Bérmunkás, 1945. július-december (33. évfolyam, 1379-1404. szám)

1945-09-22 / 1390. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS

OF THE WORLD

Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879

VOL. XXXIII. ÉVFOLYAM

CLEVELAND, 1945 SEPT. 22

NUMBER 1390 SZÁM

A háború utóhangjai

Halálra ítélték Quislinget

(f.) Ahogyan távolodunk a tényleges háború borzalmaitól, annyival közelebb kerülünk annak bizonyításához, hogy a háború vadálattá sülyeszti az embereket. A háború végét kellett látnunk, hogy határozott bizonyítékát lássuk a kínzó és égető kamráknak, hogy mozgó emberi csontvázak kerüljenek a szemeink elé, hogy agyongyötört, megbecstelenitett nők saját maguk tegyenek tanúvallomást átszenvedett borzalmaikról. A háború egyik hadserege sem lehet kivétel, mindegyik brutális, legfeljebb csak olyan határvonalat vonhatunk közöttük, hogy az egyik brutális a másik még brutálisabb. Maga a militarizmus a gyilkolásnak és kegyetlenségnek a kiképző iskolája.

Hogy aztán a náci-fasizta hadseregek vitték az első babért a vadállatias gyilkolásban és kegyetlenségben, ez aztán pontot tesz azon megállapításunkra, hogy elsősorban volt szükséges leoperálni a társadalom testéről. De ez aztán nem jelenti még azt, hogy a többi aránylag kisebb vadállatias kilengéseknek hozsannákat zengjünk avagy szemet hunyjunk azok előtt. Azt is határozottan tudjuk, hogy a nácizmusnak és minden háborúnak a csiráját maga a kapitalista rendszer hordja a bensőjében és addig mig ez a rendszer létezik, hasonló meglepetésekben lehet részünk.

Nem várja senki, még mi sem azt, hogy az évekig tartó embergyilkolás után elmúlik a vihar és máról holnapra mint testvérek egymást cirógatni fogják az emberek. Azt azonban elvárta mindenki, hogy a náci fenevadak ellen harcolók ne vegyék át a fenevadak eszközeit. Már pedig az eddig fuj- dogáló utóhangok ezt pengetik, különösen az európai vagy inkább a Balkán államokban. Habár még határozott híreink egyáltalán nincsen kivéve azokat, amelyeket a még mindig erősen működő cenzúra átengedett hozzánk, de már ezekből is látható, hogy a győzők helytelen utakra tévedtek. A csehek pl. akiknek egyik faluját a hírhedt Lidicét a földdel teljesen egyenlővé tették a nácik, most ők egész vármegyéket akarnak hasonló módon elintézni.

Az igaz, hogy ők nem állítják a falhoz a magyarokat és nem lövöldözik őket agyon, csak összefogdossák őket, kifosztják mindenükből és tarisznyával a hónuk alatt átlökik őket a magyar határon. Azt mindenki elismeri, hogy a csehek sokat szenvedtek a náci uralom alatt, az is tény, hogy a vezetőik nem álltak a nácik mellé, mint a magyar nép vezetői, de ez még nem ad jogot nekik arra, hogy általuk mások szenvedjenek és csak azért legyen több joguk, mert csehek.

Magyarországból még mindig kevés hírek jönnek, kivéve azokat az újságokat, amelyek időközönként egy-egy példányban hozzánk kerülnek. És néhány külön engedéllyel ellátott ujságtudósitók jelentései. Rosz- szabb hatással van az amerikai magyarság véleményére, hogy ily hosszú idő után a privát levelezés még mindig nem indult meg, holott Csehországba sőt most már Németországba is lehet levelet küldeni. Nem is beszélve Olaszországról, ahová a csomag és pénzküldés is, néhány héttel a náci fölszabadítás után lehetséges volt. így tehát nem lehet tudni, hogy mi is történik Magyarországon és nem lehet csodálkozni, hogy az amerikai magyarok között a fölszabadító orosz hadsereg kegyetlenkedéseiről mindenféle pletykák járnak szájról-száj- ra. Minél tovább várnak azzal, hogy minden tekintetben meg tudjuk a valót Magyarországról ,annál erősebb lesz az itteni reakció, akik krokodil könnyekkel siratják a horthyizmust.

Itt Amerikában nem volt annyira látható a hadsereg által elkövetett kegyetlenkedések. Kivéve néhány náci fogoly agyonlövése és egyéni okokból való fölakasztása és inkább csak panaszok, hogy hizlalják a foglyokat. Persze arról nem beszéltek, hogy privát munkára adták ki a foglyokat, mint a rabszolgákat, akiknek a kizsákmányolóik napi 80 centet fizettek, holott legalább tiz dollár napibér járt volna azért a munkáért. Most aztán ezrével rakják őket hajóra és szállítják őket Európába, a legtöbbet nem Németországba. Mert pl. Belgium 30 ezer náci fogolyra tart igényt, mig a kis Luxemburg 15 ezret követel. A militarizmus áldozatait mint a barmokat szállítják és az elvégzett napi munka után bekötik őket a jászolba. Azt mondják, hogy a háború bűnösei bűnhődjenek. Ezekre már most rá került a sor, mig a főbünösöket kastélyokban őrzik és virágos kertben sétáltatják. Mert igy van ez, aki ur az még a pokolban is ur.

Több héten át tartó tárgyalás után a norvég biróság halálra ítélte Vidkun Quislinget, aki Hitler számára előkészítette a talajt Norvégia megszállására.

Norvégiában a háború előtt már eltörülték a halálbüntetést, most azonban újból törvényesítették, hogy a nácikkal kolla- borálókat a legfelsőbb büntetésben részesíthessék.

Norvégia megszállása óta a Quisling név azonossá lett a nácikat segítő fogalommal. Aki valamilyen szolgálatot tett Hit- leréknek, arra azt mondták: ez is egy Quisling.

Quislinget egyébiránt vagyona elkobzására is elitéltek. A norvég becslés szerint körülbeLONDON, — A német háborús bűnösök megvizsgálására (Commission for Investigation of German War Crimes) alakított bizottság igyekszik kikutatni azt is, hogy anyagiakban milyen károkat okoztak a németek az általuk megszállt területeken. Ezideig még csak a Szovjet Union és Jugoszlávia adtak a károkra vonatkozó számadatokat.

A Szovjet hatóságok Oroszország anyagi kárát 13,850,- 000,000 (tizenhárom billió és 850 millió) dollárban állapították meg. A hosszas jelentés szerint a nácik elpusztítottak 4 millió középületet és lakóházat, amelyek a munkások tulajdonait képezték. Elrabolták

1,150,000 lovat és 17 millió szarvasmarhát, továbbá 12 millió disznót és 13 millió juhot és kecskét. Ezeken kívül természetesen elhurcoltak mindenféle más értéket, még óriási mennyiségű ruhaneműt is.

A németek bűnösök abban, — mondja a jelentés, — hogy szisztematikuson pusztították az orosz városokat és falvakat. Teljesen elpusztítottak, vagy részben leromboltak 1710 várost és több mint 70,000 falut és telepet. , Hasznavehetetlenné tettek 174 millió acre szántóföldet .amelynek terméséből a háború előtt 80 millió ember élt.

Jugoszlávia 61 billió dollárra becsüli a németek által nekik okozott károkat. Ez jugoszláv állam összevagyonának a 40 százalékát képezi. A ju- goszlávok szerint az 1,700,00 lelket számláló emberveszteség egyharmadát az olaszok okozlül negyed millió dollár vagyont gyűjtött a háború alatt. Quisling, aki az Ítéletet megfellebbezte a legfelsőbb bírósághoz, már a második államfő, akit a nácikkal való kollaborálásért halálra Ítéltek. A másik államfő a francia Petain, akinek azonban a halálos Ítéletét, tekintettel nagyon magas életkorára, De Gaulle, a francia állam jelenlegi feje, élethosszig tartó börtönbüntetésre változtatta át.

Ez a két ítélet mutatja, hogy most nem törődnek ama régebbi felfogással, hogy “államfőt nem lehet megbüntetni.” Ez a két Ítélet és a még várható hasonló Ítéletek mutatják, hogy IGENIS LEHET!

ták s ezért követelik, hogy az olasz háborús bűnösök közül többet nekik adjanak ki ítélkezésre.

AZ IDEI TERMÉS

A földmivelésügyi Department becslése szerint az Egyesült Államok ezidei kukorica termése 3,069,055„000 büshel lesz. A búzatermést 1,151,270 ezer bushelra becsülik, amiből

836.969.000 bushel téli, 315,301.000 bushel pedig tavaszi búza.

OSZTJÁK MÁR A NÉMET FÖLDEKET IS

BERLIN — A Szovjet Union által megszállva tartott területeken megkezdték a földosztást. Ez a terület felöleli a régi Szászország egy részét és Brandenburgot. Tekintettel arra, hogy Németország legjobb földjei a lengyelek tulajdonába mentek át, a most szétosztásra kerülő művelhető földeknek igen nagy jelentősége lesz a jövő Németország gazdasági életében.

A hírek szerint lefoglaltak minden száz hektáron felüli birtokot. Első sorban a nácik és egyéb háborús bűnösök birtokai kerülnek kiosztásra. Mindenfelé helyi bizottságokat alakítanak .amelyek összeírják a föld igénylőket. A földdel a birtokok állatállományát, valamint a gazdasági felszereléseket is lefoglalták.

A még mindig hiányos statisztikai adatok szerint a most végétért globális háború 55 millió ember életét ragadta el.

A németek kártettei