Bérmunkás, 1945. január-június (33. évfolyam, 1353-1378. szám)

1945-03-10 / 1362. szám

1945. március 10. BÉRMUNKÁS 3 oldal minden nagyobb városban ala­kítottak osztályokat. Az amerikaiakkal való kap­csolatukra Fotich megalakítot­ta az “American Friends of Jugoszlávia” egyesületet. Pap­jai segélyével az amerikai pa­pok közül is soknak megnyerte a rokonszenvét, köztük a már nagyon elöregedett Manning püspökét is. De Fotich barátai közé tartoztak a Hearst-McCor- mick-Coughlin csoporthoz szá­mitó kongressmenek, közöttük a Dies Committee tagjai is. Fotich propagandájában szá­mos amerikai újságíró vett részt. Ezek közül felemlítjük a következőket: Helen Lombard és Constantin Brown a Wash­ington Startól; Ray Brock a New York Timesnál, aki ké­sőbb átment a Hearst újságok­hoz; Spencer Irwin a Cleveland Plain Dealernél; Wm. Phillip Simms a Scripps-Howard újsá­goknál, Andre Visson a Read­er’s Digestnél; Benjamin Cas- seres, Hearst kolumnista és még többen. A legtöbbje ezek­nek nem tudta, hogy milyen cselszövényt szolgálnak, de ál­talános reakciós és kommunis­ta ellenes felfogásuknál fogva örömmel fogadták és továbbí­tották a Fotichék által kiadott propaganda anyagot. A RÉGI IMPERIALIZMUS Ezek a dolgok egyben ma­gyarázatát adják a görög ese­ményeknek is. Azonban ezen nagyszabású cselszövény meg­hiúsulása nem jelenti azt, hogy Jugoszláviában vagy más Bal­kán államokban most már an­gol vagy amerikai tőkések nem fognak befektetéseket eszkö­zölni. Valószínű, hogy fognak, csakhogy nem olyan feltételek mellett, mint számitották. A feltételeket nem ők, hanem Ju­goszlávia fogja megszabni. A régi imperializmus kora lejárt; az a korszak, amelyben a nagy­hatalmak tőkepénzesei az el­maradt országokba monopóliu­mokat szereztek, amelyeknél az egyetlen cél az volt, hogy minél nagyobb hasznot hozzanak, amely haszonból juttattak va­lamit az illető ország korrupt politikusainak vagy generálisa­inak. Az ellenzőket egyszerűen legyilkolták, — mint Radichot Jugoszláviában, Stambuliskyt Bulgáriában, — hogy az elma­radt országot biztosítsák a ki­zsákmányolás részére. Manapság olyan népvezérek kerülnek előtérbe, akik harco­sok, akiknek nemcsak hadsere­geik, de programjaik is van­nak. így a régi kizsákmányolá­si módszer egyre nehezebb és nehezebb lesz. Az elmaradott országok népei most arról be­szélnek, hogy országuk gazda­sági kifejlesztésére igénybe vesznek ugyan idegen tőkét és idegen technikusokat, de azok­nak nem lehet a kormányt uralni és ami a legfontosabb, szolgálatukért megszabott mél­tányos díjazást kapjanak. AZT MONDJÁK BÉKE LESZ? (a.l.) Mindazok, akik hisznek a mai társadalmi rendszerben, soha nem gondolnak arra, hogy a háborúknak tényleges okai ma­gában a helytelen társadalmi rendszerben keresendők. Sok volna felsorolni mindazon háborúkat, amelyek már végig söpörték a társadalmat. Természetesen minden egyes háború befejezése után valamelyes békét kötöttek a háborúzó felek. A megvert fél, vagy felek, hadisarcok fizetésére lettek kötelezve. De időközben bosszút forralva készülődtek megtorlásra. Annyi bizonyos, hogy köznép sohasem készülődött háborúra, sőt ellenkezőleg félelem­mel gondoltak esetleg újabb háborúra. Az országok közvélemé­nyeit mindig az uralkodó osztály irányította és annak megfelelő- leg készítette elő a háborús készülődést. Ha a termelő munkások tudatában volnának annak, hogy ők a háború legfontosabb té­nyezői, egész biztosan megtudnák akadályozni a háborúkat. Nem kell nagy tudomány annak fölismerésére, hogy hatá­rozottan megállapítsuk, hogy a magántulajdon rendszerén épült kapitalizmus egyedüli oka a háborúnak. Állandó világbékéről be­szélni addig ,amig a kapitalizmus létezik, éppen olyan időpazar­lás, mint esetleg a békéért imádkozni! Magában minden ország­ban megvannak a gazdasági ellentétek. Az uralmon lévő kapita­lista rendszer feltétlen ragaszkodik uralmának korlátlan meg­tartásához. ....... Ebben az irányban az úgynevezett reakció 100 százalékban támogatja. Az a sok millió emberélet ,ami egy háború alkalmá­val elpusztul, nem-e ejti gondolkodóba azokat, akik azt állítják, hogy demokráciáért, a népek életszínvonalának emeléséért vise­lik a háborút. Vájjon azok az egyének tanulmányozták-e a mult háborúk igazi okait? És ha tényleg tanulmányozták, akkor rá kellett volna jönniük arra, hogy minden háborút.eddig gazdasági erdekek hoztak létre. És ha tényleg továbbra is megtartjuk azt a gazdasági rend­szert, amely minden háborúknak melegágya volt, akkor nem tet­tünk mást, csak ámítsuk önmagunkat az állandó világbéke jel­szavával, addig, amig országhatárok fognak létezni és amig a magántulajdon rendszerére épült kapitalizmus világpiacok hódí­tására törekszik. Ki meri azt állítani, hogy a világbéke biztosít­va van, még abban az esetben is, ha bármilyen szigorú békepon­tokat is fogadnak el a különböző országok, a kapitalizmus kép­viselő ügynökei. A világkereskedelemre alapozott kapitalizmus nem ismer országhatárokat, de még a törvényeket sem tartja ér­vényben, ha profithajhászása azt úgy kívánja. Tudva levő dolog, és csak azok nem tudják, vagy nem akarják tudni, akik haszon­részesei a profitnak, hogy a kapitalizmus a szabad Jpari és ke­reskedelmi versenyre van alapozva. Aki ennek ellenkezőjét pró­bálja cselekedni, vagy a kapitalizmust törvényes keretek között megrendszabályozni, az egész biztosan az összes kapitalista ér­dekeltséget saját maga ellen zúdítja. I ÁCS JULIA | A new yorki munkástársaink gyilkos kór, mely hosszú szen- egyik közismert tagja dőlt ki védés után február 28-án vég- az élők sorából Ács Julia mun- ?ett vele. Temetése március 3­kástársnőnk halálával. Ács án n^nt végbe, ahol Fishbein «.„„í - - i u . i munkastars tartott búcsúztató munkastarsnonk hosszú eveken beszédet, ecsetelvén a proletár át odaadó támogatója volt az élet nehéz küzdelmeit, melyet IWW new yorki mozgalmának Ács munkástársnőnk esetében és lapunknak a Bérmunkásnak, élete derekán, alig 55 éves ko- Minden időben segítette azokat rában szakított félbe a halál, az összejöveteleket, ahol az Az elhunytban Ács Sándor anyagiakat kellett megszerezni munkástársunk a nejét vészi- mozgalmunk föntartására. Az tette el. Emlékét kegyelettel utóbbi években megtámadta a fogjuk megőrizni. JEGYEZD MEG...----------------------Ajánlja: St. Visi-----------------------­A sok háborús vesztességek között olvashatjuk, hogy Goeb­bel napilapját is beszüntették papirhiány miatt. Pedig ha va­laha kellett, úgy most kellene a náciknak ez a propaganda eszköz. A monda szerint Washington György levágta a fát, de Lin­coln felhasogatta hasznos dara­bokra. Még a mese szerint is hasznosabb volt Lincoln. Hitler még 1940-ben meg­mondta, hogy ez a háború egy ezer évre megszabta Németor­szág sorsát. Most már azt is láthatjuk, hogy nem lesz ben­ne köszönet. Nagyon találóan a Szovjet offenzivát “Nut crackernek” hívják, de a nácik ezt gyalázás- nak tartják. Nem akarják elis­merni, hogy ők “nuts”-ok Szabad Kínában most már van 172,000 ipari és mezőgaz­dasági co-operativa. Ez állan­dóan emelkedik, úgy létszám­ban, mint sikereiben. Mint a lengyel grófok szem­lélhető fényüzési példájának, a nagy hatalmak konferenciáját a Potocki gróf, volt birtokán, a “Livadiai” kastélyban tartot­ták, mely későbben a cároké lett. Franco a spanyol diktátor azt állítja, hogy ő csak ártat­lan szemlélője ennek a háború­nak .Csak azt nem hajlandó be­ismerni, hogy a nácik oldaláról szemléli. Edward J. Flynt ,a Tam­many Hall vezérpolitikusát, Rooevelt kiszemelte és magá­val vitte Oroszországba, hogy a Szovjeteket a pápával jobb ba­rátságba hozza. Most is Moszk­vában tartózkodik, úgy látszik, ottan nem megy olyan simán a dolog, mint a “Tammany Hali­ban. A mi gyárunkban is megkap­ták az “E” kitüntetést, amiről azt állítják, hogy “Excellent”- et jelentene. De a mi gyárunk után ítélve, Error-t kell, hogy jelentsen. Azt követtek el leg­többet. Mifelénk a munka annyira megcsökkent, hogy már ezre­ket fizettek le és még több ez­rek tétlenül lopják a napot a gyárakban. Mégis most akar­ják a munkásokat is kényszer sorozásra kárhoztatni. ELŐFIZETÉST KÜLDTEK Március 3-ig: J. Kollár, Cleveland ______ 3 E. Soos, Newark .................... 1 J. Antalik, New Haven ........ 1 J. Widlicska, Cincinnati ........ 1 H. Varjú, Chicago ................ 1 J. Sütő, Windber .................... 1 J. Lambert, Maplewood ........ 1 J. Gulyás, Cleveland .............. 1 J. Feczkó, New York ............ 7 M. Uhlean, Chicago .............. 2 J. Balough, Martins Ferry .... 1 A. Sokola, Miami .................... l St. Visi, Lincoln Park............ 3 J. Barna, Homestead ............ 1 M. Kurucz, Cleveland ............ 1 Mrs. J. Bangó, Cleveland .... 1 St. Ehasz, Brunswick ............ 2 L. Turczky, Chicago .............. 1 V. Pompor, Sharpsville ........ 1 Otto Hegyi, Elmhurst .......... 1 J. Németh, Chicago .............. 1 P. Hering »Buffalo ................ 1 A. Buda, Cleveland ................ 1 P. Kóta, Joffre ...................... 1 J. Geréb, Martins Ferry ...... 1 F. Szüch, So. Bend ................ 1 Wm. Munkácsy, Bethlehem 3 A. Princz, Canada ................ 1 L. Lefkovits, Cleveland ........ 1 J. Szilágyi, Cleveland ...........10 G. Tóth, Romolus .................... 1 E. Luksa, Chicago ................ 1 J. Schmutzer, Toledo ............ 1 A. Botos, Barberton .............. 1 Mrs. J. Herold, Bridgeport 1 J. Starr, Manayunk .............. 1 Mrs. K. Fehér, Bridgeport .... 1 J. Balázsi, Detroit ............... 1 D. Majlák, Bridgeport ......... 1 J. Lengyel, St. Louis ............ 1 G. Vaszkó, New York ........ 1 J. Váraljai, Bridgeport ........ 1 E. Sass, Milwaukee ................ 1 G. Ladd, Cleveland ................ 4 J. Zára, Chicago .................... 1 L. Fishbein, New York ........ 1 A. Saytos, Detroit .................. 1 J. Mácsay, Detroit ............... 1 A. Kucher, Pittsburgh ......... 3 Olvasás után, adja la­punkat más magyar kezébe!

Next

/
Thumbnails
Contents