Bérmunkás, 1945. július-december (33. évfolyam, 1379-1404. szám)
1945-12-29 / 1404. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1945. december 29. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARAIN ORGAN OF THE I. W. W Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre .......................$2.00 űne Year .......... $2.00 Félévre .......................... 1-00 Six Months ........ 1.00 Egyes szám ára ........ 5e Single Copy __________ 5c Osomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ________ 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, ___________Ohio under the Act of March, 3, 1879.___________ Alájegyzett cikkek a szerzők véleményét fejezik ki és közlésük még nem jelenti azt, hogy az ily vélemények egyben azonosak a Bérmunkás Hivatalos felfogásával. Published Weekly by the BÉRMUNKÁS PRESS COMMITTEE Törvényes és emberi jogok és képesek voltak egyes kizsákmányoló jogokat korlátozni. Ilyen korlátozó törvények például a maximális munkaidőről szóló in- I tézkedések. És végre most elérkeztünk ahoz a kérdéshez is, hogy vájjon szabad-e, lehet-e, avagy kell-e korlátozni a magánüzletek profitjait? Annyi bizonyos, hogy jelenleg úgy az állami, mint a szövetségi törvények védik a korlátlan profithoz való jogot. De az is bizonyos, hogy az ilyen törvényes jogok ma már éppen úgy ösz- szeütközésben állnak az emberi jogokkal, mint ahogyan a rabszolga törvények álltak annak idején. Először is figyelembe kell vennünk azt, hogy minden a piacra dobott termék árát négy faktor határozza meg. Ezek a következők: 1) A nyersanyag, 2) az üzemköltség, 3) a munkabér, 4) a profit. A nyersanyag ára és az üzemköltség állandó tényezők, változó csak a profit és a munkabérek. Minél nagyobb a profit, annál kisebb a munkabér. És minél kisebb a munkabér, annál kevesebbet vásárolhat vissza a munkásság az általa készített termékekből. Ez azt jelenti, hogy ha az árakat felemelik a profit emelésével, akkor a munkás bére kevesebbet ér, mert kevesebb árut tud vele visszavásárolni. így tehát a munkásokra nézve életbevágó fontos kérdés, hogy milyen magas a profit. A munkáltatók úgy tekintenek a profitra, mint az egyes egyének a saját használati tárgyaikra. Ha valaki például ezt mondja: Ez az én cipőm, senkinek semmi köze hozzá, hogy az elég bő-e, avagy szorítja a lábamat. — Ezen nem ütközünk meg, mert az valóban csak az ő saját egyéni dolga. A profittal azonban egészen másképpen áll a dolog, mert a munkáltatók NAGY PROFITJA A MUNKÁSOKAT ÍNSÉGBE KERGETIK. Ez tehát nem magánügy. És végre ma már törvényekkel korlátozzák a folyók és tavak vizeinek kihasználását éppen úgy, mint a föld kincseinek a kiaknázását. Ma már eljutottunk annak felismeréséhez, hogy a munkáltatók a munkások munkaerejét is csak bizonyos korlátozások mellett használhatják ki. Ilyen korlátozás kimondása előtt állunk most, amely valószínűleg nagyobb harcokat fog felidézni. Ez a korlátozás A PROFIT MAXIMUMÁNAK A MEGSZABÁSA LESZ. Természetesen ez nem az végcél a munkásosztály felszabadításában, hanem csupán egy jelentős lépésnek lehet tekinteni az emberi jogoknak további győzelmében. A végcél még mindig a profit teljes eltörlése, a magántulajdon jogán alapuló termelés megszüntetése, amely egyben, az emberi jogokat is teljes diadalra fogja juttatni. Midőn Truman elnök kinevezte az első “Fact-finding” bizottságot, hogy állapítsák meg, mennyiben jogosak a General Motors alkalmazottainak a követelései és vájjon ez a cég képes-e a kért béremelés megadására, a General Motors vezetősége azonnal a legerélyesebb tiltakozását jelentette be az ily adatok nyilvánosságra hozása ellen. Mint ahogyan ennek a vállalatnak az ügyvéde, Walter Gordon Merritt kijelentette: “Hogy képes-e megfizetni a béremelést, vagy sem, az a cég mgánügye!” Mint ismeretes, az országos méretű bérmozgalmakkal kapcsolatban Truman elnök a háborús törvények adta jogán elhatározta, hogy a tényeket megállapító, “fact-finding” bizottságokat nevez ki, amelyek azonban nem dönthetnek, legfeljebb csak tanácsokat adhatnak. Egyben kérte a kongresszust, hogy hozzon megfelelő törvényeket ezen tényeket kereső bizottságok jogainak megszabására. A kongresszus azonban egyenlőre kitért az, elnök kérelme elől. így az ily bizottságok csak tanácsolhatnak, amelyek követése azonban nem kötelező sem a munkáltatókra, sem pedig a munkásokra. A General Motors vezetői mundjárt kijelentették, hogy üzleti könyveiket nem mutatják be ennek a bizottságnak, hacsak arra valami törvénnyel nem kötelezik őket. És miután a többi iparokban is hasonló bizottságokat fognak kinevezni, igy a General Motors esete mint precedens fog szerepelni, amit a többi cégek is követni fognak. Amint látjuk, a jelenlegi bérmozgalmakkal egy igen fontos kérdés vetődött felszínre. És ez az, hogy vájjon az államnak, a munkásoknak, vagy a közönségnek van-e valamilyen köze ahoz, hogy a “private .enterprise” név alá fogott üzletek milyen profitra dolgoznak. A General Motors vezetői, akiket valószínűleg támogatnak a National Association of Manufacturer (NAM) tagjai, azt állítják, hogy ez tisztán csak a cégtulajdonosok magánügye, amelyhez legfeljebb csak az adóhivatalnak van annyi joga, hogy arra az adót megszabja. De bármilyen más kormányhivatalnak, vagy pedig a munkásoknak, semmiféle joguk sincs arra, hogy a profit nagyságát számbavegyék, bármilyen szempontból is. Éz, — mondják keményen, — tisztán csak a “management” ügye s ennek jogkörébe a munkások nem avatkozhatnak! Az a jog, amire hivatkoznak, természetesen a magántlajdont védelmező állami vagy szövetségi törvényeken alapszik. Sok-sok évvel ezelőtt ugyanilyen jogok alapján egyik ember rendelkezett a másikkal. Akkor az egyiknek ur, a másiknak meg rabszolga volt a neve. Az ur éppen úgy rendelkezett a rabszolgájával, mint ma a farmer, mondjuk példának, a lovával. Vagy talán még tökéletesebb volt az urnák a rabszolga feletti uralma, mert volt idő, amikor TÖRVÉNYBEN BIZTOSÍTOTT JOGA ALAPJÁN AKÁR KI IS VÉGEZHETTE, VAGY BÁRHOGYAN KÍNOZHATTA IS A SZEGÉNY PÁRIÁT. A civilizáció fejlődésével azonban az ilyen törvényes jogok összeütközésbe kerültek az általános EMBERI JOGOKKAL. Ezen emberi jogok és a speciális kiváltságokat biztositó jogok állandó harcban állnak. A demokrácia lényege tulajdonképpen azon emberi jogoknak a kiterjesztése, ami ugyanakkor a speciális jogok megnvirbálását jelenti. Ennek a harcnak az eredménye volt a speciális rabszolga jogok eltörlése. Ennek a harcnak egyik fázisa a gyermekmunka megszüntetése. Lényegében ez is abban áll, hogy megfosztják a munkáltatókat azon TÖRVÉNYES jogaiktól, hogy gyermekeket korlátlanul zsákmányolhassanak ki. Az emberi jogoknak érvényesítését a kiváltságokat biztosító jogok ellen a humanizmus névvel is jelölik. Az ember nemcsak szellemileg, tudásban fejlődik, hanem érzelmileg és erkölcsileg is. Ilyen fejlődésnek eredménye az is, hogy ma már csaknem minden civilizált országban törvények tiltják meg az állatkínzást is. Az ilyen törvények jelentékenyen korlátozzák az állat-tulajdonosok jogait. | Mindezeket már megszoktuk, mert a legtöbb ilyen intézkedést már a múlt század végefelé hozták és szinte belenőttünk. j Azonban egészen a jelen század első évtizedéig a munkáltató úgy | dolgoztathatta a munkást, amint éppen akarta. A profitot védő jogok ebben a tekintetben eltakarták teljesen az emberi jogokat. A munkások szervezkedése azonban hosszú küzdelem árán itt is megtörte a jeget. Az emberi jogok hol itt, hol ott erőre kaptak A TÉL VESZEDELMEI CLEVELAND — Tekintettel arra, hogy úgy ebben, mint sok más váuosban a téli hideg következtében számos ember vesztette el életét, a városi közegészségi hivatal a következő tanácsokat adja: A hólapátolás igen nehéz munka az ily fizikai munkához nem szokott egyének részére. Különösen az idősebb emberek óvakodjanak attól, hogy megerőltessék magukat a hólapátolással. Hivatalnokok, vagy másféle könnyebb fizikai munkát végző emberek a hidegben végzett hólapátolással súlyos betegséget, esetleg halált okozó kimerülést szerezhetnek. A 40 éven felüli egyéneknek gondolni kell erre, amikor hólapátoláshoz "kezdenek. Hidegebb időben állandóan ügyelni kell arra, hogy a gáz- kalyhák rendben működjenek. Ahol gázhütők vannak, sokszor kialszik egy láng s a gyilkos gáz a levegőbe kerül. A gáz- kalyhákon a tulforralt viz vagy más anyag oltja ki sokszor az égőket, de a gáz tovább is ömlik és már sok ily eset halált okozott. Sok haláleset történt már úgy is, hogy az automobilt a bezárt ajtajú garázsban járatták. Az automobilból kiömlő elhasznált gáz, szén monoxid — a legveszedelmesebb mérges gázok egyike, mert teljesen színtelen és Íztelen s azonkívül gyorsan ölő. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amíg éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bir. ják akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni ósszpontosulása a szakservezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek oiyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal Hősegitík, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató ^z- tálynak a munkásokba heoltani ama tévhitet hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be- süntessék a munkát bármikor, na sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett:“Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradaími jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL»’ A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az aj társadalom izerkezetét építjük u régi társadalom keretem belnL
