Bérmunkás, 1945. január-június (33. évfolyam, 1353-1378. szám)
1945-01-27 / 1356. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1945. január 27. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNG A RAIN ORGAN OF THE I. W. W Előfizetési árak: • Subscription Rates: Egy évre ....................$2.00 one Year ........................$2.00 Félévre ........................... 1-00 Six Months _________ 1.00 Egyes szám ára .......... 5c Single Copy _________ 5c cjsomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ________ 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879.___________ Alájegyzett cikkek a szerzők véleményét fejezik ki és közlésük még nem jelenti azt, hogy az ily vélemények egyben azonosat a Bérmunkás hivatalos felfogásával. Published Weekly by the BERMÜNKAS PRESS COMMITTEE Hollywoodi alkotmány Pár nappal ezelőtt a hollywoodi magyar irók egyike, Lengyel Menyhért, magyar alkotmánytervezetet küldött hozzánk, egy magyar “Bill of Right”-ot, mint ahogyan nevezte. Megírta azt is egy kisérő levélben, hogy ezt a magyaroknak szánt alkotmányt az amerikai magyarság, — de különösen az amerikai magyar egyletek elé terjesztik hozzászólás végett és azután átkül- dik Magyarország népének, mint az amerikai magyarság ajándékát. Annyira gyerekesnek, avagy komikusnak tetszett nekünk ez a dolog, hogy nem tartottuk érdemesnek a vele való foglalkozást. De azonkívül Ízléstelen is a dolog, mert a hollywoodi “nagy magyarok” az elmúlt negyedszázad alatt nem hallatták a most egyszerre annyira “megjött” hangjukat a végletekig letört, kizsákmányolt magyar nép védelmére. Mint tudjuk ,az első magyar, alkotmány, — amelyet a magyar dolgozók szintén csak keserű fájdalommal említhetnek, — az Arany Bulla volt. Ez a Lengyel Menyhért által irt alkotmány azonban csak “aranyozott”, vagyis hamis, mint minden, amit Hollywoodon készítenek. Dr. Vince Sándor azonban komolyan vette a dolgot és nyílt levélben indokolja meg, hogy miért nem hajlandó aláírni ezt a mázolt alkotmányt. Ebben a nyílt levélben, — melyet lapunk más hasábjain közlünk, Vincze Sándornak rendkívül érdekes és értékes mondanivalója van erről a dologról, miért is külön is felhívjuk olvasóink figyelmét erre a cikkre. Halálos ítéletek zösen használják, de ennek ellenében felosztották maguk között az egész földet s megfogadták, hogy egyik a másiknak a területére nem megy. Ez azt jelenti, hogy minden területen csak egy cég árulhatta a termékeit és igy verseny hiányában óriási profitot harácsoltak. Éppen ez a verseny kizárására való szövetkezés ütközik az amerikai trösztellenes törvényekbe. A kartelokkal kapcsolatban már számtalanszor kimutatták, hogy egyes cégek még a háború sikeres folytatását is akadályozták, mert visszatartottak uj találmányokat, másrészről pedig egyes igen fontos találmányokat átengedtek az ellenségnek, — nem a háború előtt, hanem még Pearl Harbor után is. Ugyancsak arról is sokat hallottunk már, hogy a kartelokat alkotó cégek mögött mindig a pénzfejedelmek bizonyos csoportját találjuk. Ezeknek a háború egyformán hasznot hajt bármelyik országban folyik is, béke idején pedig egyformán zsarolják a fogyasztó közönséget, bármely zászló alatt élnek is. És végre mindezen kartelok központjában a nácik által irányított I. G. Farben vegyi cég áll. Azt is számtalanszor megírták már, hogy Neville Chamberlain, volt angol miniszterelnök és kormányának több tagja szintén érdekelve voltak ezen kartelokban és azért voltak olyan engedékenyek Hitlerrel szemben a Münchenben tartott konferencián. Az amerikai igazságügyi departmentnek ez nem az első kartel-ellenes pőre. Számos ilyen vádat terjesztett már bíróság elé^ amelyek folyamatban vannak. Az ilyen nagy vállalatok az ügyvédek légióit fogadják fel az ügy elhúzására vagy kibeszé- lésére. Azt azonban nem tudták megakadályozni, hogy az amerikai pénzfejedelmek jó részének a kartelokkal való kapcsolata nyilvánosságra ne kerüljön. És mindezek dacára pár héttel ezelőtt Roosevelt elnök a külügyi hivatal élére olyan embereket állított, akik között van olyan is, akinek direkt összeköttetése volt a kartelokkal. Maga az uj külügyminiszter a Morgan bankházzal áll üzleti házasságban, ami révén szoros rokonságba került a kartelokkal. A külügyi hivatal és az igazságügyi hivatal egyformán integrális részei az amerikai kormánynak, de miután az egyik de- partmentbe kartel embereket helyeznek a másikban pedig port indítanak a kartelok ellen, igy méltán kérdezhetjük, talán az amerikai kormánynál A JOBB KÉZ NEM TUDJA, HOGY MIT CSINÁL A BAL? MIT VÁRNAK A NÉMETEK? (gb.) Az amerikai Office of War Information hire szerint a Budapestről elmenekült magyar náci kormány valamelyik “nyugati városban” időt vett magának arra, hogy halálos Ítéletet mondjon ki a Debrecenben alakított uj magyar kormány számos tagjára. Ezt a halálos Ítéletet, — amelyet természetesen csak a vádlottak távollétében hoztak, a berlini rádión leadták és igy értesült róla az OWI iroda is. Egy másik hir szerint a debreceni magyar kormány szintén beígérte a halálos Ítéletet Szálasi és társainak, természetesen szintén csak “abszentia”, vagyis a vádlottak távollétében. Elméletben tehát ezen sorok Írása alkalmával a magyaroknak két kormányuk van, amelyek egymást halálra Ítélték. A gyakorlatban azonban ezen kormányok egyike, a Szálasi náci kormány, már elmenekült az országból és igy a halálos Ítélete csak üres fecsegés. Az uj kormány ellenben mindinkább erősbödik és remélhető, hogy a Szálasiék és általában a németekkel kooperálok részére beígért büntetést képesek lesznek végrehajtani, ha a meglógott magyar fenevadakat mindjárt Berlinban csípik is el. A veszett eb módjára minden és mindenkit elpusztítani akaró magyar nyilasok bizonyára nem haboznának kiirtani nemcsak az uj magyar kormány tagjait, hanem mindzokat, akik engedelmeskednek ennek a kormánynak. Remélhető, hogy az uj magyar kormány is tudja, hogy a veszett ebekkel hogyan kell elbánni. LONDON, jan. (ONA) — Egyes megfigyelők, ,akik most tértek vissza a Szövetségesek által elfoglalt német területekről, azt állítják, hogy el lehetünk készülve arra, hogy a németek a Szövetségesektől fogják várni Németország talpra- állitását. A Szövetségeseknek már most el kell határozniok, hogy milyen magatartást fognak tanúsítani, ha majd a németek eljönnek hozzájuk sírni és nyomorukra hivatkozva kérni a Szövetségesek anyagi segítségét. A németek, mondják az illető megfigyelők, egyáltalán nin- csennek tudatábáh annak, hogy ők felelősek azért a rettenetes szenvedésért, amely Európa népeire zudult. A németek a Szövetségesekkel szemben ugyanazt az ellenséges tartózkodást mutatják, mint amilyennel pélA jobb kéz nem tudja... (gb.) Az Egyesült Államok kormánya január 18-án a Newark, N. J. városban székelő kerületi szövetségi bíróságnál vádat emelt a General Electric Company és annak egyik fiókja, az International General Electric Company ellen. A vádiratot Wendell Berge, Assistant Attorney General állitotta össze. Ezen vádirat szerint a General Electric Company tövényellenesen kartel- ba állt több olyan külföldi céggel, amelyek szintén villanyfelszerelési cikkeket gyártanak. Wendell Berge állítása szerint a General Electric Company külföldi üzleteinek lebonyolítására és valószínűleg a trösztellenes törvények kijátszására megszervezte az International General Electric Companyt. Ez az állítólagos uj társaság aztán egyezségre lépett a német, belga, francia és angol hasonló cégekkel. Megegyeztek, hogy találmányaikat, — patentjaikat, — ködául Prága lakossága fogadta annak idején a németeket. Az “Overseas* News Agency” munkatársa beszélt valakivel, aki nem régen Aachenben volt s akinek alkalma volt a lakósok érzés és gondolatvilágába behatolni. Több német ezt kérdezte: “Mi az, nem jönnek az élelmiszer csomagok Amerikából ?”, vagy pedig: “Mikor kezdik már meg az amerikaiak városunk felépítését?” ÁRJELZŐ CÉDULA A TÖLTŐTOLLAKON WASHINGTON (OWI) — Január elseje óta minden töltőtollon és töltő ceruzán ár jelző cédula, vagy pedig nyomatott számok kell, hogy mutassák a kicsiben való eladási árat, a kereskedelmi védjegy nevét és mintáját. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amíg éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bir. ják akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni csszpontosulása a szakservezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparbaif — dolgozó tagjai be- süntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett:“Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL'’ A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpnsztult. Az ipari szervezkedéssé! az ui társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül
