Bérmunkás, 1946. január-június (34. évfolyam, 1405-1430. szám)
1946-06-08 / 1427. szám
VOL. XXXIV. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1946 JUNE 8 NUMBER 1427 SZÁM A sztrájkok okai JAMES E. MURRAY MONTANAI SZENÁTOR, A SZENÁTUS MUNKAÜGYI BIZOTTSÁGÁNAK ELNÖKE FELSOROLTA j A SZTRÁJKOK OKAIT HETI KRÓNIKA ÖSSZEGYŰJTI . . . (f.) A szenátor máj- 26-iki terjedelmes beszédének fontosabb pontjai. A nemzetünk gazdasági életét alapjában megrázó sztrájkokkal kapcsolatban sokat elmond- dottak a szenátorok, de azért a sztrájkok okait nem ismertették. így tehát, csak a szimptó- mákkal foglalkoztak és tekintet nélkül hagyták a bajok okait. Márpedig az amerikai nép a tőke és a munka közötti konfliktus megoldására olyan programot akar, amely biztosítja a további béké,s fejlődést. Azért megkísérlem a sztrájkok okainak a felsorolását. A legfőbb ok a drágaság nagyon gyors növekedése. A háború következtében az árak 24 százalékkal emelkedtek 1942 október haváig, amikor a munkabéreket befagyasztották és újabb 15 százalékos emelkedést mutatnak azóta is. Ezzel szemben a gyári iparban a munkabérek csak átlagos 6.1 százalékkal emelkedtek. így tehát még a hivatalosan elismert drágasággal sem tartott lépést a munkabérek emelkedése. A bérek emelkedésének rövidségén kívül megnehezítette a megélhetést az is, hogy áruhiány miatt sokszor fekete piac árait kell megfizetni. Az utóbbi hónapokban pedig a munkaidő redukálása következtében a heti kereset, vagyis a “take-home pay” is nagyot esett. Ez az esés 1946-ban 13.1 százalékot mutatA Department of Commerce kimutatása szerint 1942-43-ban a korporációk profitja 22.7 billió dollárt te-tt ki, tehát elérte az 1936-39-es békebeli profit át- lagossának a négyszeresét. Igaz, hogy ebből a túlságos nagy profit adózás miatt levontak, de még igy is maradt évi 9.5 billió tiszta haszon, ami két és félszeresse a háború előtti profitnak. ŐSZINTE SZAVAK Engedjék meg, hogy brutálisan őszinte legyek. A sztrájkok igazi okozói azon profitharácso- lók, akik felhasználva a háború okozta áruhiányt most a leglel- kiismeretlenebbül tömik zsebeiket az amerika nép kárára. Az elnök által javasolt tényeket vizsgáló bizottság, avagy a törvénybe iktatott sztrájkelőtti (lehűtő) várakozó idő mennyiben fogják a húsnak vagy a vajnak az árát leszorítani? A kollektiv egyezkedés megszigorítása mennyiben fogja akadályozni a profitharácsolókat abban, hogy ne lépjék túl a “ceiling” árakat ? Világos, hogy a törvényjavaslat munkásellenes intézkedései nem fogják eltávolítani a munka és a tőke közötti konfliktus alapvető okait. Az egyetlen cél tehát csak a munkásság meg- gyöngitése és a monopolisztikus érdekeltség megerősítése és nem meggyengítése, mint azt eddig tették a törvényhez csatolt módosi'tványokkal. Másrészről viszont meg kell erősbitenünk a minimális bérekre vonatkozó törvényeket. Intézkednünk kell, hogy az alacsony keresetű munkások valamennyire megközelítsék a megélhetési árakat. Véleményem szerint a jelenlegi nagy ipari nyugtalanság másik oka a monopóliumok és általában az üzleteknek koncentrációja néhány iparbáró és bankár kezeiben- Hogy mi köze van a monopóliumoknak a munka és a tőke problémájához? Először is a monopóliumok magasabb árakat jelentenek. A magasabb árak viszont arra késztetik a munkásokat, hogy magasabb béreket követeljenek. A POLITIKAI PÁRTOK URAI De azonkívül magasabb árak magasabb profitokat is jelentenek a kiváltságosak számára. (Folytatás a 3-ik oldalon) AMERIKÁBA KÉSZÜL BUDAPEST — Az Associated Press értesülése szerint Nagy Ferenc magyar miniszter- elnök még ebben a hónapban előbb Londonba, majd Washingtonba készül ellátogatni Magyarországot érdeklő gazdasági ügyek megbeszélésére. A VILÁGBÉKE NEW YORK — Mrs- Franklin D. Roosevelt a Kiwanis Club előtt tartott beszédében azt mondotta, hogy csak Oroszország és az Egyesült Államok elég erősek a világbéke megteremtésére és éppen azért a világbékéért ez a két nagyhatalom a felelős. Ez természetesen azt jelenti, hogy az újabb világháború kitöréséért is ezt a két nagyhatalmat terheli a felelőség. Amióta Magyarországon egy uj rendszer van kialakulóban s ahol most már egész bizítos a régi bitang úri rendszernek befellegzett, az amerikai magyar reakciósok vezérei rémülten kapkodnak ide-oda, hogy legalább az amerikai magyarságot megtudják tartani a régifajta haza- fiság szolgálatában. Ennek lényege volt közelmúltban a Horthy kormány, mint a magyar grófi, papi, földesúri kormány támogatása. Részükről érthető a nagy rémüldözés és az állandó lövöldözés az irredentizmus barikádja mögül, mert nekik van miért félni, ha akármilyen változásban is, de a régi rendszer ahogyan nekik jó volt, többé nem tér vissza. Ezek a magyar urak hamar elfelejtették a történelmet és most amikor a románok és a csehek ellen annyira kiabálnak, nem akarnak visszaemlékezni arra, hogy 1919-ben ők tapsoltak legjobban, amikor a románok és csehek Horthy Miklóssal az élén marsoltak be Magyarországba. Ezek az urak akkor is nagy népgyülésekre hívták egybe az amerikai magyarokat, ahol a románokat és cseheket ünnepelték, mint a magyar fölszabaditókat. Tessék tehát a nagy garral egybehívott jövő vasárnapi new yorki tiltakozó gyűlést az 1919-es fénykép szerint ünneppé avatni és úgy mint akkor, tessék a román és a cseh fölszabaditókat a banketti diszebéden megetetni. A jövő vasárnapi nagy tiltakozó gyűlés az erdélyi határok megszabása miatt, közönséges csalás ezeknek az uraknak a részéről, akiknek történelmi múltjuk a román bocskorok kifényesitéséhez nyúlik vissza. Meg kell tudja az egész amerikai magyarság, hogy ezeknek a kétszínű gyászmagyaroknak, nem Erdély hátára fáj, ez csak csalétek arra, hogy akcióba léphessenek a régi magyar kormányrendszer visszaállítására- Mert a guta környékezi őket amióta olyan változás van Magyarországon, melynek lényege a részükre, “el a husosfazéktól”. Ezeknek a minden hájjal megkent alakoknak, most az any- nyira gyűlölt oroszok a legjobb barátaik lennének, ha Horthy Miklósnak egyengetnék az utat vissza, őnekik a “szent haza” annyi jelentőséggel és értékkel bir, amennyit ők visznek haza. Ez a jelentősége a jövő heti nagygyűlésnek is, mely egyszer- smint erőpróba lesz a reakciós banda részére, hogy az egész országban hasonló gyűlésekkel próbálkozzanak. Az öntudatos amerikai magyar munkásoknak kötelessége, hogy mindenütt leleplezze őket, ne hogy a népbu- titás ily mély foka ismét erőre kapjon. * * * E rovatban rendszerint arra törekszünk, hogy a hét legfontosabb .eseményeiből kiböngész- szünk egyet-kettőt, úgy magyarosan befüszerezzük a magyarságot érdeklő eseményekkel és akár tetszik akár nem, föltálaljuk olvasóinknak. A mostani esemény gazdag világban, amikor naponta tucatjával történnek olyan semények melyeket föl jegyezni érdemes volna, sokan azt gondolhatják, hogy milyen könnyű dolog most az írás, van mit irni bőven. Hát ez igaz is, hogy van miről irni, de az ilyen “nagy írókra” nézve éppen ez a legnagyobb baj.»Any- nyi minden történik, hogy az ember nem tudja kiválasztani, hogy miről is Írjon. Nem csoda hát, ha olyan irók mint pl. a rovat vezetője legjobban irigyli az olvasókat. Mert senki ember fiának nincs jobb dolga, mint az olvasóknak, őnekik ha nem tetszik egy cikk hát egyszerűen nem olvassák el- És ha véletlenül rosszul olvasnak el egy cikket, őket senki sem kritizálja meg. Viszont az ilyen “nagy” irók mint mi vagyunk, Írhatunk akár száz jó cikket, ami nem jó, vagy inkább elírás, azt még évek múlva is emlegetik. Egy szerencséje azért mégis van a Bérmunkás cikk íróinak, olyan szerződésük van ha még olyan rossz cikket is írnának, még akkor sem dobhatják ki őket. És igy aztán jöhet a kritika, akár finoman akár bunkóval, mindenfélekép élvezetes olvasmány különösen a cikk irók részére. Hogy aztán lesz e eredménye, ez nagy kérdés*marad. Egy azonban bizonyos, hogy a Bérmunkás irói ezután is úgy fognak irni ahogyan tudnak, vagy inkább, csak úgy tudnak irni, ahogyan éreznek és a meggyőződésük diktálja. És ez az amivel a Bérmunrkás különbözik minden más újságtól. Ezért mondhatjuk minden túlzás nélkül, hogy ilyen újság nincs több az egész világon. Az öndicséretre aztán van egy jó magyar közmondás ami sok esetben igaz, de még a közmondások sem mindig tükrözik vissza a való igazságot. Ott van például, “addig jár a korsó a kútra mig eltő(Folytatás a 4-ik oldalon) HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879
