Bérmunkás, 1945. július-december (33. évfolyam, 1379-1404. szám)
1945-09-29 / 1391. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 CLEVELAND, 1945 SEPT 29 NUMBER 1391 SZÁM Amerikai tőkések német ikertestvérei Az osztályharc éleződik VOL. XXXIII. ÉVFOLYAM (f.) Mindig hangoztattuk, hogy a náci-fasizmus szülőanyja a kapitalizmus. Meg voltak a bizonyítékaink ezen szörnyszülött hatalommá építésének az okairól és módozatairól. Hangoztattuk ég bizonyítottuk azt, hogy a kapitalizmus nem azért ment bele teljes lendülettel a nácizmus elleni háborúba, mert nem szerette a nácizmust, hanem kizárólag csak azért ,mert magát a kapitalizmust is elnyeléssel fenyegette. Láttuk azt, hogy mit jelentett a nácizmus a munkás- mozgalomra, oszálytudatos forradalmi kötelesség volt annak világi terjeszkedését megakadályoznunk. Ezért a borzalmas embergyilkolásért a kapitalizmus épp úgy felelős, mint a nácizmus. A kapitalizmus elintézte ■ a nácizmust, a kapitalizmus elintézése viszont kizárólag a munkásosztályra vár. Az összerombolt Németország romjai még füstölögnek, de már azért látni lehet a feltámadó német tröszt uralom kísérteties megnyilvánulását. Az egyik amerikai újságíró szenzációs jelentésekben számolt be a múlt héten a német tőkések feltámadásáról, sőt olyan leleplezésekkel szolgált, hogy egyes német ipari cégek újjászervezését amerikai katonai uniformba öltöztetett megbízottak intézik. Egy ilyen megbízott, megjelent Düsseldorf városban, ahol azt bizonyította, hogy Essenből érkezett és bizonyos, a nácik által befagyasztott iparvállalatok visszatérítését követelte. Valaki fölismerte, hogy a Schloenmann Engineering Wórks tulajdonosa és az itteni Pittsburghban van az egyik gyártelepe. Egy másik jelentés szerint, az itteni General Aniline and Film Co. technikai speciálisakat küldött át .elősegíteni az I. G. Farben kémiai világtröszt német telepeinek a megnyitását és újjászervezését. A német iparmágnások csak halkan beszélnek Werner Karp társuknak a szabadon bocsátásáról, aki a hatalmas Gute Hoffnung Hütte acéltelepeknek a direktora, mely viszont az M.A.M. Diesel cégnek a tulajdona. És mindezek együttesen a Ruhr vidék iparmágnás család a hírhedt Haniel család karmaiban vannak. Arról is most már van kellő bizonyiték, hogy az amerikai tőkések által birt gyártelepeket megkímélték a bombázástól, dacára annak, hogy tudott dolog volt, hogy azokban a náci fegyverkezés részére dolgoztattak. A teljesen elpusztított Köln városban, alig érte csak kisebb rombolás is, a Ford gyárat, a Bemberg Rayon és a Bayer Pharmaceutical telepeit. Frankfurtban az I.G. Farben és Bitterfelden az Agfa Film Magnesium teljesen érintetlen maradt a bombázástól. Az amerikai bankárok manőverezéseiről is lesz később hir, a pókháló finomságú pénzszivó szálak még egészen nem láthatók, de egész biztos, hogy működésben vannak. A tröszt uralom törvényesített rablása újjászerveződik és folytatódni fog tovább az amerikai hadsereg jóváhagyásával és támogatásával. Szóval az amerikai tőkés1 urak részére tényleg van győzelem, mig a munkásosztály részére a náci fasizmus bukása után csak az maradt meg, amit szintén állandóan hangoztattunk a háború folyamata alatt ,a harc és szervezkedés a kapitalizmus ellen. Most már csak az a kérdés, hogy fog-e élni a világ munkássága ezen jogával, vagy pedig ismét tétlenségbe burkolva, a politikai vezérektől és a reform pártoktól fogja várni azt, hogy cselekedjenek érdekükbe. Végre mégis csak el kell jusson a munkásosztály az értelmiség színvonalára és tanulva a múltból a saját kezébe veszi ügyeinek az intézését, ha azt akarja, hogy a társadalmi rendszerben olyan fundamentális változás legyen, mely a háborút okozó iparmágnások és bankárok hatalmi erejét örök időkre eltörli a föld színéről. A német tőkések föltámadása nem nagyobb baj mint az amerikai tőkések létezése, sőt mint látjuk vérbeli ikertestvérek' Ha tehát nem akarunk többé náci- fasizta véruralmat ,nem nemzet, faji vagy vallási határvonalak szerint kell az ellen harcolni, hanem az egész világ kizsákmányolási, uralkodási rend- szare ellen kell harcunkat tovább folytatni. A kizsákmányolás uralma nem Németországban kezdődik és nem is ott végződik. A tőkés osztály megtalálja az utat saját érdekeinek céljára nemzetközi alapon, az országhatárokon belül és kívül. Ha csak ezt fölismerné a munkásosztály és mint példát követné ,a náci-fasizmus koporsója mellé hamarosan egy uj ko(Vi.) Detroit most ismét az egész ország figyelmét vonta magára. De most nem mint a demokrácia arzenálját emlegetik, hanem mint az osztályharc puskaporos hordóját. Ugyanis itten készítik elő valószínűleg az utóbbi évek legnagyobb sztrájkját, ha arra kerül a dolog. Most is valami 80.000 munkás van sztrájkok miatt mun- kanélkül ezen a vidéken, de amire most készülnek, az legalább is 380.000 automunkás, de ha a harc elmérgesedne, akkor közel egy millió munkás bérharcát jelentheti. Emiatt nevezte ki a munkaügyi miniszter Gerald Warrent, mint a minisztérium személyes képviselőjét, hogy ha csak lehet ezt a sztrájkot akadályozza meg. Ugyanis a sztrájk a mai viszonyok között nagyon ragályos lehet. Minden iparban legalább 30 százalékkal kevesebbet keresnek ma az emberek az árakhoz arányitva, mint 1940-ben és éppen emiatt akarnak minden iparban 30 százalékos béremelést. A Connaly-Smith törvény szerint, harminc napi elkészülés si időt kell megszabni, mely idő alatt a tárgyalások folynak és ha nem bírnak megegyezni, akkor kimehetnek sztrájkra. Most egyenlőre a General Motorsnál s hamarosan a Chryslernél fogják a sztrájk szavazást megejteni, melyet az említett törvény szerint a Labor Board ellenőrizne ,ami viszont kiüti a gyárosok kezeiből a legjobb propaganda fegyvert ,azt az állandósított hamis állítást, hogy c©ak egy kisebb csoport vörös agitátor provokálja ki a sztrájkot. A General Motorsnál legkevesebb 80 százalékban számítanak, hogy a sztrájk mellett fognak a munkások szavazni. Amit a munkások mindnyájan ismernek, nem annyira béremelésről van szó, hanem a bérlevágás megakadályozásé r ó 1. Ugyanis a háború alatti árakat csak úgy bírtuk ellensúlyozni, hogy átlag 48 órát dolgoztunk hetenként, ma ezt 40 órára levágták, igy tehát 12 órai fizetéssel kevesebbet kapunk, mint a háború alatt és az árak 43 százalékkal való emelkedése miatt — ami hivatalos beismerés — tehát ez 43 százalékkal kevesebb mint 1940-ben. És ha csak 40 órát dolgozunk is, egész héten kell enni, létezni, porsó kerülne, melyen ez a felírás díszelegne, “itt nyugszik a dicstelenül kimúlt nácizmus méltó társa a kapitalizmus.” mint a háború alatt és előtte. A hivatalos kimutatás szerint is, minden nagy iparban nagyon magas hasznot hajtottak, melynek egy részét adó- mentesitették, a General Motorsnál ezt az összeget 50 millióra becsülik. Ezt a pénzt ha a társulat elkölti, ha mindjárt az uniók elleni harcra is, akkor nem kell adóban befizetni. így az union azt mondja, hogy ezt az összeget fordítsák béremelésre ,az ágakat sem kell emelni, mivel szintén a hivatalos kimutatás szerint, egyes emberek termelőképessége 22 százalékkal emelkedett az utóbbi négy év alatt. Ámbár mi még nagyon is kevésnek tartjuk ezen követelést, mert a modern technika fejlődése és a beígért 10 millió munkanélküli munkás helyzete azt követelné, hogy 30 órás munkahétért kellene követelni a háború alatt 48 órai munkáért kapott fizetést. Mert csak az lenne igazi győzelem az unióknak és védelem a munkásság részére, ha nem lesznek milliók munkanélkül. MEGINT ELHALASZTOTTÁK A NÁCI HÓHÉROK TÁRGYALÁSÁT NUERENBERG — Robert H. Jackson, supreme courti bíró ,aki a náci háborús bűnösök tárgyalásánál az Egyesült Államokat képviseli, kijelentette, hogy a tárgyalásokat megint el kellett halasztani. A legújabb dátum November elseje, hacsak újból el nem halasztják. MUNKAVEZETŐK UNIONJA WASHINGTON — A National Labor Relation Board október elsejére nagyfontosságu döntést fog hozni a munkavezetők (foremanok) unionjaira vonatkozólag. Eddig a “management”, vagyis a munkáltatók sehol sem akarták elismerni a foremanok unionját. A döntés tehát arra fog vonatkozni, hogy vájjon a Wagner törvények által biztosított szervez- kedási szabadság előnyeit élvezhetik-e a munkavezetők is. A döntésre számos olyan sztrájk adott okot, amelyekben a foremanok unionjának elismerése a legfontosabb tényező, így előtérbe nyomult ez a kérdés az akroni Goodyear Tire and Rubber Compániánál vála- mint a clevelandi Parker cégnél, ahol a foremanok szintén az AFL-höz tartozó masiniszta unionban szervezkedtek.
