Bérmunkás, 1945. január-június (33. évfolyam, 1353-1378. szám)
1945-05-12 / 1371. szám
1945. május 12. BÉRMUNKÁS 5 oldal AMIT NEM HAGYHATUNK SZÓNÉLKÜL-----CS...Ő MEGJEGYZÉSEI PETŐFIT! Hiszed vagy nem, de úgy van, hogy a bridgeportiak nagy füllentője, a második gyermek korát élő Chernitzky atya, úgy látja, hogy az amerikai magyarságnak nagy szüksége volna egy Petőfire, hogy itt rend és egység legyen. Nem igen adódik alkalom arra, hogy a fatherral egyetért- hek, de a fenti óhaját én is aláírom és vele együtt (ha ér valamit az én imám) imádkozom, a mennyek urához, hogy ajándékozza meg az amerikai magyarságot egy Petőfivel. Bizonyos, hogy ez nagyon elősegítené a magyar egységét, de nagyon hiszem, hogy father Chernitzky és a szaktársai, akik vele együtt az isten gyár- j ban dolgoznak, nem örülnének egy Petőfi No. 2-nak, tekintve, hogy a No. 1 nem nagyon szimpatizált a szent kereskedőkkel és lehet mondani, hogy mindenben más nézetet vallott mint a father akkori kollegái. Ha Petőfi II valami isteni csoda folytán megjelenne köztük és elolvasná a Chernitzky atyasága által szerkesztett lapot, úgy rögtön idézné a versét: “Ahol a pap emel szót Az igazság megfeszittetik.” Ha a közel magyar múltra tekintene, akkor busán javasolná, hogy a “nemzeti zászlót fessük feketére” a szégyenteljes múlt miatt. Utána hatalmasan dörögve kérdezné az uraktól, “nem viszked-e a nyakuk” és ajánlana rá “nyakkendőt jó szorosát.” A father király pár- tiságát, Habsburg rajongását halva a fülünkbe kiáltaná “Akasszátok fel a királyokat”. A vörösök és az oroszok elleni gyűlölködésre a reverendnek pedig azt szavalná, hogy harctéren akar meghalni “Vörös zászlóval és a zászlón a szent jelszóval Világszabadság”. Ha a “Mi Lapunk” mellett még elolvasná a másik papsza- ; kácsné újságot, a Katholikus Magyarok Vasárnapját, akkor újra megállapítaná: A pokolnak fele sőt felénél több pappal van tele. ELLENTMONDÓK Molnár Ferenc világhírű magyar írónak hires színdarabját a Liliomot, megzenésítették és amerikanizálták és most ebben a formában megy a közönség elé. áll a svájci határon és könyörög életéért. Ott áll a határon a kivénült Fedák Zsazsa is, aki először nagy színésznő volt, aztán amikor jött a kommunista forradalom vörös ruhában szavalt és amikor jött a nácizmus minden borzalmával, felcsapott nácinak. Molnár Ferenc második felesége, gyűlölettől elvakult hangon rikácsolt a magyar és német rádión. Ez a viharvert céda, most ott könyörög puszta életéért s lehet, hogy a lo- vagias svájciak megkönyörülnek rajta és beengedik. Amikor e sorok nyomdafestéket fognak látni, Németország feltétel nélkül letette a fegyvedt. Hitlert valószínűleg agyonverték alvezérei, akik igy fogják próbálni menteni rongyos életüket. És ki fognak tárulni a borzalom kapui. A világ meg fogja tudni mi történt a náci banditák országában. Nekünk amerikai dolgozóknak résen kell lennünk. Mert máris akad elég sok amerikai aki a halálgyár borzalmai után “derék” és “tisztességes németekéről beszél. Tudom, hogy volt is sok, főleg a haláltábo- { rokban és egyéb koncentrációs j táborokban. A gyárakban és a ; műhelyekben. Ezeknek most meg kell adni a módot arra, hogy a német istálót kipucolják. Le kell inteni azokat, akik “fair” tárgyalást követelnek ezeknek a sötét gazembereknek. Tessék őket rábízni az anti-ná- ci németekre. Megérkezett az első 1900 amerikai fogoly, akik német táborokban kínlódtak. Egyetlen kívánságuk az volt, hogy őket bízzák meg az amerikai német fogolytáborok ellenőrzésével. Úgy halljuk, hogy sokan meg fogják kapni ezt a “jobot”. R. J. U. i. örömmel olvastam megjegyzéseiket Molnár Ferencről, aki itt él közöttünk és sohasem nyitotta meg “bölcs” száját a nácikkal szemben. Úgy hallgatott mint a dinnye a fűben. Amikor irótársai itt anti-náci darabokkal és írásokkal segítettek, ez az ur semmit sem tett elnyomott embertársaiért és kollegáiért. Nyomta a “Korvin lánc” amit Horthytól kapott és féltette a pesti házait. Nem elég neki az a pár százezer dollár amit amerikai színpadon keresett, amelyet akkor sem fogyaszhatna el, ha nem volna szigorú diétán. Molnár Ferenc lehet nagy iró, de egészen biztosan nem nagy ember. Lehet sziporkázó elme, nagyszerű elbeszélő, de egész biztosan gyáva opportunista, aki nem érdemli meg a világ meg- bescülését. Ebből az alkalomból Göndör Ferenc a lapjában dicshimnuszt zengedez Molnár Ferencről. Senkise tagadja azt, hogy Molnár Ferenc a maga nemében páratlan, világszerte ismert és kedvelt iró. Jómagam egyetlen Molnár bemutató előadást sem mulasztottam el, a Liliomot vagy egy tucatszor megnéztem, a “Széntolvajok”-at kívülről tudom, valamikor úgy nézett ki, hogy közel kerül a munkásmozgalomhoz, de a hírnév, a'jólét csak “destruktiv” íróvá tették. Ez rendben is volt, senkisem igényelte, hogy Molnár politikai téren szerepeljen abban az időben, amikor még nem volt Horthy és nem volt Hitler. De neki is menekülnie kellett egész Európából, itt kötött ki Amerikában, ahol lehet szabadon írni, szabadon beszélni, de Molnár Ferenc, kinek a szavát, az írását az egész kultur emberiség meghallotta volna, nem beszélt. egy szót sem, nem irt le egy sort sem, még akkor, amikor a barátai, kortársainak százait a munkatáborokba, a náci halálgyárakba hurcolták el. Ezért tagadom, hogy Molnár “a magyar szellemiség legméltóbb képviselője” . . . “felmér- hetetlenek a szolgálatok amelyet magyar szülőhazájának tett.” Molnár egy halott rendszert képviselt és az igazi magyarság és Magyarország érdekében egy úját sem mozdította még. Göndör lapjában ugyanott jelent meg Zsolt Bélának egy levele, amiből megtudjuk, hogy ez a harcos újságíró, hat éven keresztül végigszenvedte Horthy münkatáborait, börtöneit, a ghettoját, a nácik koncentrációs táborait, ebből testben, lélekben összetörve menekült meg, de más száz és száz iró ott pusztult el, ezeknek az érdekében egyetlen lépést sem tett Molnár. Egy kétségtelen, hogy világhírű embernek, ha annak köze és érzése van a népével, nem az a szerep a hivatása, amilyen módon Molnár viselkedett, az inkább falazás volt Horthynak és Szálasinak is, mert hallgatni annyi, mint tudomásul venni. A nagy ember példaképe ne-1 kém nem Molnár Ferenc, ha-1 nem Thomas Mann, nem kevésbé ismert német iró, ki Hitler óta minden idejét, minden j energiáját a nácizmus elleni küzdelemre fordította. Világhírű ember Molnár Ferenc, sokat, nagyon sokat tehetett volna a magyar népért és nem tett semmit, ezt nagyon szomorúan állapítsa meg a nagy íróról, egy proletár iró. HORTHY ÉL Most az egyszer nem sajnálom, hogy hiába írtam meg, őszinte gyászjelentésemet a vén bitang lovas matrózról,' nem sajnálom, mert igy meg van a remény arra, hogy ez a véresI kezű diktátor mégis ott végzi az életét, — amelyet olyan jól kiérdemelt — az akasztófán. Kár, hogy nem az oroszok tehették rá a kezüket erre a buta de gonosz és kapzsi gyilkosra, úgy biztosan és nagyon is gyorsan kapta volna meg a kötelet, de reméljük ami késik az nem múlik. De nem csak én, hanem a clevelandi náci pap Dr. Her- czegh is hiába imádkozott a szeretett kormányzójának a lelki üdvéért. Amint azt a lapunkban Geréb munkástárs megírta, de őszintén mondva ez a téma nem Gerébnek való, illetve Geréb túl finom ehez a Herczeghez, ez a nagy mélák pap egyike a leghirhedtebb náci barátnak, ezzel nem lehet keztyüs kézzel bánni, ez az alak nagy kéjjel várta Hitler győzelmét, már készitgette a halál listát, amelyet az ide bevonuló náciknak óhajtott átadni, mint a kivégzésre megérett vörösöket. Persze az egy első-» rangú elkölcsi bizonyítvány azoknak, akik erre a listára rákerültek. Ez a pap vad gyűlölettel támadta Takaró Géza református papot, mert elitélte Horthyék fasizta politikáját és a zsidó üldözést, ő saját kijelentése szerint gyűlöl és utál minden radikálist és zsidót és azokat “megdögölve“ akarja látni. Szemérmetlenségét jellemzi az a megirt tény, hogy egyszerre tarthat gyászbeszédet Roo- seveltért és Horthyért, egy tisztességes emberért és egy Dilin- gernél is utolsóbb rablógyilkosért, ezzel nem csak az amerikai nép gyászát gyalázta meg, de meggyalázta az oltárt is, amikor Horthy képét oda helyezte. Az ilyen papok nem csak az egyházuk népét, de az egész amerikai magyarságot is rossz hírbe keverik. Ez az alak abban reménykedett, hogy az itteni szolgálataiért, majd a nácizmus nagy győzelme után, ' amelybe ő feltétlen bízott, meghívják debreceni püspöknek. Ez a püspökség a vízbe esett, nagyon helyénvaló volna a tiszteletes urat is utána hajítani. NAGYKANIZSAI OLAJFORRÁSOK. WASHINGTON, — A “Red | Star” cimü orosz újságban Tokarev őrnagy, az oroszok egyik haditudósitója, hosszas cikkben számolt be Nagykanizsa elfoglalásáról, amelyet a nácik különös eréllyel védelmeztek. Toka- rév most elmondja, hogy Nagykanizsához azért ragaszkodtak a németek olyan nagy mértékben, mert ott az utóbbi években bőfolyásu olaj kutakat nyitottak. Minden uj olvasó, a forradalom regrutája. Hány regrutát verbuváltál, a társadalmi forradalom Forradalmi Ipari hadse1 regébe? IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSÁGOT JELENT Az Ipari Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése
