Bérmunkás, 1946. július-december (34. évfolyam, 1431-1456. szám)

1946-07-06 / 1431. szám

2 oldal BÉRMUNKÁS 1946. julius 6. Egyről-Másról :ÉLMONDJA: J. Z. TÖRTÉNELMI ESEMÉNYEK 1918 junius 30 — Eugene V. Debs-t, az amerikai munkás- mozgalom egyik legjelesebb úttörőjét letartóztatták háború elle­nes beszédéért. 1869 junius 1 — Táncsics Mihály kiadta az “Arany Trombi­ta” cimü lapot, melynek alcime “A Munkások Újságja” volt. 1922 julius 1 — 400,000 vasúti műhely munkás beszüntette a munkát az amerikai vasúti műhelyekben tiltakozásul a bérlevá­gás ellen. 1921 julius 2 — Az Egyesült Államok és Németország kor­mányai aláirták a békeszerződést. 1776 julius 4 — President John Hancock aláírásával szente­sítette az Egyesült Államok “Függetlenségi Nyilatkozatát”. 1894 julius 4 -— President Grover Cleveland kirendelte a szö­vetségi katonaságot Chicagóba a sztrájkoló vasúti munkások har­cának letörésére, John Altgeld, Illinois állam kormányzója tilta­kozása ellenére. 1934 julius 5 — A san franciscoi “véres csütörtök”, amikor fegyveres bérencek megtámadták a sztrájkoló rakparti munká­sokat. 1935 julius 6 — Morus Tamást az “Utópia” szerzőjét lefejez­ték. 1892 julius 6 — Véres összeütközés a “Pinkerton” fegyveres bérencek és a homesteadi sztrájkoló acéltelepi munkások között, melynek 12 sztrájkoló esett áldozatul. 1892 julius 6 — Alexander Berkman, fiatal anarchista érte­sülve a homesteadi vérengzésről, hogy azt megbosszulja merény­letet követett el Henry C. Frick acélmágnás éllen, aki felbérelte a pinkertonokat. Frick sérülése nem volt halálos, mert abból fel­épült. Berkmant 22 évre Ítélték el, amelyből 15 évet ült. VAGYON ÖSSZPONTOSULÁS A kapitalista fejlődésnek ter­mészetes folyamata, hogy az iparok feletti kontrol, mind ke­vesebb kézbe összpontosuljon. Ez a folyamat az utóbbi évtize­dekben mindig gyorsabb tempót vett fel, azonban a háborús évek alatt annyira meghatványozó­dott, hogy a szenátus “small business” bizottsága harang félreveréssel figyelmezteti az országot, hogy ha ennek gátat nem vetnek, a kis üzletek hamar a múlt emlékei lesznek, különö­sen az árugyártási iparban. A bizottság jelentése szerint a “vagyon összpontosulás” már a háború előtt is magas fokot ért el, a háború alatt azonban oly előnyöket nyertek a nagy vállalatok és a békés termelésre való átrendezésből sokkal erő­sebben kerülnek ki, mint remél­ni merték volna. Ezen állításai­kat a következő számadatokkal támasztják alá: 1. A hatvanhárom nagy áru­gyártási korporáció ma na­gyobb befektető tőkével rendel­kezik, mint az összes vállalatok ezen ágban 1939-ben. Eben ha­talmas dolgozó tőkével ezen vál­lalatok képesek megvásárolni 71,700 kisebb vállalatot, amely 94 százalékát reprezentálja az összes vállalatoknak az Egye­sült Államokban. 2. A nagy vállalatok a hábo­rú alatt (kormány pénzen) fel­épült telepekből sokkal nagyobb részhez jutnak, mint a kis vál­lalatok — “tekintet nélkül arra, hogy a gazdasági viszonyok jók vagy rosszak lesznek”. így mód­jukban lesz az áru termelést tel­mi egyformán imádkozunk. So­ha sem vontuk kétségbe az egy­háznak azt a jogát, hogy imád­kozzanak a bűnös lelkekért és ennél a pontnál kerül aztán bele ez a kis esemény a magyar ügy­be. Az amerikai magyar papok, vagy hogy egész határozott le­gyen az állításunk, az egyik bridgeporti katholikus templom­ban gyászmise - volt Bárdossy László lelki üdvéért, akit a ma­gyar nép ezreinek a legyilkolá- sa miatt bűnösnek találtak és kivégezték. Még igy sem volna különbség a két esemény kö­zött, ha a papok elmondanák imáikat és a többit hagynák az égi megváltóra. A bridgeporti misén azonban az “ártatlanül” fölakasztott Bárdossy lelki üdvéért imádkoz­tak és az ítélkező népbiróság lelki bűneire pedig isten csapá­sát kérték. Bridgeporton persze nem vonult ki a tömeg tüntetni a mise után, mint Budapesten Mindszenthy kardinális lelket üdvözítő prédikációja után. Mondhatja aztán valaki, hogy a két esemény még sem teljes kiegészítője egymásnak, meyt az olasz pap egyszerűen beis­merte, hogy 500 líráért mondta a misét, ellenben Bárdossy mi­séjéért nem fizetett senki sem. Ez lehetséges, hogy igy van és amit nem tudunk azt nem is akarjuk állítani, mert a bridge- j porti pap nem jelentette ki nyil­vánosan, hogy hány dollárt kol- lektált be a Bárdossy misénél. Ami a két ügynek teljes kiegé­szítője, hogy a katholikus pap­ság még a haláluk után is, a ha­tározottan ismert és bebizonyí­tott fasiszta banditák mellett áll. Ezek a tények, ezeket leta­gadni nem lehet, csak a papi maszlaggal takarni és ámítani lehet. És sajnos a néptömegek még mindig bedülnek az ámí­tásnak és amikor az egyik pap olasz lírával mosakszik, a másik pedig magyar hazafisággal, a cél mindkettőnél egy és ugyan­az, a tömegek félrevezetése és papi járszallagon tartása, az uralkodó osztály érdekében. így válik az olasz ügy, a magyar ügyek szerves részévé. ^ jesen dominálni az általuk kon­trolált termelés túlsúlyánál fog­va. 3. A nagy vállalatok elsőbb­séget nyernek a háborús évek technikai felfedezéseinek kisajá­tításánál, mert a kísérletezések és felfedezések a nagy vállala­tok laboratóriumaiban folytak és ezen vállalatok kapták a leg­több uj patentot. Ha a nagy vállalatok szabad választási joga érvényesül a kormány által épített telepek felett — mondja a jelentés — az öt nagy bank érdekeltség — a Morgan, Rockefeller, Mellon s a clevelandi csoport — által kon­trolált termelés egyenlő lesz az 1939 évi összes termelőképesség ötven százalékával. A fenti adatokat a már fel­oszlatott “Small War Plant Corp.” megbízásából John M. Blair, Harrison F.' Houghton és Mathew Rose gazdasági szakér­tők trejesztették a szenátus bi­zottsága elé és megoldásnak ajánlják, hogy a szövetségi kor­mány szigorúan alkalmazza az anti-trust törvényeket a nagy korporációk ellen és több támo­gatást nyújtsanak a kisebb vál­lalatoknak. Előttünk, akik a forradalmi Ipari Unionizmus hirdetői va­gyunk és ezen aktivitásunkban gyakran felmerül a termelés eszközei feletti kontrol rohamos összpontosulásának ténye, nem újak ezen adatok. És hogy még­is idézzük azokat, annak az oka, hogy bizonyítsuk ezzel is, hogy nem tévedünk és nem légből ka­pott állítás az, amit az IWW megalakitói már 41 évvel «eze­lőtt az Elvinyilatkozatba foglal­tak, mely szerint : :“Ugy talál­juk, hogy az iparok igazgatásá­nak mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosítása a szakszervezeteket képtelenné te­szik, hogy a munkáltató osz­tály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet . . .” Természetesen a fenti gazda­ságii szakértők ajánlata ezen folyamattal szemben éppen csak olyan eredményes lehet, mintha valaki a tenger vizét kanállal próbálná kimeríteni. A termelé­si eszközök feletti kontrol össz- pontosulása a fejlődés termé­szetes következménye és nem lehet antitrust törvényekkel sem megállítani, sem lehetetlen­né tenni. Ennek minden körül­mények között be kell követ­kezni, , akár mennyire, fáj is az úgynevezett kis üzleteknek. En­nek egyedüli orvossága, ha a munkásosztály megszervezi a termelő erejét a Forradalmi Egy Nagy Szervezetbe és átve­szi a termelés és szétosztás irá­nyítását a köz javára. RUGGED INDIVIDUA­LIZMUS ÉS KOOPERÁCIÓ Akik a magántulajdon rend­szert áldásosnak tartják, gyak­ran hivatkoznak arra, hogy “Amerikát a rugged individua­lizmus” tette naggyá, ami any- nyit jelent, hogy ki-ki a maga érdekeit tartja szemelőtt tekin­tet nélkül a más, vagy a köz ér­dekeire. Ami nekem jó, azt ke­resztül viszem, még akkor is, ha másoknak kárt okozok azzal. Ezen rugged individalizmus alapján védelmezik a sztráj tö­rő jogát is, akinek eszerint joga van odamenni dolgozni, ahol mások beszüntették a munkát, még akkor is, ha száz, vagy ez­reknek árt azzal. A rugged individualizmus el­lentéte a ko-operációnak és ta­lán megfelelt a primitiv terme­lési renszerben, azonban ma, amikor a termelés gépezete annyira komplikált és egymásra utalt, hogy a legkisebb termé­szetű zavar egy helyen kihatás­sal van az egész ország terme­lésére, semmi esetre sem lehet üdvös. Ma már oly korszakban élünk, amelyben csakis a ko­operációval lehet eredményesen termelni, harcolni, vagy bár­mily téren érvényesülni. A kapitalizmus már régen fel­adta a rugged individualizmust a gyakorlatban és ha az elméle­tet mégis fentartják az csak az­ért van, hogy ezzel eltudják bo- londitani azokat, akiket kizsák­mányolnak. Ez az elmélkedés úgy került felszínre, hogy a napokban ol­vastam, hogy Oklahomában egy farmernek volt 250 acre földje bevetve búzával és zab­bal, amely már érett volt az ara­tásra. De a farmernek a felesé­ge súlyosan megbetegedett és el kellett szállítani a városba a kórházba, ami természetesen megakadályozta a farmert, hogy a termést learassa. Már úgy nézett ki, hogy az egész évi munkája elrothad a mezőn, mi­kor a szomszéd farmerek hírét vették a szerencsétlenségnek és összejöttek, hogy megbeszéljék, hogy mit tehetnének a bajba ke­rült szomszéd érdekében. Az ér­tekezésnek az eredménye az lett, hogy más nap ismét össze­jöttek a szomszédok, de nem üresen, hanem egyik-másik com- bine-nal, mások truckokkal és hozzáfogtak a termést learatni. Ilyen összmunkálkodással HAT óra alatt learatták, kicsépelték és a magot el is szállították a piacra, ami legjobb körülmé­nyek között is pár hetet vett volna igénybe a farmernek, ha ő maga végezte volna a munkát. Ez az eset talán ideát adhat­na a farmereknek, hogy mennyi időt és energiát takaríthatná­nak meg, ha ahelyett, hogy min­degyik maga túrja a földjét, igy ko-operációval végeznék a mun­kát. Külön-külön sokan nem ké­pesek beszerezni a modern gé­peket, amelyek pár óra alatt el­végeznék a munkát, ami egyéb­ként heteket vesz igénybe, de igy ko-operativ alapon betud­nák szerezni és értékes segítsé­get nyerhetnének a gazdálko­dáshoz. És ha ezek a kis farme­rek — akik jelentékeny száza­lékát alkotják az ország népes­ségének — megbarátkoznának az összmunkálkodás gondolatá­val, kevesebb ellensége lenne^ a munkásság azon törekvésének, hogy ne csak az országhatáro­kon belül, hanem azokon kívül, az egész világon megteremtsék a ko-operativ rendszert — az Ipari Demokráciát. Az Office of Price Adminis­tration a szén tonnájának árát 91 centtel emelte, hivatkozva a bányászok béreinek emelésére. Az állami tulajdont képező Canadian National Railways az utóbbi öt év alatt 112,502,601 dollár tiszta hasznot hajtott.

Next

/
Thumbnails
Contents