Bérmunkás, 1946. január-június (34. évfolyam, 1405-1430. szám)

1946-06-08 / 1427. szám

1946. junius 8. BÉRMUNKÁS 3 oldal A sztrájkok okai (Folytatás az 1-ső oldalról) Monopólisztikus profitok olyan gazdasági helyzetet teremtenek, amelynél a sztrájkba kénysze- ritett munkásokat kiéheztetik. Az ilyen harcban nem csak mun­kás a munkáltatóval, hanem a határtalan nagy gazdasági erő mérkőzik a sztrájkoló férfiak és nők éhségével is és igy a mun­káltatók a győzelemre sokkal előnyösebb helyzetben vannak. De a gazdasági hatalom segé­lyével egyben a monopóliumok urai a politikai pártokat is bir­tokukba kerítik, hogy olyan szö­vetségi, állami és helyi törvény­hozókat válasszanak, akikkel a demokrácia elveit megsemmisít­hetik és megakadályozhatnak minden liberális törvényhozást. A háború kezdetén, 1939-ben Amerika termelő iparának 55 százalékát 200 korporáció bírta, 1944 szeptemberében azonban már 100 korporáció kezébe ke­rült a gyári termelés (nem fi­nanciális ipar) 75 százaléka. Ezek kapták meg a nagy hábo­rús rendeléseket. De ezek keze­ibe jutottak a nagy háború ipar­telepek is, amelyeket az állam épített az adófizetők pénzéből. “Big business” (nagy üzleti érdekeltség) a háború alatt még nagyobbá lett. 1939-ben az ösz- szes ipari munkásoknak csak a 30 százaléka dolgozott olyan te­lepeken, ahol 1000 munkásnál többet alkalmaztak. 1944-re ez a szám már elérte a 44 százalé­kot. 1943-ban a fizetések (pay­roll) 36 százalékát adták az ily, 1000 munkást vagy többet al­kalmazó ipartelepek; 1943-ban már 53 százalékra emelkedett. A monopólisztikus érdekeltsé­geknek politikai hatalmát mu­tatják a trusztellenes törvények letörését célzó kísérletek, a biz­tosítási társulatok, a vasutak és az újságok mentesítése a tröszt- ellenes törvények alól. Ugyan­ezt mutatják azon törvényja­vaslatok, amelyek a bankárok uralmát szélesbitenék a vasutak felett. És mindenek felett ide kell számítani a munkás jogok tály felszabadítása, csakis a Munkásosztály müve lehet”. Az IWW sajtója ezt a hiva­tást gyakorolja megalkuvás nél­kül és óhajtja gyakorolni, amig a munkásosztály fel nem szaba­dul a bérrabszolgaság jármából­Azonban, hogy ezen hivatásá­nak mennél sikeresebben meg tudjon felelni, szüksége van minden egyes olvasója támoga­tására. Mint ismeretes, az IWW sajtója, hogy függetlenségét megőrizze és minden sorával csakis a kitűzött célt: a munkás- osztály harcát szolgálja, nem közöl hirdetéseket, de mert az anyagiak hiányán nem jelenhet­ne meg, szükséges, hogy olvasói áldozatkészségét igénybe vegye. Bár az alkalom erre mindig ké­zenfekvő, mégis van idő amikor ezt minden megterhelés nélkül megtehetjük, szórakozás köz­ben. Az IWW chicagói csoportjai ily alkalmat készítenek elő ju­nius 16-ára, amikor a szokásos ÉVI SAJTÓ PIKNIKET rende­zik a 6915 Milwaukee Avenuen korlátozását célzó törvényhozá­sokat is. A jelenlegi szóbanforfó törvény is integrális része an­nak a hadjáratnak, amelynek célja az amerikai nép életének, jövőjének monopólisztikus kont­rol alá vétele. AZ ADÓZÁSI RENDSZER A gazdasági hatalomnak to­vábbi koncentrálását csak a mo­nopóliumok megtörésével lehet elérni. Meg kell törni az ilyen kiváltságokat mindenütt, ahol csak lehetséges; ahol pedig nem lehetséges, ott szigorú kontrol alá kell venni. Véleményem sze­rint az a széleskörű program, amely ezt eredményezné, egy­ben redukálná a “management- labor” disputákat is. A munkások elégedetlenségé­nek harmadik okát az adózási rendszerünkben látom. Évek óta olyan az adórendszerünk, hogy azoknak a vállaira rakja a leg­nagyobb terhet, akik legkevésbé bírják. A 4,000 dollár évi jöve­delemmel bírók 15 vagy 20 szá­zalékkal magasabb adót fizet­nek, mint a gazdagabbak. De legnehezebb a teher az 500 és 1000 dollár között keresőkön, így tehát az adózás éppen a nagy tömegek vásárló képessé­gét csökkenti. Igaz, hogy az 1945-ös adórevizió kevéssel eny­hítette a terheiket, de nem elég­gé. A korporációk sokkal na­gyobb segítséget kaptak. Amig ezeknél a redukció 34-6 százalé­kot tett ki, addig a 2.500 dollárt kereső nős, de gyermektelen egyénnél.csak 21.7 százalékot; az 1,000 dollárt kereső nőtlen embernél pedig csak 12.5 száza­lékot redukáltak. A nagy jövedelmeknek kedve­ző adótörvények következtében az amerikai korporációk 1942- 43-ban 28 billió tartalék alapot tettek félre. Ma már ez az*alap 31 billióra emelkedett. Ezen szá­mok mutatják, hogy az adórend­szert meg kell változtatni. A he­lyes adórendszernél nem csak azt kell szemelőtt tartani, hogy levő VILLA GARDEN-ben. A helyiség amellett, hogy privát, tágas és árnyékos, elegendő hely van a napfürdőzésre is. Fe­dett táncterem, ebédlő és bar úgy, hogy még kedvezőtlen idő esetén is lehet ott szórakozni. Ezúton is felhívjuk olvasóink fi­gyelmét a kínálkozó alkalomra. Kössük össze a kellemeset a hasznossal, mert amellett, hogy egy napot tölthetünk a szabad­ba, az összejövetel hasznos célt is szolgál. A Sajtó Pikniket az IWW angol, finn és magyar cso­portjai rendezik és a jövedelem az Industrial Worker, angol; az Industrialist! finn és a Bérmun­kás magyar nyelvű lapok támo­gatását szolgálja. Elvárjuk, hogy a Bérmunkás olvasói ez al­kalommal is tanujelét adják, lapjuk iránti áldozatkészségük­nek és nem csak önmaguk jelen­nek meg, hanem ismerőseiket is fleszólitják az ott való megjele­nésre. A helyiség délelőtt 10 órától este 10 óráig nyitva lesz. Töltsön egy kellemes napot munkástársak társsaágában­ki mennyit tud fizetni, hanem azt is, hogy a monopólisztikus érdekeltség ne gyüjthessen olyan tartalékalapokat, ame­lyekkel a sztrájkokat megtörhe­tik. EGÉSZSÉGÜGYI BIZTOSÍTÁS A munkás problémák negye­dik okául az egészségügy bizto­sítás teljes hiányát látom. Az átlagos munkásnak legnagyobb gondot okoz, ha akár a saját maga, avagy a családja részére orvosra van szüksége. Ezért az utóbbi években a szervezett munkásság figyelme az egész­ségügyi biztosítás felé fordult. Ezt láttuk a United Mine Work­ers esetében is. Azonban a Soci­al Security Board jelentése sze­rint már eddig is mintegy 115 esetben alkalmaznak valamilyen egészségügyi biztosítást, ame­lyet az összmunkásságra kelle­ne kiterjeszteni. Az ilyen társadalmi egészség- ügyi biztosítást az American Medical Association ellenzi. Azonban az ellenzésen kvül ad­tak-e valami tervet ezen egye­sület vezérei arra, hogyan lehet­ne a kiskeresetű bányászok egészségét megóvni? Avagy a szenátorok, akik szintén ellen­zik a társadalmi egészségügyi biztosítást, mit ajánlottak a bá­nyászok egészségének a meg­óvására? Ugy-e semmit sem?! így ne csodálkozzanak azon, hogy a bányászok maguk gon­doltak rá és foglalták be a köve­teléseikbe. Pedig a bányászok által felve­tett kérdésre is az egyetlen vá­lasz az Amerika összes munká­saira kiterjedő egészségügyi biztosítás. Végre is az amerikai népnek joga van az egészséghez. A szenátorok nagyobb szolgála­tot tennének Amerika népének, ha a sztrájkok eltiltása helyett a munkásoknak az egészséghez való jogait biztosítanák. A sztrájkok ötödik oka a na­gyon rossz lakásviszonyok. A bányász sztrájk idején nagyon sok szenátor követelte, hogy hozzunk valamilyen törvényt a sztrájk eltiltására, de ezen sze­nátorok egyikétől sem hallot­tam, hogy valami észrevételt tettek volna a “kompánia há­zak” név alatt ismert kunyhók­ra, amelyekben a bányászok laknak. NÉPJÓLÉTI TÖRVÉNYEK A sztrájkok hatodik okát ab­ban látom, hogy a kongresszus megtagadta a társadalmi törvé­nyek kibővítését. Mereven visz- szautasitotta mindazon indítvá­nyokat, amelyek a munkanélkü­li és aggkori segély felemelését vagy a szerencsétlenségek áldo­zatainak kárpótlását ajánlották. De ugyanakkor ugyanez a kong­resszus készséggel szavazott meg a korporációk számára minden támogatást. És végre hetedik pont gya­nánt fel kell említenem a kong­resszus munkásellenes magatar­tását. Köztudomású, hogy a nagy korporációk jelentékeny része még mindig abban re­ménykedik, hogy visszatérhe­tünk a régi “yellow dog” szer­ződések idejéhez, kompánia uni- onokkal és kompánia kémekkel egyetemben- A Chrysler Com­LOS ANGELES ÉS VIDÉKE FIGYELEM! Az Industrial Workers of the World tajai és általában a forra­dalmi ipari unionizmus hivei, akik Los Angeles és Környékén laknak VASÁRNAP, JUNIUS 23-ÁN, találkozni fognak az ELYSON PARK hármas számú területén (Ground No. 3) rende­zendő nagy PICNIC mulatságon. Útirány: Sunsett Blvd. to Ec­ho Park Ave. North to Morton Ave., and Morton to Ground No. 3. Frissítőkről gondoskodott és mindenkit szívesen lát a Rendezőség__ pany gazdasági tanácsosa, John Scoville, még 1944 augusztusá­ban is igy nyilatkozott: “Ha hi­ve vagy a gazdasági szabadság­nak, akkor ellenezned kell a kol­lektiv egyezkedést. Várjuk azt az időt, amikor az idevágó szö­vetségi törvényeket meg fogják semmisíteni.” A nagy korporációk nagyon is jól tudják, hogy valahányszor csak megtagadják a kollektív egyezkedést, valahányszor csak sztrájkra kényszerítik alkalma­zottaikat, mindig éleszteni fog­ják a munkásellenes hangulatot és a törvényhozó testületeket munkásellenes törvények hozá­sára ösztönzik. Ez az oka annak, hogy a népjóléti törvényjavasla­tok mind elbuknak, mert a kong­resszusnak a monopóliumokat védő tagjai a munkásság érde­kében csak úgy hajlandók egyet előre lépni, ha ugyanakkor tiz lépést tehetnek hátrafelé. KIBUKTATJÁK AKI NEM ENGEDELMESKEDIK A nagy korporációk ki járói ily irányba hajtják őket. Dicsé­retet kapnak minden munkásel­lenes törvény támogatásáért. Ha pedig ellenállást mernek mutatni, akkor a korporációk financiális támogatást adnak a törvényhozó politikai ellenfelé­nek s igyekszenek kibuktatni az ilyen egyéneket. Ilyen eljárások­nál a reakciós sajtó mindenkor kész támogatni ä monopóliumo­kat. A háborút megelőzőleg a nagy korporációkat valóságosan meg kellett vesztegetni a na­gyon is kívánatos rendelésekkel, hogy a védelmi program elleni “ülő sztrájkjukat” feladják. A háború alatt nem csak a nagy profittal, hanem még az ingye­nesen nekik adott nagy uj gyá­rakkal kellett kedveskedni ne­kik, hogy elegendő hadiszert ké­szítsenek. A háború után adó- elengedést, gyárakat és felszere­lést kaptak, hogy a békebeli áruk termelését megindítsák. Ezzel szemben ezen idő alatt mit adott a kongresszus a mun­kásoknak? Semmi mást, mint a munkásellenes törvényeket­Szeretném, hogy ha azok, akik mindig a free enterpriset emlegetik valamivel több gon­dot fordítanának a saját üzlete­ikre, hogy a tőkés termelési rendszert hatásosabbá tennék. t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents