Bérmunkás, 1945. július-december (33. évfolyam, 1379-1404. szám)

1945-12-15 / 1402. szám

VOL. XXXVI. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1945 DEC. 15 NUMBER 1402 SZÁM MINDEN LAMPAVASRA EGY "NEMZET-MENTŐT" ÖSSZEGYŰJTI . . . (f.) . . . A budapesti rádió jelenti, hogy a több napi tárgyalás után a magyar népbiróság kötél általi halálra Ítélte Szálasi Ferencet, Hitler magyar führerjét. A népbiróság a legjobb utón halad, hogy az elszegényedett Budapestet karácsonyra kidiszitse a lámpavasakon himbáló nem- Zet-mentó'kkel.­Tovább harcolnak a G.M. munkások A GENERAL MOTORS MUNKÁSAI NEM VETTÉK FIGYE­LEMBE TRUMAN ELNÖK TANÁCSÁT. — AZ ACÉLMUNKÁ­SOK IS KÉSZÜLŐDNEK. DETROIT — A General Mo­tors sztrájkoló munkásai, akik a CIO-hoz tartozó United Au­tomobil Workers Union tagjai, figyelmen kívül hagyták Tru­man elnöknek azon ajánlatát, hogy térjenek vissza a munká­ba és dolgozzanak addig, amig valamilyen egyeztető bizottság megállapítja a jogos követelé­seiket. Az union tisztikara ezt az ajánlatot “rossz tanácsnak” mondotta. Ugyancsak visszautasították a munkások a General Motors Corporation újabb 10 százalé­kos béremelési ajánlatát, noha abban megegyeztek, hogy a tár­gyalást újból folytatni fogják. A titokban tartott tárgyalásról olyan hírek jöttek, hogy a kompánia hajlandó magasabb béremelést adni, de kiderült, hogy megint csak az előbbi ajánlatát újította meg. Ezt az ajánlatot visszavonták akkor, midőn a munkások sztrájkba mentek. Most aztán nagylelkű­en újból megismételték. Detroit munkásai óriási mé­retű tüntetést rendeztek a sztrájkolok mellett. Száz és száz automobilból álló karaván járta körül a General Motors központi irodáját. Körülbelül 1000 automobil, tele munká­sokkal, vett részt a felvonulás­ban. Olyan féle hangulat volt, mint V-E vagy V-J napon. A tüntetők a sztrájk jogosságát hirdető plakátokat mutogatták s általában a munkásság harci készségéről tettek tanúságot. Az autóm unkások unión ja nyilatkozatot adott ki, amely­ben nemcsak visszautasították Truman elnök azon javaslatát, hogy minden Ígéret nélkül men­jenek vissza munkába, hanem élesen visszaütöttek az elnök­nek a hazafiságra való hivat- kázására. Truman elnök ugyan- j is a szlráj kólók hazafiságára hivatkozva kérte, hogy menje­nek vissza a munkába. Erre aztán ezt a választ kapta:: “Véleményünk szerint na­gyon szerencsétlen gondolat volt Truman elnöknek az a ké­rése, hogy vegyük fel a munkát minden ígéret nélkül arra vo­natkozólag, hogy követelésein­ket teljesíteni fogják-e, vagy sem. Az elnök hazafiságunkra hivatkozva adta ezt a tanácsot. Azon ezer meg ezer szabadsá­golt katona, akik piketszolgá- latot teljesítenek a sztrájkvo­nalunkban, tanú jelét adják a mi hazafiasságunknak. Szabad emberek hazafiságát az jellem­zi, hogy készek áldozatokra jo­gaik védelmében.” Ezen sorok Írásakor az agész országban a sztrájkolok száma megközelíti a fél milliót. Az acélmunkások unionjának veze­tősége a hét folyamán fog dön­teni abban, hogy a sztrájkot jogosító szavazás értelmében mikor hívják ki a munkásokat a gyárakból. Ebben az esetben a sztrájkolok száma meg fog­ja haladni a milliót. Az acél­munkások napi 2 dollár bére­melést követelnek. Egy másik nagyobbszabásu bérmozgalomban a villany és rádió munkások vannak érde­kelve. Ezek is szavazni fognak, hogy vájjon sztrájkkal támo­gassák-e a bérköveteléseiket. Ez a bérmozgalom körülbelül 270,000 munkást érint. Ugyancsak napi két dolláros bér javítást követelnek a Gene­ral Electric, a Westinghouse Electric és egyéb rádió készítő gyárak munkásai is. A telefón munkások egy ré­sze béremelést kapott és ezzel elejét vették az egész országra kiterjedő telefón sztrájknak. Talán egyetlen nemzetnél és talán az egész világon sehol sincs olyan mérhetetlen agy­mérgező propaganda mint az amerikai magyarság között. Egyik tudatlan, ravasz és bi­gott vallási és politikai újság a másikon túllicitálva “oktat­ja” a magyarságot. De talán egyik sem mondja meg céljai­nak lényegét a címben olyan találóan, mint a Clevelandon megjelenő katolikus Jó Pásztor. Ennek a lapnak a kiadói nem csinálnak titkot abból, hogy ol­vasóikat jószágnak tekintik, akik fölött, ők dollárokért pásztor kodnak. Ez a lap az egyik legutóbbi számában a vallási oktatási rovatban Krisz­tus csodatevéseivel foglalkozik, két hasában át azt magyaráz­za híveinek, hogy egy tizen­nyolc év óta meggörbült beteg zsidóasszonyt Krisztus egyet­len érintésével hogyan egyene­sített ki. De ezt az isteni ha­talmat a zsidók irigyelték tőle és gonoszságukat úgy akar­ták takarni, hogy Krisztusra ráfogták, hogy bűnt követett el, mert a zsidó asszony kie- gyenesitését szombati napon a zsinagógában végezte el. Az ok­tató pásztori újságíró a cikk végén igy elmélkedik, (szósze­rinti idézet) Krisztus Urunk tettei fedd­hetetlenek és szentek voltak, kedves olvasóim; ő nemcsak szóval rótta meg a képmu­tatók gonoszságait, hanem feddhetetlen erkölcsével és csodatetteivel is megszégye­nítette őket . . . Ezt rótták fel a zsidók az Urnák olyan nagyon. Halálra keresték és végül kereszthalálra Ítélték az Ártatlant. Amen. Már több Ízben bebizonyítot­tuk, hogy a katolikus náci pa­pok, úgyszólván lincselésre buz­dítják híveiket a szent vallási köntösbe burkolózva. Egy ily vallási förmedvény már részben fölhagyott az iljten “oktató” propagandával most a Jó Pász­tor szentjei folytatják tovább. Nem véletlen, hogy épp most, a nürenbergi tárgyalás alatt, amikor néhány millió zsidó el­égetését rójják föl bünül a náci pribékeknek, a Jó Pásztor papi szerkesztői Krisztus keresztre feszítésének a bűnéért Ítélkez­nek a zsidók fölött. Mert azt írja a Jó Pásztor — oktatásuk­nak ez az igazi értelme, hogy látjátok, a zsidók Krisztus ke­resztre feszítéséért bűnhődnek. Szóval a náci pribékek csak is­ten akaratát teljesítették. Ár­tatlanok. Akár csak a Jó Pász­tor kiadói, akik még azt sem tudják, hogy a pásztor botnak két vége van. Rájuk fér egy kis botvégi oktatás. * * * Csak rövid hírben, de min­den magyar újság beszámolt arról, hogy Ottó királyfi föl­bukkant Tyrolban, azon a ré­szen, amelyet a franciák tarta­nak megszállva. Ottó a trón­nélküli király állítólag már jó pár hónapja Belgiumban tar­tózkodott és egy 30 szobás kas­télyban alussza édes álmát az osztrák-magyar trón felé sóvá­rogva. Az ausztriai választások eredményén föléledve, mindjárt közelebb vitte a sátorfáját Bécs felé, gondolván, hogy most már nem messze lehet az idő, hogy az osztrák demokrá­ciái védelmére rá ültessék őt a trónra. De az első érdeklődése után, jobbnak látta azonnal a viszakozz útirányt követni és rohamléptekkel haladt vissza a belgiumi kastély felé. Az egyik újság szerint Ottónak ez a te- vényesége csak újabb bizonyí­ték, hogy mennyire ragaszko­dik az osztrák néphez. Ez igaz, de viszont a ragaszkodás még nem jelent mindig példás erényt. Mert ott van pl. a dög­keselyű ragaszkodása az ejtett zsákmányhoz, még senkisem próbálta erénynek minősíteni. Ha Ottó azt mondaná az oszt­rák népnek, hogy a királyság idejétmúlt intézmény, mely mindig a nép elnyomását és az uralkodó kasztrendszer érdekét szolgálta, ne válasszatok ki­rályt, sőt örüljetek, hogy meg­szabadultatok tőlem és a ki­rályságtól, ez jelentene őszinte és igazi ragaszkodást az oszt­rák nép iránt. De amit nem várhatunk a dögkeselyűtől, hogy várhatunk olyasmit egy királytól. * * * Végre megindult a postafor­galom Amerika és Magyaror­szág között és lehetővé vált,, hogy legalább a saját hozzá­tartozójáról megtudja minden­ki a valóságot. De nemcsak a családi ügyekben derül ki a va­lóság, hanem abban a nagy se- gélygyüjtési ügyekben is, mely már hónapok óta folyik, de még eddig csak leginkább itt és amott egynéhány egyénnek a javát szolgálta. A szállítási le­hetőséggel egymásután buk­kantak föl a “szeretett” akciók, mint üzleti vállalkozások és HETI KRÓNIKA HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879

Next

/
Thumbnails
Contents