Bérmunkás, 1946. január-június (34. évfolyam, 1405-1430. szám)

1946-06-08 / 1427. szám

VOL. XXXIV. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1946 JUNE 8 NUMBER 1427 SZÁM A sztrájkok okai JAMES E. MURRAY MONTANAI SZENÁTOR, A SZENÁTUS MUNKAÜGYI BIZOTTSÁGÁNAK ELNÖKE FELSOROLTA j A SZTRÁJKOK OKAIT HETI KRÓNIKA ÖSSZEGYŰJTI . . . (f.) A szenátor máj- 26-iki terjedelmes beszédének fontosabb pontjai. A nemzetünk gazdasági életét alapjában megrázó sztrájkokkal kapcsolatban sokat elmond- dottak a szenátorok, de azért a sztrájkok okait nem ismertet­ték. így tehát, csak a szimptó- mákkal foglalkoztak és tekintet nélkül hagyták a bajok okait. Márpedig az amerikai nép a tő­ke és a munka közötti konflik­tus megoldására olyan progra­mot akar, amely biztosítja a to­vábbi béké,s fejlődést. Azért megkísérlem a sztrájkok okai­nak a felsorolását. A legfőbb ok a drágaság na­gyon gyors növekedése. A há­ború következtében az árak 24 százalékkal emelkedtek 1942 ok­tóber haváig, amikor a munka­béreket befagyasztották és újabb 15 százalékos emelkedést mutatnak azóta is. Ezzel szem­ben a gyári iparban a munkabé­rek csak átlagos 6.1 százalékkal emelkedtek. így tehát még a hivatalosan elismert drágaság­gal sem tartott lépést a munka­bérek emelkedése. A bérek emelkedésének rövid­ségén kívül megnehezítette a megélhetést az is, hogy áruhi­ány miatt sokszor fekete piac árait kell megfizetni. Az utóbbi hónapokban pedig a munkaidő redukálása következtében a heti kereset, vagyis a “take-home pay” is nagyot esett. Ez az esés 1946-ban 13.1 százalékot mutat­A Department of Commerce kimutatása szerint 1942-43-ban a korporációk profitja 22.7 bil­lió dollárt te-tt ki, tehát elérte az 1936-39-es békebeli profit át- lagossának a négyszeresét. Igaz, hogy ebből a túlságos nagy pro­fit adózás miatt levontak, de még igy is maradt évi 9.5 billió tiszta haszon, ami két és félsze­resse a háború előtti profitnak. ŐSZINTE SZAVAK Engedjék meg, hogy brutáli­san őszinte legyek. A sztrájkok igazi okozói azon profitharácso- lók, akik felhasználva a háború okozta áruhiányt most a leglel- kiismeretlenebbül tömik zsebei­ket az amerika nép kárára. Az elnök által javasolt ténye­ket vizsgáló bizottság, avagy a törvénybe iktatott sztrájkelőtti (lehűtő) várakozó idő mennyi­ben fogják a húsnak vagy a vaj­nak az árát leszorítani? A kol­lektiv egyezkedés megszigorítá­sa mennyiben fogja akadályozni a profitharácsolókat abban, hogy ne lépjék túl a “ceiling” árakat ? Világos, hogy a törvényjavas­lat munkásellenes intézkedései nem fogják eltávolítani a mun­ka és a tőke közötti konfliktus alapvető okait. Az egyetlen cél tehát csak a munkásság meg- gyöngitése és a monopolisztikus érdekeltség megerősítése és nem meggyengítése, mint azt eddig tették a törvényhez csa­tolt módosi'tványokkal. Másrészről viszont meg kell erősbitenünk a minimális bérek­re vonatkozó törvényeket. Intéz­kednünk kell, hogy az alacsony keresetű munkások valamennyi­re megközelítsék a megélhetési árakat. Véleményem szerint a jelen­legi nagy ipari nyugtalanság másik oka a monopóliumok és általában az üzleteknek kon­centrációja néhány iparbáró és bankár kezeiben- Hogy mi köze van a monopóliumoknak a mun­ka és a tőke problémájához? Először is a monopóliumok ma­gasabb árakat jelentenek. A magasabb árak viszont arra késztetik a munkásokat, hogy magasabb béreket követeljenek. A POLITIKAI PÁRTOK URAI De azonkívül magasabb árak magasabb profitokat is jelente­nek a kiváltságosak számára. (Folytatás a 3-ik oldalon) AMERIKÁBA KÉSZÜL BUDAPEST — Az Associa­ted Press értesülése szerint Nagy Ferenc magyar miniszter- elnök még ebben a hónapban előbb Londonba, majd Washing­tonba készül ellátogatni Ma­gyarországot érdeklő gazdasági ügyek megbeszélésére. A VILÁGBÉKE NEW YORK — Mrs- Franklin D. Roosevelt a Kiwanis Club előtt tartott beszédében azt mondotta, hogy csak Oroszor­szág és az Egyesült Államok elég erősek a világbéke megte­remtésére és éppen azért a vi­lágbékéért ez a két nagyhatalom a felelős. Ez természetesen azt jelenti, hogy az újabb világhá­ború kitöréséért is ezt a két nagyhatalmat terheli a felelő­ség. Amióta Magyarországon egy uj rendszer van kialakulóban s ahol most már egész bizítos a ré­gi bitang úri rendszernek befel­legzett, az amerikai magyar re­akciósok vezérei rémülten kap­kodnak ide-oda, hogy legalább az amerikai magyarságot meg­tudják tartani a régifajta haza- fiság szolgálatában. Ennek lé­nyege volt közelmúltban a Hor­thy kormány, mint a magyar grófi, papi, földesúri kormány támogatása. Részükről érthető a nagy rémüldözés és az állandó lövöldözés az irredentizmus ba­rikádja mögül, mert nekik van miért félni, ha akármilyen vál­tozásban is, de a régi rendszer ahogyan nekik jó volt, többé nem tér vissza. Ezek a magyar urak hamar elfelejtették a tör­ténelmet és most amikor a ro­mánok és a csehek ellen annyira kiabálnak, nem akarnak vissza­emlékezni arra, hogy 1919-ben ők tapsoltak legjobban, amikor a románok és csehek Horthy Miklóssal az élén marsoltak be Magyarországba. Ezek az urak akkor is nagy népgyülésekre hívták egybe az amerikai ma­gyarokat, ahol a románokat és cseheket ünnepelték, mint a ma­gyar fölszabaditókat. Tessék te­hát a nagy garral egybehívott jövő vasárnapi new yorki tilta­kozó gyűlést az 1919-es fénykép szerint ünneppé avatni és úgy mint akkor, tessék a román és a cseh fölszabaditókat a banketti diszebéden megetetni. A jövő vasárnapi nagy tiltakozó gyűlés az erdélyi határok megszabása miatt, közönséges csalás ezek­nek az uraknak a részéről, akik­nek történelmi múltjuk a román bocskorok kifényesitéséhez nyú­lik vissza. Meg kell tudja az egész ame­rikai magyarság, hogy ezeknek a kétszínű gyászmagyaroknak, nem Erdély hátára fáj, ez csak csalétek arra, hogy akcióba lép­hessenek a régi magyar kor­mányrendszer visszaállítására- Mert a guta környékezi őket amióta olyan változás van Ma­gyarországon, melynek lényege a részükre, “el a husosfazéktól”. Ezeknek a minden hájjal meg­kent alakoknak, most az any- nyira gyűlölt oroszok a legjobb barátaik lennének, ha Horthy Miklósnak egyengetnék az utat vissza, őnekik a “szent haza” annyi jelentőséggel és értékkel bir, amennyit ők visznek haza. Ez a jelentősége a jövő heti nagygyűlésnek is, mely egyszer- smint erőpróba lesz a reakciós banda részére, hogy az egész or­szágban hasonló gyűlésekkel próbálkozzanak. Az öntudatos amerikai magyar munkásoknak kötelessége, hogy mindenütt le­leplezze őket, ne hogy a népbu- titás ily mély foka ismét erőre kapjon. * * * E rovatban rendszerint arra törekszünk, hogy a hét legfon­tosabb .eseményeiből kiböngész- szünk egyet-kettőt, úgy magya­rosan befüszerezzük a magyar­ságot érdeklő eseményekkel és akár tetszik akár nem, föltálal­juk olvasóinknak. A mostani esemény gazdag világban, ami­kor naponta tucatjával történ­nek olyan semények melyeket föl jegyezni érdemes volna, so­kan azt gondolhatják, hogy mi­lyen könnyű dolog most az írás, van mit irni bőven. Hát ez igaz is, hogy van miről irni, de az ilyen “nagy írókra” nézve ép­pen ez a legnagyobb baj.»Any- nyi minden történik, hogy az ember nem tudja kiválasztani, hogy miről is Írjon. Nem csoda hát, ha olyan irók mint pl. a ro­vat vezetője legjobban irigyli az olvasókat. Mert senki ember fi­ának nincs jobb dolga, mint az olvasóknak, őnekik ha nem tet­szik egy cikk hát egyszerűen nem olvassák el- És ha véletle­nül rosszul olvasnak el egy cik­ket, őket senki sem kritizálja meg. Viszont az ilyen “nagy” irók mint mi vagyunk, Írhatunk akár száz jó cikket, ami nem jó, vagy inkább elírás, azt még évek múlva is emlegetik. Egy szerencséje azért még­is van a Bérmunkás cikk írói­nak, olyan szerződésük van ha még olyan rossz cikket is írná­nak, még akkor sem dobhatják ki őket. És igy aztán jöhet a kritika, akár finoman akár bun­kóval, mindenfélekép élvezetes olvasmány különösen a cikk irók részére. Hogy aztán lesz e ered­ménye, ez nagy kérdés*marad. Egy azonban bizonyos, hogy a Bérmunkás irói ezután is úgy fognak irni ahogyan tudnak, vagy inkább, csak úgy tudnak irni, ahogyan éreznek és a meg­győződésük diktálja. És ez az amivel a Bérmunrkás különbö­zik minden más újságtól. Ezért mondhatjuk minden túlzás nél­kül, hogy ilyen újság nincs több az egész világon. Az öndicséret­re aztán van egy jó magyar köz­mondás ami sok esetben igaz, de még a közmondások sem min­dig tükrözik vissza a való igaz­ságot. Ott van például, “addig jár a korsó a kútra mig eltő­(Folytatás a 4-ik oldalon) HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879

Next

/
Thumbnails
Contents