Bérmunkás, 1945. január-június (33. évfolyam, 1353-1378. szám)

1945-03-03 / 1361. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXIII. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1945 MARCH 3 NUMBER 1361 SZÁM Bérjavitás ellen foglal állást War Labor Board Két sztrájk története (f.) Az ábc minden betűjét igényelte a sokfajta bizottsá­gok rövidített elnevezése, me­lyeket Washingtonban alakítot­tak és küldtek ki végrehajtó útjaikra. Az ilyen bizottságok egyike a ' WLB (War Labor Board) mely talán a legtöbbet szerepel a napi sajtóban és ta­lán a legközelebbről érint mil­lió és millió bérmunkást. Ez a bizottság volna hivatva a há­ború tartamára minden munkás és tőkés sérelmet “békés” utón elsimítani a kecske is jólakjon és a káposzta is megmaradjon módszerrel. Ennek a célnak megfelelően rakták össze a WLB-t mely áll az AFL és CIO képviselőiből és kinevezett ta­gokból (public members). A bizottság kezdetben széles körben működött, ami azonban a felsőbb köröknek, magyarul értsd a pénzeszsák tetején ülők­nek nem tetszett és elfogadtat­tak egy végső útirányt a Little Steel Formulát “eddig és neto­vább” felírással. Ez annyit je­lentett, hogy a WLB egyszer és mindenkorra 15 százalékkal emelheti a munkabéreket, de azonfölül nem mehet, mert az már inflációs helyzetet terem­tene. A szakszervezeteknek “no strike” Ígérete megkötötte ke­zeiket és csak számtani műve­letekkel szaladgáltak a WLB- hoz, bizonyítani, hogy az élel­miszer árak már háromszor is túlhaladták a Little Steel For­mula megszabott határát. A WLB nem azért ül a he­lyén, hogy másoknak számada­tait csakúgy egyszerűen' elfo­gadják. Hozzá fogtak átnézni és közben ők is elkezdtek szá­molni. így aztán elmúlt több mint egy év mig végre a múlt hétre elkészültek a számtani művelettel melyet most az el­nök elé terjesztenek a hozzá fűzött jelentéssel. A jelentés szövegét már kiadták a napi sajtóban és abban tudtára ad­ják a munkásoknak, hogy egy­általában nem JOGOS a köve­telésük és a Little Steel For­mula 15 százalékos béremelése teljesen egyensúlyba hozta a munkabéreket az áremelkedés­sel. Ezen jelentés nyilvánosság­ra hozása után Emil Rieve a Textile Workers Union elnöke azonnal lemondott a WLB tiszt­ségéről és ezzel százezer textil munkást a “no strike” Ígérete alól felmentette. Lehet, hogy ennek tulajdonítható, hogy a textil munkásoknak valami bér ja vitást megszavaztak. Va­lahogy úgy néz ki, hogy a sztrájknak már csak az említé­se is alkalmasabb eszköz a bér- javitásra, mint a számtani mű­velet. Mert ugylátszik, hogy hiába bizonyítják a WLB uni­ókat képviselő tagjai, hogy a béremelés után még vagy 20 százalékkal alább áll a munka­bér az élelmiszer árak emelke­désével. A WLB többi tagjai máskép tudnak számolni. Egy dolgot azonban nem tud­nak a számtani művelettel sem eltakarni. Azt a hatalmas pro­fitot amit a korporációk zsebel­nek be évente és amit az adó kimutatás törvényesen igazol, így pl. 1938-ban a korporációk profitja az adók befizetése után másfél billió dollárt mutatott mig 1943-ban az összes adók befizetése után ,több mint ki­lenc billió dollár maradt meg a korporációs pénzes zsákban. Szóval lehetne abból jó néhány cent órabér emelést a munká­soknak juttatni és még mindig maradna néhány billió. De a tőkés elmélet, minden az enyém ,alapon nyugszik és csak akkor enged abból ha arra rá­kényszerítik. A munkásság sokat tanulhat ha kinyitja szemeit és meglát­ja az éles osztályellentétet az ilyen jelenségekből. Megtanul­hatja azt is, hogy nem bizhat a tőkés rendszer jószívűségé­ben és csak úgy nyerhet előnyt a saját részére, ha azt saját erejével kiharcolni tudja. Sem­miféle .közös bizottság nem old­hatja meg ezt az osztályellen­tétet, ahol a tőke és munka ér­dekei ütköznek össze. Ezt az ütköző pontot csak élesíti a profithalmozódás, amit a né­hány cent béremelés megtaga­dása tükröz vissza. Ma még centekért is hiába könyörög a munkássák, évekig számolják hogy nem jár neki, mert nem félnek a szervezett erejétől. Ha majd a munkásság helyesen megszervezett forradalmi ipa­ri unióval fog rendelkezni, a billiós profitok lejönnek szá­mítva és végeredményben a termelés minden javadalma az öszesség javát fogja szolgálni. Olvasás után, adja la­punkat más magyar kezébe! (Vi.) Detroit vidékén nagyon gyakran “headline”-olják a kü­lönböző sztrájkokat, de az iga­zat nagyon ritkán mondják meg — ez a mi hivatásunk. A Briggsnél is volt egy za­vargás, amit a nagy lapok el­neveztek sztrájknak, de az igazságot ismerő munkások ki­zárásnak tartják. Ugyanis, oly sok bombázó repülőgép szár­nyak vannak ottan felhalmoz­va, hogy már nem tudják ho­vá rakni és a szerelő telepeken is, ahol összeállítják azokat a gépeket, nagyon sok ilyen rész van felhalmozva. Más szóval ha hat hónapig teljesen megszün­tetnék ezen gépszárny építését, akkor is elegendő ilyen részek volnának, hogy a bombázó gép összeállítást egy napra sem szüntetnék meg. Ilyen körülmények között, a Briggs társulat vagy 16 mun­kást, olyan munkára helyezett, ahol 15 centtel többet kellett volna nekik azért a munkáért fizetni anélkül, hogy ezt a több­letet megfizették volna. Mikor egy pár napi munka után küld­ték a stewardot, hogy a szerző­dés szerinti bérkülönbséget kö­vetelje, ezt a stewardot azonnal elcsapták a munkáról. Amikor az érdekelt munká­sok ezt megtudták, többen ha­zamentek. Amire a többi ste­ward és a gyárbizottsági tagok mentek be az igazgatósághoz* Erre az igazgató urak, másik két stewardot csaptak el a munkáról. Mire ennek hire ment, ezen szárny összeállító szakaszban ,az ottan dolgozó 600 munkás kiment a gyárból és egy gyűlésre jöttek össze. Ezen gyűlésen már ott vol­tak a központi tisztviselők is, akik semmi körülmények kö­zött nem akarnak sztrájkot. Valamint ott volt a War Labor Board megbízottja is. Ezek az­tán mind beígérték, hogy azt a bérkülömbséget a gyárral meg­fizettetik és az elcsapott ste- wardokat is vissza kell helyez-* ni. Erre a munkások elhatároz­ták, hogy másnap vissza men­nek dolgozni. De a gyár igazgatósága nem igy határozott. Amikor a mun­kások másnap keresték a “Ti­me kártyát” nem találták. Azt mondták nekik, hogy csak hét­főn reggel jelentkezzenek mun-* kára. Ez szerdán reggel történt. Mindezek dacára a lapok azt hiresztelték egész héten, hogy ott sztrájk van folyamatban. Hiába mondták a munkások, az union tisztviselők, hogy a gyár igazgatósága nem engedi őket dolgozni, mert már nem tudnak a kész részektől mozogni .még­is ezeket a munkásokat, akik olyan sok géprészt gyártottak, hogy már nincs hová raktároz­ni, vádolják azzal a nagy bűn­nel, hogy a háborús szükségle­tek gyártását hátráltatják és nem a gyárosokat, akik elég gazemberek, nem be ismerni, hogy már annyira előre van­nak ezen hadi dolgok gyártásá­val, hogy nincsen hely hová el­raktározni. A másik eset az United Sta­tes Gumigyárban történt. Ott 180 nő ment ki sztrájkra. Az ok, hogy mihelyt valamilyen tisztességesebb munkabér ke­resetre tettek szert darabszám munka mellett, azonnal jöttek és újabb darabszám árakat szabtak meg úgy, hogy hét na­pi ilyen munkán dolgozók a leg­nagyobb fizetést $45.51 centet értek el. De már ha ezt elérték, akkor megint emelték a dara­bok számát az adott bérhez, melyet nekik elő kellett állíta­ni. Ezen nők már annyira ideg­roncsok lettek, hogy még a gyári ápolónő is melléjük állt, ismerve ezen idegölő darabszám munka hatását az amúgy is sok háborús aggodalom és gon­dok által agyon gyötört nőkre. Ezen nőknek arról beszéltek a lapokon, az uniókon, a Labor Boardon keresztül, hogy haza­fias kötelességük minden szü­net nélkül dolgozni. De ezen nők között egyetlen egy sincs akinek fia, férje, vagy kedvese ne lenne a harctéren. Voltak akiknek halottaik vannak, akik harcoltak azért a jogokért, me­lyeket ezek használni mertek. TOBOROZZÁK BELGIUM ÉPÍ­TŐIT NEW YORK, feb. (ONA) — Az Egyesült Államokban levő mintegy 2500 belga menekült közül 1500 elfogadta belga kor­mány felszólítását, hogy a kor­mány költségén térjenek vissza hazájukba. Ez a felszólítás min­denféle foglalkozású belgára vonatkozik. A fenti számból körülbelül 300-an gyémántkö- szörülők, vagy gyémánkereske- dők. Az itteni belga konzulátus kijelentette, hogy a már emlí­tett 1500 személyen kívül még sokkal többen lesznek, akik ha­za fognak menni. A kormány felszólítása az itteni belgákhoz, falragaszok utján jutott a gyé- mántköszörülők tudomására.

Next

/
Thumbnails
Contents