Bérmunkás, 1945. január-június (33. évfolyam, 1353-1378. szám)
1945-02-10 / 1358. szám
1945. február 10. BÉRMUNKÁS 3 oldal MUNKA KÖZBEN-------------------------------(gb) ROVATA-------------------------------A REAKCIÓ UJ KÖZPONTJA Amerika gyors fejlődése magával hozta, hogy az emberi élet különböző megnyilvánulásai egyes geográfiái pontokban centralizálódtak. így például Bostont úgy emlegették, mint a tudomány központját; New York (Wall Street) a pénzvilág centruma; Detroit az automobil ipart képviseli, Hollywood a moziipart jelenti, stb. Amig azonban az ilyen központok többé-kevésbé állandóak ,addig a haladásnak és a reakciónak központjai gyorsabb tempóban változtatják helyeiket. Amig három évtizeddel ezelőtt a nyugati partok iparbá- rói álltak első helyen a munkások erőszakos kizsákmányolásában, mert abban az időben az erdő feldolgozásának ipara vont össze nagy tömeg munkásokat, akiknek embertelen kizsákmányolásából uj milliomosok támadtak; később az elnyomatás és kizsákmányolás habárait a Detroit-Cleveland és Pittsburgh körzet iparfejedelmei ragadták magukhoz. Most azonban ugylátszik, hogy az erőszakos, terroriszti- kus elnyomatással kapcsolt kizsákmányolás vezető szerepét Texas államról eddig csak azt tudta a nagy közönség, hogy a United States legnagyobb állama ,ahol a főfoglalkozás a gyapot termelés. Hallottuk aztán azt is, hogy Texasban nagyon sok olaj kútra akadtak, amelyek révén uj milliomos családok támadtak. Igen ám, de az olaj, a gazolin az utóbbi pár évben a legfontosabb ipari termékek egyike lett, amiből még a soknál is többre van szükség. Szedik, szívják az olajat Texas talajából eszeveszetten és ennek megfelelőig gyűlnek a milliócskák, — talán billiócskák is, pár embernek a tulajdonában. De mint minden ilyen gyorsan felfújt iparban, úgy itt is elsősorban a szakmanélküli munkások hatalmas tömegeit alkalmazzák, akik szervezetlenek és igy a kizsákmányolás legalkalmasabb elmei. A “CHRISTIAN AMERICANS” Ennek tudható be, hogy az utóbbi időben Texas állam kapitalistái a munkásság politikai és gazdasági elnyomatásában vezető helyre kerültek az egész Egyesült Államokban. A központjuk Texas állam metró-* polisában, Houston városban van, ahol megalakították a “Christian Americans” nevű egyesületüket. Ennek az egyesületnek az elnöke és vezére bizonyos Vance Muse nevű egyén, aki maga ugyan nem nagytőkés, hanem csak közönséges úgynevezett “féreg” fasizta, aki azelőtt ügynökösködött és most munkásellenes propagandát árul, amelyre számos jólfizető vevője akadt. Muse vezetése alatt a “Christian Americans” befolyása kiterjed 11 déli államra, I amelyek törvényhozó testületéiben munkásellenes törvénye- ! két hoztak. A “Christian Americans” valójában csak papír szervezet, nincsenek tagjai, csupán Muse és néhány hozzá hasonló egyénből áll, akiknek azonban nagyon befolyásos, — de ami a legfontosabb, nagyon pénzes pártfogóik vannak. Texas állam újdonsült iparbárói nagy összegekkel támogatják Muset, aki munkásellenes törvényjavaslatokat készít, amelyeket aztán nemcsak Texas államban, hanem csaknem az összes déli államokban törvényekké tesznek. Ezen törvényjavaslatok legtöbbje a szervezkedés szabadsága ellen irányul. A MUNKÁHOZ VALÓ JOG Muse és társai nem valami lángeszű emberek, hanem csak közönséges kis fékerek, akik egyetlen eredeti gondolatra sem képesek. Egyszerűen átvették az északi államokban már régóta hangoztatott frázist, hogy a szervezkedés megfosztja a munkásokat a szabadságuktól és igy ők valójában csak a munkások szabadságát védik, amikor a szervezkedés ellen hoznak törvényeket. A déli államokban, amelyek gazdasága a néger munkások végtelen kizsákmányolásán alapszik, kis rábeszéléssel meg egy kis “ke- negetéssel” könnyen meg lehet nyerni a honatyákat ilyen törvények hozására. Legtöbbször maga a törvényhozó is egyike azon munkáltatóknak, akiknek profitját veszélyezteti a munkások szervezkedése. A “Christian Americans” jelszava a “munkához való jog”. Szerintük a szervezkedés korlátozza a munkásokat a munkához való jogukban, mert sok esetben nem kaphatnak munkát, ha nem állnak be a szervezetbe. Tekintettel arra, hogy ezt a hamis érvet most nagyon felkapták és mert nagy összegeket áldoznak az ilyen propagandára, Muse és társai azzal kérkednek, hogy már 16 állam csatlakozott hozzájuk, vagyis ennyi államban képesek lesznek elfogadtatni a szervezkedést tiltó, vagy nagyon is korlátozó törvényeket. Felbuzdulva az általuk eddig elért sikereken, ez az ultra fasizta csapat most már azzal kérkedik, hogy az Egyesült Államok alkotmányát is megkísérlik oly módositvánnyal megtoldani, amely a “munka szabadságát védi”, — másszóval a szervezkedés szabadságát eltörli. Nem szabad könnyelmű-' en átsiklani a Muse kérkedésén, mert az ily dolgokra nem a nagy tömeget, hanem csak a megválasztott állami vagy szövetségi képviselőket kell megnyerni* és kellő finanszírozással azt meg lehet tenni bármikor és bármilyen célra is. KIK ADJÁK A PÉNZT? Muse nem árulja el, hogy kik pénzelik a “Christian Americans” mozgalmat. Azonban a i Nashville, Tenn, városban megjelenő “Southern Patriot, cimü folyóirat szerint Muse financiális támogatói között találjuk a Du Ponts, Armours, Widen-i ers, John Raskob, Howard C. Hopson, E. P. Mudge (of Wi- erton Steel), Ogden Mills, Alfred P. Sloan és még sok más északi nagykapitalistát is a déli kapitalistákon kívül. Muse első pártfogója, “angyala”, mint mondják — John Henry Kirby, texasi lumber- báró volt, aki sajtóügynöknek fogadta fel ezt a nagyszájú embert. Kirby vehemensen Roosevelt ellenes volt és igy jól megfizette Musenak New Deal ellenes frázisait, amiket az általa alakított, de csak papíron létező “Committee to Uphold the Constitution” szervezet nevében tett. Később Muse segítette a hírhedt reakciós Eugene Talmadge kormányzóvá választását Georgia államban. Kirby halála óta Muse leg- nogybb pártfogója Maco Stewart, galvesztoni milliomos, a Etewart Oil Company tulajdonosa, aki annyira szereti a munkásokat, hogy a napi 12 órai munka törvényesitését követeli. JEGYEZD MEG... Ajánlja: St. Visi. Az Atlantic Chartert annyira behirdették, hogy a görögök már hajlandók lettek volna kipróbálni — de már akkor nem találták. A sok titkos náci fegyver még mindég annyira titkos, hogy nem merik működésbe hozni — ne hogy megismerjék. Az Atlantic Chartert, Roosevelt a tiz parancsolathoz hasonlította, igy aklkalmatlan a mai időszakban és háborúban, mert a tízparancsolatban az is benne van, hogy “Ne ölj”. A CIO segítségével megválasztott kongresszusnak első cselekedete az volt, hogy a Dies “smiroló bizottságot” állandósították. Ez az a hires és nagy győzelem a PÁC bizottság részére. A “London Economist” nagytőkések lapja azt írja vezércikkében, “hogy már ideje lenne, hogy a Churchill kormánya megszüntesse az amerikaiaknak kedvezni.” Most, hogy az adófizetők állják a számlát, a Ternstedt, General Motors egyik alosztálya, az ócska téglákat is puccol- tatja az ócska épületeken. Mikor 14 millió munkanélküli volt, akkojr nem is gondoltak ilyesmire. Az egyik angol kékvérű uri- dáma, azt a kijeletnést Etette, hogy elég büntetés volna, ha Hitlert arra kényszeritenék, hogy a háború után házakat fessen. Valószínűleg ezek a kékvérüek örömmel akalmaz- nák az ilyen hires festőt, aki az egész világot vérrel festette be. A detroiti nagy lapok mind vezércikkeznek, hogy a “No Strike Pledge”-et a munkások tartsák be. Nekik az nagyon jó, de hát akkor hogyan gondolhatják a munkások, hogy nekik is jó? A louisianai egyetem elnöke arra figyelmezteti a fiatalokat, hogy ne csókolódzanak, mert az betegséget terjeszt, hozzá véve még házasság is a káros eredménye lehet a csókolődzás- nak. Szenátor Barkley demokrata pártvezér azt ígéri, hogy a háború után az adókat kettévágják, egyik felét az év elején, a másik felét az év végén fizethetjük, mert egyszerre senki sem lenne képes kifizetni. Jesse Jones nagyon megsértődött s hadatüzent Roosevelt- nek, a világ legzsirosabb és legnagyobb pénzes zsákjától mozdították el. Mivel az iparbárók és bankárok is nagyon kedvelik Jones urat, igy meglehet, hogy megnyeri a háborúját Roosevelt és Wallace ellen. “Work or fight” kiabálják a politikusok és a tőkések. Hát a munkás mindkettőt csinálja, sőt még azért is sokszor figh- tolt, hogy dolgozhasson. A villany vegyészeti tudomány olyan nagy haladást tett az utóbbi négy évben, mint az utóbbi kétszáz évben, jelentette ki Sidney D. Kirkpatrick, a villany vegyészeti társulat elnöke. Az oroszok annyira megrövidítették a náci harcvonalat, hogy az már Berlin körül van. Nemsokára Hitler mind a két frontot meglátogathatja — egyszerre. Még nagyon sok amerikai van most is, aki azt hiszi, hogy a szocializmus ellen, nem a náci-fasizmus ellen harcolunk. A régi közmondás szerint: “Üsd a vasat mig tüzes”. Az oroszok azt mondják, hogy “üsd a nácit amig hideg van”. A gyárunkban szabadon agitáló nácik ellen intézett kérdések legbosszantóbja: “Fritz, gondolod, még az oroszok kitartanak egy másik hétig?” Stettinus és a president árnyéka Mr. Hopkins, elmentek a pápához egy kis szentelt vízért, mielőtt azzal az istentelen Sta- linnal leülnek tárgyalni. Németország északkeleti részén 20 fok zéró alatti hideget jelentenek. Ez nagyon is kedvező az oroszoknak, még ha a pápa általános imanapot rendelt volna el, hogy ilyen jő hideg időért imádkozzanak az oroszok részére, sem várhattak volna jobb és alkalmasabb időt.
