Bérmunkás, 1945. július-december (33. évfolyam, 1379-1404. szám)

1945-11-17 / 1398. szám

Hl NU AKI AN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL .WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland. Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXIII. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1945 NOV. 17 NUMBER 1398 SZÁM Ny eregben a reakció AZ AMERIKAI HADSEREG VALÓBAN BEAVATKOZOTT A KIN A AI POLGÁRHÁBORÚBA. — AZ ANGOLOK REPÜLŐGÉ­PEKKEL IRTJÁK A BENSZÜLőTTEKET. — AZ ÉLELMI­SZER, MINT POLITIKAI FEGYVER. WASHINGTON: — Az el­múlt hét eseményeiről befutó táviratok mutatják, hogy az angol és amerikai reakció új­ból támadásba ment szinte vi­lágszerte, dacára annak, hogy Angliában Labor Party kor­mány, az Egyesült Államokban pedig a szakszervezetekre tá­maszkodó demokrata párt van uralmon. Kínából, Chunking városból érkező hírek szerint a kínai amerikai hadak főparancsno­ka, Albert C. Wedemeyer gene­rális beismerte, hogy amerikai csapatok egyes esetekben segí­tették Chiang Khai Shek kínai elnök seregeit a kínai kom­munisták ellen. A több hadsereggel rendel­kező kínai kommunisták azt állítják, hogy Chiang központi kormánya a kommunisták kiir­tására törekszik. Erre a célra felhasználja a japánoktól el­vett és az amerikaiaktól ka­pott fegyvereket. Sőt mi több, az amerikaiak tényleges segít­séget nyújtottak a reakciós központi kormánynak, repülő­gépek és egyéb hadifelszerelé­sek kölcsönzésével, majd kínai hadcsapatok szállításával. Most aztán Wedemeyer generális még azt is beismerte, hogy amerikai katonák “egyes izo­lált esetekben” a kommunisták elleni tényleges ütközetekben is résztvettek. A United Press szolgálatá­ban álló Richard W. Johnston távirata szerint maguk az amerikai katonák is a legna­gyobb megütközéssel szemlélik, hogy amerikai zászló alatt, amerikai segítséggel operálnak a kínai kommunisták ellen, ho­lott az amerikai csapatok ren­deltetése csak a japánok le­fegyverzése lenne. Wedemeyer generális azzal védekezik, hogy ő parancsot kapott az “amerikaiak élete és vagyona felett őrködni”. Az ilyen nagyon is tág értelmű frázisból ki lehet magyarázni mindenféle támadás jogossá­gát. NEM AKARNAK ELNYOMÓKAT Mialatt Kínában az amerika­iak segítik a kínai reakciót, az angolok nagy erőkifejtéssel igyekszenek vérbefojtani az in­donéziai népek szabadságmoz­galmát. Batavia városból érke­ző hírek szerint az angolok nagy hadiflottát vontak össze Surabaja hadi kikötőbe, ahon­nan egész napon át lőtték a várost. Java sziget középső ré­szeiből a benszülöttek n^gy tö­megei jöttek az ostrom alá vett város segítségére. Java sziget lakói, akik a há­ború előtt részben dán, részben pedig angol fenhatóság alatt éltek, mad a japánok uralma alá kerültek, most a japánok­kal egyetemben szeretnének az angolok meg a dánoktól is megszabadulni. Dr. Sukarno, a “Független Indonéziai Köztár­saság” elnöke erre vonatkozó­lag ezt a nyilatkozatot tette: “Inkább elpusztulunk, mintsem továbbra is elnyomatás alatt éljünk.” Mialatt Ázsiában ezen aktu­ális harcok folynak, itt, Wash­ingtonban, mindent elkövetnek árra, hogy a United Nations Relief and Rehabilitation Ad­ministration (UNRRA) az Amerika által az Ínséges né­peknek adott élelmiszert poli­tikai fegyvernek használja fel. Az UNRRA költségvetésének megszavazásánál az alsóház olyan feltételt szabott, hogy élelmiszereket csak azon orszá­goknak adnak, amelyek been­gedik az amerikai újságírókat és azoknak teljes szabadságot biztosítanak. Ezt a “sajtósza­badság biztosítása” frázis alá bujtatott, noha ténylegesen Oroszországon és az orosz be­folyás alá került országokon igyekeztek egyet ütni, illetőleg akartak azokra politikai befo­lyást gyakorolni. Ugyanazon kongressmenek, akik most annyira féltik a saj­tó szabadságot, soha sem tilta­koztak Mussolini, Hitler meg Horthy kormányai ellen, ame­lyek eltör ülték a sajtó szabad­ság minden nyomát és ma sem tiltakoznak a spanyol, az ar- gentiniai és a kínai sajtósza­badság elnyomása miatt. Az amerikai reakciós kong­resszusnak a sajtószabadság­ért szóló nagy kiabálása való­jában azt jelenti, hogy szabad utat akarnak előkészíteni az amerikai reakció szolgálatában álló sajtó tudósítóinak arra, hogy Európa különböző orszá­gaiból irányíthassák hazug és népellenes propagandájukat. Minden uj olvasó, a forrads lom regrutája. Hány regrutá verbuváltál, a társadalmi forr; lalom Forradalmi Ipari hadsc '•egébe? ÖSSZEGYŰJTI . . . (f.) . . . A Magyar Bányászlap vezér­cikkben dicséri a Logan, W. Va.-i bányászokat illetve a Verhovay Egylet ottani fiók­ját, amiért a saját költségü­kön a Logan Banner napilap­ban három hasábos, 15 inches hirdetést tettek közé tiltakoz­ván a csehek túlkapásai ellen a magyarokkal szemben. Szó sin­csen róla, minden embernek, nemcsak a magyarnak, tilta­kozni kell az ilyen náci-módsze­rek ellen bárhol a földkereksé­gén gyakorolják azt. A múlt héten Palesztinában több mint száz zsidót gyilkoltak le és do­bálták az utszélre a nácikat mintázó banditák, akik Horthy- ék numerus claususát vitték gyakorlatilag .egy lépéssel to­vább. Persze a logani bányá­szok erről vajmi keveset tud­nak ,mig Horthyról is csak azt tudták a Bányászlap és Verho­vay Egylet propagandája foly­tán, hogy éljen soká .így tehát nagyon gyanús a Bányászlap vezércikkező dicsérete, első sorban azért, mert pontosan kimérte a három hasáb 15 inch hirdetést és igy nagyon gyanús a dolog, úgy néz ki mintha a jóképű hirdetés után sovárog- na. Másodszor pedig azért, mert mindent amit a Bányász­lap dicsér, gyanúsan kell fo­gadni. Dicsérte a Himler bá­nya részvényeit, amiről sok­száz bányász a saját bőrén ta­pasztalta, hogy gyanús volt, dicsérte a vasúttársaság ho­mok telkeit, mint a legjobb termőföldet, erről is, most már mindenki tudja, hogy gyanús volt. Logani bányászok vigyá­zat! Tessék jól körülnézni! A Magyar Bányszlap újra dicsér! * Igazán érdekes figyelni ma­napság az amerikai magyar új­ságokat. Szinte nevetséges lát­ni azt a rémült kapkodást aho­gyan keresik a beilleszkedést az uj helyzetbe. Az Amerikai Magyar Népszava mely mint a mindenkóri magyar kormányok kiszolgálója volt, nemcsak az elég nehéz súlyú magyar sápot félti, hogy örökre elveszíti, ha­nem az amerikai támogatóinak is nagyrészét, akiket minden erővel Horthy és társainak kö­vetésére igyekezett oktatni. Ezek a szerkesztő vigécek, akik ezelőtt szemtanúi voltak a magyar választásoknak és látták a bevert fejű szavazó polgárokat, akiknek volt bátor­ságuk a nevüket valamelyik ellenzéki jelölt neve mellé Írni, most már előre tudták, hogy a magyar . választások nem lesznek “demokratikus” körül­mények között levezetve. A vá­lasztások után, hogy a kisgaz­dák győztek, örömrivalgásba törtek ki, mintha csak egyene­sen őket választották volna be a magyar parlamentbe. Ami azonban még nagyon fáj ne­kik, ha bármennyire is csak bárányfelhőnek néz ki, az a tény, hogy azért elég nagy­számban kerültek be szociálde­mokraták sőt még kommunis­ták is. Az ilyen “demokráciát” már nem szeretik a szerkesztő vigécek és a politikai jövendő elé rettegve néznek. Mi inkább csak sajnáljuk, hogy nincs mit komolyan félniök az ilyen kis apró élősdieknek, mert bármi­lyen változás történik a poli­tikai téren, ők mindig megta­lálják helyeiket. Mi csak azt szeretnénk látni, hogy a gazda­sági téren olyan változás tör­ténne, hogy az ilyen alakokat az a rémséges büntetés érhet­né, hogy tisztességes munka végzésére lennének ítélve. * Úgy látjuk, hogy már eddig is eredményeket értünk el a Mi Lapunk (a bridgeporti pa­pok lapja) cikkezéseivel szem­ben. Ezelőtt az öldöklést és a fljncselést ajánlotta az isten­tagadó vörösökkel szemben, mint szent papi malasztot. Az utóbbi lapszámukban már egy lépéssel visszatértek a krisztu­si igékhez és már csak börtön cellákat osztogatnak az isten­tagadók részére. Ez már iga­zán szép eredmény és remélni lehet, hogyha a papok ezen az utón haladnak visszafelé ,hát végtére valóban megtérnek. Mert ne vegyék annyira zokon a csuhás urak, ha mi a “hi­tetlenek” meghuzgáliuk egy kicsit a füleiket, az még min­dig nem lincselés és csak örül­hetnek annak, ha a papi igék­nek még a legszentebb hívők sem szószerinti követői. Utó­végre, a körülbelül nyolcszáz féle vallással szemben adhat­nak egy kis picinyke jogot a 801-ik vallásnak, a hitetlen­ségnek is. Mert a hitetlenség is vallás és nem hinni isten­ben a legerősebb hit. A különb­ség csak annyi, hogy a hitet­leneknek nincs egyházuk és nincs papjuk. De azért, mert a papoknak nem adnak dzsá- bot az istentagadók, azért még nem kel meglincselni őket. Ha a munkások minden gyárost meglincselnének, aki nem ád HETÄRONIKA /

Next

/
Thumbnails
Contents