Bérmunkás, 1945. július-december (33. évfolyam, 1379-1404. szám)
1945-09-15 / 1389. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1945. szeptember 15. A csehszlovák-magyar viszony (Folytatás a 2-ik oldalról) keznek. Ugyan mire véljük Hu- sák, szlovákiai belügyi megbízott cikkét a Nővé Slovo június 29-iki számában, amely kifejti, hogy “a a történelem megmutatta, hogy a kisebbségi politika csődöt mondott ... az összes szláv államok elutasítják a kisebségi politikát. Wilson a béke biztostékát a kisebbségek védelmében látta. Ma ezt a garanciát a kisebbségek eltávolításában látjuk.” Husák barátunk téved: Téved, amikor azt állítja, hogy az összes szláv államok eltávolítják a kisebbségeiket; se Jugoszlávia, se a Szovjetunió nem távolitják el őket. Téved, amikor Wilsont mondja, de Lenint és Sztálint érti. Ennek a háborúnak nem az a tanulsága, hogy a lenini-sztálini tanítás a nemzetek önrendelkezési jogáról érvényét vesztette. Tudjuk, hogy a nemzetek önrendelkezési joga nem elvont jog, amely egyformán és egyforma mértékben megillet minden nemzetet, függetlenül attól, hogy milyen szerepet töltött be a népek szabadságharcában és mi a szerepe a demok- raikus fejlődés és a nemzetközi béke biztosításában. A nemzetek önrendelkezési jogánál van magasabb érdek is: az emberi haladás érdeke. Az emberi haladás, a béke érdeke és az a szerep, melyet ebben a háborúban játszottunk, megköveteli, hogy a magyarság önrendelkező jogát ne korlátlanul gyakorolja, hanem összeegyeztesse, a szomszéd népek és a világbéke érdekeivel ,de azt nem követelheti meg, hogy teljesen lemondjon róla. A Szovjetunió és Jugoszlávia nem követeli tőlünk. Miért követeli Csehszlovákia ? A csehszlovák demokraták sokszor érzik, hogy nem szabad saját sovinisztáik szekerét tol- niok. Siroky barátunk, a csehszlovák miniszterelnökhelyettes, a szlovákiai “Pravda” június 17-iki számában például kifejti: “Elhatározásunk mellett, hogy megtisztítjuk a köztársaságot a németektől és magyaroktól, védeni fogjuk azokat a német és magyar antifasiztá- kat, akik tevékenyen résztvet- ket a német fasizta uralom és a magyar okküpáció ellen harcban.” Szép, de platonikus kijelentések. A gyakorlat sajnos mást mutat. A gyakorlat azt mutatja, hogy Szlovákiában üldözik, internálják, kiutasítják nemcsak a magyar fasiztákat, hanem a magyar antifasitákat is. És ez nem is lehet máskép, ha egy egész népet ültetnek a vádlottak padjára. Ha a szlovák sovinizmusra bízzuk az igazak kiválogatását a magyarság közül, akkor az igazakat is megfeszítik. A helyes nemzetiségi és demokratikus politika nem indulhat ki abból, hogy a bűnös közösségből kell néhány nem bűnösnek megkegyelmezni, hanem csak abból, hogy egy demokráciára érett és méltó népből kell kirekeszteni és büntetni a fasizta és reakciós vezetőket. Helyes, ha a szlovákok le akarnak számolni a magyar fa- siztákkal és reakciósokkal. Igazuk van, ha kiutasítják az 1938 után odetelepülőket. Szembe- szállunk a magyar reakcióval, amely a magyar kisebbség védelme ürügyén az Esterházy- akat igyekszik védeni. De nem helyes, ha a szlovák demokraták nem engedik meg a magyar demokratáknak, hogy vegyenek részt a saját reakciósaik elleni harcban. Nincs igazuk ha megfosztva a magyarokat minden nemzeti joguktól, még attól a joguktól is megfosztják őket, hogy maguk számoljanak le saját megrontóikkal. Egyetlen népet sem lehet elütni a legszentebb demokratikus jogtól, attól, hogy küzdjön önnön belső ellenségei ellen. A csehszlovák demokraták néha azzal érvelnek a magya- kor kitelepítése mellett, hogy ime ,a nemzetközi reakció az. mely a magyarok védelmére kel. De nem kell-e épp ezen gondolkodóba esni? Nem arról van-e szó, hogy vannak érdekek, melyeknek kapóra jön a csehszlovák-magyar viszony végzetes megromlása és ezzel a délkeleteurópai kis népek ba rátságának tartós megnehezü lése ? A csehszlovák-magyar jóviszony nemcsak a két állam érdeke, hanem egyik kulcskérdése a Duna-völgyi viszonyok rendezésének. A magyar demokrácia konszolidációja egész Délkelet-Európa érdeke. A magyar demokrácia megszilárdulása nélkül a dunai népek békéje és barátsága nincs biztosítva. De a magyar demokrácia megszilárdulásának egyik előfeltétele, hogy ne lógjon a romokban heverő, megsebzett 8 milliós Magyarország feje fölött 600.000 magyar kiűzésének Damokles-kardja. Ha nem sikerül barátságban és egyetértésben rendezni a csehszlovákmagyar viszonyt, akkor ezt az egész Duna-völgyének kellene megsinylenie. Nemcsak szűk magyar szempontból, hanem a Kárpátok és a Duna-medencé- jében élő népek barátsága érdekében sürgetjük a csehszlovák-magyar viszony rendezését a barátság és a jószomszédság szellemében. SZÓRAKOZÁS A SZABADBAN (Folytatás a 3-ik oldalról) s a szájával a gépfegyver hangját utánozta'* — Pr-pr-pr-pr! Gépfegyverrel kellene leszedni őket! — Hogy mondhatsz ilyet, hát mit ártottak ezek neked?! — rivaltam rá élesen. Hosszas magyarázatba fogott, hogy a feketék a Woodland Avenuen hány embert leütöttek és kiraboltak már. — De téged még soha sem bántottak, — vetettem oda neki. — Engem Nem, — válaszolta, — mert én okos vagyok. Este én mindig az utca közepén megyek, mert tudom, hogy a rablók a kapuk- alatt várják az áldozataikat. Aztán meg arról kezdett beszélni, hogy a házak értéke nagyon leesett azon a vidéken, ahová a feketék betelepedtek. — Hiszen neked nincsen házad, — vetettem oda neki. — Most mondtad, hogy egy magyar asszonynál lakok — Igaz, hogy nincs házam, válaszolta, — de ha lett volna, akkor az enyémnek is leesett volna az ára és én is vesztettem volna. Az öreg sirásó felé fordultam, hogy segítsen észretérite- ni ezt a bolondot. Itt azonban meglepetés ért, mert amig a sirásó türelmes volt a vallások tekintetében, a négerek elleni gyűlöletet osztotta a fecsegővei. Igyekeztem neki megmagyarázni, hogy ebben a tenkintetben ő is hasonlít az ájrishoz, akinek a helyét elfoglalta a pádon, de nem értette, vagy még inkább nem akarta megérteni az érvelésemét. — Azt már ne mondja nekem, — szólt, — hogy a fekete meg a fehér között csak olyan kevés különbség van, mint a római katholikus, a baptista vagy zsidó között. A fecsegöre természetesen nem volt érdemes szót vesztegetni. Azonban az öreg sirásó talán a legközelebbi gyónásnál meg fogja mondani a papjának, hogy nagy bűnt követett el, amikor gondolatban beleegyezett, hogy egy csomó ártatlan néger asszonyt és gyermeket gépfegyverrel kellene lekaszabolni. ján Nagy Imre földművelésügyi miniszter hangoztatta a résztvevők előtt, hogy nincs megelégedve a földbirtokreform ütemével, különösen a Dunántúl ,ahol a reakció végső kétségbeesésében mindent elkövet a végrehajtás munkájának akadályozására. Vidéki kőrútján többhelyütt személyesen tapasztalta a reakció aknamunkáját, amely főleg a földigénylők megfélemlítésére irányul. Erélyes szavakkal hívta fel a vidéki szervezetek vezetőinek figyelmét a tennivalókra. Nem védekezni kell a reakció ellen, hanem támadásba kell átmenni és ott ahol nem lehet máskép elérni a földreform gyors befejezését, a legkíméletlenebb eszközöktől sem szabad visszariadni. Ha szükséges, még internálhatják is azokat, akik — akarva vagy akaratlanul — a a reakció malmára hajtják a vizet. Megállapította, hogy még ezután is nagy szerep vár a termelési bizottságok, a földigénylő bizottságok és a nemzeti bizottságok együttes munkájára. A japán képviselőháznak adott jelentés szerint ebben a háborúban Japán 1,180,628 embert veszített, akik közül a halottak száma 720,104. A légi bombázás 130.000 embert öl't meg és 8,045,094 személyt tett hontalanná. “TÁMADÁSBA KELL ÁTMENNI A REAKCIÓ ELLEN” Az Országos Földbirtokrendező tanács 3 napos megbeszélésre hívta össze a vármegyei földbirtokrendező tanácsok és földhivatalok vezetőit. Az értekezleten nyolcvan kiküldött vett részt. Veres Péter, az OFT elnöke, a megbeszéléseket bevezető beszédében foglalkozott a földreform gyors befejezésének útjában álló nehézségekkel és felhívta a tanácsvezetőket, hogy elsősorban a földigénylők érdekeit tartsák szem előtt. Az értekezlet második napRÁKóCZI NAP ÜNNEPÉLY NEW YORKBAN A New York és környéki Rákóczi osztályok mint minden évben úgy most is, Nagy Rákóczi Nap ünnepélyt rendeznek vasárnap, szeptember 16-án egész nap, a National Parkban, 65-13 38th Ave. Woodside, L.I.N.Y. Ez a nap különleges és felejthetetlen élményekkel lesz telve mindazok részére, akik ott részt vesznek. A különféle szórakozások közül említésre méltó a hires Csárdásverseny értékes dijakkal, melyre messzi vidékről jönnek a versenyző táncospárok. Kitűnő program lesz kint a szabadban! Az ünnepélyen résztvesz a Rákóczi központi vezetőség Vasas József főtitkárral és Varga István elnökkel az élén. Valamint igazán rendkívüli esemény lesz, a bridgeporti szocialista polgár- mester, Jasper McLevy jelenléte, aki az ünnepélyen beszédet fog tartani. A zenét a közismert Horosnyi Elemér rádió zenekara szolgáltatja. Házilag készült ételekről, valamint a legjobb italokról gondoskodva van. Jegy ára 75 cent, a pénztárnál 85 cent. Útirány:; A Flushing Ave. line, L. I. subway a 69-ik utcai állomásig, ahonnét néhány perc séta a parkig. Mindazok akik egy kellemes és jó napot akarnak eltölteni jelenjenek meg ezen az ünnepélyen. Tisztelettel, a Rendező Bizottság. 77Szervezés7> — 77Nevelés77 — "Felszabadulás77 y/ * y/ Az Ipari Forradalmárok Szentháromsága yy ^ yy
