Bérmunkás, 1945. július-december (33. évfolyam, 1379-1404. szám)
1945-12-22 / 1403. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1945. december 15. ezen választó falért. — Természetesen — tette hozzá csöndesen — én sem laknék ott, ahol nem sziveinek. Órák múlva, miután már csak néhány ember maradt, a kérdező hivatalnokok rágyújtottak cigarettára. Az egyedüli nő, aki a kérdező hivatalnokok között volt mondotta, hogy az utolsó féle egy fiatal nő volt, akinek nemrégen hármas ikrei születtek. A férje sohasem látta őket, mert meghalt Németországban. Az asszony valahol a rokonainál lakik zsúfolt lakásban a negyedik emeleten. Amidőn le vagy föl akarja vinni a gyerekeket, minden egyes esetben két utat kell neki tenni. Hitvány és gyönge és nem bírja már tovább, azért szeretne egy földszintes lakást. — Mit akar, hogy csináljak, ráboruljak a vállára és sírjak? — mondotta az ügyvéd türelmetlenül. Hisz mind súlyos esetek. ő és még 2000 másik. A mi rendelkezésünkre áll 600 lakás. Nem bírom megérteni, hogy az állam vagy a város miért nem tettek erre előkészületeket már régen, hiszen tudták, hogy jönni fog. — Egy matróznak furcsa gondolata támadt — mondja az egyik ember, akinek nadrág üzlete van Passaicon. — Ahelyett, hogy ócskavasnak dobják az LST hajókat, a kormánynak egymás mellé kellene állítani a kikötőben és átalakítani lakásokká. — Nem is olyan furcsa — jegyezte meg az ügyvéd — Jobbak mint a katona sátrak a Central Parkban. Jó lesz ha valaki gyorsan cselekszik, az az egész. Mindenki elköszönt, csupán egy maradt az irodán, a rendőr a 44-ik kerületből, a telefon csináló ember és Katz. Valaki megkopogtatta az ajtót, a rendőr pedig kérdően nézett Katz- ra, aki intett lemondóan, hogy eressze be. Szegényen öltözött kicsiny asszony volt, határozott arcvonásokkal, aki mindjárt beszédbe kezdett. — “Please me no speak English good. Me got four sons in Army” a férjem pedig a mult háborúban sebesült meg. Erősen kellett dolgoznunk, hogy együtt tartsuk a családot. Most a fiam haza jön, mind hazajön és nincsen hová tegyem őket, nem tudna nekem a mister egy helyet több szobával mindannyiunk részére. Később, amidőn a rendőr is elköszönt, az sem tudott mást mondani mint: — Szégyen és gyalázat nemde? New Republicból G. J. A BÉRMUNKÁS NŐI GÁRDÁJA 1945-46 ÉVRE: Alakszay S.-né, Hollywood 2.00 id. Farkas J.-né, Akron .. 3.00 Farkas J.-né, Akron ........ 3.00 Fodor J.-né, Cuy. Falls .... 2.00 Gáncs. L.-né, Carolina ......12.00 Suzan Hering, Buffalo .... 6.00 Kanchar J.-né, Bay City 1.00 Kern P.-né, Akron ............ 3.00 Kucher A.-né, Pittsburgh 5.00 Lefkovits L.-né, Cleveland 2.00 Mary Mayer, Phila........... 2.00 Vizi J.-né, Akron ............ 7.00 Zára J.-né, Chicago .......... 2.00 nem nagyjából ő maga is Írja meg a Naptárt és az olvasók a tanúim, hogy ez nem válik a Naptár kárára. A Naptár szerkesztés és Írás mellett azonban Geréb megírja a heti rovatát a “‘Munka- közben”-t, megirja a vezércikkeket, fordít is, no meg ezenfelül 5 és fél napot a gyárban is robotol, nem nagyon könnyű munkával. És aki, azt hiszi, hogy Geréb egy robosztus, vas-egészsé- gü ember, az nagyon téved, ennek az ellenkezője van, csak egy hallatlan akaraterő, alkotó- képesség az, amely képessé teJEGYEZD MEG szí erre a nagy és kitűnő munkára. A közelmúltban egy pár nyavalyás ,golyvás belémart Ge- réb-be, olyanok kik együttesen, ha száz évig élnek, még akkor sem végeznek olyan nevelő munkát mint amilyent Geréb ezzel az egy Naptárral végzett köztünk, elöregedett, elfáradt magyar prolik között. Valahogy uj erőt adott és uj reményeket mutatott ezzel a nagyszerű munkával, amiért köszönetét mondok. Az elfáradt verseny lovat “dopingolni” szokják, ez a Naptár volt az én “dopingom”, amely kényszeritett arra, hogy a tollat újból megragadjam.. .... cs ... ő Ajánlja: St. Visi,. Most, hogy a kínaiak megszabadították magukat a japán ellenségtől, már csak a jó amerikaiaktól kell, hogy megszabaduljanak. Horthyék annyira kiirtották a magyar zsidóságot, hogy még annyi sem maradt belőlük, hogy tanúskodjanak. A Horthy védelmi bizottságot is itten az amerikai magyar zsidók között akarják megszervezni. között is, ahol egy félbolondot, az amerikai katonák proxide segítségével szőkehajuvá változtattak, a törzs mindjárt megtette csodadoktornak. A kínai kommunisták nem igen hisznek a feltámadásban, inkább csak gyakorolják. Több nagy generálist már az amerikai tudósítók és lapok eltemettek, de most újból életre keltek. A nürenbergi izzasztókura MacGowan, a New York Sun ' “gylátszik hatással volt még - . , ... i-TTi , " Gonngre is, mar 60 fontot fofasizta írója, aki Francot dicső- gyott. lgy könnyebb lesz a hó- ítette állandóan, most azt ha- ^ér munkája zudja, hogy a Szovjet kormány Sidney Hillman CIO-án keresztül működik az amerikai kormány ellen. Ez háromszoros hazugság. A CIO elnöke Philip Mürray, egy nagyon is hü ka- tholikus és szocialista ellenes. De maga Hillman is nagyobb és ártalmasabb ellensége a Szovjeteknek, mint MacGowan. A General Electric, egy oly villamos mikroszkópot épített, melynek a segítségével az incs- nek a milliomod részét is pontosan lemérhetik. Eddig csak tízezred részét szoktuk lemérni, mely egy haj vastagságát, harminc tízezred átlagban. Vagyis egy hajszál 3000 milliomod ja egy incsnek. Egy hadihajóban, melyet az utóbbi években építettek, több mint egy ezer plastic alkatrész van. Ezt mind a napi életben is nagyobb mértékben fogjuk látni. A hivatalos katonai leszerelésekkel, Péter a szerb király is megkapta az “obsitot”, az elbocsájtó levelet. General Hurley csak azért lett nagyon dühös, hogy nem az amerikaiak foglalták le az egész Ázsiát. Ott sok olajforrás van még kihasználatlanul és Hurley az olaj kompániákat képviseli. A nagykövetség csak azon főfoglalkozásnak volt a kiegészítő része. Hogy a színváltozásnak milyen nagy hatása van a tudatlan tömegekre, legjobban bizonyítja a “proxide” szőkék iránti hódolatát. Még a vad törzsek Az argentiniai választásokkal kapcsolatban nem igen lehet demokráciáról beszélni, ottan még mindig a vadon törvényei a döntők, aki hamarább mer ütni az a nyertes. Még mindig nincs béke, mert nagyon kevés jóakaratu ember van a földön. És a pénz, vagyon szeretet nagyobb mint a felebaráti szeretet. ÉPITOGÁRDA 1945-46 ÉVRE: Alakszay S. Hollywood .... 2.00 J. Bercsa, Los Angeles .... 1.00 J. Buzay, Cleveland ....... 3.00 J. Engli, Cleveland ......... 6.00 L. Gáncs, Carolina ...........12..00 J. Geréb, Cleveland ....... 6.00 J. Gulyás, Cleveland ....... 1.00 J. Farkas, Akron ............. 3.00 L. Fishbein, New York .... 6.00 P. Hering, Buffalo ......... 6.00 J. Kanchar, Bay City .... 1.00 J. Kollár, Cleveland ....... 1.00 E. Kovách, Cleveland ..... 6.00 A. Kucher, Pittsburgh .... 4.00 A. Lelkó, Pittsburgh ..... 3.00 L. Lefkovits, Cleveland .. 2.00 J Mácsay, Detroit ......... 1.00 A. Molnár, Cleveland ....... 4.00 J. Mogor, Cleveland .... 1.00 J. Pataky, Brooklyn ........10.00 L Pall, Ambridge ........... 1.00 A. Patchy, Montrovia ..... 3.00 P. Pika, Chicago ............. 1.00 J. Reppman, Detroit ....... 2.00 A. Székely, Cleveland ..... 2.00 J. Szilágyi, Cleveland ..... 1.00 St. Visi, Lincoln Park ..... 1.00 J. Vizi, Akron ................. 3.00 J. &éxa, Chicago ............. 1.00 Műszál hozzászólni őszintén megmondom, hogy én nagyon elfáradtam. Elfáradtam testileg és “lelkileg” is. Ez a fáradtság nem pillanatok alatt érkezett meg, már az irás abbahagyása előtt nagyon régen éreztem, csak a vállalt kötelesség volt az, amely kényszeritett arra, hogy a helyemen álljak addig, amig felváltás nem érkezik, amig a munka alól bizonytalan ideig felmentést nem kapok. A felváltás megtörtént. A veterán Zára munkástárs kitűnő cikkei bőségesen pótolják az én elmaradt Írásaimat. Az irás lehet kenyérkereset, akkor azt Írjuk, amit megrendelnek, de a Bérmunkás irói nem mesterségből írnak, hanem önkéntes, sokszor áldozatos hirdetői a meggyőződésüknek és ha itt valami zavar támad, akkor képtelenek arra, hogy Írjanak. Nálam is ilyen “zavar” áll! be, hogy most mégis tollat fogok a kezembe, az nem azt jelenti, legalább is egyelőre, hogy ez a “zavar” megszűnt, hanem, hogy a mi kis életünkbe olyan esemény történt, mely kényszerít arra, hogy hozzászóljak. Ismét megjelent a Bérmunkás Naptára, persze, hisz a múlt évben és azt megelőzőleg sok, sok éven keresztül megjelent, tehát miért tartom ezt olyan eseménynek, hogy még a “félholt” is megmozdul és íráshoz fog. Nem azért irok, mert ez a Naptár a legszebb nem csak a Bérmunkás, hanem az összes hasonló alkotások közül. Nem kritikát akarok írni, hisz az olvasók kezében van már a Naptár és saját maguk látják azt, hogy miiyen értéket kaptak és jól tudom, hogy el is mondják a véleményüket, tehát felesleges az, hogy én is ismertessem azt. Nem a Naptárról, hanem a szerkesztőjéről, Geréb munkás- tásról akarok ez alkalommal szólni, bármily szokatlan is az, hogy a mi portánk körül valakinek elismerést adjunk a végzett munkájáért. Ez alkalommal nem várom meg azt, hogy majd a búcsúztatóba (mert akkor már szabad dicsérni) mondják el azt, hogy Geréb milyen nagyszerű munkát végzett, hanem most melegében nyújtom a kezemet és nem túlzók, amikor azt mondom, hogy az olvasók összessége nevében mondom, Geréb munkástárs derék munkát végzett! Köszönjük! Hogy is megy az a Naptár készítés? Kellő irőben megbízatást kap, készítsen naptárt. Erre Geréb szépen megcsinálja a naptár tervezetet. Kiossza a munkát, ezt is, azt is felszólítja arra, hogy a Naptár cikkeket időre küldjék be. Az oroszlán részét magának tartja fen. Megindul a munka, amit úgy kell érteni, hogy Geréb elkezd írni, a munkástársak legtöbbje lemond a kiosztott munkáról, amire Geréb egyenként magára veszi a lemondottak munkáját is, a világért sem ollózza más termékekből. Jó és eredeti dolgokat akar abba a Naptárba, amit ő szerkeszt, így aztán előáll az a helyzet, hogy nem csak szerkeszti, ha
