Bérmunkás, 1945. január-június (33. évfolyam, 1353-1378. szám)
1945-03-03 / 1361. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXIII. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1945 MARCH 3 NUMBER 1361 SZÁM Bérjavitás ellen foglal állást War Labor Board Két sztrájk története (f.) Az ábc minden betűjét igényelte a sokfajta bizottságok rövidített elnevezése, melyeket Washingtonban alakítottak és küldtek ki végrehajtó útjaikra. Az ilyen bizottságok egyike a ' WLB (War Labor Board) mely talán a legtöbbet szerepel a napi sajtóban és talán a legközelebbről érint millió és millió bérmunkást. Ez a bizottság volna hivatva a háború tartamára minden munkás és tőkés sérelmet “békés” utón elsimítani a kecske is jólakjon és a káposzta is megmaradjon módszerrel. Ennek a célnak megfelelően rakták össze a WLB-t mely áll az AFL és CIO képviselőiből és kinevezett tagokból (public members). A bizottság kezdetben széles körben működött, ami azonban a felsőbb köröknek, magyarul értsd a pénzeszsák tetején ülőknek nem tetszett és elfogadtattak egy végső útirányt a Little Steel Formulát “eddig és netovább” felírással. Ez annyit jelentett, hogy a WLB egyszer és mindenkorra 15 százalékkal emelheti a munkabéreket, de azonfölül nem mehet, mert az már inflációs helyzetet teremtene. A szakszervezeteknek “no strike” Ígérete megkötötte kezeiket és csak számtani műveletekkel szaladgáltak a WLB- hoz, bizonyítani, hogy az élelmiszer árak már háromszor is túlhaladták a Little Steel Formula megszabott határát. A WLB nem azért ül a helyén, hogy másoknak számadatait csakúgy egyszerűen' elfogadják. Hozzá fogtak átnézni és közben ők is elkezdtek számolni. így aztán elmúlt több mint egy év mig végre a múlt hétre elkészültek a számtani művelettel melyet most az elnök elé terjesztenek a hozzá fűzött jelentéssel. A jelentés szövegét már kiadták a napi sajtóban és abban tudtára adják a munkásoknak, hogy egyáltalában nem JOGOS a követelésük és a Little Steel Formula 15 százalékos béremelése teljesen egyensúlyba hozta a munkabéreket az áremelkedéssel. Ezen jelentés nyilvánosságra hozása után Emil Rieve a Textile Workers Union elnöke azonnal lemondott a WLB tisztségéről és ezzel százezer textil munkást a “no strike” Ígérete alól felmentette. Lehet, hogy ennek tulajdonítható, hogy a textil munkásoknak valami bér ja vitást megszavaztak. Valahogy úgy néz ki, hogy a sztrájknak már csak az említése is alkalmasabb eszköz a bér- javitásra, mint a számtani művelet. Mert ugylátszik, hogy hiába bizonyítják a WLB uniókat képviselő tagjai, hogy a béremelés után még vagy 20 százalékkal alább áll a munkabér az élelmiszer árak emelkedésével. A WLB többi tagjai máskép tudnak számolni. Egy dolgot azonban nem tudnak a számtani művelettel sem eltakarni. Azt a hatalmas profitot amit a korporációk zsebelnek be évente és amit az adó kimutatás törvényesen igazol, így pl. 1938-ban a korporációk profitja az adók befizetése után másfél billió dollárt mutatott mig 1943-ban az összes adók befizetése után ,több mint kilenc billió dollár maradt meg a korporációs pénzes zsákban. Szóval lehetne abból jó néhány cent órabér emelést a munkásoknak juttatni és még mindig maradna néhány billió. De a tőkés elmélet, minden az enyém ,alapon nyugszik és csak akkor enged abból ha arra rákényszerítik. A munkásság sokat tanulhat ha kinyitja szemeit és meglátja az éles osztályellentétet az ilyen jelenségekből. Megtanulhatja azt is, hogy nem bizhat a tőkés rendszer jószívűségében és csak úgy nyerhet előnyt a saját részére, ha azt saját erejével kiharcolni tudja. Semmiféle .közös bizottság nem oldhatja meg ezt az osztályellentétet, ahol a tőke és munka érdekei ütköznek össze. Ezt az ütköző pontot csak élesíti a profithalmozódás, amit a néhány cent béremelés megtagadása tükröz vissza. Ma még centekért is hiába könyörög a munkássák, évekig számolják hogy nem jár neki, mert nem félnek a szervezett erejétől. Ha majd a munkásság helyesen megszervezett forradalmi ipari unióval fog rendelkezni, a billiós profitok lejönnek számítva és végeredményben a termelés minden javadalma az öszesség javát fogja szolgálni. Olvasás után, adja lapunkat más magyar kezébe! (Vi.) Detroit vidékén nagyon gyakran “headline”-olják a különböző sztrájkokat, de az igazat nagyon ritkán mondják meg — ez a mi hivatásunk. A Briggsnél is volt egy zavargás, amit a nagy lapok elneveztek sztrájknak, de az igazságot ismerő munkások kizárásnak tartják. Ugyanis, oly sok bombázó repülőgép szárnyak vannak ottan felhalmozva, hogy már nem tudják hová rakni és a szerelő telepeken is, ahol összeállítják azokat a gépeket, nagyon sok ilyen rész van felhalmozva. Más szóval ha hat hónapig teljesen megszüntetnék ezen gépszárny építését, akkor is elegendő ilyen részek volnának, hogy a bombázó gép összeállítást egy napra sem szüntetnék meg. Ilyen körülmények között, a Briggs társulat vagy 16 munkást, olyan munkára helyezett, ahol 15 centtel többet kellett volna nekik azért a munkáért fizetni anélkül, hogy ezt a többletet megfizették volna. Mikor egy pár napi munka után küldték a stewardot, hogy a szerződés szerinti bérkülönbséget követelje, ezt a stewardot azonnal elcsapták a munkáról. Amikor az érdekelt munkások ezt megtudták, többen hazamentek. Amire a többi steward és a gyárbizottsági tagok mentek be az igazgatósághoz* Erre az igazgató urak, másik két stewardot csaptak el a munkáról. Mire ennek hire ment, ezen szárny összeállító szakaszban ,az ottan dolgozó 600 munkás kiment a gyárból és egy gyűlésre jöttek össze. Ezen gyűlésen már ott voltak a központi tisztviselők is, akik semmi körülmények között nem akarnak sztrájkot. Valamint ott volt a War Labor Board megbízottja is. Ezek aztán mind beígérték, hogy azt a bérkülömbséget a gyárral megfizettetik és az elcsapott ste- wardokat is vissza kell helyez-* ni. Erre a munkások elhatározták, hogy másnap vissza mennek dolgozni. De a gyár igazgatósága nem igy határozott. Amikor a munkások másnap keresték a “Time kártyát” nem találták. Azt mondták nekik, hogy csak hétfőn reggel jelentkezzenek mun-* kára. Ez szerdán reggel történt. Mindezek dacára a lapok azt hiresztelték egész héten, hogy ott sztrájk van folyamatban. Hiába mondták a munkások, az union tisztviselők, hogy a gyár igazgatósága nem engedi őket dolgozni, mert már nem tudnak a kész részektől mozogni .mégis ezeket a munkásokat, akik olyan sok géprészt gyártottak, hogy már nincs hová raktározni, vádolják azzal a nagy bűnnel, hogy a háborús szükségletek gyártását hátráltatják és nem a gyárosokat, akik elég gazemberek, nem be ismerni, hogy már annyira előre vannak ezen hadi dolgok gyártásával, hogy nincsen hely hová elraktározni. A másik eset az United States Gumigyárban történt. Ott 180 nő ment ki sztrájkra. Az ok, hogy mihelyt valamilyen tisztességesebb munkabér keresetre tettek szert darabszám munka mellett, azonnal jöttek és újabb darabszám árakat szabtak meg úgy, hogy hét napi ilyen munkán dolgozók a legnagyobb fizetést $45.51 centet értek el. De már ha ezt elérték, akkor megint emelték a darabok számát az adott bérhez, melyet nekik elő kellett állítani. Ezen nők már annyira idegroncsok lettek, hogy még a gyári ápolónő is melléjük állt, ismerve ezen idegölő darabszám munka hatását az amúgy is sok háborús aggodalom és gondok által agyon gyötört nőkre. Ezen nőknek arról beszéltek a lapokon, az uniókon, a Labor Boardon keresztül, hogy hazafias kötelességük minden szünet nélkül dolgozni. De ezen nők között egyetlen egy sincs akinek fia, férje, vagy kedvese ne lenne a harctéren. Voltak akiknek halottaik vannak, akik harcoltak azért a jogokért, melyeket ezek használni mertek. TOBOROZZÁK BELGIUM ÉPÍTŐIT NEW YORK, feb. (ONA) — Az Egyesült Államokban levő mintegy 2500 belga menekült közül 1500 elfogadta belga kormány felszólítását, hogy a kormány költségén térjenek vissza hazájukba. Ez a felszólítás mindenféle foglalkozású belgára vonatkozik. A fenti számból körülbelül 300-an gyémántkö- szörülők, vagy gyémánkereske- dők. Az itteni belga konzulátus kijelentette, hogy a már említett 1500 személyen kívül még sokkal többen lesznek, akik haza fognak menni. A kormány felszólítása az itteni belgákhoz, falragaszok utján jutott a gyé- mántköszörülők tudomására.
