Bérmunkás, 1945. július-december (33. évfolyam, 1379-1404. szám)
1945-09-22 / 1390. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1945. szeptember 22. Egyről-Másról —..... .. ELMONDJA : J. Z. ===== BEKÖSZÖNTŐ Néhány éve — pontosan három — hogy e rovat elmaradt a Bérmunkás hasábjairól. Ennek pedig több oka is van. Az egyik — a leglényegtelenebb, hogy mint annyi sok más munkástársamnak, i^gy nekem is túl hosszú munkaidőt szabott meg a munkáltató és az amúgy is fogyóban levő energiát kivették belőlem a kenyérutáni hajszában. A másik ok pedig — és ez a lényegesebb — hogy a bizalmam alaposan megcsökkent a munkásság jóhiszeműségében. Lévén fizikai munkás, az Írást azért gyakorlom, mert osztálytudatom és a körülmények parancsolják, igy Írni csak azt tudom, amit meggyőződésem diktál. Már pedig az utóbbi években a munkásság nagy tömegeinek viselkedése nem a legjobb véleményt váltott ki belőlem. Ha figyelembe vesszük azt a felmérhetetlen energiát, amit az egész világon az utóbbi században a munkásság felvilágosítására fordítottak a szociálisták, szindikalis- ták, forradalmi Ipari Unionis- ták, kommunisták és a sok független, de ezt a célt szolgáló alakulatok és ugyanakkor áttekintünk az utóbbi 25 év történetén — a fehér terror, fasizmus, nácizmus — és a munkásságnak ezekkel szemben tanúsított viselkedése és tétlensége, svagy ami még ennél is rosszabb azoknak támogatása, méltán kívánkozik ki belőlünk a kérdés, hogy: érdemes volt? A történtek láttán bennem az a felfogás erősödött meg, hogy NEM .volt érdemes. A múlt század egyik leghatalmasabb vasutmágnása Jay Gould tette azt a kijelentést, hogy: “A munkásság felét bármikor megvásárolhatom pénzért, a másik fele legyilkolásá- ra”. Az én véleményem szerint Gould óta a munkásság visszafejlődött, mert ma a két-har- madát lehet talán megvásárolni az egyharmad legyilkolásá- ra. Én legalább igy látom. Bár csalódnék. Úgy láttam elkeseredésemben, hogy a munkásság lomha, nagy tömegei semmivel sem különböznek a csür- hétől, amelyet a hajcsár oda terel, ahová akar és az minden ellenvetés nélkül megy még a vágóhidra is. Ilyen vélemény természetesen nem nyilatkozhatott meg a Bérmunkás hasábjain. Jelen lévén az IWW Magyar Tagjai és a Bérmunkás olvasói ez évi Országos Értekezletén; az ott hallottak gondolkodóba ejtettek. Még ha a fentjelzett véleményem bizonyos mértékig igaz is a munkásság bizonyos rétegeire, vannak azonban jelentős számmal felvilágosult ,áldozatkész, harcos munkástömegek, akiket nem lehet különtartani a nagy tudatlan tömegtől. Nem lehet a dolgokat úgy intézni, hogy amit mi kiharcolunk, azt csak mi élvezhessük, akik arra érdemesek vagyunk. Nem lehet, mert csak egy munkásosztály van és sorsunk össze van kötve a tudatlan tömegével jóban, rosszban. Bár nyilvánvaló, hogy a tudatlan tömeg kölöncként gátolja az előhaladást, minden erőnket meg kell feszíteni, hogy leküzd j ük az akadályt. Mert mennél kisebb körre szorítkozik a mi tevékenységünk, annál több tér marad a reakciónak ,ami pedig a munkásosztálynak — az osztálytudatosoknak éppen úgy, mint a tudatlanoknak — ártalmas. Ugyancsak az Országos Értekezleten értesültem, hogy lapunk egyik értékes kolumnis- tája — . . . cs . . ő munkástársam, beadta az ultimátumot. Kétségtelen, hogy a Bérmunkás olvasó tábora nagyon nélkülözni fogja az “Amit Nemhagyhatunk Szónélkül” rovatot, mert annak hijján nagyon hiányos értesüléseink lesznek a magyar reakció berkeiben lejátszódó eseményekről. Reméljük, hogy . . . cs . . ő kényszer visszavonulása rövid lesz és hamarosan ismét felveszi a korbácsot, hogy szétcsapjon a kufárok között. Ezek a körülmények tehát arra késztettek, hogy ismét felvegyem az elejtett fonalat. Bár még mindig saját magammal is küzdenem kell, hogy érzelmeimet korlátozzam és megtörténhet, hogy ennek dacára1 is elfog ragadni a bennem felgyülemlett gyűlölet és talán elfogult leszek ítéleteimben. A Bérmunkás azonban nemcsak helyet ad, hanem az Írógárdának óhaja, hogy a lap olvasói éljenek a kritika jogával. Akár egyetértenek velünk az olvasók, akár nem, mennél többen és mennél gyakrabban Írják meg, hogy tévedtünk, vagy helyeslik a mondottakat. Az építő kritikának a Bérmunkásban mindig helye van. EGGYEL TÖBB OK . . . Gyakran ér bennünket az a vád, hogy istentagadók, vagy vallásellenesek vagyunk. Velünk IWW-istákkal szemben pedig az a vád alaptalan. Megtörténik, hogy gyakran szembekerülünk a papokkal és ily esetekben kíméletlenül ostorozzuk azokat, azonban ennek nagyon is gyakorlati okai vannak, amit nem hagyhatunk szó nélkül. Az istentagadás az atheisták hivatása, mi pedig forradalmi Ipari Unionisták vagyunk, akiknek hivatása a munkásságot nevelni és megszervezni az Egy Nagy Szervezetbe, szin, faj, vallás és politikai felfogásra való tekintet nélkül. Más szóval; mi nem teszünk különbséget, hogy a gyárban, bányában, vagy bárhol ahol munkások dolgoznak, hogy milyen színe van a bőrének, mely fajhoz tartozik, ha bérért dolgozik az IWW-ban van a helye. Mi az isten fogalmát a gyakorlati kérdésen kívülinek tartjuk és teljesen az egyén felvilágo- sodottságán múlik, hogy hisz-e istent, vagy nem. Az osztálytudatos munkások általában a tudományos kutatások és felfedezések alapján alkotják meg véleményeiket és igazán nem tehetünk róla, hogy ezek a felfedezések és megfigyelések, sehol semmi nyomát, vagy csak jelét sem lelték egy minden és mindenki felett uralkodó “istennek”. így tehát aki elhiszi azon állítást, hogy van egy hatalmas isten, aki ugyan láthatatlan, de úgy magyarázzák, hogy minden jó tőle származik — a rosszat azonban megakadályozni nem tudja, azt csak a másvilágon bünteti — annak van isten. Aki pedig a tudomány alapján alkotja meg felfogását és úgy vélekedik, hogy ami van az vagy látható, vagy érinthető, az nem vehet tudomást egy állítólagos istenről. Másként állunk azonban a vallással, vagy inkább mond- í hatnánk a papsággal, akik a | vallás magyarázói, vagy tani-1 tói. Mint gyakorlati tapasztalataink bizonyítják a papság — nagyon kevés kivétellel — mindig visszaélt azon bizalommal, j amellyel a hívők őket felruház- i ták. Letagadhatatlan tény az, j hogy a vallások követői, vagy j hívői túlnyomó részben a munkásosztály soraiból kerülnek ki és ha a papság következetes, ^ vagy jóhiszemű lenne, a hívők i többségének az érdekeit kellene védeni és támogatni, amely érdekeknek a munkásmozgalmak a kifejezői. Azonban mit látunk a vallás tanítóitól — a papságtól ? Amióta a munkásmozgalom ! történelmet ir, az a történelem a papságról, mint a legádázabb és legszámottevőbb ellenségről emlékezik meg. Erre pedig nem a munkásmozgalom adott okot, hanem a papság. Mert a papság mindig a kizsákmányolok oldalán állott és a munkás és munkáltató osztály közötti kemény harcban ,mindig a munkásmozgalmat támadták és' a kizsákmányolok éredekeit yéd- ték. És mi tagadás, nagyon eredményesen. Mint fentebb emlitém, mivel a hívők túlnyomó többsége a munkásság soraiból kerül ki és mivel a papság közvetlen összeköttetésben van ezen munkásokkal, módjukban volt és van gyűlöletet kelteni a munkásságban a munkásmozgalom iránt, ami kiszámíthatatlan módon gátolja a munkásmozgalom fejlődését és teljesítő képességét. A papság túlnyomó többségének tevékenysége az utóbbi években a napnál is jobban világítja meg, hogy hol áll a papság az elnyomók és elnyomottak közötti harcban. Talán szükségtelen itt bizonyítani, hogy a fasizmus és nácizmus a legbarbárabb és leggyilkosabb ellensége a dolgozó emberiségnek. És hol áll a papság túlnyomó része ebben a barbár rendszer elleni harcban? Letagadhatatlan tény az, hogy a papság szolgálatában, vagy szerkesztésében álló lapok kivétel nélkül, nyíltan vagy burkoltan a náci-fasizmus szolgálatában állanak. A templomba járó hívők tulynomó többsége védelmezője és hirdetője ezen gyilkos elméletnek. Gyűlölik a zsidókat, négereket, oroszokat, románokat stb. mindenkit aki nem “magyar”’ és nem náci. Az olaszok ugyan igy mindenkit gyűlölnek aki nem fasizta és nem olasz. Más nemzetiségeknél hasonló a helyzet. Azt kérdezi (gb) munkástársam, hogy vájjon más városokban is olyan elfogultak-e a hívők, mint Clevelandon, akikkel ő a parkban szokott összejönni? Sajnos olyanok. És vájjon, hogyan lehetséges, hogy a clevelandi east sidei olasz és a chicagói west sidei magyar, vagy south sidei szláv egy véleményen vannak? Pedig valószínű, hogy sohasem találkoztak egymással, még csak nem is leveleztek. Nem. Ezek nem is tudnak egymásról. De azoknak és ezeknek is vannak papjaik, akik egy helyről kapják az utasításokat és gondjuk van rá, hogy az a hívők agyaiba átlegyen plántálva. Minden város minden nemzetiségű papjai egyaránt mérgezik a hívők agyát ezen borzalmas elméletekkel. És ezt nem súgják mindenkinek külön-külön a fülébe, hanem a szószékről — ahonnan a vallást hirdetik — onnan verik bele a templomjáró hivők agyába. És ezzel eggyel több okot szolgáltatnak a papok,. hogy továbbra is a haladás és szabadság gyilkosainak nevezzük őket. Az Egyesült Államokban az utolsó 29 év alatt 6675 asz- szony szült hármas ikreket. A Cenzus iroda szerint ezidő alatt 56,392,616 születést jelentettek be, igy minden 8846 szülésnél egy esetben születtek hármas ikrek. Kettős ikrekről minden 89 szülésre esik egy. Ugyanezen 29 év alatt csak 94 esetben fordult elő négyes iker-szülés, tehát ilyen csak minden 599,921 szülésre esik egy. ÉPITŐGÁRDA 1944-45-re befizettek: A. Alakszay, Van Nuys ..12.00 Barcza G., Bridgeport ..... 6.00 Buzay J., Cleveland .........12.00 Detky St., Phila ............... 6.00 Decsi L., Akron ...............12.00 Engli J., Cleveland ...........12.00 Farkas I., Akron .............12.00 Fishbein L., New York ....12.00 Fodor J., Cuy. Falls ........12.00 Gáncs L., Carolina ...........12.00 Geréb J., Cleveland .........12.00 Hering P. Buffalo ...........12.00 Károlyi S., Bridgeport .... 2.50 Krajnik B., Trenton ....... 3.00 Kucher A., Pittsburgh .12.00 Kollár J., Cleveland .......12.00 Kovách E., Cleveland ..... 4.00 Kanchar J., Bay City .....12.00 J. Kozsány, Saratoga ......12.00 Lefkovits L., Cleveland ....12.00 Lelkó A., Pittsburgh ........12.00 J. Lisszy, Phila...................10.00 Mogor J., Cleveland ......... 5.00 Munczy J., Cleveland ....... 5.00 Mácsay J., Detroit ...........12.00 Molnár A., Cleveland ......12.00 Pataky J., Brooklyn ........15.00 A. Patchy, Duarte ........... 7.50 Pika P., Chicago .............12.00 J. Policsányi, Elm Grove 12.00 L. Rost, Phila....................10.00 J. Reppman, Detroit .......12.00 M. Stefankó, New York „12.00 Szilágyi J., Cleveland .... 8.50 Székely A., Cleveland'.....10.00 J. Varga, Cleveland ......... 5.00 Visi I., Detroit ......,.........12.00 Vizi J., Akron ...................12.00 Zára J., Chicago ...............12.00
