Bérmunkás, 1945. július-december (33. évfolyam, 1379-1404. szám)

1945-10-13 / 1393. szám

2 oldal BÉRMUNKÁS 1945. október 13. Egyről-Másról —■ ELMONDJA : J. Z. = MI TÖRTÉNJÉK NÉMETORSZÁGGAL? Bár a náci háborús gépezet már több mint 7 hónapja ösz- szeomlott a jelen napig azon­ban még semmi sem történt a viszonyok rendezésére, sőt azt is mondhatnánk, hogy ezen idő alatt azok még jobban lerom­lottak. A győztes Egyesült Nemzetek úgy látszik nem tud­nak dűlőre jutni Németország sorsát illetőleg. Eddig három fő vélemény van előtérbe, mely e sorok író­jának elgondolása szerint, az egyik csapnivalóbb a másiknál. Az egyik, hogy: Németország iparát teljesen le kell rombolni és az országot agrár államá alakítani. A másik vélemény szerint: a könnyű ipart meg kell hagyni, de a győztesek szi­gorú ellenőrzése alatt, mig a harmadik: az ország feldara­bolása, egyes területeket Fran­cia, Orosz és Lengyelországok­hoz csatolni és csak egy kisebb területet hagyni meg Németor­szágnak Az elsőnek említett a legos­tobább ,amit csak el lehet kép­zelni és szinte csodálkozásba ej­ti az embert, hogy ily hatalmas országoknak intézői, hogyan nyilváníthatnak ily ostoba ide­át. Egy országot ,amely a tech­nika terén a legfejlettebb az egész világon; amely azt mond­hatnánk minden technikai ta­lálmányoknak a melegágya, a kezdeményezője; ahol a lakos­ság túlnyomó részének agya már a bölcsőben technikalizá- lódva van, őrültségre vall még arra gondolni is, hogy azt ag- rárositani lehet. De még ha le­hetne is ,a haladás elleni leg­nagyobb bűnnek minősíthető ilyen kísérlet. Tagadhatatlan az, hogy ezt a találékonyságot és tudást a lehető legrosszabb irányba ér­tékesítették az utóbbi másfél évtizedben, ez azonban még nem igazolja a leiparositás he­lyességét. Ezzel semmi esetre sem fogják Németországot a helyes útra téríteni és ez nem fog biztosítékot nyújtani egy harmadik világháború eshető­sége ellen. A másik két felfogás is ha­sonlóan sántít. Akár meghagy­ják az 1938-as határokat, akár elszakítanak területeket és azo­kat más országokhoz csatolják, mindkét esetben elnyomatást eredményez a német népre, már pedig ahol elnyomatás van, ott lázadók is akadnak és mind­két esetben az állandó lázadá­sok színhelyévé teszik Német­országot. És minthogy a náciz­musnak a gyökerei ott vannak a német nép között, természe­tesen ezen elmélet fogja őket tüzelni az elnyomók elleni küz­delemre. Németország sorsa kétségte­lenül nagy probléma elé állítot­ta az Egyesült Nemzeteket. Nem azért, mintha nem volna mód a megfelelő megoldásra, hanem, mert ezt a megfelelő módszert nem akarják alkal­mazni. A cél volna: a nácizmus és junkerizmus kiirtása, ezt azonban csakis gyökeres rend­szerváltozással lehet végrehaj­tani, amitől pedig az Egyesült Nemzetek roppant irtóznak. Németország a kapitalista rend­szerrel is kemény dió a többi kapitalista országoknak, de mennyvei keményebb volna te­gyük fel szociálista társadalmi rendszerrel? Pedig ezen fordul meg, hogy Németország tovább' ra is terrorizálni fogja-e a vi­lágot, vagy pedig hasznos té­nyezővé válik az emberiség ja­vára ? JUNKERIZMUSTÓL A NÁCIZMUSIG Mint ismeretes, Németország a technikai fejlődés terén messze előtte járt minden más országnak, még az Egyesült Államok is csak az utóbbi két- három évtizedben közelítette meg azt Lévén az ország terü­lete korlátolt, állandóan szű­kölködött úgy nyersanyagban — és légióként — piacban az ipari termelvények elhelyezésé­re. Ezek megszerzése állandóan ösztökélte a német kapitaliz­must a térhódításra. A fejlett iparnak nagymennyiségű nyers­anyag kellett, ezt pedig úgy vélte megszerezni legolcsóbban, ha elveszi azon területeket más országoktól, ahol a szüksé­ges nyersanyagok találhatók, így természetes militarizálni kellett az országot ,amit a jun­kerok a legmagasabb tökélyre emeltek az utóbbi században.. A huszadik század elején azon­ban már a késztermékek elhe­lyezése is nehézségekbe ütkö­zött, mert a verseny élesebb lett minden ország részéről és ez a verseny robbantotta ki 1914-ben az első számú világ­háborút. A négy és fél évig tartó háború azonban nem ad­ta meg Németországnak a kí­vánt teret, mert abból mint vesztes fél került ki. Az első háborút követő évti­zed a próbálgatások korszaka volt Németországban. Pár évig a “szociálisták” kísérleteztek a kormányzással, majd a béké­sebb természetű polgári elemek de végül a junkerizmus mégis győzedelmeskedett és nagy igyekezettel törekedett elnyom­ni minden más véleményt, amely törekvés, mint láttuk si­kerrel járt. Mivel a nácizmus néven ismert elmélet a junke­rok álmának gyakorlati megva­lósítását helyezte kilátásba, el­fogadták azt és az ország min­den intézményét annak szolgá­latába állították. Az 1920-30-as évek ipari pangása Németországot is ér­zékenyen sújtotta és a tetőfo­kán volt, amikor 1932-ben Hit­ler nyilvánosságra hozta a ná­cizmus elméletét. És mivel an­nak megvalósításához erőszak szervezetre és eszközökre volt szükség, az ország iparát tel­jes egészében ezen felkészülés­re rendezték be, ami rövid időn belül megszüntette a munkanél­küliséget az országban és ez­zel aztán meg is nyerték a né­met munkásság és lakósság nagy százalékát az elmélet hí­veinek. A német munkásság ál­talában mindig soviniszta ne­velésben részesült és igy köny- nyü volt velük elhitetni, hogy a német faj felsőbbrendü a többieknél és nekik istenadta joguk van, hogy. a többi népek felett uralkodjanak. És különö­sen amikor a hivatalos elmélet szerint még arra is jogot kap­tak, hogy a zsidókat üldözhet­ték minden ellenmegtorlás nél- kük, minden tagadás ellenére állíthatjuk, hogy a német nép többsége hive volt; a nácizmus­nak. Aki nem volt, azt börtön­be, internáló táborba vetették, vagy egyszerűen kivégezték. Mivel ezen esetek gyakoriak voltak, a még megmaradt el­lenzék teljesen elhallgatott, hogy megmeneküljenek a már elfogottak sorsától. ■ Nem szabad tehát figyelmen kívül hagyni, hogy Németor­szágot az ipari fejlettsége vit­te a nácizmusba és a háborúba. Ezt a 'fejlődést pedig elfojtani nem lehet, annál kevésbé visz- szafejleszteni Sem agrárosi- tással, sem pedig zsandárkodás- sal, vagy feldarabolással. Azt elismerték az Egyesült Nemzet tek illetékes körei is, hogy a német munkásság életstandard­ja jóval magsabb volt, mint bármely más európai ország munkásságáé, azonban ahe­lyett, hogy arról tanácskozná­nak ,hogy módot adjanak, a többi országok munkásságának az életstandard felemelésére, azt tervezik, hogy a németekét leszorítsák alacsonyabbra, mint a többi országoké, ami termé­szetesen csak jobban a náciz­mus karjaiba zavarja a német munkásságot. Nyilvánvaló tehát, hogy Né­metországban nem lehet kiir­tani a nácizmust kapitalizmus nélkül. A kapitalizmus megma­radása pedig ismét a két hábo­rú közötti viszonyokat fogja visszaállítani, vagyis: készülő­dés egy újabb háborúra, mely­nek középpontjában ismét Né­metország lesz. És ismerve a német szívósságot és akarat­erőt, azt nem fogják tudni megakadályozni, még akkor se, ha állandóan hadsereget tarta­nak ott. A német super-kapita- lizmus túlnőtte az ország hatá­rait és azt semmiféle erő oda beszorítani nem lesz képes. Az egyetlen megoldás tehát a tulfejlődött kapitalizmus megszüntetése és a termelő eszközök társadalmositása .Ez­zel következetesen megszűnik a nácizmus is. Mert ne felejtsük el, hogy a nácizmus nem a né­met munkásság eszén át ter­jedt el a tömegek között, ha­nem a gyomrukon át. Nem az­ért lettek nácik mert az talán tetszik nekik, hanem, mert a négy és fél éves háború és az azt követő 14 éves ipari pangás' után .amely nélkülözést és nyo­mort jelentett részükre, a ná­cizmus bevezetésével munká­hoz és kenyérhez jutottak, ha­bár a kegyetlenségen kívül, amire a kegyetlenségen kívül, mástól megfosztotta őket. A nácizmusból átnevelni őket csakis egy jobb, tökéletesebb rendszerrel lehet, nem pedig elnyomással és rabszolgasors­ba taszítással. A 440-es Metal Machinery Industrial Union országos konvencióját október 20 és 11-én tartja Clevelandon. Ebből az alkalomból a cle­velandi 440-es csoport a be­érkező delegátusok és a cle­velandiak ismerke d é s é r e PÉNTEKEN ESTE, október 19-én a Buckeye Roadi Ifjú­sági teremben TÁRSAS ES­TÉLYT tart, amelyen szíve­sen látja a Bérmunkás min­den olvasóját. ÖRDÖG A PARADICSOMBAN DANVILLE, Ky. — Ennek a kis városnak a lakói félelemtől eltelt csodálkozással szemlélik a helyi lap irodájában közszem­lére kitett nagy paradicsomot, amit Lawrence Robinson far­mer hozott ide. Ez a paradi­csom teljesen a kétszarvu ör­dög formáját mutatja. (Milyen volna ott az ijedelem, ha a jámbor lelkek a “tomato” ma­gyar nevét is tudnák?) HALÁSZOK FIGYELMÉBE! NEW YORK — A Bendix Aviation Corporation jelenti, hogy a repülők számára gyár­tott “radar” készülék pontosan megmutatja azt is, hogy a víz­ben hol vannak a halak. Ez a készülék a rádió hullámok visz- szaverődésén (“visszhangján”) alapszik. Amikor az ily hullá­mok a vízben halakat érinte­nek, azt a készülék megmutat­ja. így tehát a halászok a jövő­ben nem adhatnak semmi kifo­gást, hogy miért nem fogtak halat, mert ha nem volt hal a közelben, akkor nem tudják megokolni, miért henyéltek egész napon át a vízparton? Ez a készülék jelenleg 2000 dollárba kerül, de később meg lehet majd kapni 500 dollárért Is. ÚJBÓL TEMETTÜNK Az Elm Grove, W. V. város­ban lakó Policsányi munkás­társunktól kaptuk a szomorú értesítést, hogy olvasó tábo­runk újból megfogyott Tarap- csák György munkástársunk hirtelen halálával. Tarapcsák György a szat- mármegyei Opalgi községben született 64 évvel ezelőtt. A váratlan, hirtelen halál szep­tember 30-án érte utói. Teme­tése, amelyen barátai nagy számmal vettek részt, október 3-án volt. A ó-hazában felesége és három gyermeke gyászol­ják. Tarapcsák munkástárs mint­egy tiz évvel ezelőtt ismerte meg a Bérmunkást, amelyet azóta egészen utolsó napjáig szeretettel olvasott. Gyász esetet hoz a posta Nashville, Tenn.-ből is. Nagy Károly hegedűművészt 40 éves korában ölte meg a gyilkos rák fertőzés. Nagy munkástársunk művésziével sok kellemes órát nyújtott annak idején a brid- geporti IWW szervezetben. Az utóbbi kilenc esztendőben a Nashville-i WLAC rádióállo­más alkalmzásában volt. Halála mélyen sújtja család­ját és a Florida, Fort Lauder- daleban lakó szüleit Nagy Ká­roly és nejét, valamint számos barátját és tisztelőjét.

Next

/
Thumbnails
Contents