Bérmunkás, 1945. július-december (33. évfolyam, 1379-1404. szám)

1945-07-21 / 1381. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland. Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXIII. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1945 JULY 21 NUMBER 1381 SZÁM A sztrájk, mint hatalmi fegyver Az “égető kérdések” újabb tárgyalása (f.) Bizonyos körökben na­gyon sok beszéd tárgyát képez­te a sztrájk gyakorlati hatalma mint harci fegyver. Voltak már régebben és sokkal többen van­nak most úgynevezett munkás- mozgalmi elemek, akik leki- csinylik a sztrájk fegyver al­kalmazását, sőt vannak olya­nok is, akik a munkásságra nézve károsnak tartják. Ezek közé tartoznak az elvirágzott SLP-k, akiknek szószólói már évekkel ezelőtt arról prédikál­tak, hogy nincs semmi értelme sztrájkolni, mert ha mégis föl­emelnék a munkabért a sztrájk nyomán, úgy még sokkal töb­bel fölemelik az élelmiszert és minden szükségleti ^cikket, te­hát a munkásság hiába harcolt és ugyanott van ahol volt. A háború alatt pedig az úgy­nevezett forradalmi elemek az álkommunisták ugyszó Iván hadjáratot indítottak a sztrájk ellen és kipellengérezték azo­kat, akik a hirtelen felszökő élelmiszer árak arányához ma­gasabb munkabért követeltek. A tőkés osztály pedig sietett az ilyen munkáselemek támogatá­sa alapján nyélbeütni a sztrájk tiltó törvényt. Persze a munká­sok ettől sem rémültek meg és ha mindazokat akik az Egye­sült Államokban sztrájkolnak börtönbe zárnák, egy egész kis tétlenségben üldögélő hadsereg etetéséről kellene a kapitalista uraknak gondoskodni. Szóval a sztrájktiltó törvénnyel nem tudták a sztrájkokat megakadá­lyozni, mint ahogyan az eser­nyővel sem lehet az esőt meg­állítani. Erről adtak vaskos bizonyí­tékot a két hét óta sztrájkoló new yorki újságkihordók, ők egy független unióba vannak beszervezve, igaz nem forradal­mi munkás alapon, hanem ép­pen ellenkezőleg amerikai unió mintára kasztrendszeri alapon. Nagyon vigyáznak arra, hogy kinek az ajánlására vesznek be egy uj tagot, akinek aztán 500 dollár beállási dijat kell leszur­kolni. Ennek ellenében aztán bizonyos előnyöket és életbiz­tosítást adnak a tagjaiknak, akiknek aztán hosszú időre és talán egész életükre biztosít­va van a munkájuk az union által gyakorolt erős job kont­rol alapján. Mi nem akarunk most a helytelenül gyakorolt szervezkedési műveletre rámu­tatni csak egyszerűen regiszt­rálni akarjuk azt a tény, hogy két hét óta a nagy világ lapo­kat, mint a Times, Herald-Tri- bune és 11 más újságot egyál­talán nem árusítják a new yor­ki standeken. A War Labor Board már több Ízben visszarendelte a munkásokat, hogy először ve­gyék föl ismét a munkát és majd aztán tárgyalnak az ér­dekükben, de a munkások azt üzenték, hogy sokkal egysze­rűbb, hogy először tárgyalják meg, hogy mit hajlandók meg­adni a követeléseikből és aztán visszamennek dolgozni. A nagy lapok tulajdonosai ,akik millió­kat harácsoltak be a szenzációs háborús hírek közlésével és a külön kiadványokból, hallani sem akarnak a követelések megadásáról, hanem inkább fe­nyegetőznek, hogy a visszatérő veteránokkal, megtörik az uni­ót és a sztrájkot. A sztrájktö­rési medáliát szeretnék kitűzni a háborús hősi érem mellé. Hogy ez fog e sikerülni nekik, azt rövidesen látni fogjuk, de az biztos, ha a háborús veterá­nok némelyike sztrájktörővé fog lesülyedni úgy, egy uj harctéri ütközetben fogja ta­lálni magát. A newT yorki munkásság minden esetre köszönettel tar­tozik a sztrájkoló újságkihor­dóknak már eddig is, hogy tel­jes két héten át tisztán tartot­ták a levegőt olyan lapoktól, mint pl. a Daily News, a Mir­ror és stb. És hogy megmutat­ták azt, hogy az összetartás az ipari harctéren mily erőt kép­visel még akkor is, ha külön kis kasztrendszer unióba is vannak tömörülve a munkások. De mennyivel hatalmasabb erőt jelentene akkor, ha a mun­kások az IWW elvi álláspontja alapján szervezkednének, a szakszervezeti és kasztrendsze­ri falakat ledöntve ,az összes munkások az Egy Nagy Szer­vezetbe. Akkor nem kellene az újságkihordóknak attól tartani, hogy sztrájktörők fogják ki­hordani az újságot, mert egy­szerűen a nyomdászok nem ké­szítenék el azt és igy sztrájk­törő újságkihordókról szó sem eshetne. Az ilyen kisebb helyi sztrájkok nemcsak . a helyes szervezkedésre és a helyi sztrájk hatalmára adnak ta­nulságot, hanem elénk tükrö­zik azt is, hogy milyen hatalmi erőt jelent egy általános mére­tű sztrájk. Az IWW elméleti propagandáját kevesen követik, (Vi.) A napokban a három nagyhatalom megint összeül, hogy próbálják megoldani azon kérdéseket, melyek nagyon is égetőek és amelyeket oly for­rónak találtak a yaltai konfe­rencián, hogy félretolták, a jég­re rakták, nehogy az akkor még nagyon szükséges kény­szer egységet felborítsák. De most már ez a veszély nem áll fenn és nem tudják kikerülni és igy mindkét részről meré­szebb követelésekkel léphetnek elő. Ezek között a spanyol s a kí­nai kérdések legfontosabbak, legégetőbbek. Valamint a meg­szállott országokban a fasizták és nácik kicserélése a náci. és fasizta ellenesekkel. Emiatt szükséges, hogy a náci ellenes pártok szervezését és létezését minden ilyen megszállott terü­leten megengedjék, de amit az angol-amerikai részeken úgy német, mint osztrák területe­ken eddig tiltottak és közis­mert náci vezéreket tettek be a hivatalokba azon megjegyzés­sel, hogy más csoport ott nin­csen és nem is engedik meg­szervezni vagy működni. Az angol-amerikai vezérek nem magyarázták meg, hogy de annál többen alkalmazzák azt gyakorlatilag az ipari harc­téren. Ezek a jelek azt mutat­ják, hogy ha a munkásság si­keres harcot akar vívni a saját érdekében, ipari szervezkedés útjára kell térnie. És a mun­kásosztálynak ezt gyors ütem­ben kell fölismernie, hogy a multbani mulasztását jóvá te­gye. Ipari munkások! A győ­zelmi harcba vigyétek az ipari unionzmus zászlaját. AZ AKRONI FIRESTONE GUMIGYÁRBAN IS MEG­SZŰNT A SZTRÁJK A hetek óta sztrájkoló 16 ezer gumigyári munkás az ak- roni Firestone telepen a War Labor Board erőshangu utasí­tására most hétfőn visszatér­tek a munkára. Hogy ezen a munkások sze­mében rosszhirü kormányintéz­mény nem tud bizalmat önteni a munkásokba, mutatja a visz- szamenés feletti szavazás, ahol sokan a további harc mellett nyilatkoztak. Már a közel jövő képet ad arról, hogy melyik ál­láspontnak volt a meglátása helyes. miért nem engedik meg a náci ellenes pártok létezését, de mi tudjuk, hogy a legnagyobb el­lenségei a náciknak a radikális munkások, a szocialista és kom­munista párt eszméhez hü ma­radtak tagjai voltak. És' eze­ket az angol-amerikai hatóság, a nagy korporációk által kont­rolált tisztek, tanácsadók, job­ban gyűlölik mint a nácikat és azok patrónusait a német ipar­bárókat, akik éppen ezen szo­cialista elemektől való félel­mükben szülték meg a náci szörnyeteget. A náci-fasizta ellenes pártok szervezését és működését nem csak az osztrák-német terüle­tekre, hanem spanyol és kínai területekre is kiakarják az oro­szok terjeszteni. Nem akarják megtűrni, hogy ezen területek­ről állandó és fokozódó Szovjet ellenes propagandát, szervezke­dést irányíthassanak ellenük és azt, hogy a szocialista és kom­munista pártokat még tovább­ra is törvényen kívülivé és sza­bad prédává tegyék ezen orszá­gokban, amint a múltban tet­ték. De ez nagyon szorosan összevág a német és osztrák helyzettel, ahol csak is ezen szocialista és kommunista ele­mek voltak igazán fasizta-elle- nesek és igy mindenfelé, ahol az oroszok vannak, mint meg­szálló csapatok, ezen pártok hí­veiből szedik ki a kormány és más fontos poziciókra az embe­reket és erősitik, elősegítik ezen pártok szervezését. A spanyol kérdés napirendre való tevését az is bizonyítja, hogy a franciák jelentése sze­rint Churchill már tárgyalt Francoval és nagyon szerette volna Trumant is odacsalni, aki ezt úgy kerülte ki, hogy hajó­val ment és csak vasárnapra érkezik Antverpenbe és más­nap már Potsdamban akarnak találkozni. Ez valószínűleg kel­lemes hangulatba hozza Sta- lint, aki nem igen kedvelhette azt a dolgot, hogy Churchill az amerikai elnökkel négyszem­közt tárgyalhasson, megegyez­hessen ilyen fontos kérdésben, mielőtt még együtt tárgyalhat­nák azt, amint Roosevelttel tet­te. A kínai kérdésben leginkább az amerikaiak uszonlására T. V. Soong, az uj miniszterelnök már egy hete Moszkvában tar­tózkodik és tárgyalnak, hogy ezen kérdésben való tárgyalást és megegyezést előkészítsék a három nagyhatalom részére.

Next

/
Thumbnails
Contents