Bérmunkás, 1945. július-december (33. évfolyam, 1379-1404. szám)

1945-12-08 / 1401. szám

8 óddal BÉRMUNKÁS 1945. december 8. Madarat tolláról, embert barátjáról (a.l.) Végre megkezdték a náci vezérek tárgyalását. És bár­milyen döcögősen is megy, azért mindennap lehet dolgokat felfe­dezni az adatok között, hogy bizony a német és más fasiszták­nak az úgynevezett “demokrácia” hazájában is nagyon sok jó és kebelbarátaik voltak és vannak ma is. Ahogy a tárgyalások folynak a vádlottak saját maguk nevezik meg a tanúikat, akik­kel ártatlanságukat akarják bizonyítani. így például Rudolf Hess és Ribbentrop, több angol és amerikai tanút nevezett meg, akik ártatlanságukat “tudják” bizonyítani. Ezek között a tanuk között van Lady Astor, Lord Beaverbrook, sőt még Mr. Church- hillt is megnevezték. Ilyen előkelő barátaik voltak a hírhedt náci vezéreknek. Hogy azután a fent nevezett angol “uraknak” ne kelljen a tanuszékbe megjelenni, azért az angol ügyész igyeke­zett Rudolf Hesst bolondnak nyilvánítani, aki kijelentette, hogy ő nem bolond csak “náci” és minden tettéért felőséget vállal. Azután Gőring pedig Gén. Woodot és Mr. Lindberget akar­ja a tanúi között látni, mert ezek tényleg elvbarátai voltak. Gén. Wood kijelentette, hogy amióta Amerika ténylegesen háborúba lépett Németországgal, azóta ő Roosevelt elnököt támogatta. Vájjon a tegnap még önkéntes fasiszták, ma lehetnek már jó “demokraták”? Mr. Lindberg pedig kijelentette, hogy őt még nem értesítették személyesen arról, hogy tanúskodni kell Gőring ártatlansága mellett. És ha Mr. Lindberg tényleg a tanuszékbe kerül, el ne felejt­se viselni a Hitler kitüntetést, mert az nagyon jó bizonyíték ar­ra, hogy ő jó barátja volt a náciknak. Vájjon hány angol vagy amerikait lehetne felvonultatni, hogy bizonyítsák a nácik ártat­lanságát? A fentiek megint csak azt bizonyítsák, hogy az embe­reket barátjaikról lehet legjobban felismerni. És ha a náci ve­zérek minden angol vagy amerikai elvbarátukat a tanuszékbe akarnának ültetni, akkor bizonyára sohasem érne véget a tár­gyalásuk és mindannyian természetes halállal múlnának ki. NORMÁLIS VISZONYOK NEW YORK — (Az Associ­ated Press tudósításából) Hogy a háború valóban végétért és visszatértünk a normális viszo­nyokhoz, láthattuk a Metropo.- litan Operaház ma esti megnyi­tóján. Ott volt Mrs. Cornelius Van­derbilt a tradicionális brilliáns fejövével; Mrs. Kavanaugh, akinek karját egész a könyöké­ig gyémánt karperecek díszí­tették, továbbá John Jacob As­tor, fehér gallérral és opera ka­lappal. így New York előkelői mutatták, hogy a világon me­gint minden rendben van. Mint régente, úgy most is a szezonnyitó estén láthattuk a drága szőrméket, a csillogó gyémánt hajékeket. Eltűntek az 1941-44 évek egyszerű esti ruhái. Helyüket efoglalták a chinchilla, sable, ermine és A BÉRMUNKÁS NŐI GÁRDÁJA 1945-46 ÉVRE: Alakszay S.-né, Hollywood 2.00 id. Farkas J.-né, Akron .. 3.00 Farkas J.-né, Akron ....... 3.00 Fodor J.-né. Cuy. Falls .... 2.00 Gáncs. L.-né,. Carolina ----12.00 Suzan Hering, Buffalo .... 6.00 Kanchar J.-né, Bay City 1.00 Kern P.-né, Akron ........... 3.00 Kucher A.-né, Pittsburgh 4.00 Lefkovits L.-né, Cleveland 2.00 Mary Mayer, Phila. ........ 2.00 Vizi J.-né, Akron ........... 7.00 Zára J.-né, Chicago ......... 2.00 más drága szőrmék; a hajban vagy a nyakon és kezeken gyé­mánt, rubin, emerald és egyéb ékszerek; a férfiak kezében aranyfogantyus pálcák, néme­lyik vállát opera cape fedte. Noha az előadás 8 órakor kez­dődött, Mrs. Vanderbilt és má­sok is csak 9 órakor jöttek és foglalták el helyeiket. Az előadás? — Oh igaz, majd elfelejtettem, Loheng­rint adták! (Éhez a tudósításhoz nem kívánunk semmi megjegyzést tenni, — úgysem lehetne ki­nyomatni. — Szerk.) DONOVANT IS ELCSAPTÁK NÜRNBERG — Máj. Gene­ral William Donovan, aki a “Strategic Service” iroda irá­nyítója volt, kilépett kormány­szolgálatból, rövidesen hazatér New Yorkba, ahol folytatni fogja régebbi privát (ügyvédi) foglalkozását. (Erre a Bili Donovanra hi­vatkoztak az összes amerikai magyar Horthy ügynökök •— Eckhardt Tibortól le egészen Himler Mártonig, — mint pártfogójukra és védő szent­jükre. HIMLER MÁRTON EZREDES A budapesti Világosság ok­tóber 12-iki számában irta, hogy a Budapesten időző Him­ler Márton kijelentette a lap tudósítójának, hogy nincs ez­redesi rangja. Sőt semilyen ka­tonai rangja sincs, hanem csak a hadsereg által alkalmazott civil egyén. így az amerikai Kis emberek a kormánykeréknél (Vi.) A világ leggazdagabb, legjobban iparizált és ezáltal legnagyobb befolyást gyakorol­ható országa Amerika volna, így a kis emberek, akiket a véletlenség, y&gy mondjuk, hogy a sors vetett ezen hatal­mas ország kormánykerekéhez, igen nagy kárt csinálnak és bi­zony kivagyunk téve, hogy a hajót (az országot) melynek a kormányzását volnának hivat­va intézni, a kősziklákra kor­mányozzák, ahol az összeron- csolódhat. Mert csak az lehet a vége annak, hogy olyan sok kis ember most jobbra, balra rángatja ezt a kormány kereket. Ezt legjobban nyilvánosság­ra hozta Patric Hurley generá­lis, aki maga is nagyon kis em­ber, de zokonvette, hogy a kí­nai helyzetben nem bízták rá teljesen a kormányzást. Nem vezethette be Chiang Khai ha­jóját a biztos révbe, a kínai dolgozók vértengerén keresz­tül. Truman elnök, Byrnes kü- ügyi államtitkár, Vandenberg, Patterson a hadügyi titkárok, mindegyik a saját maga kedve szerint rángatja a kormányke­reket. De ugyan akkor egyik sem hajlandó a felelőséget vál­lalni a kormányzásért. így tör­ténik meg, hogy a hadügyi tit­kár Patterson, parancsokat ad ki a kinai, indiai, jávai és más harctereken levő amerikai pa­rancsnokoknak, de Byrnes, aki a külügyi politikát kezelné, nem tud, vagy nem akar tudni arról, hogy mitörténik azon a vidékeken. így ha Byrnest kér dezik ebben az ügyben, akkor küldi őket Pattersonhoz, onnan meg Trumanhoz, Truman meg eküldi őket a sóhivatalhoz. Ilyenformán voltak az dol­gok az “atombombával” is. Truman Byrnes-szel egyetem­ben kijelentette, hogy az atom­bombát amerikai tulajdonnak és titokban tartják. Attlee lá­togatása után meg éppen az el­lenkezőjét jelentették ki, hogy hajlandók azt átadni az Egye­sült Nemzeteknek, ha Oroszor­szág megengedi, hogy az an­gol-amerikai vezetés alatt az Egyesült Nemzetek neve alatt megtekinthessék, hogy miket kotyvasztanak a vörösök kony­háján, a titkos és titkolandó fegyverek terén. No meg, hogy ha az oroszok megengednék, hogy robbantsák őket a pokol­ba, amikor azt az Egyesült Nemzetek többsége esetleges amerikai unszolásra elhatároz­ná. Ez a pálfordulás leginkább azért történt, mert hiába volt barátai által előbb kapitánnyá, majd ezredessé avanzsirozott “kitűnő kollegánk” visszaesett régi címéhez. Marad tehát csak a régi “szerkesztő”. és Horthy ügynök, — mint ahogyan itt, Amerikában negyed század óta ismerik. az atombomba, no meg a meg­mérhetetlen kincs és vagyon, ezen kis emberek kezeiben, a londoni konferencián még sem sikerült a tervezetük. Sőt az egyik legjobb emberüket, Pat­ton generálist is rendre kellett utasítani, aki nem titkolta azt, hogy az oroszok elleni háború készül. Sőt még a franciákat is jobban elriasztotta az ijeszt­getés és legtöbb esetben az an­gol-amerikai határozatok ellen foglaltak állást az oroszokkal N émetországban. A burkolt fenyegetésekre, Molotov kijelentette, hogy ha­marosan nekik is lesz atom­bombájuk. És a kölcsönök nél­kül is, habár lassabban, de ké­pesek lesznek Oroszországot felépíteni. Ha ezen kritikus időkben Amerikának nagy emberek let­tek volna az élén, akkor leg­több ország örömmel és nagy hálával fogadta volna el Ame­rika vezérségét. Amerika képes lett volna ezt a kapitalisztikus demokráciát, a magánrendszer imádását nágyon sok országra kiterjeszteni, ahelyett minden­felé, a franciák, csehek, jugosz- lávok, a kínaiak és minden más ázsiai népek gyűlöletét vívták ki és nagyban fokozzák. Mindenfelé a reakció, az el­nyomatás vezéreit pártolták. Darlan, Badoglio, Mihalovich, Franco, Chiang Khai Shek, a Mikadó, a londoni lengyel reak­ció és még azokat az úgyneve­zett liberális, tehát polgári de­mokrata elemeket is, mint De Gaulle, Sforza háttérbe nyom­ták, ne hogy elvegyék a fényt a reakció vezéreitől, akiket dé­delgettek. Ugyan ez a kormányzás, ide- oda való rángatás történik a belügyekben is, ahol a szerve­zett munkásság millióit nyer­hették volna meg támogató­nak, de a munkásság helyett a legreakciósabb gyárosok és bankárok szövetségét, barátsá­gát keresték, mint más orszá­gokban is. És bizony nagyon buta munkás lehet az, aki még mindig bizalmat helyez azokba a kis emberekbe, akik még egy sztrájkot sem tudnak meg­oldani, mint amilyen ez a Ge­neral Motorsnál van, ahol az igazgatóság törvényellenesen megtagadta még a további tár­gyalást is az unionnal. MIRE Jó A JAPÁN CSÁSZÁR TOKYO — A most alakult “liberális” párt vezére, Ichiro Ha toy ama, azt a kijelentést tette, hogy “utolsó leheletünk­ig harcolni kell a kommuniz­mus ellen és ebben a harcban szükségünk van Hirohito csá­szárra, másképpen a japán nemzet elpusztul a föd színé­ről.” Ugylátszik, hogy Japánban is értik a “vörös hering” muto­gatást. ^ "Szervezés" — "Nevelés77 — "Felszabadulás77 W ^ W Az Ipari Forradalmárok Szentháromsága W ^ W

Next

/
Thumbnails
Contents