Bérmunkás, 1945. január-június (33. évfolyam, 1353-1378. szám)

1945-01-13 / 1354. szám

2 oldal BÉRMUNKÁS 1945. január 13. Az uj esztendő küszöbén (A SZOKATLAN IDŐJÁRÁS MIATT, MÚLT HETI LAPSZÁ­MUNKHOZ ELKÉSV.E ÉRKEZETT) Az Uj Esztendő uj és nehe­zebb feladatok elé állítja Ame­rika és a Szövetségesek népét. Hitler, amint ezt legutolsó be­széde igazolta számol azzal a sok nehézséggel, amely a Szö­vetségesek politikai frontját fenyegeti. “Meghalnom mu­száj, de nem hagyom magamat kergetni” ez a hitleri politika jelszava. A katonai fronton a belga fronton történt események leg­feljebb meghosszabbítják a há­borút, azonban a szövetségesek közötti ellentét a győzelem min­den eredményét veszélyezteti* És ezt Hitler tisztán látja és erre tette fel népének megma­radó minden energiáját. A két legsúlyosabb politikai probléma a görög és a lengyel. A görög kérdésben Church- hill politikai életének legsúlyo­sabb vereségét szenvedte. Churchill ugyanis felfegyverez­te a görög partizánokat a né-' metek ellen, azonban megfelejt­kezett arról, hogy egyetlen fel­szabadított nép sem fogja el­tűrni maga felett azoknak az uralmát ,akik a küzdelmet kül­földön irányították. Ezeknek érdemeit az otthoniak elisme­rik, azonban nem hajlandók olyan kormányokat ^ eltűrni, amelyek nem azokból lesznek megalakítva, akik mérhetetlen bátorsággal és elszántsággal küzdötték végig a nehéz idő­ket. A görög kérdésben Church-* hill egyetlen gondja volt a gö­rög király. Ez a fasizta gazem­ber a legsötétebb diktátorok egyike volt, aki országát bizo­nyára eladta volna Adolfnak, ha nem tudta volna, hogy a gö­rög hazafiak azonnal elvágják a torkát. így “megjátszotta” a demokráciák kártyáját és Lon­donba menekült — ahol az an­gol király védelme alatt kor­mányt alakított. ( A két ural­kodó unokatestvér) Amikor a náci banditákat si­került kiverni, a király vissza akart térni — de a hazafiak nem engedték. Itt tört ki a vi­har. Churchill a bátor guerilla harcosokat, amikor “tanácsait” nem fogadták el, röviden “ban­ladata az ország agrár terme­lőképességének a helyreállítá­sa, hogy az ország népe elegen­dő élelemhez jusson. Nagy Im­re miniszter szerint már csak ezért is igen fontos a földre­form azonnali megkezdése. Az orosz Red Star cimü lap szerint az uj magyar kormány olyan elemekből áll, kiket sem­mi felelősség sem terhel a múlt bűneiért. Ez a lap is a földre * formra vonatkozó intézkedése­ket tartja a legfontosabbnak Magyarország számára. Az 1920-25-ös intézkedések”, — írja ez a lap, — “még inkább erősítették a nagybirtokokat, ahelyett, hogy a földéhes pa­rasztságot juttatták volna föld­höz. Ennek eredménye képpen Magyarországon a földmunká­sok 50 százaléka nem földtu­lajdonos, 35 százaléka egy hek­ditáknak és bolsevista gangsz- tereknek” nevezte. Az angol katonák lőni kezdték az anti- náci harcosokat, azonban kide­rült az angol katonaság nem volt hajlandó a volt fegyver­társakat gyilkolni és az angol és amerikai közvélemény viha­ros tiltakozására — különöskép amikor Roosevelt értesítette Churchillt, hogy az amerikai közvélemény felháborodását ő is osztja — Edennel együtt re­pült Athénbe és ott leült tár­gyalni “a banditákkal és bolse­vista gangszterekkel”, akikkel ’megegyezett, “őfelsége” csak akkor térhet vissza, ha hívni fogják ... azaz soha. Churchill második nagy ba­ját a lengyelek okozták. Itt azonban Churchill határozottam helyes álláspontot tett magáé­vá. Nincs vita a felett, hogy a lengyelek orosz területeket ra­boltak el Oroszországtól, ami­kor a Szovjet megalakult és az orosz nép. elvesztett háborúja után ájultan hevert a porom- don. Akkor Lenin mindenkinek, aki területeket akart, odaadott mindent. “Majd megjön az a nap, amikor elég erősek le­szünk, hogy a tőlünk elrabolt területeket visszaszerezzük” — mondotta. És a “Curzon line” mögött levő színtiszta orosz és ukrán területek most visszake­rültek Oroszországhoz. Az orosz hadsereg mérhetet­len véráldozatokkal feszbadi- totta Lengyelország nagyobbik felét és természetesen nincs olyan felelőségteljes ember a világon, aki nem értené meg az oroszok logikus eljárását. A Londonban levő többnyire antiszemita reakciós lengyel elemek természetesen ihegpró- bálták mozgósítani az anti-bol- seviki elemeket, kik nem a len­gyeleket sajnálják, hanem az oroszokat szeretnék egy kanál vízben megfojtani. Ezekre az elemekre támaszkodva a londo-' ni lengyelek megbuktatták a li­berális parasztpárti miniszter- elnököt, azonban Churchill vi­lágosan megmondta az uj kor­mánynak, hogy az angol közvé­lemény megtűri őket, de akció­tárnál (körülbelül 2y2 acre, pontosan 2.471 acre) kevesebb földet bir. Magyarország terü­letének felét 10,760 nagybirto­kos bir ja, mig a másik fele megoszlik 840,000 paraszt tör­pe birtokos között. Ezek közül fél millió egy hektárnál keve­sebb földnek a birtokosa.” Az eddig ide érkezett hírek szerint ma még teljesen korai volna bármilyen véleményt is mondani az Ideiglenes Magyar Nemzeti Kormányról. Ha őszin­ték akarunk lenni, csak annyit mondhatunk, hogy az eddig fel­színre vetődött összes nevek is­meretlenek előttünk s igy fe­szült érdeklődéssel várjuk a to­vábbi adatokat úgy az uj kor­mány tagjairól, mint az általuk foganatosított intézkedésekről. juk semmiféle támogatásra nem számíthat. i __ A N. Y. Times január elseji számában részletesen beszámol egy elzászi koncentrációs tábor lakóiról. A táborban 11.867 aria keresztény, 3720 zsidó, 1988 nem német munkás, 342 hivatásos bűnöző, 207 hadifo­goly, 74 csavargó, 28 volt ges- tapo ügynök, 18 volt német katona, 13 homosexualis, 7 pap, hat spanyol forradalmár és öt biblia olvasó volt elhelyezve. Ezeket mind kivégezték, ami­kor a német hadsereg bizonyos gázokat próbált ki. A magyar események előte­rében Budapest pusztulása a (Vi.) A mi tiszteletes elnö­künk kedves szenvedélye, hogy mindent meg akar fagyasztani. Nem csak a mai rendszert, a fi-* zetéseket, a társadalmi fejlő­dést, hanem mindent amit túl melegnek vagy kellemetlennek találnak. Hogy sorba vegyük a dolgo­kat, a fenti befagyasztott dol­gok után jött az “Atlantic Charter” a “Four Freedom” mely részese lenne annak a hi-l rés Atlantic Charternak, me­lyet annyira agyon fagyasztot­tak, hogy most amikor előrán- cigálták, már nem tudnak sem­mi életet bele lehelni. Sorrendbe véve, a lengyel kérdést is igy befagyasztották, még azt sem vették számítás­ba ,hogy az oroszok tudják ho­gyan kell bánni az ilyen befa-> gyasztott dolgokkal. Hiszen ők is megszokták ,elég hosszú ideig kuksoltak ők is a fa­gyasztóban. Második volt a Francia Felszabaditási Bizott­ság, De Gaulle vezetése alatt. Ezt nem csak befagyasztották, hanem igyekeztek elég rothadt húst (fasiztát) közéjük vegyí­teni, hogy az egész csoport megrothadt volna, ha nem tá­volit ják el ezeket a fothasztó elemeket elég gyorsan és' drasztikusan. De ezzel is sok olyan energia és idő lett elve­szítve, melyet a nácik és fasiz- ták ellen fordíthattak volna nagyobb sikerrel. De az is ter­mészetes lett, hogy De Gaulle- ék nagyon lehűltek. Sőt még az a forró lelkesedés, melyet a francia nép tanúsított a felsza­badulás napjaiban, nagyon nem tetsző dolog volt a szövetsége­seknek és azt is igyekeztek hi­deg vízzel lelocsolni, az FFI, vagyis a földalatti mozgalom erőszakos lefegyverezésével és a közismert fasizta, nácibarát vezérek megvédésével. . Mind ezek mellett Roosevelt minden olyan kérdést, amiben még Churchillel sem tudott megegyezeni, szintén a fagyasz­tóba helyezett. Ezek között az olasz és görög ügyek is, vala­mint az indiai nép részére való szabadság. Több más kérdés melynek az elintézése sok se­gítséget és barátot szerezhe­tett volna. Mivel a hallgatást legtöbbször belegyezésnek szók tűk venni ,igy Churchill is, még dicsekedett is Roosevelt támo gatásával és belegyezésével a görög, belga és olasz kérdések­legnagyobb esemény. A Duna Királynője romokban hever. Minden fontos épületet a né­metek erődítménnyé alakítot­tak át és megpróbálják a vá­rost addig tartani, amíg Bécs védelme elkészül. Természetesen a németeknek nem fáj, hogy a magyar népi büszke fővárosa pozdorjává lett lőve. Hogy a harcot elkese­redettebbé tegyék, az orosz tiszteket ,akik a fehér lobogó védelme alatt közeledtek el­fogták és agyon lőtték. Amikor ezeket a sorokat írom Budapest még tartja ma­gát. Már vize, villamossága és gáza nincs. Meddig? Az utolsó magyarig . . . R. I. ben. Ugyancsak ilyen formában fagyasztották be a spanyol kérdést is, sőt még azokat is leintik, akik azt kiakarják pisz­kálni a fagyasztóból. Mert ha-) bár Roosevelt szeretné is meg­oldani, de nincs bátorsága rész­ben a hazai fasizták miatt, részben ,az angol nagytőke nyílt szerelme miatt a spanyol diktatúra iránt. . , Most legégetőbbé vált a né­metországi kérdés, hogy mit és hogy tegyenek Németország­gal a lefoglalás vagy megadás esetén. Ez is nagyon forró kér­dés, mivel azok az ipari feje­delmek, akik mindenben segí­tették Hitlert és társait, egy- szersmint üzlettársai úgy az angol mint amerikai nagytőké­seknek és azoknak a megbün­tetését, vagy érdekeik elleni in­tézkedéseket nem merik még csak be sem ígérni. Ugyancsak azt is tudják, hogy a tőkés rendszer megvédésére, nekik igénybe kell venni sok olyan közismert náci vezért, akiknek a hasonmásait Francia, Olasz) és Görögországokban is igény­be vettek. Mindezeknek a beis­merése, vagy hivatalos bevallá­sa felbosszantaná mindazokat, akik ma olyan hűségesen har­colnak a fasizmus minden faj­tája ellen. így ezt is a fagyasz­tóba tették. Pedig ezzel csak kihúzzák a háborút. Elsősorban a fasizta ellenes elemek, gyanakodva néznek ezen befagyasztott do­logra, másrészről még mindig reményt gerjesztenek a reakci­ós banditáknál, hogy emiatt szakadás allhat be az antifasiz- ta csoportok, de leginkább a Szovjetek és a szövetségesek között. Most is, több náci párt­tagot beraktak polgármesteri állásokba azon néhány elfoglalt városban, amit útmutatónak) vehetünk az egész Németor­szágra vonatkozólag. A NAPTÁR VÉTELE UTÁN Munkástársak! őszintén gra­tulálok az írógárdának, de kü­lönösen a “farmer vezércikk- írónak” a Naptár szerkesztésé­hez, amelyben több a tiszta IWW-izmus, mint az időközön- 1 kénti forradalmárok összes ténykedésében. Csak tovább a kijelölt utón. A. Kucher, Pittsburgh A fagyasztó

Next

/
Thumbnails
Contents