Bérmunkás, 1945. július-december (33. évfolyam, 1379-1404. szám)
1945-12-29 / 1404. szám
1945. december 29. BÉRMUNKÁS 3 oldal MUNKA KÖZBEN---------------------------(gb) ROVATA--------------------------A GYÓGYÁSZAT TÁRSADALMOSITÁSA Az utóbbi hetekben kisebb- szerü influenza járvány vonult végig az országon, ha ugyan már végigvonult, mert nagyon sokan még most is köhécselnek, ami a meghűlésnek egyik szim- tómája. Ez az influenza most nem olyan ölő, mint az, ami az első világháború után söpört végig a világon, de azért mégis számottevő, mert igen nagy számú egyént érint. így például a clevelandi lapok szerint csak ebben a városban 250,000 egyént fektetett ágyba, hacsak pár napra is. Ez azt jelenti, hogy az egy millió lakosú városban minden négy személy közül 1 beteg volt. Ha ez az arány áll az egész országra, akkor körülbelül 30-35 millió egyén ápolta az influenzáját, amig valami más hasznosabb, vagy kellemesebb dolgot csinálhatott volna. És igazán szerencse, hogy most ez a járvány nem a gyilkos, hanem, hanem csak a sze- lidebb formájában jelentkezett, mert most Amerikában olyan nagy az orvos hiány, hogy ha az 1918-as formájában jön, akkor megtizedelte volna a népet. Bár az is igaz, hogy az influenza és minden más hüléssel kapcsolatos betegségekkel szemben az orvosi tudomány még mindig csaknem teljesen tehetetlen. De mégis már valahogy úgy véljük, hogy még a meg- halás is kívánatosabb, ha orvosi segédlettel kapjuk és ha ennek megfelelőleg fizetünk érte. Pedig az orvosok nem nagyon érdemlik meg ezt a nagymérvű ragaszkodást. Legalább is nem az amerikai orvosi kar hivatalos vezetősége. Mert ez az orvosi tisztikar mindent elkövet arra, hogy a köznép, vagyis a dolgozók milliói ne kapják meg a kivánalmaknak megfelelő orvosi kezelést. TRUMAN AJÁNLATA Néhány héttel ezelőtt, mint ismeretes, Truman elnök a kongresszushoz intézett üzenetében országos egészségügyi program megalkotását kérte. Egy ilyen programnak a lényege az lenne, hogy az államok a szövetségi kormánnyal egyetemben kórházakat és klinikákat állítanának fel, amelyekben az orvosok állami, vagy szövetségi alkalmazottak lennének és az ily intézetekben aztán a szegény nép ingyenes, vagy csak nagyon méltányos összegért vizsgálatot és gyógykezelést kapna. Noha az ilyen terv az orvosok tízezreinek adna nyugodt, biztosított foglalkozást, mégis az American Medical Association vezetői a legélesebb támadást intézték a terv ellen. Nemcsak most, már évtizedek óta harcolnak minden olyan terv ellen, amely olcsón orvosi szolgálatot biztosítana a nép számára. Az ilyen terveket általában a “közegészség szocializálása” név alá foglalják. Az American Medical Association véleménye szerint az ilyen tervek “regimentálnák” az orvosokat, vagyis megfosztanák az orvosokat a gyógyászatban alkalmazott szabad “invenciótól”. Ezek az orvosok azt állítják, hogy ha a szövetségi kormány kontroljába kerülnek az orvosok, akkor azoknak követni kell a felsőbb helyről jövő utasításokat és igy elveszítik a kezdeményezési Szabadságot ami annyira fejlesztette itt az orvosi tudományt. Hogy ez mennyire hazug érv, mutatja a Szovjet Union, ahol az orvosok már több mint negyedszázad óta ily kontrol alatt dolgoznak és azért ott az orvosi tudomány nem hogy visszaesett volna, hanem éppen ellenkezőleg, olyan hatalmas fejlődést ért el, hogy a többi országok szakértőinek a legnagyobb bámulatát váltotta ki. A “TISZTESSÉGES” ORVOS Amit a mi orvosaink védenek az valójában nem az orvosi tudomány fejlődése, hanem az orvosi szolgálatokért járó honorárium nagysága. Közismert dolog, hogy ma már az orvosi szolgálat valóságos ‘rákét’ lett. Erre vall az is, hogy betegség esetén mindig kérdezősködünk valamely “tisztességes” orvos után. így tehát a közönség agyában már benn él az a gondolat, hogy nem minden orvos tisztességes. Sőt a legtöbben azt hiszik, hogy csak NÉMELY orvos tisztességes. Az ilyeneknek aztán olyan hirük is van. De ez nem is csoda, ha a mai viszonyokat figyelembe vesz- szük. Először is az orvos igen sokáig jár iskolába. Majd a kórházakban mint “intern” (gyakornok) dolgozik pár évig csaknem semmi fizetésért. És végre, ha irodát nyit, akkor igen nagy bérletet kell fizetnie. Azonkivül szüksége van automobilra, ápolónőre, költséges orvosi felszerelésre, stb. Mindezeknek költségeit, sőt saját és családjának a megélheté- is a pacienseinek kell megfizetni. így a pár percig tartó vizsgálatért vagy tanácsért, operá- córól nem is beszélve, nagy ösz- szeget kell számítania. Ez az összeg rendesen olyan nagy, hogy a szegény munkásnép csak akkor megy orvoshoz, ha már nagyon nagy baj van. A kisebb keresetű családoknál, egyszerűen nem telik orvosra. Ezek az ingyen kórházakba, ingyen klinikákra kerülnek, amelyeknek száma igen kevés és amelyekben a szolgálat is olyan, hogy a beteggel állandóan éreztetik, hogy ingyenes kiszolgálásban részesül. Az American Medical Association vezetősége az orvosi szolgálatot “private enterprise”- nak tekinti és ilyen formában akarja továbbra is fen tartani. A private enterprise egyik sarkalatos tétele, hogy az árukból soha se adjon eleget, mert csak igy lehet az árakat fentartani. Az orvosi szolgálatnál is csak addig lehet a közönséget túlságosan kihasználni, amig orvosokban, klinikákban és kórházakban nagy szükséglet van. És végre, mint ahogyan minden ; private enterprise késhegyig menő harcot folytat az árak megszabása ellen, úgy a szó- banforgó orvosi tisztikar is ellenzi az egészségügyi programot, mert az leszállítaná s bizonyos mértékben korlátozná az orvosi szolgálatért járó honoráriumot, noha az orvosok nagy többségének biztosított életet nyújtana. EGÉSZSÉG ÉS POLITIKA Mint előre látható volt, a kongresszus mindkét házában akadt elég ellenzője a Truman javaslatának. A szenátorok és a kongressmanek legtöbbje is a private enterprise védelmére kelt. Nem csak elejtették a Truman javaslatát, hanem álnokul bevettek egy szakaszt az úgynevezett Hill-Burton javaslatba, amelyben 375 millió dollárt kértek kórházak és klinikák felállítására. Azonban ebben a huncutság az, hogy ezen összeget a már fenálló privát intézmények számára akarják odaadni. így tehát ez az összeg az orvosi szolgálatot egyáltalában nem tenné olcsóbbá, hanem csak növelné a kórházakat biró csoportok vagyonát. És ha már ennél a tárgynál tartunk, felemlíthetjük azt is, hogy a private enterprise, jobban mondva a private profit érdekében tűrik el az úgynevezett “patent” medicinákkal való garázdálkodást is. Az értéktelen, sőt sokszor káros koty- valékok százait dobják a piacra, hirdetik a keserkedelmi sajtóban, a rádión és a falragaszokon, minek következtében a betegek millióit zsarolják meg. De nemcsak a pénzüket veszik el, hanem egyben megfosztják őket attól is, hogy betegségeiket a megfelelő módon kezeljék. Ugyancsak ide számíthatjuk azt is, hogy az utóbbi pár évben milyen nagy reklámot csaptak a vitaminoknak. Hirdették mindenütt, ahol csak hirdetni lehet. És árultak is minden grocery üzletben. Csak most kezdik emlegetni, hogy az egész vitamin kampány legnagyobb részt humbug volt, mert a legtöbb ember az átlagos eledelével elegendő vitamint kap. Ma már az úgynevezett “tisztességes oYvosok nagyon meggondolják, mielőtt vitamint rendelnek betegeiknek. Arábia olaja, a zsidóság nyomora Ázsia délnyugati sarkában fekszik Szaudi-Arábia, vagyis az olajban gazdag arab félsziget, végtelen homoksivatagaival, amelynek unalmas homokbuckás fekvését az olajkutak magas vasállványai teszik változatossá. Ezen kutak gazdagon öntik az olajat, amelynek jövedelme az arab-amerikai olajtársaság zsebeibe gyűl össze. Az arabamerikai olajtársaság pedig az egész világot behálózó Standard Oil Company, amely ott, a californiai Standard Oil és Taxas Company néven szerepel. Amint mondom az olaj folyik, de azon módon folyik a baj is belőle. A félsziget észak-nyugati sarkában fekszik Palesztina, a zsidó nép őshazája. Történelmileg az egész félszigetet a sémi népfajhoz tartozó törzsek építették be. Vagyis Arábiát sémi vagy pun nép bevándorlói alkotják, kik közül még napjainkban sem telepedtek le a kóborló arab beduinok, mint ahogy Perzsia turáni népfajhoz tartozó kurdjai sem, vagy pedig Ázsia számos nomád népei. Hiszen a dunántul kunjai Mátyás idejében kóborló népek voltak, Fehér megye pedig csak kunság, pedig ez már a tizenötödik század utolsó felében történt. A zsidó nép mint nemzet, — ha lehet Palesztinán kívül ezen hasonlattal élni — ezen népcsaládokhoz tartozik és mégis, azt találjuk, hogy nemcsak Európa népei vannak eltelve gyűlölettel a zsidók iránt, de az ázsiai testvéreik, az arabok is. Könnyű kimutatni, hogy ezen gyűlölet nem természetes emberi indulatok eredménye, mint ahogy sokan szeretnék elhitetni velünk, hogy ezt a zsidók saját maguk okozták vagy hozták magukra, hanem eset- ről-esetre időközönként szervezett hatalmi csoportok vagy alakulatok izgatásainak eredménye. Térjünk vissza az arab kérdésre. Dacái’a, hogy sem vasút sem csőhálózat nem vezeti az olajat Arábiából Palesztina felé és mégis azzal fenyegetőzik Ibn Szaud Szaudi-Arábia királya, ha nem korlátozzák a zsidók bevándorlását Palesztinába, akkor egyszerűen elcsavarja az olaj csapot, hogy ne jöjjön belőle olaj. Ha föl is robbant az atombomba, mi még az olajkorszakban élünk. Ha vissza emlékszünk a prohibició piszkos megvesztegetés és visszaéléseire, ugyan ezeket találjuk az olaj körül, még pedig gigantikus, kiművelt diplomatikus formájában. Megvesztegetnek hatalmakat, királyokat, forradalmakat készítenek elő, kormányokat buktatnak meg, ha máskép nem juthatnak a földalatti fekete-tavak birtokába. Ibn Szaud elcsavarja az olaj csapot. Micsoda szószátyárkodás! Kit akarnak ezzel megtéveszteni? Hiszen mindenki tudja, hogy a Standard Oil társaság az ur és nem Ibn Szaud, akinek ittléte alatt még a szálloda és más örömök költségeit is kifizette az olajtársaság. Szeretnék az urak egyszerűen emberi, vagyis zsidó kérdésnek föltüntetni a dolgot. így beszélnek az újságokban, a rádiókon. Bevin angol külügyminiszter is egyszerűen letagadja az olajat s kérdésből, csupán “human problémának” tekinti a palesztinai kérdést. Egyszer már megmondottam e lap hasábjain, most ismét leszögezem azt, hogy Ibn Szaud és vele a Standard Oil társaság nem akarja, hogy a felvilágbsult nyugati szociálista eszmék bekerüljenek a sötétség hazájába. Ä zsidóság Palesztinába telepítése Palesztina iparositását hozná magával, ami az Ibn Szaudok feudális uralmát veszélyeztetné. Vizsgáljuk meg a kérdést közelebbről. (Folytatás a 6-ik oldalon)
