencszázas években különösen hírhedt volt a “pinkerto- nok” és az állami rendőrség “a kozákok” garázdálkodásáról a munkásharcokban. A bányabárók és acélmágnások szinte kérkedtek azzal, hogy Pennsylvaniában nem okoz problémát a sztrájk, mert azt egy-kettőre elintézik és a munkáltatók kedve szerint. Ily viszonyok között bontott zászlót az IWW a keleten, McKees Rock-son a Pressed Steel Car Co. telepén, ahol 8.000 munkás szüntette be a munkát, hogy összemérje a munkások erejét és szolidaritását az acélbárók mindenre kapható eszközeivel. A sztrájk pár napig volt folyamatban, amikor a kozákok egy sztrájkolót lelőttek. A sztrájkbizottság rögtön üznetet küldött a kozákok parancsnokának, hogy ha szelet vetnek, vihart fognak aratni, ■mert a sztrájkolok eltökélt szándéka minden egyes megölt, vagy megsebesített sztrájkolóért egy kozák életét cserébe venni. “Szemet-szemért” és nem lesznek válogatósak, hogy melyik kozák fog. életével fizetni, mert előttük minden kozák egyforma. És a sztrájkolok beváltották Ígéretüket, ami a kozákokat megszelídítette egy időre. A sztrájk 11-ik hetében volt, amikor a kozákok megtámadtak egy csoport sztrájkőrszemet a telep előtt, melyből véres harc fejlődött ki. A vesztesség súlyos volt mindkét oldalon, mig végre a megmaradt kozákok a gyár vaskapui mögött kerestek menedéket és azon kívül többé nem is mutatkoztak. Pár nap múlva a sztrájk befejeződött a munkások teljes győzelmével. Ilyen és hasonló harcokat az IWW az ország minden részében vivott és nagy része van abban, hogy a munkások ma még a legnagyobb telepeken is szabadon szervezkedhetnek. Igaz, hogy ezen úttörő munkában az IWW kimerült, mert a munkásság tömegei részben léhaságból, részben pedig gyávaságból nem részesítették oly támogatásban, mint amilyent megérdemelt volna. De az is lehetséges, hogy az IWW taktikai hibát követett el, amiért túlságos komolyan és őszintén ragaszkodott az osztályharc forradalmi elméletéhez és annak gyakorlati kiviteléhez, amit a munkásság nem tudott, vagy nem akart megérteni. Inkább követte azokat a népbolon- ditókat, akik azt hirdették, hogy a “tőkés és munkás testvérek”, vagy pedig akik azt hirdették, hogy a munkásosztály felszabadulási harcának más útja is van, mint az osztályharc egyenes útja. szempontból helyeslik vagy í helytelenítik egyik vagy másik j irógárdista Írásait, az Írógárda meg van és megmarad. Vannak kivételek, amikor 8-10 év utáni állandó Írásba, egy-egy irógárdista belefárad és egy kis időre pihenőre vonul. Egy kis pihenés után az íráshoz szokott emberek belefáradnak a pihenésbe és újra és újra fölbukkannak a Bérmunkás hasábjain. így aztán, hogy van Írógárda, van Bérmunkás is. De amilyen könnyű leküzdeni a Bérmunkás kritikánál az inflációs veszélyt, annyira nehéz az anyagi helyzetnél. És azt mindenki tudja, hogy a mai helyzetben, minden fizetett alkalmazott nélkül is lehetetlen volna egy egész évre két dollárért küldeni az előfizetőknek a Bérmunkást. Ez csak azért lehetséges, mert ahogyan meg van a Bérmunkásnak az önkéntes iró tábora, ugyan úgy meg van az önkéntes adakozó tábora is. Amellett, hogy van! nak sokan akik az évi építő gár- | da tagságot befizetik, mily gyönyörű megnyilatkozás volt látni a múlt heti lapszámban csaknem egy egész hasábra terjedő, drágasági pótlékhoz adakozókat. A mai zűrzavaros világban bátran mondhatjuk, hogy ezek a nevek drága gyöngyszemek, mert a munkásosztály megtépázott soraiban a jövő reményét csillogtatják. Ezt a névcsoportot nem téritette el, sem a náci szellő, sem a nemtörődömség szuja és habár sokan közülök a nehéz munkánál hagyták izmaikat, fiatalos erővel emelik föl a kalapácsot, hogy egy-egy dollárt beverjenek abba a zászlónyélbe, melyen immár 35 esztendeje lesz, hogy ott leng a Bérmunkás. Azoknak akik eddig adtak és mindazoknak akiknek ezután fogom látni neveiket a drágasá-. gi pótlék kimutatásban, külön- külön testvéri kézszoritásomat küldöm.
