Bérmunkás, 1945. július-december (33. évfolyam, 1379-1404. szám)

1945-11-17 / 1398. szám

2 oldal BÉRMUNKÁS 1945. november 17. Egyről-Másról ELMONDJA: J. Z. A RÉGI FASIZMUS UJ KÖNTÖSBEN A múlt évi képviselőháznak volt egy hírhedt bizottsága, amelyet ha a neve után Ítélünk talán semmi kifogásolni valót nem találtunk volna azon, mert az: “The House Committee an un-American activities” volt, hanem a bizottság működése maga volt Amerika ellenes, vagyis fasizta. A bizottság inkább annak volt elnökéről, Martin Dies texasi képviselőről volt ismere­tes, aki egyébként hithü fasiz­ta volt és rendületlenül harcolt a fasizta eszmékért és minden ellen, ami a fasizmust támad­ta, vagy veszélyeztette. Dacára annak, hogy az elmúlt pár év­ben még hivatalosan is a náci­fasizmus elősegítése volt az első számú Amerika-ebenes cselekedet, a Dies bizottság egyetlen esetben sem folytatott vizsgálatot ezek ellen. Pedig lett volna mit vizsgálni, mert ha csak néhányat említünk a nyilvánosan megbélyegzett ná- ci-fasizták közül, mint: Father Coughlin, Mrs. Diliing, Dudley Pelley, Gerald K. Smith, Joe Williams, Winrod, az egyesü­letek közül pedig: America First. Black Shirt, Silver Shirt, Mothers of America stb., bi­zony lett volna mit vizsgálni és Amerika ellenes cselekede­tet találni, azonban a Dies bi­zottság hivatása nem az volt, hanem, hogy ezeknek a nyílt náci-fasizta vezéreknek és ala­kulatoknak működéséről elte­relje a figyelmet. Ezt a célt részben el is érte Dies, mert az említett egyének és alakulatok még mindig mű­ködnek, egyesek álnév alatt, mások az eredeti név alatt és uj alakulatokkal egyesülve folytatják kutmérgező propa­gandájukat az emberiség vesz­tére. Ezek megvizsgálása he­lyett a Dies bizottság anti-náci egyesületeket, munkás szerve­zeteket, liberális és radikális egyének ellen folytatott vizs­gálatot és ha valakinek a neve bármily jelentéktelen véletlen folytán összeköttetésbe került ily aktivitással azt rögtön “kommunistának” bélyegezte és kész volt a vizsgálat megin­dításával. A kongresszus elmúlt évi ülésszakának befejezésével ez a bizottság automatikusan megszűnt és mivel Martin Dies félve az ellene megnyilvánult ellenszenvtől nem fogadta el a jelölést a képviselői állásra, at­tól tartva hogy kibukik, sokan megkönnyebbülve lélegzettek fel, hogy Dies távozásával a bizottság sem fog többé feltá­madni. Az öröm azonban rövid életű volt, mert amikor az uj kongresszus összeült az év ele­jén John Rankin Missipi álla­mi képviselő, aki egyike a leg- reakciósabb képviselőknek, rög­tön a bizottság feltámasztásá­ért szállt síkra és az egész képviselőház szégyenére a nagy többség a feltámasztás mellett szavazott. És, hogy a bizottság el ne térjen a régi vágánytól gondoskodtak arról is és Rankint választották meg a bizottság elnökének, És Rankin elnöklete alatt a bizottság nemcsak hü maradt előbbi hivatásához, hanem még azt felül is múlja a legotrom­bább hazuságok gyártásával és rágalmazással. A bizottság egyik legutóbbi támadása a haladás ellen abban merül ki, hogy lakatot tegyen a haladó szellemű rádió komentátorok munkát nekik, hát hol volna a világ? És aztán az sem igaz, hogy a hitetlenek a vallásos embereket leszólják. A vallás minden embernek a magán­ügye. Mi csak annyit várunk el a vallásos emberektől, ha azt akarják, hogy mi tiszteljük a magánügyüket, ugyanúgy tisz­teljék a mi hetetlenségünket, hogy aztán a papi csuhával harcban állunk, hát ez igaz. De mi köze a vallásnak a papok­hoz?! Csak annyi, hogy a val­lási hiszékenységet kizsákmá­nyolják. Mi amikor az összem- beriség javára hirdetjük, hogy le a kizsákmányolókkal, világ­ért sem a papokra, csak a ki­zsákmányoló bitangokra gon­dolunk. * Az atombomba romboló ere­jéről és az afölött rendelkező kontrolról folyik most a ta­nácskozás Washingtonban. Ez­előtt, akik a mai rendszer le­döntését hirdették és helyébe egy uj rendszer építését aján­lották ,a romboló forradalmár jelzővel látták el őket és tény­kedésüket figyelték. Bármilyen forradalmi átalakulás, még az ezredrésznyi pusztítást sem idézné elő, mint egy gombos­tűfej nagyságú - atombomba, mégis azt mondják a kiszivár­gó hírek szerint, hogy nem annyira az atombomba, mint az európai forradalmi veszély röpítette sürgősen Washing­tonba Attlee angol miniszterel­nököt. Mint tudjuk, Attlee az angol munkáspárt vezére, igy érthetetlen, hogy annyira fél a forradalomtól. Inkább úgy néz ki, mintha az angol lordokat féltené a nagy veszélytől. A mai rendszer vajúdása közben sem ismerik föl a tömegek, ha valóban uj rendszert akarnak fölépíteni, a réginek gyökeres­től pusztulnia kell. Nem az atombombával, hanem egysze­rűen csak a profitra való ter­melés kiküszöbölésével. Erről Attlee nem beszél, dacára a munkáspárt képviselője, igy vi­lágos, hogy a politikai csalé­tekkel a munkálok ismét csak csöbörből-vödörbe kerültek. A forradalom és atombomba ma nagy veszély, de holnap talán az egyik, az igazi társadalmi változást jelentheti, mig a má­sik a felmértetetlen energiát a dolgozó emberiség javára a megkönnyebbitett termelésnél tenné láthatóvá. Ezt nevezhet­nénk Ipari Demokráciának és egy ilyen rendszerben nem kellene rettegni az emberiség­nek még amolyanabb atom­bomba feltalálásától sem. szájára. Ezt úgy érték el, hogy a bizottság elrendelte, hogy az ilyen rádió komentátoroknak be kell szolgáltatni az elmon­dandó beszédjük kéziratát a bizottsághoz jóváhagyásra, mielőtt azt elmondják. Ugyan ezt azonban nem kívánják a reakciós komentátoroktól, ami természetesen éles vitát provo­kált a kongresszusban és a vi­ta folyamán Rankin színtiszta náci nyilatkozatokat tett. Tör­ténetesen az egyik képviselő — Celler New York államból — aki a bizottság ilyen irányú működésében a szólás jog meg­sértését látja, zsidó és tiltako­zott a bizottság ily irányú te­vékenysége ellen, Rankin a vallásgyülölet éleszt é s é v e 1 igyekezett képviselőtársa érve­it ellensúlyozni. A hivatalos megszóllitás a képviselőház­ban: “a gentlemen New York­ból” lett volna, mig Rankin “a zsidó gentlemen New Yorkból” jelzőt használta és amikor Cel­ler és mások tiltakoztak az el­len, Rankin ismét visszavá­gott, hogy “a zsidó, vagy a gentlemen jelző ellen tiltako­zik ?” Sokan talán úgy vélekednek, ez egy jelentéktelen epizód, amivel foglalkozni sem érde­mes, de ha széjjel nézünk és látjuk azt a borzalmas pusztí­tást, amely a náci faji és val­lásgyülölet következménye, ak­kor gondolkodóba kell ejtsen, különösen amikor az, az Egye­sült Államok törvényhozó tes­tületében nyilvánul meg. És sajnos, Rankin nem az egyedü­li fasizta a képviselőházban. A képviselők többsége — nyíltan vagy titokban — megegyezik vele. E téren a nácizmus oly borzalmas károkat okozott, hogy sok évtizedbe kerül azt kinevelni az emberekből, amit kétségkívül nagyon megnehe­zít a törvényhozók ily viselke-, dése. Az osztálytudatos mun­kásságra vár a feladat, hogy i ezt a végtelenül káros elméle-: tét kiirtsa és a munkásság! gondolkodását visszaterelje a I rendek kerékvágásba, melysze- rint a munkásosztály nyomora és szenvedése nem a faji és vallási külömbségből ered ha­nem a kizsákmányoltságból. A ; kizsákmányolás okát pedig! nem a zsidók, vagy négerekben kell keresnünk, hanem a kapi-1 talizmusban. EZ IS MEGOLDÁS A háború folyamán gyakran hallottuk, hogy az Egyesült Államok volt a nácizmus ellen küzdő országok fegyvertára. Az állítás nem volt túlzott — bár nem vagyunk büszkék — mert az itt készült fegyverek valóban jelentős szerepet ját­szottak az egész világon a nác­izmus leverésében. A Róma- Berlin-Tokio tengely ellen ví­vott háború azonban befejező­dött és azoknak a fegyverek­nek a hivatása is véget ért. Azok a fegyverek a lend-lease alapján lettek szétosztva a kü­lönböző szövetséges országok; között arra a célra, hogy a ten­gely hatalmak ellen használják és most, hogy ez már a múlt emléke, a State Department- nek intézkedni kellene, hogy azok a fegyverek zár alá, vagy az ócska vasba kerüljenek, de semmi esetre sem volna sza­bad megengedni, hogy azokat más célra használják, mint amire készítve és szállítva vol­tak. Azonban mit látunk? Kinában a Chunking kor­mány hadsereg amerikai lend- lease fegyvereket használ az észak-kinai “kommunisták” el­len. Indiában az angol hadse­reg amerikai lend-lease fegyve­rekkel gyilkolja a független in- diáért küzdő hindukat. Jává­ban az angol és holland kato­naság ugyancsak ilyen fegyve­rekkel lövi halomra a benszü- lötteket, akik tömegtüntetése­ket rendeznek a holland meg­szállás ellen és követelik Jáva függetlenitését. Mindez azt bizonyítja, hogy a náci barbarizmus kiirtására készített fegyverek ma a sza­badságért és a függetlenségért küzdő gyarmati népek legyil- kolását szolgálja. Bár a State Department állítólag tiltako­zott az illetékes kormányoknál, hogy azok a fegyverek és fel­szerelések nem alkalmazhatók oly körülmények között, ahol a harcoknak politikai természe­tük van, a tiltakozásnál azon­ban tovább nem mentek. Any- nyit azonban “megövetelnek” az imperialista kormányoktól, hogy a fegyverek és felszerelé­sekről távolítsák el az Egye­sült Államok jelvényét. A Sta­te Department szerint ez is megoldás. ELŐFIZETÉSEKET KÜLDTEK október 27-ig: St. Visi, Lincoln Park ... 2 J. Stéh, Kanada ................. 3 P. Hering, Buffalo .......„...... 1 G. Barcza, Bridgeport ....... 1 Gross-Krajnik, Trenton ..... 3 A. Vajda, Cleveland ........... 1 F. Szűcs, So. Bend ............... 2 M. Huszka, Detroit .............. 1 J. Policsányi, Elm Grove .... 1 A. Kucher, Pittsburgh ........ 1 A. Severa, Berwyn ...... 1 A. Siskó, Kanada .................. 1 J. Szilágyi, Cleveland ........... 2 St. Czika, Cleveland ............. 1 L. Gáncs, Carolina ............... 1 J .Szabados, Brooklyn ___ 1 L. Fülöp, Smithtown ............ 1 J. Farkas, Akron ..... 1 ÉPITŐGÁRD A 1945-46 ÉVRE: Alakszay S. Hollywood .... 2.00 J. Bercsa. Los Angeles .... 1.00 J. Buzay, Cleveland ....... 3.00 J. Engli, Cleveland ......... 2.00 L. Gáncs, Carolina ...........12.00 J. Geréb, Cleveland ......... 1.00 J. Gulyás, Cleveland ....... 1.00 J. Farkas, Akron ............. 3.00 L. Fishbein, New York .... 1.00 P. Hering, Buffalo ......... 6.00 J Kollár, Cleveland ....... 1.00 E. Kovách, Cleveland ..... 6.00 A. Kucher, Pittsburgh .... 3.00 A. Lelko, Pittsburgh ..... 1.00 L. Lefkovits, Cleveland .. 2.00 J Mácsay, Detroit ......... 1.00 Á. Molnár, Cleveland ....... 4.00 J. Mogor, Cleveland ......... 1.00 L Pall, Ambridge .....,.... 1.00 A. Patchy, Montrovia ..... 3.00 P. Pika, Chicago ............. 1.00 A. Székely, Cleveland ...... 2.00 J. Szilágyi, Cleveland ..... 1.00 St. Visi, Lincoln Park ..... 1.00 J. Vizi, Akron ................... 1.00 J. Zára, Chicago ............. 1.00

Next

/
Thumbnails
Contents