Bérmunkás, 1946. január-június (34. évfolyam, 1405-1430. szám)
1946-06-29 / 1430. szám
1946. junius 29. BÉRMUNKÁS 5 oldal bérekért és rosszabb munkaviszonyok között dolgozhasson? Amely munkás ezt akarja, annak az őrültek házában van a helye. Ellenben igen is követelik a munkáltatók, mert csak nekik áll érdekükben az a jog, hogy szervezetlen munkást alkalmazzanak, akinek nem kell megfizetni az union béreket, nem kell megadni az union munkaviszonyokat. Igen, a munkásnak joga van a munkához, de nem úgy, mint a déli kapzsi, reakciós iparbárói és politikai ügynökeik hirdetik. A katonák egyformák (Vi.) A Magyarországról jövő egyes levelek és a reakció propagandája az orosz katonákat úgy festi le, mintha azok “vörös ördögök’’ lennének, pedig ezen jelzőt éppen a magyar huszárokra szokták alkalmazni. Most az amerikai katonákról nem egy rózsaszínű, vagy vörös újság, hanem a Saturday Evening Post-ban, N. Gordon ismertet az amerikai hadsereg hivatalos aktáiban említett eseteket. Ezeket az amerikai katonaság követte el, méghozzá nem is ellenséges területen, hanem a szövetséges francia, belga, holland országokban. Rablás, erőszak, gyilkolás napirenden voltak minden hadsereg és nemzet katonái között, nemcsak a fegyveres ellenséggel szemben, hanem a védtelen és barátságos nemzetek civil lakossága ellen is — mondja a hivatalos jelentés. Ezen esetekben az amerikai hadsereg bizonyos kárpótlást fizetett, miután minden kétséget kizárólag meg állapították azt, hogy azokat amerikai katonák követték el. De az ellenséges országokban ezt nem tették, sőt még panaszt sem fogadtak el. Csak azért idézünk ezen esetekből, hogy lássák a mi kedves magyarjaink, akiknek nagy része felült az oroszok elleni uszításnak, hogy éppen olyan barbárságokat követtek el az amerikai katonák is, amilyenekkel az oroszokat vádolják. És ne felejtsük el, hogy az oroszok nem szövetségesek hanem mint ellenségek vonultak be Magyar- országra, miután a mi magyar hőseink, a nácikkal együtt évekig dúltak, romboltak, gyilkoltak és raboltak orosz földön. Az itt felsorolt esetek francia, belga és holland országokban történtek, de ami Németországban történt az még sokkal borzasztóbb és megérthetőbb, mivel azok ellenséges országok voltak. “Reims mellett egy francia polgár a feleségével autózott, néhány amerikai katona leintette őket, elvették a kocsijukat, amit másnap összezúzva találtak a közelben.” “Fizettünk 150 dollárt egy belgiumi templomnak, mert az amerikai katonák ellopták az arany kelyhet.” GYILKOLNAK ÉS RABOLNAK a RÉSZEG KATONÁK “Fizettünk 4000 dollárt egy embernek, akinek a feleségét egy részeg amerikai katona agyonlőtte.” “Normandiában fizettünk nagyon sok ágylepedőért, melyeket az amerikai katonák emeltek el.” “Sokkal több erőszak, rablás, gyilkolás történt, mint a büszke amerikai anyák és a közönség beismernék. Az egyik legmegrázóbb eset, amikor hét amerikai katona betört egy farmházba, megkötözték a férjet, szeme láttára erőszakot követtek el a feleségén és a leányán ... a katonákat soha nem tudták megfogni.” “Az ital okozta legtöbb bajt, a legsúlyosabb eseteket. Az alkohol és a lőfegyver nem jó ve- gyülék és a mi katonáink megöltek annyi ártatlan egyént Európában, amennyi meggyőzné a külföldieket, hogy a mi vad nyugati és chicagói gang- szter képeink nem nagyon túloznak.” Mindezek mellett nem számították fel a kávéházakban, mulató és nyiltházaknál történt verekedéseket, gyilkosságokat és rablásokat, mert azon helyekről nem is fogadtak el kártérítési kérelmeket. “Az amerikai katonaság által a szövetséges népek otthonainak a kirablása, sokkal nagyobb méretű volt, mint amit az amerikai néppel ismertettek, mert a tudósítóknak nem volt szabad arról imi. A közismert tréfa, hogy az egész hadsereg nagyon büszke volt a rablási tehetségeikre.” “Azonban nem olyan tréfás volt a szövetségeseink részére, akiknek áz otthonait sértetlenül hagyták a visszavonuló németek, de a győztes amerikaiak rabolták azokat.” “Egy belga pap, könnyes szemekkel mondta, hogy a német megszállás alatt nem volt semmi baja a templomának. De mikor az amerikaiak megérkeztek, felrobbantották a templom kasszáját és elvittek minden pénzt és ezüstöt ami abban volt.” RAGADÓS LÁZ “A leggyakoribb volt az ilyesmi: Egy francia, akit kizavartak az otthonából, mert harcvonalba esett, nem vihetett magával semmit. Mire egy pár nap múlva visszatért, nem találta ötszáz dollár értékű arany pénzét és három arany óráját. Csak amerikai katonák lévén ottan, a kártérítést megfizették.” Belgiumban, Hollandiában, ahol az amerikai katonák az angolokkal voltak összevegyülve, az ilyen kártérítést közösen fizették, mért az angolok nagyon jól tudják, hogy az ő hadseregük sem jobb mint más nemzeti hadsereg, vagy mint az amerikaiak. Amint Gordon; a cikk írója megjegyzi, “Mind emelett minden frontharcos katona lop; az olyan ragadós láz.” “Belgiumban a harcvonaltól 50 mérföldre két fiatal 16 és 17 éves belga fiút agyonlőtt egy amerikai katona, minden ok nélkül. A fiuk apja a belga partizánok helybei csoportjának volt a vezetője, értékes szolgálatokat 9tett a szövetséges csapatoknak és csak az a két fia volt. De azEgy titkári jelentés margójára A május elején Pittsburgh- ban megtartott Munkás Beteg- segélyző Szövetség konvenciójára — mint hírrel voltunk — a Bérmunkás meghívást kapott. Elmentünk. Úgy véltük, hogy a vezetőségnek az elmúlt esztendők elég tanulságot nyújtottak arra, hogy a Szövetség nem haladhat azon a vágányon, amelyen a polgári intézmények. A konvención nem ez történt. Bár az elnöki jelentés is rámutat, mint a bajok forrására, az osztály-működés és az azzal kapcsolatos tagszerzés megszűnésére — a főtitkár azzal a hamis bejelentéssel rúg bele a Szövetség régi építőibe, az osztálytudatos tagságba, hogy a Bérmunkás pert akasztott a Munkás Betegsegélyző Szövetség nyakába. A delegátusok felszólalásaiból a konvenció tudomást szerzett arról, hogy a titkári jelentés ezen része hamis és igy nem is foglalkoznánk azzal, ha az “Összetartás” most megjelent számában ugyancsak nem látnánk, hogy a főtitkár ezt a hazugságot közli azokkal is, akik nem voltak a konvención, de a helyreigazításnak nem adott nyilvánosságot. “Amint tudják tagtársaink, hogy a múlt konvenció idején egy befejezetlen peres ügyünk volt a Bérmunkás lapbizottságának feljelentése folytán az Ohio állami Insurance Depart- mentnél.” Ezt jelentette a titkár, de a delegátusok, akiknek emlékező tehetségét nem rontotta el a magas hivatal, azonnal megállapították, hogy a Bérmunkás nem perelte a Szövetséget és nem tett ellene semmi feljelentést. Feljelentést tettek és pereltek azok a szövetségi tagok, akiket a főtisztviselők kizártak a Szövetségből, mert nyolc esztendővel ezelőtt megmondották, hogy intézkedéseik a lejtőre viszik a Szövetséget. A kizárt tagok a pert megnyerték. Vissza kellett őket tagsági jogaikba állítani és uram bocsás, a pereskedéssel járó költségeket a Szövetségtől követelték. Ez történt. Nem hisszük, hogy a főtitkár a legkevésebbet is szolgálta hamis jelentésével a Szövetség ügyét, ellenben segítette oda juttattni a Munkás Betegsegélyző Szövetséget, ahol ma van. A Bérmunkás Lapbizottsága. VÁRJUK A VÁLASZOKAT Két héttel ezelőtt körlevélben szólítottuk fel olvasóinkat, hogy drágasági pótlék címén küldjék be lapunkhoz adományaikat, felülfizetéseiket, mert a jelenlegi évi két dollár előfizetés nem fedezi a lap előállításának a költségeit. A posta minden nap hoz ugyan vissza valamennyit a kiküldött gyüjtőivekből, de korántsem elegendőt. Hogy miért nem emeljük fel az előfizetési dijat, arra választ ad ez a levél, amely szintén nem egyedülálló. Kedves Munkástársak: Mellékelten küldök egy dollárt a Bérmunkásért, amivel már nagyon is hátra vagyok. Sajnálom, hogy többet nem küldhetek, de én már igen elöregedtem, 76 éves vagyok és csak a segélyből élek. így nagyon sajnálom, hogy nem fizethetek többet elő a Bérmunkásra és kérem önöket, hogy szüntessék be, akármennyire fogom is nélkülözni. Mondanunk sem kell, hogy a lap küldését NEM SZÜNTETTÜK be, hanem tovább is küldjük ennek az elöregedett munkástársnak, hiszen jól tudjuk, hogy mások, akik tehetik, megfogják fizetni. Tudjuk nagyon jól, hogy igen sokan ügy gondolkodnak, mint Kish munkástársék, akik Clevelandból költöztek Los Angelesbe és akiktől most ezt a levelet kaptuk: Tisztelt Lefkovits Munkástárs:— Megkaptuk a hozzánk küldött felhívást, helyeseljük az agitáció ily módját. Mellékelten küldünk 10 dollárt a drágasági pótlékra, valamint hat ismerősünk címeit is, akiknek indítsák meg a lapot. Szeretettel üdvözöljük az ipari szervezkedés összes harcosait. Julius Kish íme, Kish munkástársék választ adnak az elöregedett munkástárs levelére. De egyben választ adnak arra a kritikára is, ami pár héttel ezelőtt jelent meg lapunkban a Bérmunkásra vonatkozólag. Várjuk a további válaszokat! ért még kártérítést sem fizettek, pedig az amerikai katona nem őrségen volt, de mert azt a helyet is harci területnek nyilvánították, nem kellett kártérítést fizetni.” MIND EGYFORMA Ezek csak kivonatok a hivatalos akták közül. De mennyi ezer ilyen eset van, melyek nem kerültek a hivatalos aktákra, nem is merték jelenteni? Valamint az ellenséges országokban még nem is vették figyelembe, ha jelentették is az ilyesmit. Valószínű, hogy még sokkal több és nagyobb esetek is történtek, melyekért senkit sem vontak felelőségre. Hiszen az ellenséggel csinálták. Minden józaneszü egyén láthatja, hogy a gyilkolásra tanított és arra teljesen megvadi- tott katonaság egyforma, akár magyar, angol, amerikai vagy orosz. Az itt felsorolt atrocitások nem az ellenséggel, hanem barátok és szövetségesek ellen irányultak. így a mi magyarjaink ne csodálkozzanak, ne gyűlölködjenek, hiszen először a magyarok tették meg ugyanazt az oroszokkal, amit később az oroszok tettek a magyarokkal. Egyik nemzet gyükosai, rablói sem jobbak másikénál. w \
