Bérmunkás, 1945. július-december (33. évfolyam, 1379-1404. szám)
1945-10-13 / 1393. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1945. október 13. Egyről-Másról —■ ELMONDJA : J. Z. = MI TÖRTÉNJÉK NÉMETORSZÁGGAL? Bár a náci háborús gépezet már több mint 7 hónapja ösz- szeomlott a jelen napig azonban még semmi sem történt a viszonyok rendezésére, sőt azt is mondhatnánk, hogy ezen idő alatt azok még jobban leromlottak. A győztes Egyesült Nemzetek úgy látszik nem tudnak dűlőre jutni Németország sorsát illetőleg. Eddig három fő vélemény van előtérbe, mely e sorok írójának elgondolása szerint, az egyik csapnivalóbb a másiknál. Az egyik, hogy: Németország iparát teljesen le kell rombolni és az országot agrár államá alakítani. A másik vélemény szerint: a könnyű ipart meg kell hagyni, de a győztesek szigorú ellenőrzése alatt, mig a harmadik: az ország feldarabolása, egyes területeket Francia, Orosz és Lengyelországokhoz csatolni és csak egy kisebb területet hagyni meg Németországnak Az elsőnek említett a legostobább ,amit csak el lehet képzelni és szinte csodálkozásba ejti az embert, hogy ily hatalmas országoknak intézői, hogyan nyilváníthatnak ily ostoba ideát. Egy országot ,amely a technika terén a legfejlettebb az egész világon; amely azt mondhatnánk minden technikai találmányoknak a melegágya, a kezdeményezője; ahol a lakosság túlnyomó részének agya már a bölcsőben technikalizá- lódva van, őrültségre vall még arra gondolni is, hogy azt ag- rárositani lehet. De még ha lehetne is ,a haladás elleni legnagyobb bűnnek minősíthető ilyen kísérlet. Tagadhatatlan az, hogy ezt a találékonyságot és tudást a lehető legrosszabb irányba értékesítették az utóbbi másfél évtizedben, ez azonban még nem igazolja a leiparositás helyességét. Ezzel semmi esetre sem fogják Németországot a helyes útra téríteni és ez nem fog biztosítékot nyújtani egy harmadik világháború eshetősége ellen. A másik két felfogás is hasonlóan sántít. Akár meghagyják az 1938-as határokat, akár elszakítanak területeket és azokat más országokhoz csatolják, mindkét esetben elnyomatást eredményez a német népre, már pedig ahol elnyomatás van, ott lázadók is akadnak és mindkét esetben az állandó lázadások színhelyévé teszik Németországot. És minthogy a nácizmusnak a gyökerei ott vannak a német nép között, természetesen ezen elmélet fogja őket tüzelni az elnyomók elleni küzdelemre. Németország sorsa kétségtelenül nagy probléma elé állította az Egyesült Nemzeteket. Nem azért, mintha nem volna mód a megfelelő megoldásra, hanem, mert ezt a megfelelő módszert nem akarják alkalmazni. A cél volna: a nácizmus és junkerizmus kiirtása, ezt azonban csakis gyökeres rendszerváltozással lehet végrehajtani, amitől pedig az Egyesült Nemzetek roppant irtóznak. Németország a kapitalista rendszerrel is kemény dió a többi kapitalista országoknak, de mennyvei keményebb volna tegyük fel szociálista társadalmi rendszerrel? Pedig ezen fordul meg, hogy Németország tovább' ra is terrorizálni fogja-e a világot, vagy pedig hasznos tényezővé válik az emberiség javára ? JUNKERIZMUSTÓL A NÁCIZMUSIG Mint ismeretes, Németország a technikai fejlődés terén messze előtte járt minden más országnak, még az Egyesült Államok is csak az utóbbi két- három évtizedben közelítette meg azt Lévén az ország területe korlátolt, állandóan szűkölködött úgy nyersanyagban — és légióként — piacban az ipari termelvények elhelyezésére. Ezek megszerzése állandóan ösztökélte a német kapitalizmust a térhódításra. A fejlett iparnak nagymennyiségű nyersanyag kellett, ezt pedig úgy vélte megszerezni legolcsóbban, ha elveszi azon területeket más országoktól, ahol a szükséges nyersanyagok találhatók, így természetes militarizálni kellett az országot ,amit a junkerok a legmagasabb tökélyre emeltek az utóbbi században.. A huszadik század elején azonban már a késztermékek elhelyezése is nehézségekbe ütközött, mert a verseny élesebb lett minden ország részéről és ez a verseny robbantotta ki 1914-ben az első számú világháborút. A négy és fél évig tartó háború azonban nem adta meg Németországnak a kívánt teret, mert abból mint vesztes fél került ki. Az első háborút követő évtized a próbálgatások korszaka volt Németországban. Pár évig a “szociálisták” kísérleteztek a kormányzással, majd a békésebb természetű polgári elemek de végül a junkerizmus mégis győzedelmeskedett és nagy igyekezettel törekedett elnyomni minden más véleményt, amely törekvés, mint láttuk sikerrel járt. Mivel a nácizmus néven ismert elmélet a junkerok álmának gyakorlati megvalósítását helyezte kilátásba, elfogadták azt és az ország minden intézményét annak szolgálatába állították. Az 1920-30-as évek ipari pangása Németországot is érzékenyen sújtotta és a tetőfokán volt, amikor 1932-ben Hitler nyilvánosságra hozta a nácizmus elméletét. És mivel annak megvalósításához erőszak szervezetre és eszközökre volt szükség, az ország iparát teljes egészében ezen felkészülésre rendezték be, ami rövid időn belül megszüntette a munkanélküliséget az országban és ezzel aztán meg is nyerték a német munkásság és lakósság nagy százalékát az elmélet híveinek. A német munkásság általában mindig soviniszta nevelésben részesült és igy köny- nyü volt velük elhitetni, hogy a német faj felsőbbrendü a többieknél és nekik istenadta joguk van, hogy. a többi népek felett uralkodjanak. És különösen amikor a hivatalos elmélet szerint még arra is jogot kaptak, hogy a zsidókat üldözhették minden ellenmegtorlás nél- kük, minden tagadás ellenére állíthatjuk, hogy a német nép többsége hive volt; a nácizmusnak. Aki nem volt, azt börtönbe, internáló táborba vetették, vagy egyszerűen kivégezték. Mivel ezen esetek gyakoriak voltak, a még megmaradt ellenzék teljesen elhallgatott, hogy megmeneküljenek a már elfogottak sorsától. ■ Nem szabad tehát figyelmen kívül hagyni, hogy Németországot az ipari fejlettsége vitte a nácizmusba és a háborúba. Ezt a 'fejlődést pedig elfojtani nem lehet, annál kevésbé visz- szafejleszteni Sem agrárosi- tással, sem pedig zsandárkodás- sal, vagy feldarabolással. Azt elismerték az Egyesült Nemzet tek illetékes körei is, hogy a német munkásság életstandardja jóval magsabb volt, mint bármely más európai ország munkásságáé, azonban ahelyett, hogy arról tanácskoznának ,hogy módot adjanak, a többi országok munkásságának az életstandard felemelésére, azt tervezik, hogy a németekét leszorítsák alacsonyabbra, mint a többi országoké, ami természetesen csak jobban a nácizmus karjaiba zavarja a német munkásságot. Nyilvánvaló tehát, hogy Németországban nem lehet kiirtani a nácizmust kapitalizmus nélkül. A kapitalizmus megmaradása pedig ismét a két háború közötti viszonyokat fogja visszaállítani, vagyis: készülődés egy újabb háborúra, melynek középpontjában ismét Németország lesz. És ismerve a német szívósságot és akaraterőt, azt nem fogják tudni megakadályozni, még akkor se, ha állandóan hadsereget tartanak ott. A német super-kapita- lizmus túlnőtte az ország határait és azt semmiféle erő oda beszorítani nem lesz képes. Az egyetlen megoldás tehát a tulfejlődött kapitalizmus megszüntetése és a termelő eszközök társadalmositása .Ezzel következetesen megszűnik a nácizmus is. Mert ne felejtsük el, hogy a nácizmus nem a német munkásság eszén át terjedt el a tömegek között, hanem a gyomrukon át. Nem azért lettek nácik mert az talán tetszik nekik, hanem, mert a négy és fél éves háború és az azt követő 14 éves ipari pangás' után .amely nélkülözést és nyomort jelentett részükre, a nácizmus bevezetésével munkához és kenyérhez jutottak, habár a kegyetlenségen kívül, amire a kegyetlenségen kívül, mástól megfosztotta őket. A nácizmusból átnevelni őket csakis egy jobb, tökéletesebb rendszerrel lehet, nem pedig elnyomással és rabszolgasorsba taszítással. A 440-es Metal Machinery Industrial Union országos konvencióját október 20 és 11-én tartja Clevelandon. Ebből az alkalomból a clevelandi 440-es csoport a beérkező delegátusok és a clevelandiak ismerke d é s é r e PÉNTEKEN ESTE, október 19-én a Buckeye Roadi Ifjúsági teremben TÁRSAS ESTÉLYT tart, amelyen szívesen látja a Bérmunkás minden olvasóját. ÖRDÖG A PARADICSOMBAN DANVILLE, Ky. — Ennek a kis városnak a lakói félelemtől eltelt csodálkozással szemlélik a helyi lap irodájában közszemlére kitett nagy paradicsomot, amit Lawrence Robinson farmer hozott ide. Ez a paradicsom teljesen a kétszarvu ördög formáját mutatja. (Milyen volna ott az ijedelem, ha a jámbor lelkek a “tomato” magyar nevét is tudnák?) HALÁSZOK FIGYELMÉBE! NEW YORK — A Bendix Aviation Corporation jelenti, hogy a repülők számára gyártott “radar” készülék pontosan megmutatja azt is, hogy a vízben hol vannak a halak. Ez a készülék a rádió hullámok visz- szaverődésén (“visszhangján”) alapszik. Amikor az ily hullámok a vízben halakat érintenek, azt a készülék megmutatja. így tehát a halászok a jövőben nem adhatnak semmi kifogást, hogy miért nem fogtak halat, mert ha nem volt hal a közelben, akkor nem tudják megokolni, miért henyéltek egész napon át a vízparton? Ez a készülék jelenleg 2000 dollárba kerül, de később meg lehet majd kapni 500 dollárért Is. ÚJBÓL TEMETTÜNK Az Elm Grove, W. V. városban lakó Policsányi munkástársunktól kaptuk a szomorú értesítést, hogy olvasó táborunk újból megfogyott Tarap- csák György munkástársunk hirtelen halálával. Tarapcsák György a szat- mármegyei Opalgi községben született 64 évvel ezelőtt. A váratlan, hirtelen halál szeptember 30-án érte utói. Temetése, amelyen barátai nagy számmal vettek részt, október 3-án volt. A ó-hazában felesége és három gyermeke gyászolják. Tarapcsák munkástárs mintegy tiz évvel ezelőtt ismerte meg a Bérmunkást, amelyet azóta egészen utolsó napjáig szeretettel olvasott. Gyász esetet hoz a posta Nashville, Tenn.-ből is. Nagy Károly hegedűművészt 40 éves korában ölte meg a gyilkos rák fertőzés. Nagy munkástársunk művésziével sok kellemes órát nyújtott annak idején a brid- geporti IWW szervezetben. Az utóbbi kilenc esztendőben a Nashville-i WLAC rádióállomás alkalmzásában volt. Halála mélyen sújtja családját és a Florida, Fort Lauder- daleban lakó szüleit Nagy Károly és nejét, valamint számos barátját és tisztelőjét.
