Bérmunkás, 1945. január-június (33. évfolyam, 1353-1378. szám)

1945-01-27 / 1356. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXIII. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1945 JAN. 27 NUMBER 1356 SZÁM Carlo Tresca emlékünnepély Carol román király ügy­(f.) Január 11-én Carlo Tres­ca meggyilkolásának a második évfordulóján megemlékez é s i gyűlésre jöttek össze Carlo Tresca barátai és mindazok akikben él az igazságérzet és tiltakozni akartak a hires New York-i rendőrség és ügyészség ellen, akik bizonyos titokzatos okokból két év alatt nem tud­ták előkeriteni Carlo Tresca gyilkosait. Amikor azt mond­juk, hogy Carlo Tresca barátai voltak a gyűlésen, nem néhány emberről van szó, mert a Web­ster Hall hatalmas nagyterme a karzatokkal együtt zsúfolá­sig tömve volt a barátokkal, akiknek száma közel járt a há­romezerhez. Igaz, hogy a ma­gyar munkások közül talán e sorok íróján kívül senki mást nem volt jelen, vagy ha voltak olyan elenyészően kevesen, hogy a nagy tömegben nem le­hetett látni őket. Annál fonto­sabbnak tartjuk, hogy a harcos forradalmár meggyilkolásának körülményeit az emlékünnepély kapcsán fölelevenitsük, mely részünkről is tiltakozás a sötét gangszterizmus ellen. A gyűlés elnöke Bertram D. Wolfe volt, aki részletesen is­mertette Tresca legyilkolását 1943 január 11-én, este 9.40 perckor az 5-ik Ave. és 15. ucca sarkán. Csakis arra lehet kö­vetkeztetni, hogy a gyilkos vagy gyilkosok képzett embe­rek voltak ,akik fizetésért haj­tották végr$ Tresca elnémitá- sát. Habár most millió és millió ember gyilkolja egymást a harctereken, mégis ezrek jöt­tek össze, hogy egy ember meg­gyilkolása ellen tiltakozzanak. Tresca kérlelhetetlen ellensége volt a fasiztáknak és az első volt aki ellenakciót szervezett, hogy Mussolini fekete inges csőcselékei az amerikai olasz munkások tömegei között ne tudjanak elterjeszkedni. A fe­kete fasizták minden akciójuk^ ban szembe találták magukat a harcos Carlo Trescával. Nem kevésbé kérlelhetetlen ellensége volt azoknak a kom­munistáknak, akik az ellenvé­leményt a gangszterizmus mód­szerével akarták elintézni. Julia Poyntz titokzatos eltűnését az orosz kormány által felbérelt gangsztereknek tulajdonította. Erről cikket irt lapjában az II- Martelloban és a hivatalos kö­röknek adatokat szolgáltatott. De Julia Poynitz eltűnését a mai napig sem tudták kiderí­teni, mint ahogy Tresca legyil­kolását sem. A gyűlésen beszélt Morris L. Ernst hírneves ügy­véd ,aki a vezetője egy bízott- ! Ságnak, melynek tagjai ÖTE­ZER DOLLÁRT helyeztek le­tétbe mint jutalmat annak vagy azoknak, akik Tresca gyil­kosainak a nyomára vezetnek. Ernst beszédéből arra lehetett következtetni, mintha az illeté­kes körök tudatosan elhanya­golják vagy nem akarják kide­ríteni a gyilkosokat. Beszéltek még Max Delson, Harry Kelly, Angelica Balba- noff és Roger Baldwin. Bald­win a beszédében részletesen is­mertette azokat az IWW har­cokat, amelyeknek élén állt Carlo Tresca, valamint azt a nagy szólásszabadsági harcot, melynek nyomán ő maga is an­nak idején tagja lett az IWW- nak. Ennek a harcnak az ered­ménye, hogy ma millió és mil­lió munkás szabadon szervez­kedhet az ipari unionizmus el­képzelése alapján. A gyűlésen egy mozi filmet mutattak be, melyen megjelent előttünk mozgásban Carlo Tres­ca daliás alakja. Kilenc óra 40 perckor a gyilkosság pillanatá­nak idején a jelenlevők felállás­sal adóztak Tresca emlékének és elfogadtak egy határozati javaslatot melyben a városi ad­minisztrációtól követelik a Tresca gyilkosság földerítését. Ezt követte az a megható jele­net, amikor Tresca leánya édes­apjának a bronz szobrát leplez­te le a nagy tömeg előtt. Ez a szobor Olaszországba lesz át­szállítva, ahol Tresca szülőfa­lujában Sulmona községben lesz felállítva. Ugyanott a község egyik főutcáját Tresca emléké­re Carlo Tresca uccának nevez­ték el. Carlo Tresca emléke tehát élni fog és harci szelleme él azokban, akik tovább viszik az osztályharc szellemét melynek Tresca áldozatául esett. Tresca harca a fekete fasizmus ellen már is győzelemmel végződött, mert Tresca szelleme bevonult oda ,ahol a fasizmus a legfeke­tébb fáklya volt és felégette a szabad gondolkozás legpará­nyibb szikráját is. Tresca szob­ra Sulmona városában a fasiz­mus elleni harc szimboliuma és egy tényleges arculcsapása azoknak a megtévesztett mun­káselemeknek, akik arról ga­gyognak még ma is, hogy a nácizmus és fasizmus elleni harc, csak elkalandozás az osz­tályharctól és az imperialista háborúra való uszítást jelent. Az olasz munkások a fasizta diktatúra megtörésével nem szabadultak föl és továbbra is nyomorúságos helyzetbe van­nak, de letagadhatatlan tény nőkéit elítélték (Vi.) Nagyon sok reakciós bandának Detroitban van a fő­fészke. Nem csak a lengyel és amerikai papok, hanem a ro­mán papok is nagyban üzér­kedtek, nem annyira a meny­országi dolgokkal, hanem ki­rálysági ,ipari és kereskedelmi ügyekben. így jóleső érzéssel tudatjuk, hogy két ilyen papot és ügynöküket elítéltéit, talán még le is fogják őket csukni. Ugyanis ezen papbácsik, ha­talmas összegeket vettek fel Károly királytól nem azért, hogy a lelki üdvösségét meg­védjék, hanem azon Ígéret fe­jében, hogy visszaállítják majd a román trónra. Károly szerint is az még jobb lenne, mint a menyország. így örömmel fize­tett a papbácsiknak. De az ame­rikai törvények szerint, ezek­nek a papoknak regisztrálni kellett volna, hogy nem csak a menyei malaszttal, hanem a ki­rályi koronákkal is keresked­nek. Vagyis, hogy külföldi egyének ügynökei lettek. Tehát nem ezért Ítélték el őket, hogy Károly királyt akarták hata­lomra juttatni, hanem azért, hogy ezt nem jelentették be a külügyi minisztériumban. így megláthatjuk, hogy a mi ma­gyar papjaink okosabbak vol­tak, talán ők bejelentették, hogy Habsburg Ottó királyi je­lölt érdekében dolgoznak, mert azokat nem börtönzik be. Főtisztelendő Glighaeri Ma- rau urat 5 évi börtönre és há­rom ezer dollár pénzbírságra, Stephan Opreanu társát meg 3 évre és kétezer dollárra, szer­kesztőjüket, Zafirt meg két év­re és 600 dollárra büntették. A tárgyalásokon, mint nagy­mosáskor, nagyon sok olyan piszkot felsepertek ,ami miatt a papbácsikat éppen a törvény­szék nem itéhette el. De jel­lemző arra, hogy nem annyira tisztelendő urak ezek a papok. A szövetségi biró, Edward J. Moinet, Opreanunak a. fejére az, hogy a megtört fekete fasiz­mus után ráléphetnek arra az útra, melyen mint emberek harcolhatnak a saját fölszaba­dulásuk érdekében. Tresca éle­tének minden pillanatát ennek a harcnak adta és halálával is ezt a harcot szolgálta. Tresca emlékünnepélye harci fogada­lom volt, a fasizta diktatúrák és mindenfajta elnyomatás el­leni harc tovább folytatására. olvasta, hogy miután a felesé­ge meghalt, egy nőt hozott St. Paul városból és azzal élt hit nélkül. De még az nem volt elég, hanem egyik nagyon hivő hitközségi tagnak a feleségével is volt viszonya és egyszer tel­jesen mesztelenül fogták meg ezen könnyen hivő nőcske pin­céjében. De a másik pap sem érdemli meg a tisztelendő szót, mivel többször volt letartóztatva és vád alatt ,a biró megjegyezte, hogy őtet is le kellene vetkőz- tetni a papi mundérbői. Nem egészen azért, hogy királyi ko­ronával is kereskedett, hanem sokkal mélyebb és piszkosabb okok és bűnök miatt, amelye­ket ugyan ismertettek a tár­gyalásoknál, de mivel azok nem mint hivatalos vádak szerepel­tek, igy azok miatt nem lehe­tett megbüntetni. De azt min­denki biztosan elhiheti, hogy a biró nem igen tette volna ezen megállapításokat, ha nem lett volna meggyőződve azoknak az igazságáról. ^ Még hátra vannak Gerald L. K. Smith, Coughlin, Norris és több más pap ,akik ha nem is királyi koronákkal, de az em­berek testével és életerejével kereskednek. Rabságban akar­ják tartani a munkásokat, hogy meg se tudjanak moccanni és olyan munkabérekért dolgozza­nak, amilyet a gyárosoknak tetszik fizetni. De hát arany igazság az, hogy “ahol a pap szót^ emel, ott az igazság meg- feszittetik.” Ez nem csak Kle- ofás főpapra szól, akinek a sza­vaira Jézust megfeszítették, hanem a papság legnagyobb részére is. AMERIKA REPÜLŐGÉP TER­MELÉSE A MÚLT ÉVBEN WASHINGTON, (OWI) — J. A. Krug, a Repülőgép Gyár­tási Iroda ^Vezetője jelenti, hogy december hónapban az amerikai gyárak 6697 repülő­gépet gyártottak. Bár ez a szám a kitűzött számnál 2 szá­zalékkal alacsonyabb volt, Krug szerint az eredmény nem olyan rossz, ha tekintetbe vesszük, hogy decemberben sok az ün­nepnap. Minden munkanapra december hónapban 268 repülő­gép esett, mig novemberben az átlagos napi teljesítmény 260 volt. 1944-ben az amerikai repülő- gépipar rekordot állított fel, minthogy összesen 96,369 gé­pet gyártott.

Next

/
Thumbnails
Contents