Bérmunkás, 1946. július-december (34. évfolyam, 1431-1456. szám)

1946-07-06 / 1431. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXIV. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1946 JULY 6 NUMBER 1431 SZÁM Nagy drágaságot jósolnak A NAGYVAGÓHIDAK LEZÁRÁSSAL FENYEGETŐZNEK. — SOK EZER MÉSZÁRSZÉKET BEZÁRTAK. — FEKETEPIAC­RA KERÜL A VAGÓJÓSZÁG. — AZ ÁRSZABÁLYOZÁST AKARJAK BESZÜNTETNI CHICAGO — A chicagói nagy vágóhidakon, amelyek az or­szág husszükségletének nagyrészét szolgáltatják, alig folyik va­lami munka. Ennek következtében az ország minden részében erősen érák a hushiányt. A mészárszékek előtt már a kora reg­geli órákban felsorakoznak a háziasszonyok, de csak az első pár vevőnek jut hús, mire az üzleteket bezárják és a vásárlók szitko­zódva térnek haza. •--------------------------------------­A nagyvágóhidak tulajdono­sai azt állítják, hogy a jelenlegi árakért, amiket az OPA szabott meg, nem adják a farmerok a vágóállatokat, hanem inkább a feketepiacra viszik azokat. Az OPA tisztviselői viszont azt mondják, hogy a huströszt urai a hushiánnyal akarják kieszkö­zölni az árszabályozás teljes el­törlését. Most már nem csak a friss húsban mutatkozik nagy hiány, de a feldolgozott húsáruban is. A nyaraló helyek jelentése sze­rint még “hot dog”-ot sem tud­nak felszolgálni, pedig eddig a virsli féléből mindig elég bő vá­lasztékuk volt. A hushiánnyal egyidőben a szárnyasokban is hiány mutat­kozik. A csirkepiacok is hama­rosan kiürülnek s csak néhány szerencsés vásárlónak jut szár­nyas. Vajat természetesen alig- alig lehet látni. A beavatottak szerint a hus­hiányt elősegítik a retail mészá­ros üzletek tulajdonosai is, kik­nek a hús száz fontjáért pár centtel többet kell fizetni, mint eddig fizettek, de most az ela­dási árat nem emelhetik. Miu­tán az OPA nagyon kevés felü­gyelővel rendelkezik, az ársza­bályozást mindenütt kijátszák. A pult alatt, vagy pedig a hátsó helyiségekben tartják az árut és igy feketéznek a hússal. Annyi bizonyos, hogy ilyen nagy husinség soha sem volt még, a háború folyamata alatt sem. MEGSZŰNT AZ ÁRSZABÁLYOZÁS Miután Truman elnök nem ir­ta alá, hanem megvétózta a kongresszus két házában közös megegyezéssel elfogadott úgy­nevezett kompromissziós ársza­bályozó uj törvényt, a régi tör­vény, amelynek ideje junius 28- án lejárt, teljesen megszűnt. Ezzel az árszabályozásra vonat­kozó minden törvény, de ugyan­akkor a vele teljesen összefüg­gő béreket korlátozó törv ény is kimúlt. Jelen sorok Írása alkalmából az egész országban nagy izga­tottsággal várják az árszabá­lyozás ily hirtelen beszüntetésé­nek következményeit. Truman elnök a kongresszushoz intézett “vétó” üzenetében azt mondot­ta, hogy nem Írhatja alá a tör­vényjavaslatot, mert azt annyi­ra megnyirbálták, hogy nem áll­na útját a gyors áremelkedések­nek és az azt követő infláció­nak. Másszóval nem vállalhat felelőséget azért, ami most kö­vetkezni fog. Most még egyenlőre nem le­het megmondani, hogy a drága­ság milyen fokra fog emelked­ni. Annyi tény, hogy ez a dolog sokkal nagyobb izgatottságot váltott ki az amerikai közönség­ből, mint az atombomba kísér­let. Mindenütt csak a közelgő infláció réméről beszélnek. Az unionok és egyéb szerve­zetek a vásárlástól való tartóz­kodást hirdetik. Úgy vélik, hogy ha a nagy néptömegek nem vásárolnak csak épen azon dolgokat és csak annyit, amiből és amennyire okvetlen szüksé­gük van, akkor elejét lehet ven­ni a nagy drágaságnak. Egyébiránt a kongresszus tagjai megijedtek munkájuk ily eredményétől és máris azon fá­radoznak, hogy visszaállítsák az árszabályozás valamilyen for­máját. PÖRBE FOGTÁK A KU- KLUX-KLANT ATLANTA — Georgia állam a Fulton megyei (Atlanta) bíró­ság előtt pörbe fogta a Ku Klux Klan, süveges terroristák veze­tőségét. A vádirat szerint a Klan erőszakkal, terrorisztikus módszerekkel igyekszik “gyűlö­letet hirdető elveit ráerőszakol­ni Georgia állam lakóira”. Fulton megye felsőbb bírósá­ga julius 10-éig adott időt a Klan-nak arra, hogy adatokat adjon be, miért ne vonják meg ennek az egyesületnek a char­ter j ét. Ha a Klan tárgyalást akar, akkor a julius 19-ét köve­tő 30 napon belül esküdtszéki tárgyalást fognak tartani. A hét legnagyobb szenzáció­jának mondhatjuk azokat a ta­nácskozásokat, melyek az OPA kérdésénél zajlottak le. Állan­dó izgalomba tartották a szená­tor urak Amerika népét, mert kihúzni szándékozták az időt vasárnap éjjel 12 óráig, amikor az OPA törvény automatikusan megszűnne. Az egyik szenátor ur, még a múlt pénteken beje­lentette, hogy vasárnapig fog egyszuszra beszélni. Amikor már több mint 8 órát beszélt, a szundikáló szenátorok haza akartak menni aludni és igy megvonták tőle a szót. Az OPA ügye közvetlen kö­zelről érinti a dolgozó milliók tömegeit, mert úgy ahogy, de mégis valamennyire korlátozva volt vele, a dolgozók tömegei­nek másodszori megrablása. Mint tudjuk a munkásság töme­geit elsősorban a munkán rabol- ják meg, amikor a munkájuk­ért alig adnak vissza nekik any- nyi bért, hogy a legszüksége­sebb élet fentartási cikkeket vá­sárolni tudja. Mikor aztán a munkás megkapja ezt a silány bért és ki megy Vásárolni, itt aztán másodszor rabolják meg. Olyan árakat kértek mindenért az utóbbi időben, amióta az OPA sorsa cémaszálon lóg, mint az útonálló rablók, annyi különbséggel, hogy a revolvert az árucikk képezi. Olyan életszükségleti cikkek, mint pl. a hús és vaj teljesen el­tűntek a piacról, csak a fekete piacon van belőlük bőven, ahol aztán egy dollárnál fölfelé kez­dődnek az árak fontonként. Vannak aztán olyan tudatlan munkások kikkel eltudták hitet­ni azt, ha letörik az OPA-t, ak­kor letörik a fekete piacot és igy mindenhol lesz áruqikk és könnyebb lesz a vásárlás. Azt persze nem monták meg a köny- nyen hívőknek, hogy a fekete piac az elfog tűnni, csak a feke­te piaci árak maradnak meg a nyílt piacon és lesz bőven azok­nak, akik az ilyen árakat meg­fizetni tudják. Ezért volt az a nagy harc a gyárosok és az üz­letemberek szervezetei részéről az OPA ellen, akik a “free en­terprise” (magyarul szabad rab­lás) megcsonkítását látják ben­ne. Mi nem nagyon kutatjuk azo­kat a törvény paragrafusokat amivel a kapitalista érdekeltsé­gek részére a politikus cseléd­jeik intézkednek. Egyet azon­ban tudunk, ha a munkások va­lamelyik iparban sztrájkba lép­nek, mindjárt ott vannak nyo­mukban, megfenyegetik őket, hogy vagy visszamennek, vagy a kormány lefoglalja a gyára­kat és a katonasággal fogja az üzemet folytatni. Világos, hogy a kongresszus és a szenátus az OPA ügyében ülő sztrájkba ment. Hetekig, sőt hónapokig folytatták ezt az ülő sztrájkot, szóval lett volna elég törvényes ok, a szenátor és képviselő ura­kat kizavarni és a szenátus és kongresszust, a harctérről fris­sen importált GJ. fiukkal to­vább üzemben tartani. Majd megláttuk volna akkor, hogy amiről a képviselő urak egy egész esztendeig rágódtak, azt a hadsereg fiai egy-kettőre elintézték volna. Merjük állíta­ni, hogy az egyetlen szakma, ahol minden kiképzés nélkül a “nép javára” intézkedni lehet az a szenátus és kongresszus fala­in belül van. Inkább azt mond­hatjuk, hogy ebben a szakmai képzettségben minél többet tud valaki, annál inkább a nép el­len cselekszik. Milyen szép lát­vány lett volna, ha ahelyett, hogy Truman elnök a vétói jo­gára hivatkozik és azt gyakorol­ja, egyszerűen lefoglaltatta vol­na a törvényhozás gyártelepét és a szenátusi ülősztrájkot egy csapásra megszüntette volna. Mert vagy van sztrájktiltó tör­vény, vagy nincs. Ha pedig van, úgy az mindenkire egyformán van, mert Amerika a demokrá­cia hazája, vagy mi a szösz. Amikor áttekintünk Európá­ba, mindig Magyarországot lát­juk legelőször és a legtöbbet a magyar népet érintő ügyekkel foglalkozunk. Ez csak termé­szetesnek vehető, mert mint magyarul beszélő munkásokat a magyar ügyek közelebbről ér­dekelnek. Ha azonban mélyeb­ben tekintünk bele az esemé­nyekbe, akkor azt látjuk, hogy az európai, sőt az egész világ- eseményeinek egy-egy részét képezik a magyar események. Vegyünk elő pl. egy egész kis jelentéktelen eseményt Olaszor­szágból. Azt jelentették, hogy egy kis faluban gyászmisét tar­tottak Mussolini lelki üdvéért. Amidőn felelősségre vonták ez­ért az egyház papját, hát egy­szerűen beismerte, hogy ez igaz, de viszont egy névtelen pénzkül­dő 500 líráért rendelte meg a misét. Mussolini, tagadhatatl a n u 1 bűnös volt és a katholikus egy­ház nem tesz különbséget a bű­nös lelkek között, folytatta to­vább a pap. A bűnös lelkekért HETI KRÓNIKA ÖSSZEGYŰJTI . . . (f.) . . .

Next

/
Thumbnails
Contents