Bérmunkás, 1945. január-június (33. évfolyam, 1353-1378. szám)
1945-05-26 / 1373. szám
1945. május 26. BÉRMUNKÁS 5 oldal AMIT NEM HAGYHATUNK SZÓNÉLKÜL ___CS...Ő MEGJEGYZÉSEI AZ UJ MAGYARORSZÁG ÚJSÁGJAI Az amerikai lapok, különösen azok, amelyek az úgynevezett Szovjet ellenes csoporthoz tartoznak, váltig siránkoznak, hogy az oroszok nem engedik be az amerikai újságírókat, az általuk megszállt területekre. Ez tényleg igy is van, valószínű, hogy az oroszoknak elég okuk van arra, hogy igy járjanak el, viszont ennek az a következménye, hogy csak úgynevezett hivatalos híreket kapunk ezekről a területekről. Magyarországról egy ideig csak a felfogott rádió hírek jöttek, vagy ami még megbízhatatlanabb volt, a volt Horthy követek, a svédországi hírirodájuknak elferdített és légből kapott propaganda híreit olvashattuk. Ma már egy kissé változott a -helyzet, mert időközönként jönnek magyarországi újságolt, igy eredeti hírekből kapjuk a magyar helyzetképet. Ezideig öt különböző magyar újság jött Amerikába, amelyek a magyar kormányzatot alkotó négy politikai pártnak a hivatalos lapjai, amelyek Debrecenben és Budapesten jelennek meg. Ez a négy párt, a kommunista, szocialista, kisgazda és a nemzeti parasztpárt, most alakul újra a város polgárság pártja a demokrata párt. A hivatalos lapok adják a képet a fenti pártoknak, ami egyet jelent a mai magyar kormányrendszerrel, amikor megismerkedünk az alant ismerte- j tett lapokkal ,akkor képet kapunk arról is, hogy miként ala-' kul ki az Uj Magyarország. Egyet megállapíthatunk és ez az, hogy a mai magyar élet minden nyomorúság és romok dacára is, a magyar népre egy szebb jövőt mutat, de addig még £ok szenvedés és erős munka vár a kifosztott magyar népre. A “NÉPSZAVA” A Szociáldemokrata Párt lapja évtizedek óta. Hosszú életén keresztül, sok küzdésen, sok üldöztetésen ment keresztül, csak a magyar munkásság odaadó áldozatkészsége volt képes a magyar szolgabiró-csendőr uralommal szemben fentartani a lapját. A harcos múltjára meglehetős homályt borit az az éra, amely a fehér terror után, folytonos megalkuvással, paktumokkal igyekezett biztosítani képviselői székeket a vezéreknek, ezzel megadta a magyar fasizta uralomnak a látszat alkotmányosságot, amelyre nagyon büszkén hivatkozott külföld felé. Ez a Vancák, Peyer, Peidl rendszer már a múlté, ma a Népszava megtalálta a régi hangját, ismét a munkásosztály harcos lapja, amely szoros barátságot tart főn a testvér párttal a kommunistákkal, nem kizárt dolog a. két párt egyesülése, de feltétlen biztos az, hogy erős szövetséget fognak kötni. A lapot Szakasits Árpád szerkeszti, jó negyven éve, hogy együtt alakítottuk meg a magyar ifjúmunkás mozgalmat. A náci-nyilas uralom szétrombolta nem csak a szervezetet, hanem a munkásmozgalom helyiségeit a Párt Házat bomba zúzta szét, de amint látjuk, úgy a szervezetek, mint a pártház ujjáépitésést serényen végzi a budapesti ipari proletáriá- tus. A “NÉPLAP” A Kommunista Párt hivatalos lapja, valószínűleg a legjobban elterjedt lap ma Magyar- országon. Ez termszetes, mert egyrészt a kommunista Vörös Hadsereg szabadította fel Magyarországot és tette lehetővé a szabadabb mozgást, másrészt tekintettel arra, hogy a Vörös Hadsereg még Magyarországon van és valószínű még jó ideig ott is lesz, hogy úgy mondjuk, hivatalos jelleget ad a Kommunista Pártnak. Végül a párt vezérének Rákosi Mátyásnak a forradalmi nimbusza az, hogy az ellenforradalom idején visszament Magyarországra, ahol földalatti munkát végzett, mig el nem fogták és a Horthy bírói előtt bátor magatartása még a halálos ítélet után is, a fegyház- ban ismételten rendezett éhség sztrájkjai, a magyar munkások hősévé tették. Nagyon intelligens, magabizó harcos ember Rákosi, ki Kecskeméten azt mondotta e sorok Írójának, mikor a hadosztálynál szolgálatra jelentkezett, 1919 május 2-án “Engem úgy ismernek Oroszországban mint a ‘szerencse fiát’ amit énrám bíznak azt szerencsésen elvégzem”. Remélem, hogy a mostani nagy munkáját is a magyar nép jövőjét illetőleg szerencsésen végzi el. Ma a “Néplap” és Rákosi a legfőbb fórum Magyarországon, de még az ellensége sem mondhatja rá, hogy visszaél a hatalmával, sőt valósággal a fékező szerepet játsza. Amint a lapból látjuk, jó segítőtársai vannak. Otthon vannak az Amerikában is jól ismert Bolgár Elek, Rudas László és Révay József irók, kik a Horthy érát a Szovjetekben élték át. A lap és a párt legfőbb törekvése az alapos földosztás, az ellenforradalom és a háború bűnöseinek a felelősségre vonása, a magyar közéletből való eltávolítása, a régi magyar uralom összetörése, ebben a törekvésben többé-kevésbé egyetért velük a többi párt és a lapjaik is. DEBRECZEN ÉS A KIS ÚJSÁG A kisgazda, paraszt és polgári pártok lapja. A lap és a pár irányitói nagyon különböznek a Szabó István féle kisgazda vezérektől, ki minden rendszerrel megalkudott, amely neki tárcát biztosított, de még jobban elütnek az Eckhardt Tiboroktól, kik ráültek a kisgazdák nyakára és megakadályozták azok harcát saját érdekükért. A mostani vezetők, az egész ellefonrradalmi éra alatt ellenzéki magatartást tanúsítottak, a nyilas uralom, halálra kereste őket. Legtöbbjük nem igazi “kisgazda”, liberális ügyvédek, irók és politikusok, kik azonban megértik az uj kor szavát és támogatják a fent vázolt törekvéseket egy uj Magyarország kialakulására. A kisgazdák egy nagyon számottevő rétegét képezik a magyar társadalomnak, amelyet ezideig az Eckhardtok segítségével a mindenkori uralmi rendszer szekerébe lehetett fogni és igy ez a réteg reakcióssá és korruptá vált, nagyon fontos szerep vár a vezetőikre, hogy ezt a réteget átneveljék, egy népi Magyarország megértésére és támogatására. “SZABAD SZÓ” Valamikor a renegát Mezőfi Vilmos alakította ezt a lapot, aki mint újjászervezett szociáldemokrata párt, egy tagú vezérkara élősködött a szoc. dem. párt által elhanyagolt szegény parasztságon. De a mostani “Szabad Szó” egészen mást jelent, a Nemzeti Parasztpárt hivatalos lapja, az irányitói, az a fiatal írógárda, amely az első világháború után nőt fel, amely meglátta, hogy mennyire magára van hagyatva a falusi szegénység. Eck- hardték — mert hiszen választó joga nem volt — figyelembe sem vették, Vancákék meg a különböző kormányokkal kötött paktumokban, mindig lemondtak a földnéküli parasztság szervezéséről, ezzel biztosították a nagybirtokosoknak az olcsó munkaerőt. A “falukutatók” név alatt ez a fiatal írógárda, kiment a nép közé, leírta újságcikkekben és könyvekben a földnélküli parasztság égbekiáltó nyomorúságát, elnyomottságát és az ezzel járó elmaradottságát. A könyveiket és más Írásaikat a korpiány elkoboztatta, pörbe- fogta, üldözte őket. Ezek a fiatal irók tehetetlenül álltak a hivatalos Magyarország és a politikai pártok közönyével szemben. Azt a lehetőséget, hogy ezt a nagy, nincstelen tömeget felrázzák a hivatalos terror lehetetlenné tette. Egyik irányzatból a másikba dobód- tak, mig most meg van adva a lehetőség, hogy az elgondolásukért, egy szabad, földhöz juttatott parasztság életnívójának és kultúrájának az emeléséért harcoljanak. Nekem ez a harcos, nagyon jól szerkesztett lap tetszik legjobban a magyar lapok között. Jogos utódai a régi harcos paraszt mozgalmaknak, Szántó Kovács, Várkonyi, Achim András harcos utódai ők. Jól ismerik a falusi szegénység, a leg- elnyomottabb uradalmi cselédség bajait, de ismerik az orvosságot is. Ma a földosztás hívei, tudják, hogy az öt-hat holdas paraszt gazdaságokkal, nem lehet magas életnívót elérni, az ő hivatásuk lesz az, hogy a kollektív gazdasági rendszerre ráneveljék a ma még a saját földjére éhes parasztságot, erre a hivatásra ugylátszik meg is van a hajlandóságuk a Paraszt Párt vezetőinek. A lapot Veres Péter, Kovács Imre, Ily- lyés Gyula, Darvas József és Erdei Ferenc szerkesztik. A “SZABADSÁG” Nem a budapesti polgári párt lapjáról, hanem a clevelandi “Szabadság”-ról van szó, amely lap a Magyar Jövővel együttesen ismerteti meg Amerika magyarságával a óhazai lapokat. A két lapnak ezek a külön lenyomatok meglehetősén költségesek, de amig a Magyar Jövő olvasóinak, amelyek baloldali anti-fasizták, csak mint érdekes különlegességet jelentenek, addig a Szabadság a legnagyobb magyar újság, olvasótáboránál felbecsülhetetlen nevelő munkát végeznek ezek a magyar újságok. Annál értékesebb a Szabadság ama ténykedése, mert eléggé elfogulatlan ahoz, hogy éppen úgy lehozza a szoc. dem. Népszavát, a kommunista Néplapot, mint a kisgazdapárt lapjait. Az a magyarság, amely az óhazai lapokat olvassa, már elveszett a reakció számára, az már nem használható fel a Szovjetek és a radikálisok elleni harcra. Óriási az az ut, amelyen a mai Szabadság eltávolodott az.t előbbiektől. A régi “öreg napilap” bizony miként a többi napi és heti lapok itt Amerikában csak arra törekedett, hogy az olvasótáborát olyan alacsony nívón tartsa, hogy az felhasználható legyen a reakció számára, ennek tudható be az, hogy ezideig az amerikai magyarság között nemhogy egy erős baloldali mozgalom nem keletkezett, de még egy liberális alakulás is lehetetlen volt. Az uj Szabadság, a régi Szabadság bűneit törleszti le azzal, hogy az olvasótáborát megismerteti, elfogulatlanul a magyarországi viszonyokkal. Miután az ő olvasótábora is a falusi szegények közül kerülnek ki, nagyon kevés akad majd közöttük, aki könnyet ejt azért, hogy Magyarországon vé- getvetettek a tízezer holdasok uralmának. A Bérmunkás Női Gárdába befizettek 1944-45-re befizettek: Helen Alakszay, Van Nuys 9.00 Bischof József né, Akron 12.00 Buzay Jánosné, Clevaland 6.00 Deák Jánosné, Akron ..... 8.00 Detky E.-né, Phila ........... 6.00 özv. Farkas Imréné, Akron 8.00 ifj. Farkas Imréné, Akron 12.00 Fay Vilmosné, Akron .....12.00 Feczkó J.-né, New York .. 8.00 Fodor J.-né, Cuyahoga ....12.00 Ganch L.-né, Carolina ......12.00 Helen Kanchar, Bay City 5.00 Kern Péterné, Akron ..... 7.00 Kollár Józsefné, Clev........ 6.00 Kucher Andrásné, Pittsb. 12.00 Lefkovits Lajosné, Clev. 8.00 Mary Mayer, Phila...........10.00 Molnár A.-né, Cleveland 7.00 Schwindt Gy.-né, Canton 12.00 Székely S.-né, Cleveland 11.00 Udvarnoky K.-né, Flint ....12.00 Visi Istvánná, Detroit .... 9.00 Vizi Józsefné, Akron ........12.00 Zára Jánosné, Chiiago .. .12,00
