Bérmunkás, 1945. július-december (33. évfolyam, 1379-1404. szám)

1945-11-03 / 1396. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 187» CLEVELAND, 1945 NOV. 3 NUMBER 1396 SZÁM Terjed a bérmozgaíom AZ AUTOMOBIL MUNKÁSOK TÍZSZERES TÖBBSÉGGEL SZAVAZTÁK MEG A SZTRÁJKOT. — AZ ACÉLGYÁRI MUN­KÁSOK IS SZTRÁJKRA KÉSZÜLŐDNEK. — BÉRMOZ- " GALMAI? MINDENFELÉ. HETI KRÓNIKA ÖSSZEGYŰJTI . . . (f.) . . . VOL. XXXIII. ÉVFOLYAM WASHINGTON — Ország-; szerte nagy érdeklődéssel vár-' ják, hogy a Truman elnök ál- ; tál kinevezett labor-manage­ment konferencia miként fog­ja megoldani az egész ország­ra kiterjedő nagyszabású bér­mozgalmakat, vagy hogy egy­általán fog-e tudni valamilyen eredményt felmutatni? A konferencia tagjai között a munkáltatók részéről ott lát­juk a National Association of Manufacturers számos vezető emberét, élükön Ira Mosherrel, a szövetség elnökével. Ez a szövetség, amelynek 14,000 tagja foglalkoztatja az ameri­kai bérmunkások 75 százalé- vkát, élesen ellenzi még azt is, hogy a törvényesen megállapí­tott 40 centes minimális óra­bért 60 centre emeljék fel. így nem várható, hogy engedé­kenységet mutasson ott, ahol ennél jóval magasabb bérekről van szó. Azonban az is lehet, hogy a munkáltatók csak ma­gasabb árak kierőszakolását akarják. Noha az érdekelt kormány közegek már hoztak valami­lyen határozatot, ezen sorok írásának idején még titokban tartják, csak annyit adtak köz­re, hogy ezen határozatot Tru­man elnök kedden fogja nyil­vánosságra hozni. Azok, akik állítólag tudnak valamit a kor­mány határozatáról, azt mond­ják, hogy az elnök ajánlani fogja az egész munka frontra kiterjedő 7 és fél százalékos béremelést, de ugyanakkor megengedik az áraknak 15 szá­zalékos emelését. (Hogy mi* igaz ebben a hírben, csak ked­den, az elnök beszéde, tehát lapzárta után tudjuk meg). Ha azonban ez a hir csak­ugyan megfelel a valóságnak, akkor ez azt jelenti, hogy a munkáltatók duplán kapják majd vissza mindazon összege­ket .amiket béremelés formá­jában a munkásoknak adnak, így ez a béremelés nemhogy ejtené a profitjukat, hanem sokkal növelni fogja. Ugyan­akkor megsemmisíti magát a béremelést, mert az árucikkek megdrágításával a munkástól duplán veszik vissza a bérja- vitást. A jelenlegi bérmozgalom nagyságára az alábbi számada­tok vetnek némi világot: Az automobil iparban a Ge­neral Motors Corporation mun­kásai 10-szeres többséggel sza­vaztak a sztrájk mellett. Ez a sztrájk, ha valóban kitör, 325.- 000 embert fog érinteni. De eh­hez még hozzá kell venni a Chrysler Corporation munkása­it is, körülbelül 70,000-t, akik szintén nagy szótöbbséggel szavazták meg a sztrájkot. Az automobil iparban dolgozó munkások 30 százalékos álta­lános béremelést követelnek. Az acéliparban alkalmazott munkások is 30 százalékos ál­talános béremelést kérnek. A 776 acélgyárban dolgozó, közel 600,000 munkás szintén kérte a National Labor Relation Boardtól, hogy rendezzen sza­vazást a sztrájk ügyében az acélgyári munkások között. Az eredményt itt is előre tud­ják s maga a szavazás csak formalitás. A mail-order kereskedelmi alkalmazottak is újból mozgo­lódnak. Most, hogy a katona­ság már visszaadta Montgo­mery Ward cégnek az üzleteit, a 75,000 egyént számláló mail­order üzljet alkalmazottak uni­on ja követeli a 65 centes mini­mális órabért. Ezek is sztrájk­ra készülnek. Az erdőirtó iparban szintén erősen mezgolódnak a munká­sok. A fürészmalmok 60,000 alkalmazottja áll készen arra, hogy bérköveteléseiket sztrájk­kal fedezzék. A transportációs iparban az American Airlines alkalmazottai sztrájkolnak. A mozgószinház -iparban befeje­zést nyert a nyolc hónapon át tartó sztrájk, amelynek utolsó hetében számos véres összeüt­közés történt a piketek és a rendőrség által támogatott sztrájktörők között. Az acélgyári munkások kö­vetelése átlag napi két dollárt tesz ki. Az érdekelt unionok állitása szerint az acélbárók ezen béremelés kifizetése után még mindig 474 milló dollár tiszta hasznot fognak bezse­belni, ami 45 percenttel ‘több, mint az 1935-39 évekre eső át­lagos hasznuk volt. HALÁL A PROFITHARÁCSO- LÓKRA. BUDAPEST — Az Associa­ted Press jelentése szerint a magyar igazságügyminiszter azt követelte a miniszter ta­nácstól, hogy kötél általi ha­lálra büntessék a feketepiac profitharácsolóit. “Tüzes betűkkel égetendő be a tolvaj hátába, mint egykor Arizonában a kisebb lóto vaj ok­nál” ez a szószerinti idézet, nem az istentagadók hanem a legszentebb istenhivők Cher- nitzky főszerkesztő csuhás és társainak lapjából van idéz­ve. A krisztusi emberszeretet tanainak hirdetésén élősködők még ennél is tovább mennek és az “emberszeretetet” az első fára való akasztással akarják gyakorolni. Az igaz, hogy az ilyen szép földi jótéteményt csak a csehek, jugoszlávok és románok részére hirdetik, oly nagyhangon, mintha csak ége­tésen és akasztáson keresztül vezetne az ut a mennyek or­szágába. Most aztán már tisz­tán láthatjuk, hogy miért volt annyi rablás, égetés és akasz­tás más nemzetiségi országok­ban. Azok is a saját papjaik­tól tanultak. A raffinált csuhás urak vigyáznak arra, hogy az égetésre és akasztásra való buzdítás mellett, az ártatlan jószívűségük kellő propagan­dát kapjon. így nekik nem elég a nagyarányú gyűjtés ami a magyar nép részére van folya­matban. ők külön gyűjtenek az erdélyi magyarok részére, persze ezt a külön gyűjtést, kü­lön őhozzájuk kell beküldeni. El is számolnak minden cent­ről pontosan. Arra is nagyon vigyáznak, hogy az erdélyi ma­gyarok részére beküldött gyűj­tő ívvel, néhány dollár mindig mellékelve legyen a MI LA­PUNKRA. így amikor a MI LAPUNK papjai kérik a jószi- vü magyarokat, hogy adjatok egy kis tejecskére valót az er­délyi magyaroknak, a jelentő­sége főképpen az, de mellékel­jetek hozzá egy kis pálinkára valót nekünk is. * * * Még soha nem volt nagyobb riadalom a magyar reakció út­vesztőjében, mint most. Ab­ban az időben, amikor a Kun Béla kommün került uralomra, akkor is volt lótás-futás, de a reakció nem rémült meg, mert tudta azt, hogy csak rövid idő kérdése és a ferencjóskás Ma­gyarország visszaállítva lesz a reakció részére. Most azonban más a helyzet. Az amerikai magyarság legnagyobb és leg- reakciósabb egyesülete a Ver- hovay Segély Egylet a legjob­ban rémüldözik Magyarország jövőjétől. Az igazgatóságuk, akik elég komótosan szoktak nekiülni a Verhovay tanácsko- kozásnak és jó néhány napot üldögéltek egy-egy ügy tárgya­lásánál, most villámgyorsaság­gal elhatározták a csehek elle­ni tiltakozást. Ez igy helyén­való is volna, mert minden “jó- érzésü” emberből tiltakozást vált ki, amit most a csehek müveinek. Ami ‘nem illik az igazgató urakhoz az az, hogy éppen a Verhovay Egyesület­nek nincsen morális joga “jó­érzésre” hivatkozni amikor a magyar nép sorsáról van szó. Mert a Verhovay Egylet volt az, akik zarándok tömeget vit­tek át innét, a herélőbicskás Horthy kormányzó előtt tisz­telegni. Sőt mint tagszerzési jutalmat hirdették, a Horthy Miklóssal való kézszoritást. Pe­dig abban az időben még in­kább emlékeztünk arra, hogy Horthy Miklós volt az, aki a cseheket és románokat Ma­gyarországba vezényelte. Ma­radjanak hát csak ülve tisztelt Verhovay igazgató urak, mert ha nagyon nyújtogatják fejei­ket, úgy néznek ki, mint ami­kor Horthy Miklós herélőbics- kát villogtatott kezében. * * * Most már teljes lendülettel folyik a gyűjtés a magyar nép segélyzésére. Mint tudjuk csak egy gyűjtési engedélyt adott ki Washington, igy minden pénz egy központba, a new yor- ki központba folyik be. Az egy engedély miatt nyélbeütöt­ték az egységfrontot és ha egy helyre is küldik a pénzt az egy­ségfrontban levő külön számú csoportok egyik a másikra kia­bálja, hogy gazember. (Lásd a new yorki két csoportot.) De a pénz az jön be és ahogyan az első félév elszámolása mutatta, százezer dollárból CSAK tizen­egy ezer dollár körüli összeget költöttek el adminisztrációs költségre. A segély bizottság jelszava, “kétszer ad aki gyor­san ad” és mégis egy félév alatt CSAK húszezer dollár kö­rüli orvosság és kötszer lett át- küldve. Ezt azzal okolják meg, hogy a repülőgéppel való szál­lítás nagyon költséges. Ha ez igy van és ahogyan a kimuta­tás mutatja a gyűjtött össze­gek legnagyobb részét itt tart­ják, nem hogy kétszer adott volna, aki gyorsan adott, ha­nem egyszer sem adott. Mert azzal, hogy a pénzek gyorsan folynak be a new yorki köz­pontba és azt itt elraktározzák, azzal az indokkal, hogy túl költséges a szállítás, legfeljebb csak a titkár urak részére jött be a gyors segély. Egyébként a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents