Bérmunkás, 1945. július-december (33. évfolyam, 1379-1404. szám)

1945-11-03 / 1396. szám

BÉRMUNKÁS 1945. november 3. 2 oldíi! Egyről-Másról —...................... ELMONDJA : J. Z. ====================== A BÉKE BIZTOSÍTÁSA Még az öldöklés tetőfokán volt, amikor a nemzetek nagy­jai már felvetették a kérdést, hogy hogyan lehet a békét biz­tosítani? Azóta, de különösen a háború befejezése óta a kér­dés égetőbbé vált azonban még mindég megoldásra vár, de ed­dig semmi lényeges nem tör­tént, ami csak sejtetni is en­gedné, hogy valamelyes mód­szert, vagy lehetőséget már kifundáltak annak a bizonyos békének a biztosítására. Pedig, mint hangoztatták az illetékesek, a hatalmas áldo­zat emberéletben, szenvedés­ben és anyagi áldozatban mind­hiába volt, ha a béke biztosítá­sának lehetőségét meg nem ta­láljuk. Még a háború úgy Európá­ban, mint Ázsiában folyamat­ban volt, amikor a koratavasz folyamán közel félszáz ország megbízottai összeültek San Franciscóban, hogy az “örökbé­ke” pilléreit lerakják, azonban ,öbb heti tárgyalás után, ami­kor feloszlott a jövő béke biz­tosítására egybehívott konfe­rencia, láttuk, hogy bizony sok­kal távolabb vagyunk a béke biztosításától, mint mielőtt ösz- szeüjtek. Az első kísérlet tehát teljes kudarccal végződött. Ezután következett a pots­dami “big three” konferencia, melyen Oroszország részéről Stalin, az Egyesült Államok ré­széről Truman és Anglia részé­ről Churchill, majd az angol választások elmúltával — mivel Churchill kibukott — a győztes Attlee ültek a tárgyaló asztal­nál, de a béke biztosítására az egymás tiszteletére adott ban- i.eteken kívül alig történt va­lami. Ott állapodtak meg ab­ban, hogy a békefeltételek ki­dolgozására az öt nagyhatalom — Oroszország, Egyesült Álla­mok, Anglia, Kína és Francia- ország — külügyminiszterei ülnek össze a közel jövőben. Ez a konferencia, mint isme­retes Londonban folyt le és amig az előbbiek inkább csak elméleti kérdésekkel foglalkoz­tak és a vitás kérdéseket elin­tézetlenül hagyhatták minden következmény nélkül, addig a londoni konferencián már gya­korlati kérdések is napirendre kerültek és itt tűnt ki igazán, hogy milyen súlyos gyakorlati ellentétek vannak a győztes “egyesült nemzetek” között és a konferencia felbomlott anél­kül, hogy a célt elérték volna. Ott kellett volna megállapí­tani, hogy mi történjék a le­győzött tengely hatalmakkal és lakáj országokkal. Első sorban Németországgal, továbbá an­nak lakájaival, mint Magyar- ország, Románia, Bulgária, Ju­goszlávia, Csehszlovákia és Ausztria, amelyekből bizonyos területek az utóbbi pár évti­zedben többször gazdát cserél­tek és ott kellett volna meg­határozni, hogy mely területek, hová tartozzanak, valamint, hogy mily súlyos büntetést szabjanak ki ezen országokra. Ugyancsak ott kellett volna megállapodni abban, milyen “demokrácia” alapján legyenek majd ezen országok kormá­nyozva, orosz vagy angolszáz “demokrácia” alapján? Mert ebben is lényeges eltérés van ám az Egyesült Nemzetek megbízottai, között. Mig Orosz­ország ragaszkodik ahoz, hogy az említett országokban oly kormányok alakuljanak, ame­lyek az orosz barátság hívei, addig Anglia és az Egyesült Államok külügyminiszterei ra­gaszkodnak ahoz, hogy minden árnyalatú párt helyet kapjon a kormányban, tehát a fasiz- ták is, mert ezeken kívül Orosz­ország is hajlandó elismerni minden párt jogát. Mig Orosz­ország szívesebben látja a bal­oldali pártok megerősödését, addig a többiek — de különö­sen Bevin “elvtárs” — az utol­só betűig ragaszkodik az_ő ál­tala elképzelt “demokráciához” amely a magánkapitalizmusnak feltétlen megbízható alapot biztosit a létezéshez. És pedig körül-belül ezen a két titkár között teljes az egy­ségfront, a nagy hazafi és a még nagyobb stalinista közös megértéssel veszik föl fizeté­seiket. Még egyik sem mondta, hogy az adminisztrációs költ­ség túl nagy. Annál többet pa­naszkodnak a túl magas szállí­tási költségek miatt. * * * A társadalmi fejlődésben modernizálódik minden ami lé­pést akar tartani a fejlődés­sel. Olyan kis jelenségek mint pl. a jégszekrény után a vil­lany jégszekrény, a kemény kalap után a puhakalap bizo­nyos fejlődési folyamatnak a jelenségei. Vannak aztán olyan emberek, akiknek hiába akar­ják magyarázni, hogy a villany jégszekrény jobb mint a régi jégszekrény, a keménykalap pedig a régi idők ülőedényét mintázza vissza, ők mégis azt mondják, hogy a régi az jobb. Az ilyen embereket maradi embereknek szoktuk nevezni. Ha aztán ilyen embereket irá­nyitó . munkával bízzák meg, maradi egyéniségüket adják vissza. Az SLP Munkás-nak van egy ilyen maradi szellemű szerkesztője, akinek nemcsak egyénisége, de minden Írása a keménykalap korszakra emlé­keztet vissza. így aztán nem is csoda, hogy nem bírja meg­ítélni a modern idők jelensége­it. Kellemes témája szokott lenni a forradalmi munkások által gyakorolt direkt akciót lekicsinyelni, mig a sztrájko­kat egyszerűen érdemtelen re­formoknak keresztelte el. De még ez is hagyján volna, ha ugyanazon lapszámokban nem sürgetné a honpolgárokat ar­ra, hogy szavazzanak az SLP újabban az Industrial Union Párt jelöltjeire. Szóval a sza­vazó urnához való sétálás az forradalmi akció, de a sztrájk, az csak reform. Hát nem ke­mény kalapfej üség kell ahhoz, hogy ezt valaki elhigyje?! ponton fordul meg a béke biz­tosításának lehetősége, hogy a kepitalizmus mily erőhöz jut a postwar periódusban? Mert ha ezen országokban a magánka­pitalizmus talajt vészit, az Oroszország részére kedvező és a nagyhatalmak többi országa­ira veszélyes. Oroszország egy­magában is túlságos veszélyt jelent a nagyhatalmakra, hát­ha még Európába jelentékeny része szoros barátsági viszony­ba van vele és mit lehet tudni, talán még a kapitalizmus meg­szüntetése is eszükbe jutna? A nagyhatalmak törekvése tehát odairányul, hogy Euró­pában visszaállítsák a kapita­lizmust a királyokkal, császá­rokkal, kormányzókkal egye­tembe, ahogy volt a háború ki­törése előtt. Most, hogy a nác­izmus veszélye egyelőre meg­szűnt, most a “kommunizmus” terjedése ellen akarnak védő­falat felállítani és ezeknek az MOSOLYT TANÍTÓ ISKOLA OKLAHOMA CITY — Az it­teni Restaurant Association tagjai elhatározták, hogy isko­lát nyitnak, amelyben a pin­cérlányokat arra fogják taní­tani, hogyan mosolyogjanak. A hir nem említi meg, hogy váj­jon a borravaló eltűnése okoz­ta-e a pincérlányok mosolyá­nak az eltűnését? ZHUKOV STALIN UTÓDJA? NEW YORK — Noha már megcáfolták a Stalin állítóla­gos betegségéről szóló híreket, mégis sokat foglalkoznak az­zal a kérdéssel, hogy ki lesz Stalin utódja?? “Beavatott” egyének állítása szerint Stalin Zhukov marsallt jelölte ki az utódjának. A FRANCIA VÁLASZTÁSOK országoknak az volna hivatá­suk, hogy ezt a védfalat alkos­sák. Ezért volt az éles ellentét Molotov és a többiek között úgy, hogy ezen kérdéseknél egyáltalán nem tudtak sem­miféle megegyezésre jutni. Mivel az ellentétek ily éle­sen kidomborodtak, előtérbe került a nagy hadsereg állan­dósítása a “béke biztosításá­ra”. Azt akarják most elhitet­ni a közvéleménnyel, hogy a béke biztosításának elengedhe­tetlen feltétele a nagy hadse­reg. Már pedig a tapasztalat azt bizonyítja, hogy a háború­hoz az első lépés a nagy had­sereg készenlétben tartása. Nyilvánvaló tehát, hogy a kapitalista országok nem tud­ják és nem is tudhatják bizto­sítani a világbékét. Mindig az volt a véleményem, hogy amig azok intézik az országok és né­pek sorsát, akiknek a háború alatt nincs veszíteni valójuk, addig mindig ellehetünk készül­ve a háborúra. A munkásosz­tály kezében van az egyetlen fegyver, amely biztosíthatja a békét. A forradalmi Ipari Szer­vezetekben tömörült munkás­PÁRIS — A francia válasz­tások a francia nép politikai balfelé tolódását mutatják. A képviselő választás eredménye: Kommunista 152, Szociálista 142, Mouvement Rapublican Populaire 141, Moderate Right 67, Radical Socialist 25, egyéb kisebb pártok 18. A kommunis­ta és a szociálista pártok mel­lett a De Gaulle vezérsége alatt álló Mouvement Republi­can Populaire pártot is bal rányzatunak tekintik. AKIKET MÉG BOLONDITA- TANI LEHET Lapunk múlt heti számában megírtuk, hogy Cleveland egyik nagy munkatelepén a Thompson Productsnál a War Labor Board szavazást rendelt el, hogy az ott dolgozó munká­sokat melyik szervezet képvi­selje. A szavazás megtörtént, amelyben a munkások elutasí­tottak minden külső szerveze­tet. Ez a döntés szégyene lett Cleveland egész munkásságá­nak. ság nyújthatja az egyetlen biz­tosítékot a háború ellen, azál­tal, hogy mihelyt kísérletet tesz bármely ország a táma­dásra, azonnal leállítja a mun­kásság az iparokat, melyek nélkül nem lehet háborút csi­nálni. Természetesen nem elég­séges csak egy országban, vagy egyes országokban, ha­nem minden országban fel kell készülni és az első lépést a tá­madó ország munkásságának kell megtenni. Lehetséges, hogy ezt az ide­át sokan lehetetlennek vélik — és ha a munkásság nagy töme­geinek gondolkodását követ­jük, akkor tényleg kivihetet­len is — de ez egyáltalán nem változtat a tényen. Addig, amig a munkásosztály jelentős százaléka fel nem ismeri ezt, addig nincs biztosíték a hábo­rú ellen és ellehetünk készülve, hogy a harmadik világháború sokkal hamarább fogja követ­ni a másodikat, mint a máso­dik követte az elsőt. Amikor már a háború folyamatban van, késő a siránkozás. MOST amikor még van idő, MO§T kel! felkészülni. És ha a múnkás- osztály ezt elmulasztja; meg­érdemli sorsát. Nézze meg a lapot csomagoló előfizetése lejáratban van-e. Ha igen ne várja lapkezelőnket, hanem az önnél levő barna bo­rítékban küldje el az előfizeté­sét is. ÉPITŐGÁRD A 1945-46 ÉVRE: Alakszay S. Hollywood .... 2.00 J. Bercsa, Los Angeles .... 1.00 J. Buzay, Cleveland ....... 1.00 J. Engli, Cleveland ......... 2.00 L. Gáncs, Carolina ....._12.00 J. Geréb, Cleveland f..... 1.00 J. Gulyás, Cleveland ........ 1.00 J. Farkas, Akron ___ 3.00 L. Fishbein, New York .... 1.00 P. Hering, Buffalo ........... 1.00 J Kollár, Cleveland ....... 1.00 E. Kovách, Cleveland ..... 6.00 A. Kucher, Pittsburgh .... 2.00 A. Lelko, Pittsburgh ..... 1.00 L. Lefkovits, Cleveland .. 2.00 J Mácsay, Detroit ......... 1.00 Á. Molnár, Cleveland __ 2.00 J. Mogor, Cleveland .......... 1.00 L Pall, Ambridge ........... 1.00 P. Pika, Chicago ............. 1.00 J. Szilágyi, Cleveland ..... 1.00 St. Visi, Lincoln Park ..... 1.00 J. Vizi, Akron ..........’....... 1.00 J. Zára, Chicago ............. 1.00

Next

/
Thumbnails
Contents