Bérmunkás, 1946. január-június (34. évfolyam, 1405-1430. szám)
1946-04-06 / 1418. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1946. április 6. Gumigyári munkások problémái Akron ismét a lapok első oldalára került. Az egész országban elismeréssel adóznak, gratulálnak úgy a “Big Four” vagyis a négy nagy gumi gyár valamint a United Rubber Workrs of America szervezet vezetőségének azon alkalomból, hogy sikerült nekik tárgyalások utján elintézni azt, amit a többi nagy iparokban, csak nagy és költséges sztrájkok után tudtak elintézni, vagyis a béremelések és úgyszintén külön díjazásoknak és más munkafeltételeknek a kérdését. Mindenki örül. Úgy szóval mint a lapok vezércikkezéssel mutatnak rá, hogy ime meglehet csinálni azt, amit majdnem mindenki lehetetlennek gondolt, csak mindkét részről elő kell venni a józan gondolkozást és ez mint minta szolgálhat az egész országban, nem csak a többi gumi gyáraknak, hanem az összes iparoknak. Köztudomású az,, hogy a “Big Four” alatt a Goodrich, Firestone, Goodyear és U. S. Rubber társaságok értendők, melyeknek a főtelepei a U. S. Rubber kivételével Akronban vannak és ezeknek a megbízottai ültek le Washingtonban a gyáraikban levő összes unionok megbizottaival, hogy minden zökkenés, munkaveszteség nélkül oldják meg ezen nagy problémát, ami sikerült is. Mert amig a többi iparokban csak hosszú ideig tartó és érezhető munkabér veszteségek árán tudták ezt elérni a munkások, addig a gumi munkások egy órányi bért sem veszítettek, tehát ezen tény maga is sikernek nevezhető. Itt le kell szögeznem, hogy amikor az elintézés szót használjuk, csak azért tesszük mert úgy a munkások, mind a tőkések egy jó része, tényelg azt hiszi, hogy ezen probléma el van intézve. Mi azonban tudjuk, hogy “E két osztály között a küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert’. — amint az Elvinyilatkozat ezt mondja. Tehát, amikor a munkások szervezik erejüket csak azon célbői ,hogy az elnyomatást enyhítsék és tisztességesebb megélhetést csikarjanak ki részükre, akkor még nem az osztálytudat alapján harcolnak, ellenben még is jó jel, mert bemutatják, hogy lázadnak az elnyomatás ellen és minden esetre a soha nem szünetelő osztályharcnak a megnyilvánulásai és amikor ezen harcokban a munkások sikereket érnek el (habár legyenek azok bármily egyedül maradni. Vannak még meggyőződéses, erős férfiak! öregek? Az igaz, de ha nem volnának, vannak árvák! Vannak árvák, akiknek apáikon elkövetett gyalázatot kell visszafizetniük. ők sohasem fognak feledni. Sohasem fogják elfeledni Buchenwaldot, Belsent, Auschwitzot és a gázkamrákat. A hullahegyeket és kazlakban emberi csontvázakat. Hiszem, hogy kamatostól fizetik vissza az árát! . . . tudja Pál . . . kicsinyek) az erejük szervezésének igénybevételével, az mégis csak jobb, mintha szervezet- lenül ki vannak téve a tőkések kénye-kedvének és ami a fontos, van rá remény, hogy egyszer be fogja látni, hogy ugyan csak szervezett erővel fel is szabadíthatja önön magát. Egyenlőre, ha a munkások eredményeket érnek el, az a munkáltatók rovására történik, vagyis azok önkényuralma any- nyival gyengül. Most az a kérdés, hogy ezen szóbanforgó szerződések n e k lesz-e maradandó előnye a munkásokra vagy sem? Talán valakinek furcsán is hangzik ez a kérdés csak azért is, mert 18 és fél cent óránkénti javítást kapnak a munkások, ezen kívül kapnak 12 centet óránként 1945 november elsejéig visszamenőleg, dupla fizetés vasárnap és ünnepnapokra, 40 órán felül hetenként egy és fél fizetés, stb. Ezeket a pontokat minden munkás tudja és ezektől nem látja a másik néhány pontot, ami be lett csempészve a szerződésbe, hogy úgy mondjuk nem úgy értve, hogy az unió emberei ezeket nem tudták volna és csak úgy aláírták, hanem ezen engedményeket már meg kellett adniok, mert máskülönben megfeneklett volna a tárgyalás és sztrájk lett volna az egyedüli megoldás. És van a szerződésben egy olyan pont is ,amelynek romboló hatását talán nem is sokan értik meg, legalább is még nem most. Ellenben az én nézetem szerint ez egy olyan ütőkártya az ő kezükben, amellyel hacsak a munkások nem lesznek résen, nagyban csökkenthetik, sőt teljesen ellensúlyozhatják a munkások által elért eredményeket. Nem szeretnék ünneprontó lenni, de mint figyelmeztetésképen egy néhány szóval érdemesnek tartom ezen pont megvilágítást. Ez az úgynevezett “full production and efficiency clause”,, amelyben a munkások kötelezik magukat, hogy az eddiginél sokkal jobban fognak takarékoskodni az anyaggal és a termelést fokozni fogják a tetőfokig, minden idővesztes- séget kiküszöbölve. Azok, akik ismerik a most érvényben levő speed-up sys- temet, amely pl. a Goodrich gyárban Bedaux system név' alatt ismeretes, azok megértik, hogy mit fog az jelenteni, ha még fokozni fogják a speed-et és pedig ez a szándékuk, amit meg is mondtak nyíltan. A B. F. Goodrich Co. által kiadott Circle—News, heti közlöny vezércikkben megdicsérve a gyár és az unió nagyszerű viselkedését ezen tárgyalások folyamán és azt mondja, hogy ezen bér javítás következtében a gyár munkásai az ország legjobban fizetett munkásai közé fognak tartozni, de ezután rögtön figyemezteti a munkásokat arra, hogy mit Írtak alá: “Le szögezzük azt a tényt, hogy mivel sokkal magasabbak lesznek a, munkabérek mint bármikor is voltak ezen iparban, a munkásoknak a saját javukra sokkal gazdaságosabban kell termelniük, mint valaha is tették.” A United Rubber Workers Union megígérte a teljesebb j termelést a munkások részéről és teljes közreműködését az uj mechanikai javítások ' igénybe vételénél. A piacon a versenyt csak úgy bírjuk megtartani, ha minden egyes shifta fokozza a termelést. Mivel a napi munkaórák száma alacsony, az időpazarlást a legalacsonyabb ■minimumra kell redukálni. Bízunk abban, hogy a U.R.W. megérti a teljesebb termelés szükségességét. A termelés kulcsa nem csak az infláció ellensúlyozásának, hanem egyúttal biztosítja a rendelések folytatólagos betöltését, folytatólagos munka alkalmat és telt fizetési borítékot.” . Ugyebár egész világosan érthető, hogy mi a szándékuk, mit várnak el a munkásoktól és mégis egész bátran állíthatjuk, hogy 10 munkás közül kilenc vagy nem veszi figyelembe, vagy nem is tud róla. Egyesek úgy vélekednek, hogy ez csak lustákra és csavargókra szól. Ellenben ezt a nézetet megcáfolja az a tény, hogy már meg is kezdték a munkások zaklatását, próbálva ezen pontnak érvényt szerezni és emiatt az utóbbi pár hétben, több munkabeszüntetés volt egyes de- partmentokban, holott még a javítást meg sem kaptuk, még e sorok Írásáig nem került a borítékba. Még szerencsésnek mondható, hogy egy másik pontot nem sikerült nekik keresztül erőszakolni, amely munkabeszüntetés esetén a tagokat pénzbírságra kötelezte volna. De ha a munkások nem vigyáznak és az előbbi pontot nem sikerül nekik ártalmatlanná tenni, akkor nem kapnak javítást, mert csak a termelés többlete lesz megfizetve, nem is szólva az árak emelkedéséről ami biztosnak vehető és ez elviszi, ha mégis volna egy kis maradvány. A munka meggyorsításának igen sokféle módja van anélkül, hogy a darabszám munkának direkt levágnák az árát. Csak egy példát említsünk, a Bedaux módszer szerint ,amikor egy munkán az időt megállapítják és az árat ráteszik, ott meg van írva, hogy addig garantálják, amig azon valami változás nem történik és azt tudjuk, hogy az sokszor történik és mesterségesen is lehet azt csinálni, tehát mindig lehet ürügy arra, hogy újra timeolják, amikor azután van alkalkalmuk az árat cserélni. Úgyszintén a gépek módosításánál is és sokféleképen cserélhetik. Amikor azt mondjuk, hogy a munkásoknak résen kell lenni, úgy értjük, hogy együttes akcióval meg kell akadályozni minden ellenük irányuló merényletet. Úgyszintén mint egyéneknek is éppen olyan válogatott módszerekkel kell védekezni ellenük, mint amilyen válogatott trükköket azok használnak, mert rosszul járnak ha beijednek, ami pedig sok munkásnál meg van több esetben. Amikor március 3-án, vagy is a megegyezés utáni napon a Goodrich lokálnak gyűlése volt, a szokottnál nagyobb számban jelentek meg a tagok, mert azt hitték szavazás lesz a szerződés felett. Ekkor a gyülésvezető azt mondotta, hogy jó volna ha ezután minden gyűlésen ilyen tömegesen jelennének meg, mert ne gondolják mivel ezen ügy elintézést nyert, most már nem is lesz semmiféle problémánk, az mindig lesz elég, tehát éberen és készenlétben kell lennünk minden eshetőségre. Ami igaz is, az osztályharc kiélesedésével mindig több lesz. A háború befejezésekor azt mondották, hogy a gumi gyárak, mivel igen nagy szükség van minden gumitermékre, de különösen a kerekekre, minden zökkenés nélkül fognak áttérni a békés termelésre és most mégis nagyban szaporodik a munkanélküliek száma. Már most, vagy 6000 volt katona keres munkaalkalmat és a U. S. Employment Office azt jósolja, hogy junius elsejére vagy 20.000 munkanélküli lesz a városban, ebből vagy 12,000 veterán. Most azt mondják, hogy úgy az unióknak ,mint a gyárosoknak, mindent el kell követni, hogy ezen fiukat munkához juttassák. Legújabban közös akciót indítottak azok ellen, akiknek két munkájuk van, Sok munkás két gyárban is dolgozik, azt mondják, hogy ezeknek a száma kitesz körülbelül 3,500-at. Ezekre most ráparancsoltak, hogy egyiket adják föl, mert máskülönben elveszítik mind a kettőt. Úgy hiszik, hogy ez nagyban hozzájárul majd a munkanélküliség csökkentéséhez. De ha most a munkában levőkkel gyorsabban akarnak termeltetni, hogyan fog ez hozzájárulni, azt már igazán senki sem értheti meg, mert ennek a természetes következménye elbocsátás szokott lenni. Éhez fognak hozzájárulni az újabb gépek és mindenféle munka megtakarító készülékek és intézkedések is. Tehát a gumi munkások problémája ,amely egyúttal az egész munkásosztályé is, csak akkor nyer megoldást, amikor a mai kizsákmányoláson alapuló profitrendszer véglegesen el lesz hántolva, amely művelet egy osztálytudatos munkásosztálynak lesz a feladata. Akroni proli Az amerikai belügyminisztérium jelentése szerint 1945-ben az Egyesült Államokban 3,845 billió köbláb természetes gázt használtak fel, amely 830 millió dollár értéket képviselt. ELŐFIZETÉST KÜLDTEK - 1946 március 30ig: F. Kezekovits, Phila ........... 1 J. Szilágyi, Cleveland .......... 1 V. Hegedűs, Chicago ........... 1 Paul Hering, Buffalo .......... 3 St. Kóta, Triadelphia _____ 2 J. Feczkó, New York ..... 3 M. Búza, Elgin ....... 1 J .Kish, South Gate .............. 2 Fisher Furniture, Cleveland 1 M. Földi, Detroit ................... 1 Mrs. J. Fodor, Cuy. Falls .... 3 S. Rácz, Cleveland ................ 1 A. Kucher, Pittsburgh .......... 1 J. Miklós, Cleveland ............ 1 L. Rost, Chiladelphia ........... 1 J. Varga, Cleveland ......... 1 J. Zára, Chicago ___ 6 A. Buzsinszky, Toledo ......... 1 Mrs. J. Kamenár, Barberton 2 J. Z. Hunter, Zeigler _____ 1 J. Csory, Decatur ................. 2 J. Szeideman, Berwick ........ 1 J. Asztalos, Philadelphia .... 2 A. Somló, Cleveland ............. 1 Regina Haban, Los Angeles 1 Mrs. J. Antalik, New Haven 1
