Bérmunkás, 1945. január-június (33. évfolyam, 1353-1378. szám)

1945-03-03 / 1361. szám

1945. március 3. BÉRMUNKÁS 3 oldal MUNKA KÖZBEN-------------------------(gb) ROVATA---------------------------­READER’S DIGEST A napokban egyik munkás­társunk kezembe adta a “Read­er’s Digest” nevű havi folyó­irat legutóbbi számát, hogy ol­vassam el annak egyik cikkét, amellyel, — ezen munkástár- sunk szerint érdemes foglalkoz­ni. Noha a további beszélgetés során láttam, hogy ez a mun­kástársunk ismeri és méghozzá HELYESEN ismeri ezt a havi folyóiratot, (magazin-t, mint itt mondják) mégis helyénva­lónak tartom, hogy a mai ro­vatban ezzel a kis havi füzettel foglalkozzam. A “Digest” szót magyarul a “szemle” fejezi ki. Reader’s Digest tehát az “Olvasó Szem­léje” lenne magyarul. Azonban ez a folyóirat valójában NEM “digest”, vagyis nem szemle, hanem fasizta karakterű pro­pagandát terjesztő kis maga­zin. A “kis” jelzőt itt csak a folyóirat alakjára értjük, mert 5x7 incs nagyságban adják ki a megszokott 9x12 incs, vagy a még annál is nagyobb forma helyett. Azonban elterjedtsége miatt egyike a legveszélyesebb reakciós propaganda eszközök­nek az egész országban. A kiadói azt hirdetik, hogy havonta nyolc millió példány­ban jelenik meg és miután az Írógárdának és mindazoknak, akik a lap kiadásában közremű­ködnek és lehetővé teszik, hogy tanulhassunk, szórakozhassunk a jobbnál jobb cikkek olvasásá­val. Annál is inkább tesszük ezt, mert tudjuk, hogy nem fi­zetésért, hanem elvi meggyőző­désből teszik. Csak az sajnála­tos, hogy kevesen vagyunk akik valóban élvezzük a szellemes érveléseket és a tudományos cikkeket, amelyek mind osztály- érdekű célokat szolgálnak, .At fiatalok nem igen kaphatók, hogy ma-holnap helyeinket el­foglalják. Még a mai zűrzava­ros világban sem keresik, hogy melyik a legjobb és legigazibb ut a munkásosztály felszabadí­tásához. A múltban elkövetett hanyagságukért és hiszkenysé- gükért fizetnek most olyan so­kan az életükkel vagy a sza­badságukkal. Bécsi Pál Philadelphia, Pa. Kedves Munkástársak:— Megkaptam úgy a Bérmun­kást, mint a Naptárt. Nagy szeretettel üdvözöllek midany- nyitokat. Úgy látom, hogy ti jártok a leghelyesebb vonalon ebben a zivataros világban. Itt küldök öt dollárt előfizetésre és a Naptárért. A. Prince Hamilton, Canada Tisztelt Szerkesztőség:— A Naptárt köszönettel meg­kaptam. Előfizetésre és a Nap­tárért itt küldök öt dollárt. Kí­vánok sok erőt, egészséget és kitartást az egyenes utón való haladásra. Soos Imre Newark, N.J. ilyen “kis könyvecskét” nem dobják el mindjárt mint a na­pilapokat, egy-egy példányra öt olvasót számítanak, ami azt jelenti, hogy ennek a folyóirat­nak népbolonditó, mérgező cik­keit havonta negyven millió ember olvassa. Természetesen ez az állításuk túlzott. De ha kérkedésüket csak felére szál» litjuk is le, még akkor is óriási az a tömeg, amelynek VÉLE­MÉNYÉT EZ A MAGAZIN FORMÁLJA KI. Azért fontos megérteni azt, hogy ez a folyóirat már magá­val a névvel is csal. Eleinte ez is, mint számos más “digest” (szemle) a többi folyóiratok tartalmát ismertette. Kiválasz­tották a többi magazinokból a szerintük legfontosabb vagy legérdekesebb cikkeket és azo­kat “sürüsitve” hozták a Di- gestban, méghozzá ugyanab­ban a hónapban. így például, ha valaki elolvasta a február havi Reader’s Digest, akkor nagyjából fogalmat nyert ar­ról, hogy mivel foglalkoztak február hóban a többi összes heti vagy havi magazinok. Ez az ötlet ugylátszik megtetszett a közönségnek, mind nagyobb számmal kezdték venni ezt a kis magazint, mig végre elérte a mai rekordot törő cirkuláció­ját. Tisztelt Szerkesztőség:— Megkaptam a Bérmunkás 1945 évre szóló Naptárát, mely ugyan kicsiny ebben az évben, de aki figyelmesen elolvassa, megtudja, hogy az értéke nagy. Mike Odor Glendale • Tisztelt Munkástárs:— A Naptárt megkaptam, mely­nek tartalma nagyon érdekes és szép. Mellékelten küldöm az árát és egy dollár ötven cen­tet a Naptár előállítási költsé­geire. Geo. Rezsonya North Hollywood, Cal. T. Lefkovits Munkástárs:— Mellékelten küldök négy dol­lárt; kettőt a lapra, kettőt pe­dig a Naptárért. A Naptár igen kitűnő. Szíveskedjen nekem egy másik példányt küldeni, mert az enyémet odaadtam egy Népszava olvasónak. Takács Ferenc Pittsburgh, Pa. Tisztelt Szerkesztőség:— Mellékelve küldök egy dol­lárt a Naptárért. A Naptár tar­talma megérdemli a “jelest”. Jó munkálkodást továbbra is. S. Lovász So. Norwalk, Conn. Tisztelt Szerkesztőség:— Mellékelten küldök három dollárt a lapért és a Naptárért. Kérek a Bérmunkásból négy héten keresztül három lapszá­mot küldeni, mert uj olvasókat akarok szerezni. J. Pedery New York, N.Y. í CSALÁSON ALAPSZIK Azonban amint nagyobbodott a cirkuláció, gazdagabb és gaz­dagabb lett De Witt Wallace nevű tulajdonosa, a Reader’s Digest mind nagyobb mérték­ben reakciós propaganda köz­lönnyé vált és ma már teljesen elvesztette a “szemle” jellegét. A Digestnek szerződése van a többi magazinokkal és fizet az­ért, hogy azokból átvesz és ösz- szesürit cikkeket. És éppen itt van a nagymérvű csalás, mert mint már számos esetben bebi­zonyították, nem a Digest ve­szi át a cikkeket a többi Kiága­zónkból, hanem a saját erede­ti cikkeit ELHELYEZI A LE­SZERZŐDTETETT FOLYÓ­IRATOKBAN. A Reader’s Digest szerkesz­tősége és kiadóhivatala egész kis várost alkotnak a New York államban fekvő Pleasant- ville-ben. A sok szerkesztőnek igazság szerint az lenne a te­endője, hogy átolvassák az egy hónap alatt megjelent magazi­nokat és azokból kiválasszák a közlésre érdemesnek tartott cikkeket. Ehelyett azonban ere­deti cikkeket írnak, amelyeket ŐK KÜLDENEK EL A SZER­ZŐDTETETT MAGAZINOK­NAK és igy befolyásolják Ame­rika összes folyóirat irodalmát. Ily körülmények között nagy meglepetést keltett, amikor George Seldes kis havi értesí­tője, az “In Fact” leleplezte, hogy a Reader’s Digest szer­kesztőségében egész csomó igen ismert és tevékeny fasizta iró szerepel. Olyanok, akiket már számos esetben lelepleztek, aki­ket már más, tisztességesebb folyóiratoktól kidobtak. És vég­re vannak közöttük olyanok, akik egyenest munkásellenes vagy a faji egyenetlenséget szí­tó propagandából élnek már évek óta, mint például Fulton Ousler, Paul Palmer, Robert Littel, Max Eastman, William Hard, Frederick Woltman és mások. így tehát nem csoda, hogy a Reader’s Digest annak idején Mussolinit, Hitlert majd Fran­cot igazoló és pártoló cikkeket hozott. Azonban most is csak­nem minden számában találha­tunk munkásellenes, néger elle­nes, vagy antiszemita jellegű cikkeket, amelyekért a felelősé­get áttolják egy másik, kisebb cirkulációt elért folyóiratra, noha ők Írják, vagy rendelik meg. És itt megint csak egy má­sik nagyon durva csalást alkal­maznak. Miután a nagyobb ma­gazinok között esetleg akadna olyan, amelynek nem tetszene, mondjuk egy a nácikat védő cikk, a Digest szerkesztői ren­desen csak a “sűrítésben” eme­lik ki ezt a pro-náci jelleget; Mászszóval az állítólagos erede­ti cikk és a kondenzált (kivona­tos) formája között lényeges különbség van. Sokszor ismert írónak a cikkét veszik át és azok bámulva látják, hogy a Digestben leadott kivonatolt cikk tónusa, vagy iránya nagy­mértékben eltér az eredetitől. Az iró ilyenkor a tiltakozáson kívül mást nem tehet, mert a cikkét eladta egy olyan folyó­iratnak, amelynek szerződése van a Digesttal. (Ugylátszik, hogy szerződés van a megha­misításra is.) Pár évvel ezelőtt az iskolák használni kezdték a Digest, mert alkalmasnak mutatkozott, hogy abból a tanulók könnyű szerrel megismerjék a minden­napi kérdésekkel foglalkozó magazin irodalmat. Azonban mostanában, miután kisült az, hogy a Reader’s Digest valójá­ban nem “digest”, hanem ve­szedelmes reakciós propaganda folyóirat, számos iskola feladta a használatát. Ennek ellensú­lyozására a Digest azt hazud­ta, hogy ezt a folyóiratot az Egyesült Államok tanügyi hi­vatala indorszálta. J. W. Stu- debaker, a U. S. Office of Edu­cation Commissioner éppen a napokban adott ki nyilatkoza­tot, amelyben valótlanságnak mondja a Digest kijelentését. LÉPRECSALó MÓDSZER A középiskolákban angolt ta­nító tanárok országos tanácsa kiküldött egy bizottságot, hogy vizsgálja meg, vájjon a Read­er’s Digest valóban propagan­da lap-e ? Amikor a bizottság tagjai erre a kérdésre igennel felelő jelentést állítottak össze, a bizottság elnöke, bizonyos Dr. Angela Broening, akinél a Di­gest szerkesztői látogatást tet­tek, nem volt hajlandó kiadni a jelentést. Ezért aztán a bi­zottság tagjai mimiografálták a jelentést és az egyesületük legközelebbi konvencióján, ame­lyet Columbus, O. városban tar­tottak, kezdték szétosztani a tanítók között. Erre a lekenye- rezett nemes hölgy, Dr. Angela Broening, rendőröket hivott és hisztérikusan követelte, hogy akadályozzák meg a jelentés szétosztását. Elképzelhető te­hát, hogy milyen eszközökkel dolgoznak ennek a reakciós pro­paganda magazinnak a szer­kesztői. De ha ez nem volna elég is­mertető erre, ime egy sokkal világosabb eset. Az őszi elnök- választás alkalmával a Digest, mint a legtöbb reakciós lap, Roosevelt ellen kardoskodott. Ezért ma tulnyomólag a Roose­velt ellen szoló cikkeket kon­denzálta. Annak kimutatására, hogy a munkások is Roosevelt ellenesek, hozott egy cikket a bizonyára előre elhelyezett bi­zonyos “Labor Union” nevű új­ságból, amelyet valahol Penn­sylvania államban adtak ki. Er­ről a lapról kimutatták, hogy csak ideiglenesen jelent meg és a republikánusok finanszíroz­ták. Bricker alelnökj elölt kam­pány pénzügyi jelentésében, amelyet a törvény értelmében eskü alatt kell tenni, volt egy kimutatás, amely szerint ez a FÉK LAP 29,232 dollár és 12 centet kapott tőlük. Nem egy ilyen kis rovat, ha­nem vaskos könyv kellene arra, hogy ennek a magazinnak a re| akciós propagandáját teljes mértékben ismertessük. Az ily propaganda nagyon veszélyes azért, mert a munkásellenes, fasizta és egyéb népbutitó cik­keket a tudományos, szépen hangzó, vagy esetleg élvezetes szépirodalmi cikkek között tár­ják fel. így az ily dolgokat nem ismerő olvasókat a szó szoros értelmében léprecsalják.

Next

/
Thumbnails
Contents