Bérmunkás, 1946. január-június (34. évfolyam, 1405-1430. szám)
1946-06-08 / 1427. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1946. junius 8. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARAIN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ....................$2.00 One Year .............. $2.00 Félévre .......................... 1-00 Six Months .......... 1.00 Egyes szám ára .......... 5c Single Copy __________ 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ________ 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, ___________Ohio under the Act of March, 3, 1879.___________ Alájegyzett cikkek a szerzők véleményét fejezik ki és közlésük még nem jelenti azt, hogy az ily vélemények egyben azonosak a Bérmunkás hivatalos felfogásával. Published Weekly by the BÉRMUNKÁS PRESS COMMITTEE-Hg&*42 A sztrájkok okai Lapunk más hasábjain közöljük James E. Murray szenátornak az Egyesült Államok szenátusában május 26-án tartott beszédét, illetőleg a nagyon terjedelmes beszéd lényegesebb pontjait, amelyben a montanai szenátor felsorakoztatja a sztrájkok okait- ................. Murray szenátor szerint a jelenlegi nagy sztrájkmozgalmak okai a következők: Először is a nagy drágaság, amellyel nem tartott lépést a munkabérek emelkedése, holott ugyanakkor a nagy korporációk profitjai állandó emelkedést mutatnak. A nagy korporációk olyan monopóliumokkal (kiváltságokkal) bírnak, amelyek segítségével a vagyont mind kevesebb kezekbe koncentrálják. Az ily nagy gazdasági erővel bíró korporációk hatalmukba kerítik a politikai pártokat is és a törvényhozók monopóliumokat védő és munkásellenes törvényeket hoznak. A munkásellenes törvényhozást segíti a reakciós sajtó is, — mondja továbbá Murray szenátor. — Az igy felhangolt törvényhozók ellenzik a népjóléti intézkedéseket. Azért megakadályozták a munkanélküli és aggkori segélyzések felemelését és kiterjesztését. Éppen igy sikeresen útját állják az egészségügyi biztosításnak; nem tesznek semmit a rettenetes lakáshiány enyhítésére, stb. Murray szenátor a fenti állításait számadatokkal támogatta. Valószínű, hogy még ellenfeleinek is be kellett ismerni, hogy igazat mondott. És mindezek dacára ez a szenátor igy végezte a beszédét. ...........—. Nem tartozom azok közé, akik a tőkés termelési rendszerben már elvesztették hitüket. Hiszek abban, hogy ezt a termelési rendszert Amerikában életképessé tudjuk tenni- De erre határozottságra és bátorságra van szükségünk. Bátorságra, hogy azt az irányt válasszuk, amely a kiterjesztett emberi jogok utján az összmunkásság alkalmazásához és a teljes termeléshez vezet. Murray azzal kezdte a beszédét, hogy “brutálisan” őszinte lesz. És valóban sok olyasmiket mondott, amiket aligha hallottak még az Egyesült Államok szenátusában. így ha az őszinteségét elfogadjuk, akkor azt kell mondanunk, hogy még mindig nem tanulmányozta eléggé a mai termelési rendszert. Mert ha azt tette volna, akkor látná, hogy még ő is csak a szimptomákat sorolta fel és nem az eredeti okot. Mert a sztrájkok eredeti oka maga a TŐKÉS TERMELÉSI RENDSZER. Hiszen a montanai szenátor is a profitot okolja. Azonban a profit a tőkés termelési rendszer lényege. Ha a termelésből kiküszöböljük a profitot, akkor már meg is semmisítettük magát a tőkés termelési rendszert. És miután mi ezt már régen felismertük, nem úgy teszünk, mint a montanai szenátor, hogy ostorozzuk a profitot, de térdet hajtunk a profiton nyugvó tőkés termelési rendszer előtt, hanem bátran kijelentjük, hogy az egész tőkés termelési rendszer megváltoztatását kívánjuk. És végre, ha Murray valóban “brutálisan őszinte” akart volna lenni, akkor meg kellett volna mondania, hogy a szenátorok legtöbbjének van valami köze a monpóliumokhoz; direktorok bankoknál, iparvállalatoknál, vagy legalább is részvények tulajdonosai- így tehát egyéni gazdasági érdekeik is megkívánják, hogy munkásellenesek legyenek. Ezért nem csodálkozunk azon, hogy még az olyan beszédek, mint a montanai szenátor mondott is a szenátusban, nem érnek többet a felrahányt borsónál. A BÉRMUNKÁS BUDAPESTI TUDÓSÍTÓJA MARTÍR HALÁLT HALT. Lapzártakor megrázó tartalmú levél érkezett Budapestről, selője, FEKECS SÁNDOR’a fasizmus és a háború elleni küzde- amelyben tudatják velünk, hogy lapunk volt budapesti képvi- lem áldozatául esett. Négy napon át kínozták, borzalmasan ösz- szeverték, börtönbevetették, ahonnan valószínűleg gázkamrába szállotatták, — Írják Budapestről. Figyelje jövőheti számunkban ezt a tudósítást. HETI KRÓNIKA (Folytatás az 1-ső oldalról) rik”. A mai világban már a legtöbb ember azt sem tudja, hogy kút létezik és ha már a kúthoz kellene járni a vízért, hát vas, aluminium vagy plastic korsót vinne, ami bizony nem törne össze oly könnyen. A Bérmunkás esetében aztán még azt is kell, hogy tudjuk, ha mi saját magunk mondjuk, hogy jó újság, még akkor sem magunkat dicsérjük- A Bérmunkásnak 12 esztendeje nincsen fizetett szerkesztője vagy fizetéses hivatalnoka, minden munkát önkéntesen végeznek a nagy írók és a nagy adminisztrátorok, a napi fárasztó bérmunka elvégzése után. A Bérmunkást bérmunkások írják bérmunkásoknak. A kritikusok által fölsorolt hibák mellett aztán van még egy valóban súlyos nagy hiba a Bérmunkásnál, még pedig az, hogy az amerikai magyarság köréből még tiz és százezrek nem olvassák. És ezt a hibát, a legképzettebb magyar írók cikkeivel sem lehetne orvosolni. Ehhez kellenének a huszas éveket taposó ifjak, akik harci tűzzel fölszerelve élesztenék a harci tüzet az irju magyar munkások tömegei között. De mivel ilyesmi Amerikában nincs többé, igy a kritika is csak ábrándozásnak marad meg a részünkre. Még igy is köszönet érte. * * * Már vagy két hónapja utazgat Hoover volt elnök ur, a világ éhínségét tanulmányozni és már eddig 35 ezer mértföldet utazott. Egy kis lélegzetvételre visszarepült Washingtonba és innen aztán útra kelt Délame- rika országaiba. Hoover ur, aki a Roosevelt adminisztráció alatt erkölcsi hulla volt, politikailag balzsamozva polcra volt téve, most aztán úgy repülget a világ minden tájára, mintha csak egy tényleges másvilági mentőangyal szállt volna le a földre. Ez a vén kópé akinek a számottevő vagyonához, a japán és kínai kulik kizsákmányolt vére tapad, aki a legkegyetlenebb éhbérek mellett éviekéit föl az amerikai tőkések leggazdagabb emberei közé, most aztán úgy pózol, mintha valóban a világ éhezőin csakis az ő ajánlata szerint lehetne segíteniWashingtoni jelentéséből aztán kiderült, hogy rideg üzleti ut Hoover részéről az éhínség tanulmányozása és leginkább csak azt kutatja a különböző országokban, hogy hol tudnának mint jól kamatozó kölcsönt, élelmiszert vásárolni. Nagyon, de nagyon sántikált Hoovert jelentése, amire nem mi, de az UNR- RA feje, La Guardia húzta rá a vizes lepedőt. A Hoover féle segítést milliók fogják megéhezni, százezerek fognak éhen- halni, amit maga Hoover jelentett be. Persze ő aztán nem saját magát és a Wall Street-i barátait okolja ezért, hanem a bányászokat, akik sztrájkba léptek és néhány hajó már is visz- sza lett tartva. Azt a világért se merte volna Hoover kiejteni a száján, hogy a bányászok részére meg kellene azonnal adni minden követelést, hogy a bányászok ne legyenek rákénysze- szeritve a sztrájkra. Ilyesmit nem lehet egy Hoovertől elvárni, aki maga is bányarészvényesek sorába tartozik. A profit az szent és sérthetetlen, akár van éhség, akár éhenhal néhány százezer ember. A legszomorubb a dologban az, hogy ilyen alakok, akiknek élettörténete kizárólag az, egyéni vagyongyűjtés terén ért el érdemeket, kiállhat a világ elé, mintha az emberiség megmen- tője volna. A néptömegek azért szenvednek és pusztulnak, mert alkalmat adnak, hogy az emberi önzés beképzelt alakjai mint irányítók lépjenek föl a társadalmi életben. Aimlyen a helyzet az élelmiszer kérdésben, éppen olyan minden más ügyben. Mindig csak az ámítás és népbolon- ditással találjuk szembe magunkat és mindig akikét ámítanak és bolonditanak, azok tapsolnak legjobban. Sajnáljuk azokat a szerencsétlen milliókat, akik a kapitalista rendszer “jóvoltából” éheznek és az éhhalálnak néznek elébe. De azokat sajnáljuk legjobban, akiken a Hover féle tanulmányút fog segíteni. Ha a munkásság a kapitalista rendszer megváltoztatására ma még képtelen, legalább sürgősen cselekedne olyan népbolonditás lehetetlenné tételére, mint amilyen az éhség enyhítésének leple alatt lappangó Hoover féle üzérkedés. AZ A BÜROKRÁCIA Wisconsin állam iparügyi bizottsága, panaszos levelet kapott egy özvegy asszonytól, akinek férje ipari baleset áldozata lett, hogy a férje utáni kárpótlást dacára a sok utánjárásnak, még mindig nem kapta meg. “Ebben az ügyben egyik irodától a másikba küldenek s már annyit szaladoztam”, — Írja az özvegy, — “hogy sokszor már arra is gondolok, talán jobb lett volna ha a férjemet nem is érte volna baleset.” SZÁZ BILLIÓ PENGŐ BUDAPEST — A magyar pénz értéke újból esett. A jelenlegi tiz billiók pengő, aminek nyomását csak nemrégen kezdték, most már csak 20 centet ér. A háború előtt ennek értéke 200 millió dollárt tett volna ki. A kormány most már száz billiós pengő pénzjegy kiadását tervezi. VIGYÁZNAK A SZÁZÉVESEKRE LONDON — A moszkvai rádió leadása szerint Alexander A. Bogomolets neves orvostanárt áthelyezték a moszkvai egyetemhez, ahol a hosszú élet titkát fogja kutatni. Ezért a szovjet kormány a 100 évet elért egyéneket Dr. Bogomolets gondozása alá fogja helyezni azon célból, hogy meddig lehet az ily idős egyének életét meghosz- szabbitani.
