Bérmunkás, 1945. január-június (33. évfolyam, 1353-1378. szám)
1945-06-23 / 1377. szám
1945. junius 23. BÉRMUNKÁS 3 oldal MUNKA KÖZBEN---------------------------(gb) ROVATA--------------------------VÁLTOZNAK AZ ISTENEK IS Multheti rovatomban a “Jehova Tanúi” nevű szektával foglalkoztam. Említettem akkor, hogy egyik munkástársunk adta kezembe “irodalmuk” egy példányát .amelyből pár mondatot idéztem is. Azóta egy másik munkástársai is beszélgettem erről a tárgykörről, —i- a vallásról, papokról, stb. Nagyjából elmondom itt is beszélgetésünk lényegét, mert látom, hogy ez a kérdés ma aktuálisabb, mint bármikor is volt. A vallást, —• bármelyiket, — csak az tudja megérteni, aki a vallástörténelmet tanulmányozta. Vallástörténelem alatt természetesen nem a papok által összeírt meséket értem, hanem azt a fejlődési folyamatot, amin a vallások átmentek. Másszóval azt, hogy miként keletkeztek, milyen volt a primitiv emberek vallása, hogyan vette át egyik nép a másiktól a vallást és miként alakult át a vallás a helyi viszonyoknak megfelelőleg és a nép értelmi színvonalát miként tükrözik vissza a vallások. A vallások története éppen úgy, mint maga az emberiség története a múlt homályába vész el. Amikor az ember elérte a civilizációnak azt a fokát, hogy írni, vagy ábrákat faragni tudott, már nagyon kifejlett vallási rendszere volt. Sőt tény az, hogy a történelmi korszak legrégibb maradványainak jelentékeny része a vallással kapcsolatos. így tehát a vallások keletkezésére és az ősember vallására csak következtetni tudunk. Én az ily irányú következtetések alapjául felteszem, hogy az emberiség éppen olyan fejlődésen megy keresztül, mint az egyes ember. Az ősembernek nem lehetett több tudata, dacára fizikailag erős testének, mint a mai három-négy éves gyermeknek. Száz és százezer év kellett a Darwinok és Einsteinek kifejlődéséhez. Mindannyian tudjuk, hogy a kis gyermek egyik legjellemzőbb tulajdonsága az, hogy fél. Fél az idegentől, fél a sötétségtől, stb. Csaknem mindannyian vissza tudunk emlékezni, hogy este egyedül nem mertünk kimenni a házból, csak akkor, ha valaki, — szüléink, vagy más felnőtt, jött velünk. A VALLÁS EREDETE t Úgy tartom, hogy midőn a fejlődés folyamán a legmagasabb rendű állat ősemberré lett, a félelem tudata jelentkezett nála legerősebben. Ez természetes is, hiszen félnie kellett a vadállatok egész légiójától, ' amelyek éppen úgy vadásztak rá, mint ő vadászott azokra. Ezt bizonyítják az őskori leletek és nem azt, hogy abban a kezdeti időben, (amely tehát megfelel a bibliában említett paradicsomi korszaknak) Ádám és Éva a legszebb egyetértésben és barátságban élt az oroszlánokkal, tigrisekkel és más fenevadakkal. Ennek éppen az ellenkezője az igaz. Annak a kornak a fenevadjai, — noha nem tudom, hogy oroszlánok, vagy tigrisek voltak-e, — vígan lakmároztak egy-egy Ádá- mon vagy Éván, ha el tudták fogni. Ezzel szemben viszont ősapáink is hasonló módon bántak el a kezükbe került fenevadakkal. Szóval a félelem volt az ember első nagy tudata. De aki fél, az védelmezőt keres, akárcsak a gyermek. Mihelyt az ember ilyen védelmező erőt vélt felfedezni akár valamilyen állatban, tárgyban, vagy pedig elvont, testnélküli, képzeletbe- ,li szellemben, megszületett a vallás. És mint ahogyan a gyerek képes elhinni a meséket, amelyekben tárgyaknak és állatoknak csodás szerepet adnak, a kezdetleges tudásu ember is az istent hol egy tárgyban ,hol pedig valamelyik állatban, esetleg az égitestek valamelyikében találta meg. Milyen lehetett a vallás első formája? Erre a kérdésre határozott választ nem lehet adni sem az őskori, sem pedig a jelen primitiv népek vallásainak tanulmányozásával, mert amiről tudomást szerezhetünk már sok, nagyon sok évezredes fejlődés eredménye. Az egyetlen adat, amire támaszkodhatunk az, hogy a vallás keletkezésének idején az emberiség a csecsemő korát élte. Sajnos, a csecsemők gondolatvilágáról ma még keveset tudunk, de bizonyos, hogy a hat-hét hónapos gyereknek érzésein kívül már gondolatai is vannak, bármilyen szükkörre terjedjenek is. És az is bizonyos, hogy abban a gondolatvilágban végtelenül nagy helyet foglal el az anya, aki a csecsemőt táplálja és gondozza. Ez a csecsemőkorabeli benyomás évekig tart. A 3-4 éves gyerek is az anyjában látja a legnagyobb tekintélyt, akihöz menekül, ha bajt érez s akinek rendkívüli hatalmában feltétlenül hisz. VALLÁS FORMÁK Valószínűleg az ősember ráeszmélt arra, hogy a föld is az anyához hasonló szerepet tölt be: táplálékot, védelmet kapott tőle és végre a föld vette magához a szüleit, tehát az anyját is. És amint a csecsemőnek a tudatra ébredése első idejében az anya az istene, úgy -a primitiv ember is hamar megalkotta magának a “föld-isten” fogalmat. Nem állítom, hogy ez volt az első isten fogalom. Az idevágó szakirodalomban évtizedeken át hosszas vita tárgyát képezte ez a kérdés és határozott megállapodás nem történt, mint ahogyan nem is történhetett, de a vita folyamán osztályozták a vallásformákat. Ilyen formák: 1.) A fétis imádás, amelynél az isten valamilyen élettelen tárgy, például egy kő, fadarab, vagy gyümölcs. A vallásnak ez a formája csaknem napjainkig fenmaradt. A lényege valójában az, hogy a nagyon szűk tudatkörrel bíró ember valami rendkívüli hatalmat tulajdonított annak a tárgynak, amin a szeme megakadt, megtette istenek és segítséget remélt tőle. Imádkozott hozzá, például ha halat akart fogni. És ha az isten nem segítette, akkor egyszerűen “elcsapta”, sőt sokszor vett egy botot és alaposan elverte. Szerintem ez sokkal észszerűbb eljárás, mint a mai imádkozás továbbra is ugyanazon istenhez annak dacára, hogy millió és milliókat elpusztító háborúkat rendezett, —- mert a hívők szerint a háborúkat is az isten csinálja. SZELLEM FOGALOM 2. A vallások egy másik csoportját a természetimádás név alatt foglalják össze. Ezt két alcsoportra osztják: a) a nagy természeti dolgok, mint nap, hold, csillagok, vihar, szárazság, stb., b) kisebb természeti dolgok, mint folyók, fák, hegyek, stb. 3. Az ősök imádása. Az ősembert éppen olyan gondolkodóba ejtette a halál fogalma, mint minket. Miután akkor a szaporodás nagyon lassú lehetett csak kevés ember jelenlétéről tudtak, az emberiség számát, illetőleg az emberi szellem számát állandónak tartották, amelyek eltávoztak a halottból, de visszatértek az újszülöttben. A szellem fogalmat általában az álmok teremtették meg, mer az ősember éppen úgy álmodott, mint a mai, persze nem lóversenyekről, szép ruhákról ,vagy repülésről, hanem az ő életében előforduló dolgokról, a létfentartás nehéz küzdelmeinek mozzanatairól. És ha például álmában valami vad- álattal verekedett, valószínű, hogy segítségére jött valamelyik őse, vagy barátja, mert elalvás előtt olyasmire gondolt. Az álmot persze nem tudta megmagyarázni, (hiszen még ma sem tudjuk), de az álomban megjelent kép megteremtette a szellem fogalmat. 4. Szellem istenek imádása. Idetartoznak mindazon vallások, amelyekben természetfeletti erővel biró lényeket képzelnek el. Az ilyen vallások szintén alcsoportokra oszlanak aszerint, hogy egy, kettő, három, vagy több istent foglalnak magukban. A vallások tárgyalásánál egy pillanatra sem szabad elfeledni, hogy az emberek még nem is olyan régen csak kis közösségekben éltek, egymásról keveset tudtak, nem úgy mint ma, amikor valami nagy eseményt pár perc alatt az egész világon tudnak. A közlekedési és érintkezési eszközök hiánya következtében az istenek birodalma is kicsiny volt. A fétis imá^ásnál, 'vagy az ősök imá- dásánál minden családnak más és más volt az istene. De a szellem istenek idejében is a szomszédos közösségekben már más isten volt az urakodó. És megint azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy idővel az istenek változtak ugyanazon helyen is. (Vége a jövő számban) CHICAGO FIGYELEM! Az IWW chicagói tagjai julius 1-én a Villa Garden- ban, 6913 Milwaukee Avenu- nuen piknik keretében meg- ünnepli a szervezet 40 ÉVES ÉVFORDULÓJÁT melyre a magyar munkástársakat is meghívja. A bizottság gondoskodott arról, hogy mindenki jól érezze magát. Take Milwaukee car to the end of the line, from there walk three blocks North to grove. Signs will be posted to guide to the place. A BUDAPESTI GÁZMÜVEK UJ IGAZGATÓJA A magyarországi változásokra élénk fényt vet az a hir, amely a héten a budapesti lapokban jelent meg, a fővárosi gázmüvek uj igazgatójának kinevezéséről. Az Office of War Information híradása szerint a “Kossuth Népe” és a “Szabad Nép” közli, hogy Budapest város főpolgármestere a fővárosi gázmüvek igazgatójává egy egyszerű munkásembert, Sóskúti Endrét nevezte ki. Sóskúti foglalkozására nézve szerelő mukás, csak öt elemi osztályt végzett, azonban minden magasabb iskolázottság nélkül is kiváló szakember, aki ezen állást minden tekintetben be tudja tölteni. A cikkek szerint Sósküti a Szociáldemokrata Párt tagja. KIVÉGEZTEK ÖT NYILAS . BANDITÁT Kedden délben végezték ki Spóner Rudolfot. Vele együtt kerültek az akasztófára Seitz Imre Henrik zombori munkásszázad parancsnok. Horváth Jánosné, a Lira vendéglő tulajdonosa, Rácz Gábor cigányzenész és Burkus Ferenc duna- parti tömeggyilkos. Egy óra előtt pár perccel mind az öt kivégzetten beteljesedett a' nép igazságos Ítélete. Az összegyűlt tömeg a Népbiróság éltetésével hagyta el a fogház udvarát. A Bérmunkás Női Gárdába befizettek 1944-45-re befizettek: Helen Alakszay, Van Nuys 9.00 Bischof Józsefné, Akron 12.00 Buzay Jánosné, Clevaland 6.00 Deák Jánosné, Akron ..... 8.00 Detky E.-né, Phila ........... 6.00 özv. Farkas I.-né, Akron 12.00 if j. Farkas Imréné, Akron 12.00 Fay Vilmosné, Akron ......12.00 Feczkó J.-né, New York ..12.00 Fodor J.-né, Cuyahoga ....12.00 Ganch L.-né, Carolina ......12.00 Helen Kanchar, Bay City 12.00 Kern Péterné, Akron .......12.00 Kollár Józsefné, Clev........ 6.00 Kucher Andrásné, Pittsb. 12.00 Lefkovits Lajosné, Clev. 10.00 Mary Mayer, Phila...........10.00 Molnár A.-né, Cleveland 9.00 Schwindt Gy.-né, Canton 12.00 Székely S.-né, Cleveland 11.00 Udvarnoky K.-né, Flint ....12.00 Visi Istvánné, Detroit .... 9.00 Vizi Józsefné, Akron ........12.00 Zára Jánosné, Chiiago ....12,00
