Bérmunkás, 1945. január-június (33. évfolyam, 1353-1378. szám)
1945-02-24 / 1360. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1945. február 24. A szén tudományos kihasználása (Vi.) Legveszélyesebb, leg- emberölőbb munka talán a szénbányászat, éppen ezért érdemes ismertetni azt a folyamatot, melyet már megkezditek és az egész világra igyekeznek kiterjeszteni. Egy canadai mérnök, személyesen ott volt amikor Oroszországban 1938 évben két olyan bányát nyitottak meg, amelyben 500 ember munkáját alig egy tucat munkás végezte és a szenet 96 százlék- ban kihasználták, az átlag 38 százalékos régi, módszerek szerinti kihasználáshoz arányitva. Mindez sokkal kevesebbe kerül, mint a régi csonttörő bányászati módszer. Ezt legújabban az Angliában megjelenő “Chamber Journal” magazinban Írja le W. B. Proudfoor. Más szavakkal ismerteti a Szovjet professzor, Kapisza sikeres megoldását aki a Kharkov-i egyetemen tanított és régebben tanította azt, hogy a kőszén a földalatti gázá való átváltoztatásával ' 95-96 százalékban kihasználható lenne, valamint úgy a szállítás, mint a bányászat terén nagymértékű energia megspórolását jelentené. Ezen különböző leírások szerint a szenet tartolmazó vidéken pontos vizsgálatok után, lefurnak a legalsó szénréteghez, két aknát, ezt összekötik. Mivel a szénréteg ellenkező oldalon levő aknákat, csövekkel látják el és légmentesen elzárják úgy, hogy csakis pontos megszabott mennyiségű oxigén lesz beengedve a szénréteghez, melyet az egyik végén közel az oxigént szolgáltató csöveknél begyújtanak. A lassú égés gázzá alakítja át a szenet, mely a másik csoport csöveken keresztül feltódul a vegyészeti telepre, ahol a különböző vegyi alkatrészeket vazelint, benzint, tart, phosfá- tot és több más vegyi dolgokat kivonnak belőle, mielőtt fűtésre és más ipari kemencék részére használható gázzá tisztítják. Ezt a folyamatot, itten a Ford telepeken már régen csinálják, csak a szállítás, bányászati költségek hozzájárulásával, mégis Ford nagy hasznot csinált ezen folyamatból amellett, hogy óriási ipartelepére olcsón készítette a gázt. Az ilyen gáz elsőosztályu fűtőanyag nem csak házi használatra, amint itten használjuk is, hanem vasérc olvasztásra, valamint acél kemencék, olvasztók és edző kemencék fűtésére is. A Szovjetek 1938-ban, amíg ezen canadai mérnök ott volt, három ilyen telepet nyitottak meg a Donetz völgyében. Azonban később sok és kevésbé hirdetett telepeket nyitottak az Ural hegységben, ahová egész uj ipari városokat építettek az ilyen gázifikált bányák köré. A legnagyobb előny nem csak abból áll, hogy a szén 96 százalékát kihasználják, hanem abból is, hogy emberi erőnek csak egy tizedrészére van szükség, valamint a bányászásnál a slack, kövek kihordása értéktelenné teszi még azt a földet is, melyet azzal elborítanak. Mind e mellett szállításra is sokkal alkalmasabb az ily kémiai felbontás után nyert gáz, csöveken nagyon olcsón szállítható a közeli ipartelepekre is. A bányász testvéreink legjobban elképzelhetik, hogy mennyivel könnyebb a fehér köpenyben, márvány padlókon kezelni a különböző mérték készülékeket, hőmérőket, csapokat, mint nekik a fúróval, csákánnyal való bányászat és a sok slack kocsikra való felrakása, melyért sok helyen nem is fizetnek. Az ilyen tudományos szénbányászatnak is meg voltak a nagy akadályai. Először is a magánvállalkozásra épült gazdasági rendszerekben, nem találták időszerűnek, elsősorban már a meglévő nyitott bányákat nehéz lett volna ilyen rendszerre átalakítani, másodszor nagy munkanélküliséget okozott volna ,ami a profitrendszer végét is jelenthetné, sok nyomorgó országokban. De a legnagyobb akadály azonban abból állt, hogy nem csak levegőt, hanem úgyszólván finomi- mitott levegőt, oxigént kell az ilyen bányákba beengedni. A szükséges oxigén előállítását igen nagy mértékben csak legújabban Professzor Kapisza oldotta meg, olyan levegő sűrítő gépezet szerkesztésével, mely leginkább az oxigént tartotta meg. Ezt a legelső telepen Gar- lovkanál nagy sikerrel kipróbálták, majd egy másik ilyen telepet Lisitschansknál állítottak fel, melyet később a nácik orra előtt felrobbantottak. Csak az első két évben, több mint két ezer bányászt felmentettek a hátgörnyesztő munkától. Most valami 50,000-re becsülik az ilyen felszabadított bányászok számát, mely nagy mértékben növekszik mindenfelé, mivel csak is ilyen bányákat nyitnak meg a Szovjet Unióban. A lisitchanksi bányából naponta 20 millió cubic láb gázt termeltek ki. Ezt nagyban növelte az a tény, hogy ez a bánya úgynevezett gázos bányáknak volt az egyike, ahol naponta sok ezer cubic láb gázt kellett volna kiszivatni, mely itt Amerikában is mind kárba, le-J vegőbe megy és az ilyén bányák a legveszedelmesebbek közzé tartoznak, sokszor borzasztó bányrobbanásoknak a martalékai az ilyen helyen dolgozó bányászok. A gázifikálási rendszer szerint, nem csak a földgázt, széngázt, teljes mennyiségben használják 'fel, hanem a szénnek is minden kis részét. Ugyanis minden bányánál vannak olyan alacsony erek, rétegek, melyet még a legkegyetlenebb hátgerinc sorvasztó formákban, csákánnyal sem igen lehet kibányászni. Ez már a 24 inch vastag rétegeknél meg van, de a gázifikáló rendszer szerint, az utolsó fél incses sorokat ih kihasználják, gázzá alakítják és csak a hamuját hagyják ott, a teljesen elégetett szénnek. Amig a koksz égetőknél, amilyen a Ford telepen is van, az így nyert kokszot újból el kell szállítani, adni és használni, a gázifikáló rendszer szerint ilyesmi nincs, sőt az égetésnél nyert forróságot is gőzzé átalakítva, házak, gyárak fűtésére használhatják. Valamint a szurok, melyet festék és gyógyszerekre és sok más vegyészeti cikkekhez felhasználnak, de melyet a mostani égetési rendszer alapján, csak füst alakjában látjuk a levegőt kormozva és piszkolva. A megértés kedvéért itten Amerikában, közel félmillió bányászt, több ezer vasúti munkást, pár ezer szénkereskedőt, szállítót tenne munkanélkülivé a bányák ilyen tudományos kihasználása. Ezzel szemben kapnánk olcsó gázt úgy fűtésre, mint főzésre, valamint a villanyfejlesztő telepek sokkal olcsóbban bírnák a villanyáramot kitermelni. A levegő tiszta volna és a legnehezebb munkától, a lapátolástól és a bánya életveszedelmétől volna sok százezer ember megmentve. De amig a közös társadalmi rendszerben az ilyen munkától való megszabadulás áldás, mert könnyebb és kevesebb időre való munkával helyettesíthetjük azt, a profitrendszerben csak átok volna, milliókat fosztana meg a kenyérkereseti lehetőségtől. De akár tetszik egyeseknek, akár nem, a tudomány fejlődését megállítani nem lehet, csak mesterségesen feltartóztatni. És szép lesz az élet, ahol minden ilyen tudományos folyamatot sietve fognak behozni, hogy az emberiséget megszabadítsák a görnyesztő, egészségtelen és életveszélyes munkától. Akkor a tudomány nem egyeseket, dúsgazdag családokat, hanem az egész emberiséget szolgálja. Tudományé a jövő és azoké, akik azt felismerik és köztulajdonba akarják átvenni, a nép érdekében felhasználni. PEARSON PERLI PEGLERT Drew Pearson, ismert nevű washingtoni újságíró, akinek “Washington Merry goround” cimü rovatát igen sok lap közli, 50,000 dolláros becsületsértési pert indított Westbrook Pegler, egy másik szindikált kolumnista ellen, mert ez utóbbi a január 30-án megjelent rovatában “féker”-nek nevezte. Westbrook Pegler az ország leghirhedtebb, legreakciósabb és legrágalmazóbb kolumnistá- ja. Különösen a munkásság ellen intéz gyalázatos támadásokat. Azon a címen, hogy a munkás unionokba belopódzott grafterek ellen harcol, állandóan támadja az összes munkásszervezeteket. A legbecstelenebb hazugságokat Írja nemcsak egyénekről, hanem szervezetekről is. Idegeneket gyűlölő, munkásfaló, faji ellentétet szító cikkeit a reakciós sajtó jól megfizeti és nagymértékben terjeszti. Pearsont éppen ellenkezőleg, a legliberálisabb és a legmegbízhatóbb kolumnistának tartják, aki leleplezéseivel sokszor kihívta maga ellen a reakciósok haragját. Pegler a szóbanforgó cikkben a saját bűneit Pearsonra kenve sorolta fel. Éppen azért igen nagy érdeklődéssel várják ezt a pert, amelynél bíróságnak kell dönteni a két kolumnista őszintesége vagy fékersége között. \ ________ HOL BUJT EL HITLER? A “Seabees” hadosztály “Buldózer” nevű lapjában jelent meg ez az apróság: — Papa, csak még azt mond meg, hogy mi történt azzal a vérszomjas Hitlerrel? — Tudod fiacskám, sokáig senki sem tudta, hogy hová tűnt el. Beszélték, hogy Spanyolországban, Japánban vagy Argentínában bujdosik. Azonban 1965-ben Chicagóban meghalt egy jómódú szőnyegkereskedő, aki Donnerblitz név alatt szerepelt. Nos, fiam, hát ez ai Donnerblitz volt Hitler. — De papa, hát, hogy lehet az, hogy senki sem ismerte fel. — Már hogy ismerték volna fel, amikor leborotválta a bajuszát, megváltoztatta a nevét, de azonkívül' továbbra is állandóan szidta a zsidókat, oroszo! kát meg Angliát; esküdt ellen- | sége maradt a demokráciának, 1 amit egyáltalán nem is titkolt. Szóval a szomszédai igazi, jó amerikai gazdag embernek tartották. EGYÉK A SAJÁT FőZTÜKET WASHINGTON, feb. — A Federated Press jelentése szerint, miután a szervezett munkásság nem tudta megakadályozni a Dies Committee újbóli életre keltését, CIO és AFL körökben most elhatározták, hogy követelni fogják az uj bizottságtól a déli államokban működő “Christian Americans” fa- sizta organizáció megvizsgálását. De azonkívül számos más fasizta karakterű egyesületnek, vagy mozgalomnak a megvizsgálását is követelik. így például követelik azt is, hogy ez a bizottság terjessze ki a vizsgálatait a Hearst-McCormick-Pat- terson “tengelyre” is. Hearst, McCormick, Patterson és Roy Howard az amerikai reakciós újságok kiadó tulajdonosai. De egyben azt is szeretnék tudni, hogy ki, vagy kik fizetik a munkásellenes propagandát hirdető kolumnistákat és rádió kommentátorokat ? ^ "Szervezés" — "Nevelés" — "Felszabadulás" yy * W Az Ipari Forradalmárok Szentháromsága yy I yy
