Bérmunkás, 1946. január-június (34. évfolyam, 1405-1430. szám)

1946-04-13 / 1419. szám

VOL. XXXIV. ÉVFOLYAM

CLEVELAND, 1946 APR. 13

NUMBER 1419 SZÁM

Tárgyalnak a Draper gyár munkásai

H E T r K R Ó N IK A

ÖSSZEGYŰJTI . . . (f.) . . .

Mint a Bérmunkás multheti számában megírtuk, a Jones and Laughlin cégnek clevelandi Draper divíziójában, ahol az Industrial Workers of the Worldban szervezett munkások acélhordókat készítenek, kizárták a munkásokat, miután nem fogadták el a cégnek azt az ajánlatát, hogy egyik részről megadja az acéliparban elért általános 18 és félcentes órabér javítást de ugyanakkor megvonta az eddigi óránkénti 10-12 centnek megfelelő bonusz fizetéseket.

Jeleztük abban a cikkben, hogy miután a munkások szilárdan kitartottak követeléseik mellett, a cég végre is tárgyalásokra hívta a munkások képviselőit- Ezen tárgyalások,

— értesüléseink szerint sikerre vezettek s lehet, hogy a jövő héten már megkezdik a munkát a Draper gyárban.

Az IWW-nál azonban szigorú törvény, hogy a munka fel- vevése vagy abbahagyása fölött maguk a munkások döntenek. Azért most is a végső szót maguk a munkások fogják kimondani a szerdán tartandó gyűlésükön. Az eddigi hangulat után ítélve úgy véljük, hogy a munkások el fogják fogadni a cég ajánlatát, amely szerint a telep minden munkása magasabb “grade”-be kerül, ami 6 és fél cent fizetés emelést jelent, azonkívül pedig az egész gyár megkapja az általános 18 és fél centes bér javítást és bizonyos bonuszt is kapnak a megállapodott termelés elérése után.

Akik a Hearst lapok és azokhoz hasonló más reakciós újságok olvasói és ezeknek a hírszolgálata alapján azt gondolták, hogy az uj háború már csak napok kérdése, most elképedve bámulhatnak megint- Bámulhatnak saját lapjaikra, mint borjú az uj kapura. A reakciós elemek komolyan gondolták ,hogy az iráni olaj, az a vasdarab, amit addig kell ütni mig meleg ,a harmadik világháború rögtöni előkészítésére- Az UN múlt heti gyűlésén a hirtelen fölforralt iráni olajat oly hirtelen lehűtötték, hogy úgy nézett ki, mintha Gromyko és Byrnes a lapokban közölt képeken látható barátságos koccintásaik nem is jófajta pezsgővel a pohárban, hanem lehűtött iráni olajjal történt volna. Szóval, iráni olajkérdés nincs többé. Elintézték a “kecske is jólakjon és káposzta is megmaradjon” magyar szólásmondás szerint. Most aztán jön a többi ellentétek elsimítása, ami nem könnyebb, hanem inkább nehezebb feladat lesz, mert sokkal élesebb gazdasági súrlódásokat ölel magában. Ezek között lesz elsősorban a határkérdések elintézése amin egyszer már a nagyhatalmak külügyminiszterei hajba kaptak. Pár hét múlva kellene nekik újabb tanácskozásra összeülni, de már jó előre halasztást kérnek, mert a végleges határkérdési tervezet még nincs elkészítve. A határkérdéseknél nem éppen az olaj, hanem más gazdasági értékek az irányadók és ezért annyira bonyolult kérdés, hogy a kisebb országok határai höl kezdődjenek és hol végződjenek. Ha majd a mostani időszak lesz az utókor történelme, mennyit fognak a jövő emberei mosolyogni rajtunk, hogy ilyen korlátolt agyú korszakot éltünk. Mert Európa kis országainak határkérdése nagyon hasonlít ahoz, mintha egyik nadrágszárból a másikba csak útlevéllel dughatnánk be a lábunkat. Ezenkívül aztán még más fontos ügyek; vannak az UN asztalán, melyek bennünket munkásokat elsősorban érdekelnek- így pl. Franco dik- tátori uralmának megszüntetése.

Franco kitessékelését még egyelőre védik, az angol és amerikai imperialisták, de talán végül mégis majd beadják a derekukat és félre állnak azok előtt, akik hegyes orrú cipővel Franco felé rúgni akarnak. Hogy aztán Franco elintézésével a spanyol nép ügye nincs elintézve ,azt jól tudjuk, de legalább alkalmat kapnak a spanyol munkásharcosok, hogy uj- erővel nekifogjanak az igazi szervezkedésnek, mely a munkásnép előnyének és végül a fölszabadulásának az előfölté- tele. Ha Franco kitessékelése sikerülni fog, örömünkben még mi is keresni fogjuk az alkalmat ,egy kis ünnepies koccint- gatásra. y

* * *

És itt jut eszünkbe Franco ikertestvérének Horthy Miklósnak ügye, akit gőzerővel akarnak tisztára mosni a magyar reakciós sajtóban. Horthy annyira megkergült az örömtől, mert még mindig nem ül a bíróság előtt a vádlottak padján, hogy már támadásba ment át a Magyar Köztársaság ellen. Nürenbergben újra nyilatkozatott adott ki az újságíróknak, melyben többek között azt jelenti ki, hogy a Magyar Köztársaság nem törvényes. Nem törvényes még pedig azért, mert ő a magyar parlamentet csak ideiglenesen oszlatta föl és addig amig ő újra össze nem hívja, ő a törvényes feje a magyar kormánynak. És erre a kijelentésre a magyar papi sajtó pápai szenteltvízzel mondja rá, hogy ámen. Mi azonban tudunk olyan eseteket ,ahol még a szenteltvíz sem használ- Hiábavaló tehát Horthy Miklós erőlködése ,hogy még mindig Magyarország fejének tartja magát, testnélküli fej, még szenteltvízzel sem tud lábra állni. Lassabban hát az agarakkal Horthy ur és ne örüljön hanem inkább rettegjen attól, hogy még mindig él. Mert olyan sokáig azért még sem fog álni, hogy a magyar nép elfelejtse azt, hogy azért a sok szenvedésért, életért és vérért ,amit a nácik oldalán áldozott, elsősorban Horthy a felelős. Az ítélet késik de nem múlik. Ne álmodozzon tehát arról, hogy ismét a Magyar Köztársaság ellen fog belovagolni, ön már csak egy helyen lovagolhat, a másvilágon és ott is csak a poklok mélye felé. Mert nincs oly mélységes pokol, ahol azt a szégyent és gyalázatot annyi emberélet legyilkolását, amit a magyar népre hozott, számon lehetne kérni. És ha már mindenáron nyilatkozik az újságíróknak és még mindig Magyarország fejének tartja magát, legalább annyira közelítse meg a valóságot, hogy azt módja, én vagyok Horthy Miklós, Magyarország szégyenfeje.

* * *

Jó néhány héttel ezelőtt hallottuk azt a nagyhangú kijelentést az angol munkáspárt és

Inflációs rém Magyarországon

A PENGŐ ÉRTÉKE NAPRÓL NAPRA ESIK. — A FEKETE PIACON MÁR 18 MILLIÓ PENGŐT ADNAK EGY DOLLÁRÉRT. — HALÁLBÜNTETÉST AKARNAK A FEKETÉZŐKRE

(A “London Times” április 3-iki számában megjelent tudósítás)

BUDAPEST — Magyarországon az infláció olyan méreteket öltött, aminőhöz hasonlót legfeljebb csak Németországban tapasztaltunk az első világháború után, amikor a német márka teljesen elvesztette az értékét- A magyar pengő is annyira értéktelen már, hogy az állam 10 millió pengőről szóló bankjegyeket ád ki. Ez az óriási összeg azonban •-----------------------------------------most körülbelül csak ötven centet jelent, de lehet, hogy már holnap annyit sem fog érni.

Magyarországon ez év január elsején az úgynevezett “Stájer” pengőt vették a pénz alapjául. Azonban ennek az elértéktelenedése is azonnal kezdetét vette úgy, hogy ma már 34 pengőt ér a “stájer” pengő. Más szóval ez azt jelenti, hogy a magyar pénz január elseje óta értékének egy-harmincne- gyed részére esett.

A pengő értékének esése azonban itt még nem állt meg, hanem tovább esik, méghozzá gyorsuló sebességgel. Hivatalosan egy amerikai dollár értéke egy millió pengő ,a fekete piacon azonban hétfőn (április 1) 18 milliót fizettek, ma (csütörtökön) pedig már 22 millió pengőt is kínálnak érte. A dollárt természetesen nagyon keresik. Szó van arról, hogy a feketézőket halálbüntetéssel fogják sújtani.

AZ IDEGENEK

JÓL ÉLNEK

Az angol pénz, a “pound sterling”, nem olyan keresett, általában^ dollár az értéke, de még így sem akarják elfogadni, mert a németek a megszállás ideje alatt sok'angol pénzt hamisítottak és most minden ilyen pénz gyanúsSehol a világon nem láthatjuk azt a nagy ellentétet az átlagos nép életmódja és aközött, ahogy azon kevesek élnek, akik az angolokkal vagy az amerikaiakkal barátkoznak, avagy valami módon a nagyon költséges vendéglőkkel állnak valami összeköttetésben. A megszálló hatalmak által fen tartott klubbokban találhatunk ritka gyümölcsöket, liba és csirkepecsenyéket, tejfelt, süteményeket meg hasonló dolgokat éppen úgy, mint a háború előtti időkben a nagyon előkelő szállodák vendéglőiben, noha ilyen élelmiszereket ma sehol másutt Európában nem szolgálnak fel. Az idegeneknek az ilyen kitűnő élelmiszerek egy héten át csak 5-6 dollárba kerülnek.

Ennek a látszólagos olcsóságnak az oka az, hogy az idegenek a dollárjaikért a napi árfolyam pengőit kapják. Midőn az egyik újságíró a számára küldött pénzből 100 dollárt pengőben vett ki a bankból, a bank egész üzleti menete megakadt, amig leszámolták neki a száz millió pengőt.

(Folytatás a 8-ik oldalon)

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS

OF THE WORLD

Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1830