Bérmunkás, 1946. január-június (34. évfolyam, 1405-1430. szám)
1946-03-30 / 1417. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1946. március 30. BÉRMUNKÁS (WAGE WOUKEK) HUNG ARAIN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ..........................$2.00 One Year ........... $2.00 Félévre .............................. 1-00 Six Months ............ 1.00 Egyes szám ára ......... 5c Single Copy ___________ 5c Osomagos rendelésnél 3c Bundle Orders _________ 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, ___________Ohio under the Act of March, 3, 1879,___________ Alájegyzett cikkek a szerzők véleményét fejezik ki és közlésük még nem jelenti azt, hogy az ily vélemények egyben azonosak a Bérmunkás Hivatalos felfogásával. Published Weekly by the BÉRMUNKÁS PRESS COMMITTEE Bűnrészesek nek az oly cikkek gyártásához, hogy hamarosan elönti a piacot, ami viszont munkabeszüntetéshez vezet. Szóval, — mondotta a kutyaszövetség elnöke, — a maximális árak megszabása “konfúzióhoz”, zavarokhoz, anarchiához és inflációhoz vezet. Chester Bowles, az OPA elnöke, Wason és társaira vonatkozólag azt mondotta, hogy az árszabályozást “felelőtlen elemek” akarják megszüntetni. Szerinte az infláció megakadályozásának egyetlen módja az árszabályozás további fentartása. És valóban, ha a kutyaszövetség érveit vizsgáljuk, láthatjuk, hogy az a “konklúzió”, az a zavar és anarchia nem hiányzott a termelésből az árszabályozást megelőző időkben sem. Hiszen nagyon jól láttuk, hogy egyes árucikkekből milyen nagy hiány volt minden árszabályozás nélkül is. Viszont egyes termékek árai annyira leestek, hogy az oly iparokban foglalkoztatott munkások a szó szoros értelmében csak éhbért kaptak, majd pedig az utcára dobták őket. A tőkés termelési rendszerben tehát nem az árszabályozás okozza az anarchiát, hanem benn van ez magában abban a rendszerben, amelynél a hajtóerő a profit. Ha nagy a profit, túltermelést eredményez; ha nincs profit, megáll a termelés, bármily nagy szükség is van az ipari cikkekre. A profitra való termelés tehát az anarchia megteremtője és fentartója. Át kell alakítani a termelési rendszert úgy, hogy a hajtóerő ne a profit, hanem a szükség legyen, akkor megszűnik a termelésben észlelhető anarchia akár szabályozzák az árakat, akár nem. A háborús bűnösöknek Nürnberg városban tartott tárgyalásán sokszor olyan dolgok kerülnek napfényre, amiket az amerikai sajtó gondosan elhallgat, vagy csak egy-két szóval említi, nehogy feltűnést keltsenek. Ilyesvalami volt a napokban Herman Göring vallomásának egy-két mondata, amely világosan bizonyítja, hogy a második világháború rettenetes emberpuszításáért a felelőség kiterjed a fasiztáknak, náciknak amerikai barátaira is. A tárgyalások folyamán Göring, aki a náci táborban Hitler után a legmagasabb tisztséget viselte és a legtöbb hatalommal rendelkezett, a tanuszékbe ült, hogy borzalmas gaztetteit igazolja, vagy a felelőséget másokra tolja. A keresztkérdések során azt kérdezték tőle, hogy miként remélhettek győzelmet aratni az Egyesült Államokkal szemben? Göring aztán elmondotta, hogy Hitler az utolsó pillanatig azt hitte, hogy Amerika nem fog beleavatkozni a háborúba. Hogy mi érlelte Hitlerben ezt a hitet? A nácikkal rokonszenvező amerikai sajtó cikkei — mondottá Göring. Az úgynevezett “New Deal” ellenes sajtó nemcsak rokonszenvesen irt a nácikról, de azt a benyomást keltette a külföldi olvasókban, hogy az izolá- cionisták itt túlnyomó erővel bírnak s képesek lesznek megakadályozni Amerikának a háborúba való beavatkozását. Miután Hitler azt kívánta, hogy Amerika ne avatkozzon bele Európa ügyeibe, készséggel adott hitelt mindenféle ilyen Írásnak, amelyek csak megerősítették feltevésében. Ezért támasztott* ujahb meg újabb követeléseket és végre ezért volt elég merészsége Lengyelországra zúdítani légióit. Ha az amerikai sajtó annak idején együttesen megírta volna az igazságot, hogy Amerika bele fog avatkozni a háborúba, ha a németek fel nem hagynak végnélküli aggresszivitásukkal, akkor Hitler nem merte volna megindítani a háborút. Göring vallomását alátámasztják azon adatok, ameiyek mutatják, hogy Hitler, illetőleg a náci propaganda szervezet milyen nagy fontosságot tulajdonított és milyen gondosan gyűjtöte és sokszorosította az amerikai lapok minden olyan cikkét, amelyek Hitler felfogását látszottak megerősíteni. Semmi kétség tehát, a fasiztákkal, nácikkal szimpatizáló amerikai sajtó éppen olyan bűnös ezért a rettenetes emberirtásért, mint Göring és társai, akik most a vádlottak padján ülnek. És ha már itt tartunk, meg kell mondanunk azt is, hogy ebben a bűnösségben méltán osztozik velük csaknem az egész amerikai magyar sajtó. Egy részük ugyan most már nyelvét öltöge- ti Göringre és kárörvendve irt Szálasi felakasztásáról, de annak idején segédkeztek a Hitler-Horthy bestiák felbátoritásában. Az az ítélet, amit a közeljövőben fognak kimondani Göring és társaira, a fasiztákkat bátorító amerikai sajtóra is vonatkozik mint bűntársakra, ha nem is törvényesen, de erkölcsileg és minden tisztességes ember igy fogja értelmezni. Anarchisztikus termelés Az amerikai munkáltató osztály érdekeit nagyon híven képviselő National Association of Manufacturers (NAM) ujult erővel folytatja az árszabályozás elleni harcát. A kutyaszövetség jelenlegi elnöke, bizonyos Robert R. Wason, a képviselőház bankügyi bizottsága elé terjesztette azon érveket, amelyekkel az ár- szabályozás beszüntetését alátámasztják. Az ily érvek közül igen szembeötlők a következők: Az Office of Price Administration (OPA) teljesen lehetetlen dologra vállalkozott. Teljesen lehetetlen öt millió üzletben forgalomba hozott 8 millió különböző cikknek az árát előre megszabni. A maximális árak megszabása, illetőleg megrögzítése megszabja magát a profitot is. Az árakat előre nem lehet megszabni, mert nem ismerjük a termelés költségeit, amelyhez hozzáadjuk a profitot. Ha azonban az árakat előre megszabjuk, akkor egyes árucikkeken semmi profit sem marad. Az ilyen cikkek gyártását tehát abbahagyják, mert nem fektet senki sem tőkét olyan üzletbe, amely nem hoz profitot. Viszont előfordulhat az, hogy egyes cikkeken nagy profit marad. Akkor annyian kezdeJelentés a konvencióhoz AZ I.W.W. KÖZPONTI* TITKÁRÁNAK JELENTÉSE A SZERVEZET 25-IK EGYETEMES KONVENCIÓJÁHOZ. — A JÖVŐRE VONATKOZÓ AJÁNLATOK Az Industrial Workers of the Word szervezet 1939 óta nem tartott konvenciót. Azóta a történelem által eddig soha nem ismert pusztító háború vonult végig a földtekén. A világ munkásságára vár a feladat, hogy a csaknem romokban heverő világot újból felépítse. Az elpusztított életeket ugyan már nem lehet visszaadni, sem a mérhetetlen fájdalmat és szenvedést meg nem történtté tenni s igy azok súlyos nyomokat hagynak. 'Ezt a tömeggyilkolást kikerülhettük volna, ha a munkásság felismerte volna a háború okait s világszerte szervezkedett volna a forradalmi Egy Nagy Szervezetben, mint azt az IWW mutatja. A háború folyamata alatt számos kormányrendeletet adtak ki, amelyek a munkásokat egyrészről a munkához kötötték, másrészről pedig a béreiket fagyasztották meg. Azt mondották, hogy az ily rendeletekre szüskég volt a háború sikere érdekében. A háborút azonban már nyolc hónappal ezelőtt befejezték és a munkásságra vonatkozó ily megszorítások nagy része még mindig érvényben van. Sőt úgy látszik, hogy az ily megszorító rendeletek állandó törvényekké lesznek, ha csak a munkásság a munkán kifejtett gazdasági di- rektakcióval ki nem erőszakolja azok megsemmisítését. Reményeink vannak arra, hogy az IWW a jövőben elég erős lesz, hogy a munkásokat guzsbakötő törvények ellen sikeres küzdelmet vezethessen. Sőt hisszük, hogy az ily küzdelmek végül is megváltoztatják a mai kaotikus termelési rendszert, hogy helyébe bevezethessük a profitot nem ismerő termelést. Az IWW azonban nem csak teljes reménnyel küzd az ily uj, jobb, igazságosabb társadalmi rendszerért, de a munkáltatók elleni harcra már most is a leghatásosabb szervezetet formálja. Az IWW állandó harcot folytat a rövidebb munkaidőért, magasabb bérekért és általában a jobb munkaviszonyokért. Az elért sikereket a szervezet taglétszáma szabja meg. Tudjuk jól, hogy egy ily forradalmi szervezetnek a felépítése milyen óriási feladat. Nagy munka, amelyhez tudásra, bátorságra és lankadatlan kitartásra van szükségünk. Ha ragaszkodunk ezekhez, akkor nincs a világon az a hatalom, amely meggátolhatna bennünket, hogy felépítsük az ideálunkat kifejező Ipari Demokráciát. A MUNKÁSMOZGALOM HÁTGERINCE Az IWW negyven éves küzdelmek után ma nem rendelkezik azzal a taglétszámmal, mint a múltja révén megérdemelné. Ennek talán az az oka, hogy soha sem távolodott el attól a forradalmi iránytól, amit alapitói 1905-ben kijelöltek. És reméljük, hogy ettől az iránytól a jövőben sem fog eltérni. Azonban dacára annak, hogy taglétszámban nem mutattuk a kívánt gyarapodást, az általunk kifejtett nevelő munka elért a világ minden részébe. Eszménknek követőit milliókra becsülhetjük ,akikből sokan soraink között lesznek, ha arra eljön az idő. Az IWW sokkal nagyobb befolyást gyakorolt a világ munkásmozgalmára, mint azt a tagság létszámából következtetni lehetne. Legfőbb érdeme abban van, hogy a munkás- mozgalom hátgerncét képezte állandó aggresszivitásával. A jelen konvenció legfontosabb feladatának tartom, hogy utat és módokat találjon, hogy a szervezet több szervezőt alkalmazhasson, több nevelő irodalmat adhasson ki. A múlt azt mutatja, hogy erre legcélravezetőbb az önkéntes megdózta- tás módszere. Nem csak az Egyetemes Szervezetnek, de az egyes ipari szervezeteknek is kell adni lapokat, brosúrákat és egyéb nevelő és agitáló irodalmat. Ezen irodalmakban egyöntetű irányt kell követnünk. Az ily egyöntetű irányzat természetesen nem kötheti gúzsba a szerkesztőket és az Írókat, nem foszthatja meg őket az iniciá-
