Bérmunkás, 1946. július-december (34. évfolyam, 1431-1456. szám)

1946-10-12 / 1445. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS

OF THE WORLD

Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879

VOL. XXXIV. ÉVFOLYAM

CLEVELAND, 1946 OCT. 12

NO. 1445 SZÁM

Végétért a clevelandi IWW sztrájk

A clevelandi Shirmer-Dornbirer Pump Company gyárban, ahol az Industrial Workers of the World Metal and Machinery Workers Industrial Union No. 440-as szervezethez tartozó munkások több héten át sztrájkoltak, újból megindult a munka, miután a munkáltatók a sztrájkolok csaknem összes követeléseit teljesítették. '

Előző lapszámunkban megírtuk, hogy ez a cég 25,000 dolláros kártéristési port indított a szervezet ellen, mert a sztrájk kimondásánál nem tartották be a Smith-Connally törvényben megszabott 30 napos “lehülési” időt, hanem azonnal sztrájkba mentek. A cég most visszavonta ezt a port, aminek megnyerésére vajmi kevés kilátása volt.

Noha ez a sztrájk nem terjedt ki nagyobb tömegekre, hiszen az egész gyárban csak 90-95 munkást alkalmaznak, mindazonáltal nagyon éles volt a harc, mert a munkáltatók hevesen ellenezték az I.W.W. szervezetet és mindent elkövettek, hogy ha már el is ismernek valamilyen uniont, az ne az I.W.W. legyen. Ez az erőlködés azonban meghiúsult, noha akadtak páran, akik hallgattak a cég ajánlatára és ennek lehet köszönni, hogy egyenlőre nem tudták kivívni az összes követeléseket.

Azonban amit nyertek igy is igen jelentékeny és maguk a sztrájkolok mondják, hogy érdemes volt harcolni. így például az eddigi 80 centes órabérek 1.25-re emelkednek. Most a napszámos munka 90 centnél keZ' dődik, minden három hónapban automatikusan 5 cent javítást kapnak, amig elérik a $1.15-öt.

A cég természetesen kényte len volt elismerni az IWW uniont. A szerződésben pedig, — mint minden IWW szerződésben befoglalták azt a záradékot, hogy a szerződés egyetlen pont' ja sem kényszerítheti a munkásokat arra, hogy akár közvetve, vagy közvetlenül is más munkások bérharcainak leverését segítsék.

NAGY A TANITÓHIÁNY

WASHINGTON — Az Egyesült Államok minden részéből nagy tanitóhiányt jelentenek. Ennek következtében eddig 110,- 000 olyan egyén kapott tanítási engedélyt, akinek képzettsége nem elegendő arra, hogy ily engedélyt normális viszonyok között kaphattak volna.

Újabb infláció fenyegeti Magyarországot

NEW YORK — Az Associated Press budapesti tudósítója jelenti, hogy Magyarországon a pénzügyi szaktekintélyek újabb inflációtól félnek. Ezen szakértők szerint Magyarország, mely csak hét hónappal ezelőtt került ki a világtörténelem legnagyobb inflációjából, amikor a pénz annyira elértéktelenedett, hogy nem ért annyit, mint a papír, amelyre rányomatták a milliós és billiós számokat, január elsejére újból elérkezik az inflációhoz.

A szakértők szerint az inflációt a termelés nagymérvű csökkenése fogja előidézni. A termelés leapadt egyrészről nyersanyag, másrészről pedig hitel hiány miatt. Azonkívül rendkívül nagy különbség van az ipar és az agrár termelvények árai között, ami szintén elősegíti az inflációt. Ugyancsak kedvező az inflációnak a pénzhiány, valamint a bizonytalan politikai helyzet is.

Magyarországon jelenleg a

jövedelmek 75 százalékát visz- szaveszi az állam különböző adók formájában.

KEVESEBB A DOLGOZÓ NŐK SZÁMA

WASHINGTON — A Department of Labor jelentése szerint ebben az évben 2,160,000-rel kevesebb nő dolgozik az iparokban, mint a múlt évben, dacára annak, hogy az összes munkások száma 5,650,000-rel emelkedett.

HETI KRÓNIKA

ÖSSZEGYŰJTI . . . (f.) .

SZAPORODNAK AZ ANGOLOK

LONDON — A statisztikai hivatal kimutatása szerint Angliában a születések arányszáma emelkedőben van. Ebben az évben szeptember 21-éig Angliában (Walest is beleértve) 309,- 525 gyermek született, ami 56,- 525-tel magasabb a múlt évi ugyan ezen hónapok alatti születéseknél.

Sokan nem hitték, hogy a hushiány ilyen méreteket fog ölteni, azt meg még föltételezni sem merték volna, hogy ilyen hosszú ideig fog tartani. Ahogyan ma látszik a helyzet, a hús kérdés az ország “number one’’ problémája mert most már nem csak hishiány, hanem valóságos “husinség” van, különösen a munkáscsaládok asztalán hetek óta nem volt egy falat hús. Érthetetlenül tekintenek egymásra az- emberek, mert azt el lehet hinni, hogy kevés a hústermelés, de hogy egy ilyen gazdag országban ahonnét a félvilágot lehetne ellátni minden élelemmel, egyáltalán ne legyen hús, az hihetetlen. Egyik az OPA-t okolja a husinség miatt, a másik Oroszországot, a harmadik Angliát, legtöbben meg a kis üz- letes mészárosokat szeretnék fölkoncolni, mert zárva tartják üzleteiket. Az elkeseredés és bűnbak keresés közben aztán teljesen elfelejtik az emberek, hogy hús ipari mágnások vannak és valóban ők azok, akik a husinségért felelősek és azt előidézték.

Mert legtöbben nem tudják azt, hogy általános sztrájk van a húsiparban és ezt a sztrájkot a húsipari bárók proklamálták, amióta az OPA-t csontváz alakban visszaállították a hústermelésben. És ezek az iparbárók egyáltalán nem vették figyelembe azt a törvényt, mely, előírja, hogy minden sztrájkot 30 nappal a kezdete előtt be kell jelenteni az illetékes hatóságoknál. Ők fütyülnek a törvényre, egyszerűen beszüntették a termelést és gazdasági erejüket latba vetve a politikai törvényhozás és intézkedések ellen, egységesen kitartanak, “vagy az lesz amit mi akarunk, vagy pedig nem lesz hús” a jelszavuk ezeknek az uraknak és mindezért még hajuk szála sem görbült meg. Az ő részükre nincs tiltó parancs, mint a pittsburghi villamos telepek munkásai részére és a húsipari bárók közül még egyiket sem citálták a biró elé, hogy legalább megfenyítsék, hogy hűtőbe teszik, a nép ellen irányított akciók miatt.

A zúgolódás közben persze mindenféle jó tanáccsal látják el, a helyzettel szemben tehetetlenül álló vásárló közönséget. Az egyik azt javasolja, hogy együnk több csirkét, halat és tejes dolgokat. Ez a tanács aztán tömeges követőkre talált aminek eredménye, hogy most már nincs elég csirke és ami még van pl. New Yorkban, az egy dolláros körüli árak mellett van a piacon fontonként. A vaj szintén egy dollár fontonként és az üz- letes nem mondja, hogy csak egy negyed font egy vevőnek, ad akár 5 fontot bárkinek, csak tegye ki az 5 dollárt az asztalra. A halat is minden szabály nélkül mérik annak, aki megfizeti az árát, csak ne kérdezze, hogy mennyi fontja és hogy friss-e? így néz ki ma a helyzet az élelmiszer piacon és ha igy tart tovább, akkor rohamléptekkel haladunk az éhínség felé.

Amikor saját bőrünkön tapasztaljuk a húsipari mágnások sztrájkjának a direkt akcióját, eszünkbe kell juson a múlt télen lézajlott húsipari munkások sztrájkja. A munkások 18-20 cent órabér emelést kértek és a hosszú ideig tartó tanácskozások után rávoltak kényszerítve sztrájkba lépni. Még most is halljuk a kapitalista sajtónak üvöltését a sztrájkolok ellen, mig Truman elnök azzal fenyegette a sztrájkólókat, hogy állami kezelésbe veszi a vágóhídi üzemeket, ha azonnal vissza nem mennek dolgozni és majd a békéltető bizottság fog dönteni. Ismerjük ennek a sztrájknak a kimenetelét a vége az lett, hogy az iparmágnások washingtoni engedéllyel duplájára emelték a hús árát, mint amennyi javítást adtak munkásaiknak. Ez a Washington most hallgat mint a dinnye a fűben. Pedig ha csak egyetlen hétre vennék át és hoznák üzembe az iparmágnások által besztrájkolt húsipart, any- nyi hús volna a piaeon, hogy a mészárosok a régi világ szerint kint az ajtóban várnák a vevőket.

Az osztályhatalom lényege tükröződik vissza a husinség- nél és ha még olyan tarthatatlan lesz is a helyzet, akkor sem várhatunk javulást onnét, ahol az osztályuralom fölötti őrködés a cél és hivatás. így tehát miránk nincs hatással a mostani tetőfokra kerülő nagy választási kampány sem és a nagy kiabálás mely uj washingtoni képviselőkkel akarja megoldani a husinséget. Mert a választás novemberben lesz és az uj képviselők januárban foglalják el hivatalukat és mire uj törvény paragrafust faragnak, akkor már a jövő nyárnak is vége lesz, mi pedig előbb szeretnénk húst enni és előbb szeretnénk látni kedvező javulást az élelmezés terén, a dolgozó milliók részére. A munkástömegek azonban sajnos nem ismerik föl, saját osz-