Bérmunkás, 1946. január-június (34. évfolyam, 1405-1430. szám)

1946-06-22 / 1429. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio ander the Act of March 3, 1879 VOL. XXXIV. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1946 JUNE 22 NUMBER 1429 SZÁM Visszaadják az elrabolt magyar javakat NAGY SIKERREL JÁRT A MAGYAR MINISZTERI DELEGÁ­CIÓ ÚTJA. — AZ AMERIKAI STATE DEPARTMENT MÁR VÁ­LASZOLT IS A KÉRELMÜKRE. — A HATÁRKÉRDÉS IS ÚJBÓL SZÓBA FOG KERÜLNI. WASHINGTON — A hat tagú magyar miniszteri delegáció washingtoni útja valóban sikeresnek mondható, amennyiben jö­vetelük legfőbb célját elérték. A magyar miniszterek ugyanis leg­inkább azért jöttek Washingtonba, hogy az amerikai kormánytól visszakérjék azt a 30 millió dollárt kitevő aranyat és közel öt bil­lió dollár értékű gépeket, állatállományt és mindenféle más kin­cseket, amit a Magyarországból kivonuló németek és a magyar nyilasok magukkal hurcoltak. Úgy Truman elnök, mint Byrnes külügyminiszter, valamint több más amerikai miniszter és helyettes-miniszter igen szívé­lyesen fogadták a küldöttséget, hallgatták meg kérésüket és Ígé­retet tettek, hogy amit lehet, teljesíteni fognak. Ennek megfele­lőig a State Department már nyilatkozatot is adott ki, HOGY VISSZAADJÁK A MAGYAROKNAK AZ AMERIKAI KÉZBEN LÉVŐ 30 milliót érő aranyat, valamint a még sokkal nagyobb ér­tékű többi kincseket is. Az amerikai kormánynak ez a jóindulatú gesztusa óriási se­gítséget jelent a rettenetes Ínséget látó országnak. A visszaka­pott arany segítségével állandó értékű pénzt.tudnak majd forga­lomba hozni, aminek kiadását augusztus elsejére tervezik. Már maga ez az egy dolog is óriási jelentőségű a sokat szenvedett ma­gyar nép számára. Az amerikai kormány lemondott arról, hogy az Amerikát ért károkat a németek által elrabolt, de most amerikai kézre került magyar kincsekből térítse meg. A magyar minisz­terelnök ezt az örömhírt rádió utján közölte Magyarországgal. A magyar miniszterek nyilatkozata szerint szó esett Erdély határainak rendezéséről is. Noha ebben a tekintetben nem kaptak ígéretet arra, hogy Erdélynek a magyarok által lakott részét visszacsatolják Magyarországhoz, azonban azt a felvilágosítást nyerték a State Departmentben, hogy az Erdélyre vonatkozó vég­zés még nem végleges és a végleges döntés előtt a nagyhatalmak külügyminiszterei alkalmat fognak adni a magyar kormány kép­viselőinek, hogy a magyarságnak az álláspontját ismertesse. Értesülésünk szerint a magyar miniszteri küldöttség telje­sen ignorálta az Amerikai Magyar Szövetség által képviselt azon mozgalmat, amelyet állítólag Erdély visszaszerzése érdekében in­dítottak, amelynek azonban Erdély csak a cégére. A valódi cél a Magyarországot romlásba vivő, a magyar népet elnyomó, kizsák­mányoló Horthy uralom visszaállítása. A washingtoni sajtó konferencián az «egyik delegációs tag a szemébe mondotta ennek a reakciós, népbutitó csoport egyik ve­zérének, Nadányi Pálnak, az Amerikai Magyar Népszava szer­kesztőjének, hogy “mi ismerjük önöket. Tudjuk, hogy Horthy le­gények voltak, azok még ma is és azok is fognak maradni”. Mi, akik elfogulatlanul figyeljük az eseményeket megállapít­hatjuk, hogy amig a magyar miniszetrek rövid amerikai látoga­tása valóban a szenvedő magyar nép javát szolgálta, az amerikai magyar álhazafias vezérek minden igazi eredményt szeretnének elgáncsolni. ''Erdélyi^ zászlóbontás" mint demonstráció a Magyar Köztársaság ellen A NEW YORKI NÉPGYÜLÉS ELŐKÉSZÍTŐ AKCIÓ A REAK­CIÓS PROPAGANDA MEGINDÍTÁSÁRA. A Bérmunkás kiküldött tudósítójának helyszíni jelentése TEXASI TANSZABADSÁG CHICAGO- A “The Coun­cil of the American Association of University Profess o r s” (Amerikai egyetemi tanárok egyesülete) kimondotta, hogy Texas állam egyetemét a “cen­zúrázott lisztára” teszi. Ilyen lisztára veszik azon egyeteme­ket, ahol a tanszabadságot kor­látozzák. Taxas állam egyetemének ve­zetése pár év óta néhány nagyon reakciós gondolkodású gazdag ember kezében van. Ezek neve­zik ki az egyetem igazgatóját és hagyják jóvá az igazgató által meghívott tanárok kinevezését. Ez a vezetőség még 1941-ben el­küldte Dr. Homer Rainey igaz­gatót és több olyan tanárt, akik az ellen felszólalni mertek. A ta­nárok egyesülete vizsgálatot in­dított ebben az ügyben, melynek eredménye, hogy az egyetemet a cenzúrázott lisztára tették, mert, mint a megokolásban mondják, “ott a Board of Re­gents a tanszabadságot meg­szüntette”. NEW YORK, N. Y. Jun. 16. — Ma délután volt megtartva a hetek óta előkészületben levő irredenta megmozdulás az Ameri­kai Magyar Szövetség égisze alatt. A Central Opera Ház, három­ezer személy befogadására alkalmas nagytermében, több mint ezer ember volt együtt, akiknek nagyrészük messze vidékről jött New Yorkba. A'tömeg között föltűnően sok katholikus pap volt j jelen ami az első pillanatra azt a benyomást tette, mintha csak­is katholikus vallási gyülekezet­re gyűltek volna ott egybe. Ezt a színezetet még jobban fölkel­tette Eördögh katholikus pap megnyitó imája. Eördögh plébá­nos a szentlélekhez appellált imájában az igazságért, amiben azonban az Utána következő re­formátus és zsidó szónokok nem igen bízhatnak, mert ők inkább Washington és Páris felé beszél­tek. Sőt volt még olyan szónok is, aki az istelentelen Moszkvát is belefoglalta beszédébe. A gyű­lésen nagyon sok beszéd hang­zott el melyeknek egyes részle­teit itt ismertetni próbáljuk, az­zal a megjegyzéssel, hogy mind­egyik szónoklatnak megvolt a régi ize és bármennyire is igye­keztek takarni, kilógott azokból a Horthy lóláb­Dr. Kerekes megnyitójában ecsetelte az- Amerikai Magyar Szövetség céljait és bizonyára nagyon sokan találva érezték magukat az olyan professzori megjegyzésre, hogy a Szövet­ségnek minden becsületes ame­rikai magyar a tagjai sorába tartozik. Valamint az a meg­jegyzése, hogy a Szövetség áti­rata nélkül nem lehet igazságos magyar béke. Azok előtt, akik tudták, hogy az ő müve az áti­rat, úgy hangzott mintha csak azt mondta volna “az én átira­tom nélkül nem lehet magyar béke”. “Mi nem vagyunk irre- dentisták, mi csak amerikai pol­gárok vagyunk” védekezése in­kább azt bizonyította, hogy nagy mértékben van az irreden­ta vaj Dr. Kerekes fején. Ilyen értelemben beszélt az amerikai Cukor Mór, aki 60 éves ameri­kai tartózkodására hivatkozva követelte a “régi független Ma­gyarországot”. Mint az önkép­ző Egylet diszelnöke, úgy állt a régi királyi koronás magyar zászló előtt, mintha az egyetlen szabad demokráciát képviselte volna. Hogy Magyarországon el­törölték a királyságot és helyé­be a Köztársasági rendszert ve­zették be, a nagy amerikai de­mokrata, elfelejtette még csak meg is említeni. Utána sorra következtek a nagy egyletek képviselői, Ré­vész Kálmán a Verhovay egylet nevében ismét csak imádkozás­ra buzdította a jelenlevőket. Uj- laky Ferencz mint washingtoni lakos és mint a Református Egylet elnöke arról számolt be, hogy könny szökött a szemébe, amikor meglátta, hogy az ame­rikai zászló mellett ott leng a magyar lobogó a Pennsylvania Avenuen Washingtonban. Be­szédének többi része olyan gya­núkat keltett, hogy ha már könnyezett, csak azért hulltak könnyei, mert a washingtoni magyar lobogóból a királyi ko­ronát már kivágták. Suta Péter a Bridgeporti Szövetség elnöke, mint erdélyi születésű amerikai polgár, még nem felejtette el Erdély magyar nótás légkörét és ezért nem engedi, hogy Er­délyt csak úgy borravalónak oda adják a románoknak. Beszéde, habár le volt Írva, úgy hangzott mintha minden sora borravalós légkörben fogamzott volna meg. Varga István a Rákóczi Egye­sület elnöke, kihanguslyozta, hogy az igazgatóság és központ fölhatalmazásából van jelen és nem a 23 ezer főnyi tagság meg­bízásából. A Rákóczi Egylet nem tagja a Magyar Szövetség­nek, ő azonban egyénileg tag és támogatja és szeretné, hogy az egész Kárpátokat vissza csatol­ják Magyarországhoz. H. Rog­ers városi politikus angolul be­szélt az Atlantic Charter tézise­ire hivatkozva. Father Biró Benedek az Er­délyi Szövetség vezetője, lega­lább erre az alkalomra levethet­te volna papi csuháját, hogy a ravaszságáért ne kelljen a pap­ságot úgy egészében elitélni. Először bejelentette, hogy nin­csen szándéka hosszabb törté­nelmi előadást tartani, később azonban úgy belemelegedett, hogy alig birta abbahagyni.

Next

/
Thumbnails
Contents