Bérmunkás, 1945. január-június (33. évfolyam, 1353-1378. szám)
1945-02-24 / 1360. szám
1945. február 24. BÉRMUNKÁS 7 oldal JEGYEZD MEG... i ... ■ Ajánlja: St. Visi.——■ A nácik megint rövidítik a harcvonalat, mely nemsokára Berlin körül lesz. Régi szokás, hogy a megtérő bűnösök kolostorba volnulnak vissza. Ezt csinálják Hitlerék is, amint legújabban jelentik a salsburgi kolostorba vonultak be. Amilyen mértékben haláloz- nak a japán admirálisok, nem igen marad életben egy sem, aki majd a beígért amerikai megadásnál jelen legyen. Most már úgy a keleti, mint a nyugati falon látható az irás, melyet a nácik nagyon könnyen elolvashatnak, elég közel van hozzájuk. Ma-holnap a nácik már nem vonulhatnak vissza, mert akkor bele hátrálnak a másik oldaról előretörök szuronyainak. Úgy látszik a hires “Hitler Super Highway”-eken még a rendőrség sem állta meg a sarat, hogy az oroszokat letartóztassák — gyors hajtásért. Franciaországban 18 ezren felül vannak katonaszökevények, akik sokszor harcbaszáll- nak a hadi rendőrséggel. És a jelentések szerint ez naponta rosszabbodik. Péter kis király, csak nem tud belenyugodni, hogy elveszíti a trónját. Még Titónak is hajlandó volna hadat üzenni. Rokon lelkek: Goebel és társai, akik borzasztó nagy veszedelemnek tartják a Szovjeteket. Most már igazat beszélnek,,i de nem lettek boldogabbak. Ez a veszedelem elég közel van és elég nagy. De hát mi azért nem sírunk miatta. Németország keleti részén az utak úgy néznek ki, mintha mindennap vasárnap volna. Úgy tömve vannak az utak, mint mifelénk a régi jó vasárnapokon. A náci szellemű németeknek legnagyobb átok és szerencsétlenség lesz a hamaros béke, amit csak az elmeszakértők tudnak megérteni. Mi legnagyobb szerencsének tartjuk a békét. Mentői hamarább, annál jobb. Egyik clevelandi magyar pap eldicsekszik, hogy a Magyarországon az oroszok által fontos pozícióba helyezett Tildy Zoltán iskolatársa volt és igazán kitűnő ember. Bizonyos, hogy Tildy nem állítja, különösen az utóbbit clevelandi iskolatársáról. Azt mondják, hogy De Gaulle már azért sem pászolt a nagyhatalmak konferenciájára, mert nem dohányzik. No hát még mi . . . A régi lengyel korridor, mely miatt annyit veszekedtek a németek, észak és délnek szaladt. A mostani már kelet és nyugatnak szalad és tele van vörös katonákkal, akik megoldják ezt a régi fogas kérdést. Itt, ezen demokratikus Amerikában, a nácik meggyilkolták Johann Kunst és Horst Gun- thert, mert nem voltak elég megbízható nácik. Az amerikaiak csak úgy képesek megérteni a vörös hadsereg sikereit, ha valaki azt “football” nyelvezettel bírja nekik megmagyarázni. Manilla elfoglalásával elegen-> dő kötél lesz biztosítva a háború bűnöseinek legalább egy részét felakasztani. Nagyon sok újság itt Amerikában, de leginkább a német újságok és német barátok, azzal érvelnek, hogy az angolamerikai uraknak enyhén kell bánni a németekkel, mert azok lesznek a legjobb szövetségeseik az oroszok elleni legközelebbi háborúban. Hitlerék már készítik a müncheni sörkertben az erődítményeket, igy akarják bevégezni a náci uralmat, ottan ahol elkezdték. Stettinius és Hopkins urak a szenteltvíz mellett más malasz- tokat is kaptak a pápától. A hírek azt hozzák, hogy a Vatikánt és Spanyolországot is beakarják vonni abba a bizottsági szervezetbe, melyet most akarnak megszervezni. Azzal vádolják az elnököt, hogy amikor Wallacet jelölte kereskedelmi titkárnak, egy- szersmint el is gáncsolta. Olyan levelet irt Jonesnak, mely nagyon is Wallace ellen szólt. Ugyanis azzal magyarázta meg Wallace jelölését, hogy csak azért jelölte, mert azzal tartozott neki, politikai szolgálatai* ért. A sztrájkok kikerülésére egyetlen gépezet, a War Labor Boardot'lehetett volna felhasználni, ha az működött volna, vagy lett volna hatalma, de csak olyan határozatokat hozhatott, vagy foganatosíthatott, melyek a munkások ellen szóltak. Most már a CIO is feleslegesnek tartja a WLB-t. Régi rabló fogás, hogy ami- Igy Goebelsék is azt kiabálják, legjobban, hogy “fogják meg”, így Goebelsék is az kiabálják, hogy az rémséges, amit a szövetségesek kifundáltak a yal- tai konferencián. Mint a rémséges dolgok szakértője, Goebbel már csak tudja mi az a rémséges dolog. Olvasás után, adja lapunkat más magyar kezébe! MOST ALBÁNIA (ONA) A görögországi események elhomályosítottak minden más, a Balkán félszigetről érkező hirt. így például csak kevés szó esett arról, hogy mi történik Tiranában, Albánia nemrég felszabadított fővárosában. Az egykori királyi palotában most Enver Hoxa, az “albán Tito” lakik. Ez a 36 éves volt tanító, akiből katona, majd pedig politikus lett, egy olyan kormány élén áll, mely a Be- ratban, október 20-án kinevezett “Antifasizta Tanács” szer* ve. A Tanács elismeri, hogy baloldali, de hevesen tagadja, hogy kommunista volna. Enver Hoxa sürgeti a szövetségeseket, hogy ismerjék el a kormányát. Hogy minden ellenvetést előre lefegyverezzen, bejelentette, hogy mihelyt a körülmények megengedik, valamennyi albán falu kiküldötteiből meg fogják alakítani az alkotmányos nemzetgyűlést és ennek feladata lesz az állam végleges kormányformája fe-» lett dönteni. Enver Hoxa belpolitikai programjának egy lényeges pontja a földreform. Albánia földjét reakciós, feudális födbirtokos osztály uralja. Ez az osztály eddig ellene volt minden haladó szellemű intézkedésnek, amely javíthatott volna a szegény albán parasztok sorsán. Ezek a nagybirtokosok voltak mindig azok, akik készségesen “kollaboráltak” minden időben az idegen hódítókkal. Midőn Mussolini 1939 nagypéntekén betört Albániába, ezek a született árulók tártkarokkal, örömrivalgásokkal fogadták a fasizta feketeingeseket. Midőn a hires Duce csillaga letűnt és Badoglio fegyverszünetet kötött a szövetségesekkel, ÉPÍTŐ GÁRDA 1944-45-re befizettek: A. Alakszay, Van Nuys .. 7.00 Barcza G., Bridgeport ..... 6.00 J. Benko, Toledo ............. 1.50 Buzay J., Cleveland .... 3.00 Detky St., Phila ............... 3.00 Decsi L., Akron ............... 6.00 Engli J., Cleveland ...........12.00 Farkas I., Akron ............. 6.00 Fishbein L., New York .... 9.00 Fodor J., Cuy. Falls .......12.00 Gáncs L., Carolina ............12.00 Geréb J., Cleveland ......... 4.00 Hering P., Buffalo ........... 6.00 Károlyi S., Bridgeport .... 2.50 Krajnik B., Trenton ....... 3.00 Kucher A., Pittsburgh ..... 5.00 Kollár J., Cleveland ......... 7.00 Kovách E., Cleveland ....... 1.00 Kanchar J., Bay City __ 4.00 Lefkovits L., Cleveland .... 4.00 Lelkó A., Pittsburgh ..... 5.00 Mogor J., Cleveland ......... 2.00 Munczy J., Cleveland ....... 5.00 Mácsay J., Detroit ........... 2.00 Molnár A., Cleveland ....... 5.0Ö Pika P., Chicago ............... 3.00 J. Policsányi, Elm Grove 4.00 Reppman J., Detroit ....... 1.00 M. Stefankó, New York .,12.00 Szilágyi J., Cleveland ..... 6.00 Székely S., Cleveland .... 3.00 J. Varga, Cleveland ......... 5.00 Visi I., Detroit ................. 4.00 Vizi J., Akron ................... 9.00 Zára J., Chicago ...*.......... 2.00 KERÜLT SORRA Albánia nagybirtokosai a németek bérenceivé és engedelmes eszközeivé váltak. A német főparancsnokság Albániában még inkább alkalmazta a “Ha hódítani akarsz, szíts egyenetlenséget” elvét, mint Európa bármely más országában. Az által, hogy vallási és faji türelmetlenségre uszított, elejét akarta venni a szilaj albánok lázadásának. Náci ügynökök óriási kereszteket festettek a muzulmán mecsetek falaira s a keresztényeket és a nagyon csekély számú zsidóságot vádolták e gazságok elkövetésével. Enver Hoxa ekkor már egy partizán csapat élén állott. Ez az éleslátó népvezér csakhamar átlátott a németek taktikáján és ezért röpiratokban figyelmeztette a parasztokat, hogy ne hagyják félrevezetni magukat a németek által és védjék meg az albán falvakba menekült néhány száz főnyi zsidóságot. Enver Hoxa csapatai végül kiverték a németeket Tiranából és Durazzóból és diadalt arattak az árulók csoportja, a Báli Komebettar fölött is. Most a volt partizánvezér gondja az, hogy miként biztosíthatná Albánia jövőjét s milyen helyet fog elnyerni az Adria Tenger keleti partján fekvő, stratégiai szempontból oly fontos kis ország a balkáni kérdések rendezése alkalmával ? A JAPÁNOK FÉLNEK AZ OROSZ TÁMADÁSTÓL WASHIGNTON, feb.: — A Singapore városban leadott japán rádió beszédben arról beszéltek, hogy vájjon a Szovjet Union meg fogja-e újítani a Japánnal kötött szerződést, ami a jövő április 24-én jár le, vagy pedig segíteni fog Amerikának és Angliának a Japán elleni háborúban. A japán szónok beismerte, hogy erről az oldalról nagy veszedelem fenyegeti az országot. 94,00 HALÁLOS SZERENCSÉTLENSÉG WASHINGTON, — Az Egyesült Államok hadereje Pearl Harbor óta a múlt december 31-éig a háborúban 111,306 emberéletet veszített. Ezzel szemben az elmúlt 1944-es évben szerencsétlenségek következtében az Egyesült Államokban 94,000 ember vesztette életét. Ezen kívül azonban a szerencsétlenségek következtében 9,750,000 ember sebesült meg. A szerencsétlenségek által elért anyagi veszteséget 4,850,000,000 dollárra becsülik. (Az előző évben a szerencsétlenségek száma 5 százalékkal magasabb volt.) A szerencsétlenségek legnagyobb része az otthonokban történt. Ezek 30,500 emberéletet ragadtak el. A következő legnagyobb csoportot az automobil szerencsétlenségek képezik, amelyek 23,800 emberéletbe kerültek. A munkaközbeni szerencsétlenségek 17,500 embert öltek meg.
